Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-21 / 168. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. JULIUS 21.. SZERDA Ecseri villanások Ha a forrás elapad, a patakmeder is kiszárad Egy 1344-ból ránk maradt írás említi először Ecsert, pontosabban egy legendát, mely szerint Árpád vezér és kísérete itt pihent meg, a cserfák árnyékában, vadászat után. Hogy volt-e már település a körnéyken, arról a krónikás nem tesz említést, de ettől függetlenül egyes helység- névkutatók a község mái nevét a cser szóból származtatják. A későbbi leírásokban számos utalás van a halban gazdag lápokról és a nagy kiterjedésű erdőkről. Ma a legöregebb fák a Széchenyi út két oldalán sorjáznak, s a jegenyék életkorukat tekintve készülnek a halálra. Mert bár szépek, színfoltjai a községnek, félő, hogy egy szélvihar ki- dönti őket. Persze, Ecseren nemcsak a Széchenyi úti jegenyék léteznek; csupán az utóbbi három évben ötszáz gömbjuhart, berkenyét, vérszilvát, nemesBlazsek János: Mi tettük rendbe a falu utcáit nyírt, hétezer tő sövényt és négyezer feketefenyőt ültetett ki az önkormányzat az utcák széleire, a közterekre. Mintegy megerősítve a községrendezési terv ama passzusát, miszerint Ecseren adottak azok a feltételek, amit egy kertvárostól elvárnak. — Kivéve az építkezésre alkalmas területeket. Azzal szűkiben vagyunk — mondja Harazin István, a község polgármestere —, mind kevesebb ház épül, illetve egyre több házra húznak emeletet. Kényszerűségből felfelé terjeszkedik a falu. Befelé fordultak az emberek Ecser a rendszerváltás után lépéselőnnyel indult. 1972 óta van vezetékes vize és 1989-től gázellátása. Viszont folytogatta a szemét-, a szennyvízprobléma, s noha Pest egy kőhajításnyi- ra van, telefonon elérni Ecsert olyan nehéz, mint Szabolcs megye legeldugottabb csücskét. — A szeméttel megbirkóztunk, felszámoltuk a régi telepet és betársultunk a regionális szemétbányába, melyet Maglód, Üllő, Gyömrő és Ecser közösen épített. Van egy kis szennyvíztisztító állomásunk, bár szűkös a kapacitása. Ennek bővítése s a szennyvízhálózat megépítése alighanem az utódom feladata lesz, a hátralévő egy évben már nem kerül rá sor. — Nem akar indulni a következő választásokon, vagy olyan rosszul áll a szénája, hogy biztos az őrségváltásban? Harazin István kitérő választ ad, helyette az édesapja mondja ki: belefáradt egy kicsit a csatába. Sok itt még a pártállam idejéből visszamaradt kerékkötő, s az emberek is furcsák. Befelé fordulók, nem érdekli őket ami a portán kívül történik. A nyugdíjasok kivételével úgyszólván senki nem hajlandó a közösségi munkára. Lehet az apa elfogult, mentséget keres a fia fáradtságára. De ugyanezt mondja a helyi MDF-szervezet alapító tagja, Fogd Gábor is.-— Még mindig sok a volt MSZMP-s. Ne értsen félre, azok közt is van rendes ember, akit nem a meggyőződés, hanem a kényszer vitt rá a felzárkózásra. Én a hangadókra gondolok, akik a pártállam idején jól éltek, s most nosztalgiáznak. Ha úgy vesszük Fogd Gábor sem szenvedett hiányt, gépésztechnikusként dolgozott hosszú évekig egyazon munkahelyen. Nem mindenki megértő Tisztességesen dolgoztam, mégis az elsők közt menesztettek. Nem ártana utánanézni, kik maradtak meg az effajta vállalatoknál, kivált a vezetőgárdában. Például a maglódi Mavas Rt-nél... A régi prominensek. Különben nem sokáig voltam munka- nélküli. Aki nagyon akar, ma is lel munkát magának. Fogdák találtak. Leválasztottak két helyiséget a házukból, az egyikből műhely lett, a másikból papírbolt. Ä férj felcsapott gumivulkanizáló- nak, a feleség — tanári diplo- vával — kereskedőnek. (Ügy látszik az iskola sem mentes a konfliktusoktól...) — Mindkettőre volt kereslet a községben. Nem élünk nagylábon, de nincsenek anyagi gondjaink. És ez a fontos. — Mit szól a számlaadási kötelezettséghez vagy a jövedelmi törvényhez? — Első voltam, aki bevezette a számlaadást Ecseren. A számla ellen csak azok ágálnak, akiknek takargatni valójuk van. A jövedelmi törvényt hallva mi is felhördültünk. Aztán elkezd az ember gondolkozni és belátja, egy államháztartást csak az adókból lehet fenntartani. Vegyük példának Ecsert. Évi ötvenmillió forint állami támogatást kapunk. Vajon honnan van ez a pénz? A befolyó adókból. — Mindenki ilyen megértő? — Én csak a magam nevében beszélek. Adó vonatkozásában, meg másban is. Elégedetlenek mindig lesznek, a megértés nem túl jellemző az emberekre. Amikor megalakítottuk az MDF-et, huszonnégyen voltunk. Időközben lemorzsolódtunk tizennégyre. Mert egyeseket nem Lakitelek szelleme kötelezett el, hanem a maguk pecsenyéjét akarták sütögetni az új tűz mellett. Az ilyenekért nem kár, legfeljebb ott a baj, hogy az ilyenfajta emberek még ma is felelős posztokon állhatnak. A 3100 lélekszámú Ecser- nek több mint tíz százaléka nyugdíjas. Blazsek János a nyugdíjas klub elnöke. János bácsi lábadozik, még bottal jár. — Az utóbbi másfél évben jött elő a Don-medencében eltöltött három év, annak iszom a levét. Különben megvolnék, ami hibádzik a nyugdíjból, azt pótoljuk virággal. Krizantémot, margarétát és őszirózsát nevelek, a feleségem meg behordja eladni Pestre. Az ecseri kertek alatt — De mit tegyen az, akinek nincs kertje? — Anélkül is megélnénk. Nekem az a tapasztalatom, hogy a hetvenen felüli generáció szerényebb, mint akik most mennek nyugdíjba. És több bennük a tenniakarás is, mint a fiatalokban. A polgármesternek igaza van. Csak ránk számíthat, öregekre. Tavaly és az idén egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztünk, mi tettük rendbe a falu utcáit. — Úgy igaz, ahogy Jani bácsi mondja — szól közbe Dinnyés Sándorné, aki az utcáról lép be egy kis beszélgetésre. — Nekünk, időseknek közelebb áll a szívünkhöz a község sorsa, és nem vagyunk restek, ha dolgozni kell. Utcát rendezni, fákat ültetni. Blazsekék házától nem messzi folyik a Szerelem-patak. Erről jut eszembe az Ecseri lakodalmas, mely Rábai Miklós jóvoltából vált világhíressé. Abban van egy dal ami úgy kezdődik: „Az ecseri kertek alatt folyik el a Szerelem-patak.” — Az együttes is a múlté — legyint Jani bácsi és Diny- nyésné egyszerre. —- A törzstagok kiöregedtek, a fiatalokat meg csak a diszkó érdekli: Pedig a mondás is úgy tartja, ha a forrás elapad, a patakmeder is kiszárad. — Széjjelszéledtek — ismeri el a polgármester is. — Pedig a művelődési ház vezetője a lelkét is kitette, de kötéllel nem rángathatja be a fiatalokat táncolni. Felkészítés az életre Jártam az iskolában, melyben háromszáz gyerek tanul, talán jobb körülmények közt, mint egy pestlőrinci vagy kispesti iskolában. Az osztályok létszáma alacsony a tanárok több időt fordíthatnak egy-egy gyerekre. Nyelveket, számítástechnikát oktatnak, felkészítik őket az életre. De kapnak-e elég út- ravalót a községi szellemből, táplálják-e bennük a szülőhely iránti vonzalmat? Az osztályok kihaltak, nyár van, nincs kitől választ kapnom a kérdésre. Egyébként Harazin István is fiatal, mindössze harmincöt éves. Eredetileg gépész- mérnök, a polgármesterségnél jóval zsírosabb stallu- mot hagyott ott, hogy vállalja a község gondjait. Elkelne még néhány hozzá hasonló Ecseren — mondja Dinnyésné, Blazsek Jani bácsi, meg Fogd Gábor. Visszafelé megállók tankolni. — Maga szerint milyen ember a polgármester? — kérdem a kutastól. — Belevaló. Különben miért választottuk volna polgármesternek. Matula Gy. Oszkár Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Ecser a középkori eredetű, de a török után újratelepült község. Földesura a XVII. században többször is változik, mig 1729-ben Grassalko- vich Antal 1700 forintért megvásárolja, majd 1732-ben III. Károlytól patronátusi jogot (ius patronatus) kér a községre. A ma is álló katolikus templomot is ő építtette az 1730-as években, egy régi kápolna helyén. Grassalkovich 1771-ben kelt végrendeletében sem feledkezett meg a templomról és minden szombaton az érette mondott mise fejében évenként harmic forintot hagyott a templomra (a sződi plébánián található História Domus adatai szerint). Grassalkovich 1740-ben Ecseren plébániát szervezett és paplakot is építtetett. Az általa emelt templom szabadon álló, középtomyos, egyhajós barokk épület, amely a község központjában kis magaslaton áll. Gazdagon tagozott kőkeretes kapuja zárókövén 1765-os évszám olvasható. Éz feltételezhetően az építkezés végső befejezésének az évszáma. Belül a csehsüveg-boltozatos bejárati szakasz után a templomhajót sík mennyezet fedi, amelyhez diadalívvel csatlakozik a félkör alaprajzú, boltozott szentély. Főoltárán az aranyozott keretbe foglalt Paduai Szent Antalt ábrázoló oltárkép XVIII. századi ismeretlen festő jó kvalitású munkája. Figyelemre méltó még az ugyancsak XVIII. századi keresztelő kút, márvány utánza- tú kőből, igen szép faragott és aranyozott díszítéssel. A templomot többször renoválták, így 1911 -ben is, amikor külsejét részben módosították. Az épület művészettörténeti jelentőségét emeli, hogy Grassalkovich Antal építtette, aki mint a Kamarai Építészeti Hivatal elnöke a barokk építészet egyik nagy támogatója és irányítója volt és több neves barokk kastély és templom építtetője. A templom műemlék jellegű. Pamer Nóra
