Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24 / 171. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JULIUS 24.. SZOMBAT Vecsés nincs távol Indiától Bartos Ildikó grafikusművésznél Csak egyetlen tanára hitte el neki, hogy gondolatban rajzol. Látszólag tétlenül ül, amikor tudatában elké­szül a rajz, csak papírra kell vetni. Nem is végezte el a képzőművészeti főis­kolát, az angol mesterkur­zusokat igen, azokat job­ban az ő személyiségére szabták. Bartos Ildikó grafikus­nak egész élete rendha­gyó. Már a lénye is a más­ságot sugározza. Indiai. Annak az országnak a szü­lötte, amelyről keveset tu­dunk, ahová alig járunk. Sokan emlékszünk azon­ban még a szépséges mi­niszterelnök asszonyra és rendkívül szimpatikus fiá­ra, aki szintén gyilkosság áldozata lett. Kinek az em­lékéből törölték volna el a Ghandi családot? Nagy szenzáció volt — több mint tíz éve — a Városli­getben előadott hindu eposz is, a Rámájána. A világ talán legősibb jelé­nek leírásával kezdődött az előadás. Bartos Ildikó ezt az ősi jelet viseli gyű­rűjében; az örök ellentét egységének a jelét; amely szerint a jóban ott a rossz, s a rosszban is a jó; a holt egységét fejezi ki az élő­vel, a nem létezőét a léte­zővel. Kínai nevén a Jing- Jang. Ez a szellemiség hat­ja át Bartos Ildikó varázs­latosan szép, ugyanakkor fájdalmakat ébresztő és meditációra késztető mun­káit is. Az indiaságából eredő ősi filozófia lénye és sor­sa miatt csak elmélyült és megerősödött benne. Édes­apja akaratára magas szin­tű politikusi pályára ké­szült, de India tragikus pil­lanatai másként alakítot­ták életét. Elveszítette csa­ládját — anyját, apját, test­véreit; gyakran és közel­ről tapasztalta az emberi élet végét” (ő nem használ­ja a halál szót — kifeje­zést). „De ne érzi sem tá­volinak, sem gyötrőnek az elmúlást, hanem az élet ve­lejárójának tartja. Ez a gondolatiság átsüt lényén, meditativ alkatán; ez hatá­rozza meg rajzait, még a lágy technikájú, finom színharmóniájú akvarellje- it is. Bartos Ildikó vecsési lány lett annak ellenére, hogy indiai, és Angliában, valamint Grúziában nevel­kedett. Vecsésen végezte általános iskoláinak nagy részét; vendéglátói — édes­apja barátai — nevelőszü­leivé lettek a szükséges helyzetben. Bár Bartos Ba­lázs brácsaművész felesé­geként a fővárosba költö­zött, napjai nagy részét Ve­csésen tölti. Létrehozta az „ART 6-ok”-at a helyi kul­turális élet gazdagítására, s olyan rétegek találkozta- tása a célja, akik talán soha nem jutnának el egy­máshoz. A közérthető és közösségteremtő művésze­ti csoport lényege — amelyben a házaspáron kí­vül még textiltervező, szobrász, festő és gordon­kás is dolgozik: — az esély megteremtése a tehet­ség megmérettetésére, s ami talán még ennél is több: itt a nem hivatásosok is végigjárhatják az alko­tás, a művel való azonosu­lás külső és belső útjait. Az indiai lány hű Vecsés- hez. Mert Vecsés még tisz­ta, az emberek nem idege- nedtek el nagyon egymás­tól, a főváros közelében ké­pes volt megőrizni sajátos jellegét. Mint minden falu, Vecsés is nehezen viseli el a személyiséget. Ildikó azonban már akkor is tud­ja, hogy a fájdalom egység­ben él az örömmel, és Ve- csésnek jó földszaga és „földszava” van. Indiában a gyerekeket hagyják rajzolni. Ezért van az, hogy minden nem­zetközi gyermekrajzpályá- zatot megnyernek. A szü­lők megcsodálják a rajzo­kat, de nem táplálják ben­nük a reményt, hogy kép­zőművészek lehetnek. A rajzolás természetes élet­formájuk. Ildikó is eszmé- lése óta rajzolt, megörökí­tett mindent, amit képzele­te megteremtett. Ezért sem bírta soha elviselni, hogy a főiskolán beleraj­zoljanak a munkájába. Ál­talában is nehezen zabo­lázható, vagy egyáltalán nem. A maga választott legnehezebb stúdiumok­ban boldogan tanult Nyu­gaton és Keleten, de a kor­látokat szétfeszíti. Vezet- hetetlennek mondja ma­gát. Most sem „illusztrál­ja” Szénási Sándor Vecsé­sen élő új tehetség verses­kötetét, hanem önálló al­kotásokat, például a bol­dogtalanság és a boldog­ság tusrajzba fogalmazott egységét helyezi a szerel­mes versek mellé. Sikereit nem tartja fon­tosnak, 1984-ben a velen­cei Kisplasztikái és Grafi­kai Biennálén első díjat nyert, bár nem a Képzőmű­vészeti Alapon keresztül küldte ki a munkáit. S ez „bűnnek” számított. Útle­velet sem kapott, hogy a díjat átvegye. Az emblé­makészítés kedvenc hobbyja, a Phillips cégnek sokáig reklámgrafikusa volt. Sikeres UNESCO- plakátokat is tervezett. Szeretne mesekönyvet raj­zolni, ha lenne kinek. Je­lenleg az „Art 6-ok”-kal együtt a Pécsi Bazilikához tartozó kiállítóteremben láthatók munkái. Ónody Éva Karmesterhallgatók vezényelnek Hangversenyek Gödöllőn Az Ensemble Inter- íjkWmoduláció, a Nem- zetközi Bartók Sze- mjnárium Kamara- együttese tart hangversenyt ma este 7 órakor a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban. Műsorukon Sztravinszkij: A katona tör­ténete és De Falla: Bűvös szerelem című művei szere­pelnek. Szólót énekel Lukin Mária operaénekesnő. A hangversenyt a Bartók Sze­minárium karmesterhallga­tói vezénylik. Zsámbéki szombatok 10 órakor nyílik Jung Zseni és Elfért János fotókiállítása a művelődési házban. Este 7 órakor a barokk plébánia- templomban Finta Gergely orgonaművész hangverse­nyét hallhatjuk. Az Újvidéki Tanyaszínház a Csantavéri Passió című színművet 17 órakor a Kálváriadombon, 21 órakor a romtemplomnál mu­tatja be. (Rossz idő esetén az előadásokat a művelődési házban tartják.) Nagykátai levél Svájci vendégeket fogad­nak a nagykátaiak. A helyi művelődési központ híres táncosainak utánpótlás együttese már két alkalom­mal is fellépett Safenwil- ben; ezt viszonozzák tulaj­donképpen ezúttal azok a svájciak, akik annak idején elszállásolták a „magyar tánckultúra nagykátai köve­teit”. A 27 tagú safenwili együttes ma érkezik ha­zánkba, és egy nagyobb szabású magyarországi túra keretében július 30-án Nagykátára és Farmosra is ellátogat. A nagykátaiak ünnepélyes fogadtatásban részesítik vendégeiket: a község polgármestere is fo­gadja őket, tiszteletükre kultúrműsort szerveztek — írja levelében Szegedi Pál, a művelődési ház izgagató- ja, aki egyúttal azt is jelzi: augusztus folyamán Nagy- kátán osztrák, bolgár, olasz és venezuelai táncosokat is vendégül látnak. Hagyományt teremtenek Világi vigadalom (Folytatás az 1. oldalról) Némethné Kemenes Mária kiemelte: a rendezvény fő támogatója Vác Város Pol­gármesteri Hivatala, de az Országos Idegenforgalmi Hivatal is hozzájárult a költ­ségekhez, hiszen épp ők kezdeményezték, hogy Ma­gyarországon a barokk érté­keinek minél szélesebb kör­ben történő megismertetésé­ért a korabeli élet ünnepeit is elevenítsék föl minél több helyszínen. Köllő Miklós a gazdag programról adott tájékozta­tást. Mint mondta eredeti­leg négy magyarországi vá­rosból, Keszthelyről, Makó­ról, Pápáról és Oroszlány­ból hívtak vendégszereplő­ket, de a szervezés során bő­vült az előadókat küldő tele­pülések köre. Givataym iz­raeli városka néptáncegyüt­tese az egyik új jelentkező, de a közönség láthatja Szö­rényi—Bródy „István, a ki­rály” című rockoperáját is, a nagybörzsönyi Gyermek­színpad társulatának előadá­sában. A háromnapos ren­dezvény alatt a folyó mellet­ti ligetes területen lovas hu­szárok táboroznak majd, de lesz gladiátor és muskétás­bemutató is. Végezetül Bartos Ferenc még elmondta, hogy az ün­nepélyes megnyitó előtt a Vác és a Givataym közötti testvérvárosi kapcsolat ok­mányait írják alá a polgár- mesterek. (ribáry) IV1 V V I * O IN s A

Next

/
Oldalképek
Tartalom