Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JULIUS 22., CSÜTÖRTÖK Ma mond Egyelőre nincs a japán Li­berális Demokrata Pártnak biztos pártelnökjelöltje, akit eséllyel javasolhatnak miniszterelnöknek. Több vezető neve közszájon fo­rog, ám egyesek beteges­kednek, mások nem élvez­nek széles körű politikai tá­mogatást a konzervatív pár­ton belül. Attali utódlása Larosiére a legesélyesebb A londoni Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) illetékesei tegnap nem voltak hajlandók meg­erősíteni a Jacques Attali tá­vozásával megüresedett bankelnöki posztra jelöltek­ről elterjedt híreket. A Financial Times sze­rint Leszek Balcerowicz volt lengyel pénzügyminisz­ter, az egyetlen, akinek je­löltségéről saját kormánya adott hírt, nem számíthat széles körű támogatásra Nyugaton. Jelölteket csak kormá­nyok nevezhetnek, és a bankelnököt az EBRD 59 tagú kormányzó tanácsa vá­lasztja majd meg. Ötvenhe- ten az EBRD tagországait képviselik, ketten pedig az EK-t és az Európai Beruhá­zási Bankot (EIB). Rész­vénytöbbségük alapján az elnökválasztásban is abszo­le Kiicsi? Mijadzava Kiicsi várha­tóan ma jelenti be lemon­dásáról szóló döntését, amire eddig csak finom utalásokat tett. Kedden a párt vezetőivel folytatott tanácskozáson közölte, hogy aláveti magát a tag­ság véleményének, nem fog foggal-körömmel ra­gaszkodni posztjához. lút többségük van az EK tagországainak. Jacques de Larosiére volt IMF-igazgató és jelen­legi Francia Központi Bank kormányzó jelöltségét még nem erősítette meg kormá­nya, de a The Daily Tele­graph szerint ő a legesélye­sebb, miután jelölésével a Hetek is egyetértettek Toki­óban. E lap szerint kormá­nya jelölésére számíthatott még a nap folyamán Hen­ning Christopherson, az EK bizottságának dán tag­ja, egyébként az EBRD-nek is kormányzótanácsi tagja, Németh Miklós volt magyar miniszterelnök, az EBRD egyik alelnöke, továbbá egy-egy meg nem nevezett olasz, illetve orosz sze­mély. Az utóbbi három va­lószínűségéről brit források­ra hivatkozva tudósított a The Daily Telegraph. Kollégám a minap vidéki útjának benyomásait papírra vetvén idéz­te a falusi embereket, akik még ma is igen-igen rossz néven ve­szik, hogy a képviselő uraknak, a minisztereknek „mekkora” a jöve­delmük. Vajon, mit szólhatnak ak­kor a legújabb újsághírhez? Esze­rint „a társadalombiztosítás egész­ségügyi és nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatának elnöksége múlt heti ülésén megállapodott a 11-11 tagú elnökségek és a 49-49 fős önkormányzatok tagjainak javadalmazásában. Az önkormányzati tagok a mindenkori miniszteri fizetés 75 százalékára, az elnökség tagjai pedig ugyanennek a 95 százalékára lennének jogosultak... s még költségtérítésben is részesülnek...” Mint ismeretes ezen önkormányzatok élén az állampárti SZOT utódjának, az MSZOSZ-nek volt kommunista veze­tői állnak — ó, hát így már érthető minden. Csakhogy, mégis van egy kis bibi a dolog körül. Az önkormányzatok tagjai demokratikus választások révén kerültek — a jelek szerint — zsíros beosztásukba. Magyarán: a nép — már­mint a szavazásra elment hányada — adott bizalmat nekik. Nem kinevezettek tehát, hanem választottak, s így különö­sen mellbevágó, hogy első ténykedésükként a saját zsebük­re gondoltak. Nem a kisnyugdíjasokra, s nem is a társada­lombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásra. Pedig lett volna mit keresgélniük — első nekifutásra — ezeken a területeken is. Éppen szombati lapunkban írtuk meg például, hogy a társadalombiztosítás nem ad pénzt a művesekezelésre szoruló Pest megyei betegek számára életfontosságú műveseállomásra, a Szent Rókus Kórház­nak... Hogy a falusi parasztemberek miként vélekedhetnek te­hát a társadalombiztosítás egészségügyi és nyugdíjbiztosí­Heves muzulmán—horvát harcok Amerika nem küld csapatokat Willy Claes belga külügymi­niszter kedd este közel két­órás megbeszélést folytatott Zágrábban Tudjman horvát elnökkel. Claes — akinek országa tölti be pillanatnyi­lag az Európai Közösség el­nöki tisztét — azzal a fel­adattal érkezett a térségbe, hogy a horvát, a bosnyák és a szerb vezetést tájékoztas­sa a boszniai rendezéssel kapcsolatos EK-álláspont- ról. Bár a hétfői EK-külügy- miniszteri tanácskozáson Zágráb kapcsán igen ke­mény figyelmeztetések hangzottak el, s emiatt a leg­több megfigyelő azt várta, hogy Claes a Horvátország- ellenes szankciók lehetősé­gét is felveti majd a tárgya­láson, ő — mint a megbe­szélés után elmondta — A moszkvai törvényhozás az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozata ellenére ragaszko­dik ahhoz az álláspontjához, hogy az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri kikötő, Sze- vasztopol orosz terület. A moszkvai városi ta­nács elnökének arra vonat­kozó indítványát, hogy kezdjenek ismét vitát a kér­désről, a parlament tegnap elutasította. mindössze kérte Tudjmant: tegyen meg minden tőle tel­hetőt a boszniai erőszakos akciók megállítására és a humanitárius segélynyújtás megkönnyítésére, s gyako­roljon nyomást az erősza­kos akciókat végrehajtó boszniai horvátokra. Az amerikai kormány to­vábbra sem kíván csapato­kat küldeni a volt Jugoszlá­viába, csak akkor, ha ott már megállapodás született. Erről beszélt a tegnapra vir­radó éjjel Bili Clinton. Az amerikai elnök egyúttal kije­lentette: A válság megoldá­sára korábban volt lehető­ség, amikor a szerbek és a horvátok attól tartottak, hogy az ENSZ feloldja a bosnyákokra vonatkozó fegyverembargót, és a nyu­gati légierő támogatni fogja — Szükségesnek tartom, hogy nemzetközi bíróság­hoz forduljunk — idézte Nyikolaj Goncsart az ITAR-TASZSZ. Az orosz külügyminisztérium a kor­mány nevében élesen bírál­ta és visszautasította a parla­ment döntését. Szevasztopol az Ukrajna és Oroszország között fel­osztott fekete-tengeri flotta anyakikötője. A Biztonsági Boszniát. Az amerikai kez­deményezés azonban meg­hiúsult, mert azt több euró­pai ország nem támogatta — mondotta Clinton. A közép-boszniai Bugoj- no körzetében tovább foly­nak a heves muzulmán— horvát harcok. Az összecsa­pásokban mindkét oldalon tíznél több katona vesztette életét — jelentette tegnap a zágrábi rádió. A horvát rádió arról is beszámolt, hogy a térség­ben a horvát egységek visz- szafoglalták fojnicai állása­ikat, s körülzárták Gomji Vakufot is. A szarajevói rá­dió ezzel szemben a muzul­mánok sikereiről számol be. A rádió szerint a horvá­tok visszavonulásra kény­szerültek Vitéz és Bugojno körzetében. Tanács kedd este New Yorkban a város sorsát el­döntő vitában Kijev oldalá­ra állt. — A Biztonsági Tanács osztozik Ukrajna aggodal­mában és támogatja az uk­rán elnök és a külügymi­niszter állásfoglalását az orosz törvényhozás határo­zatával kapcsolatban — idézte a nyilatkozatot a DPA. A nagyvilág hírei % Útnak indult tegnap Szomáliába az ENSZ-bé- kefenntartó erők kötelé­kébe tartozó német kato­nák újabb egysége. A 250 katonát Volker Rühe védelmi miniszter búcsúztatta a kőin—bon­ni katonai repülőtéren. % Kazahsztán kész átad­ni Indiának az űreszkö­zöknél használatos nukle­áris hajtóművek gyártási technológiáját, és érde­kelt az Indiával való nuk­leáris kutatás és együtt­működés fejlesztéséhen — jelentette ki Galim Ahilsziitov kazah minisz­terelnök-helyettes Újdel­hiben. % Kedden este holtan ta­lálták egy Washington melletti parkban, a Poto­mac folyó közelében Vince Fostert, Clinton el­nök tanácsadóját, a Clin­ton család barátját. Való­színűleg önkezűleg ve­tett véget életének. Y Közvetítésre vállalko­zott Irak és Irán között Mohammed Ali, a nehéz­súlyú ökölvívás egykori legendás bajnoka. A két ország között továbbra is vita folyik arról, hogy milyen feltételekkel en­gedjék szabadon az 1988-ban lezárult hábo­rú óta kölcsönösen fogva tartott katonákat. Orosz terület Ukrajnában VÉLEMÉNY Váljék becsületükre tási önkormányzata elnökségének mohó terveiről, elkép­zelhető, a közvélemény azonban, a tegnapi újságok tükré­ben, érzékenyen reagált rá. Forgách Pál, a Liga tisztelet­beli elnöke például tiltakozásul lemondott a tb. nyugdíj- biztosítási önkormányzati tagságáról. Mint nyilatkozta: „Visszatetsző, mi több felháborító, hogy egy választott testület saját javadalmazásával kezdje ténykedését...” Őszinte szívvel üdvözölhető döntése és teljes mértékben egyet lehet érteni az indokaival. Keményebben mi sem tudnánk fogalmazni, pedig ha ez indokolt, nem megyünk a szomszédba érte. Sőt, alkalmanként azt sem rejtettük véka alá, ha az SZDSZ-es befolyású Ligával és szemé­lyes képviselőjével vitánk volt, s lám most megszorítjuk Forgách Pál kezét. Lehetséges, hogy a tisztesség, a becsület, a tiszta erkölcs igenlése és féltése egymáshoz közelít elvekben, más kérdé­sekben egymástól távol álló embereket, sőt pártokat, lapo­kat? Az imént idézett „divatja múlt”, megmosolyogni való fo­galmak kapcsolnak e jegyzet keretében a társadalombizto­sítási botrányhoz egy másik, jelentőségében hozzá nem mérhető, de nem is elhanyagolható botrányt, a Szonda Ip- sosét. Mint ugyancsak a tegnapi sajtóban olvasható: „A Szonda Ipsos júniusban megjelent közvélemény-kutatása a szokásosnál is nagyobb érdeklődést váltott ki, miután a népszerűségi listán a második helyre került Németh Mik­lós volt miniszterelnök... A most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás listáján azonban meglepetésre már egyáltalán nem szerepel Németh Miklós.” Mi történt? Bolond ez a nép, amelynek a véleményét Szonda Ipsosék kutatják? Mert az még elképzelhető, hogy valamely politikus bizonyos megnyilatkozásai, cselekede­tei révén egyik hónapról a másikra a népszerűségi lista élére ugrik, de az már kevésbé, hogy egyik napról a másik­ra „kegyvesztett” legyen! Különösen, ha nem „követett” el semmit. Márpedig a jelek szerint ez történt a mosolygós, kedves, bankvezetőként évek óta Londonban tengődő Né­meth Miklóssal. Mi történt? Mint az írásból kiderül. Né­meth Miklós valóban kegyvesztett lett, de nem a „nép” kö­rében, hanem Ipsoséknál. A cég tudós vezetője elmondja: „...úgy döntött a belső kollokvium — akik meghatároz­zák, hogy a parlamenti pártok vezetői mellett még ki le­gyen az az egy-két politikus, akiről érdeklődnek” —, hogy Németh Miklós kerüljön le a listáról. Németh Miklós „azért került le, mert... bejelentette, hogy nem jön haza, nem vesz részt a magyar politikai életben, így semmi nem indokolja, hogy tartósan a listán maradjon a neve.” Tehát Németh Miklós pestiesen szólva ejtve lett. Hálát­lannak bizonyult, fütyül az MSZP-re, amely párt pedig oly nagyon számított rá, fütyül Szonda Ipsosékra — hát akkor csak tűnjön el arról a listáról! Ami pedig a közvéleményt il­leti, a jövőben Szonda Ipsosék nem kérdezik meg a népet, hogy népszerű-e a körükben a volt politikus! Mellesleg, magam naivul mindig azt hittem, hogy ezek a közvélemény-kutatók megkeresnek mondjuk, ezer em­bert, s megtudakolják, szerintük ki az elmúlt hónap tizenva- lahány legnépszerűbb embere; azon belül is ki a leg-leg- népszerűbb, s összeáll egy lista és ezer kérdőív nyomán a „köz” véleménye. Hát most kiderült, szó nincs ilyenről. Ezt most a tudós közvélemény-kutató őszintén elmondta. Váljék becsületére. (Deregán Gábor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom