Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-21 / 168. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 22.. SZERDA Rendőrség és idegenforgalom Gyanútlan turisták védelmében Megkérdeztük Járják-e az APEH-ellenórok a megyét? Egyeztető tárgyalások ide, sajtónyilatkozatok oda, a nyugtaadási kötelezettséget eló'író törvény hatálya érvényes. Az is kétségtelen, hogy bár több ponton is világosabbá vált a jogszabály törvény előírása, a bizonytalanság ma is érzékelhető. Menráth Istvánt, az APEH megyei igazgatóságának főosztályvezetőjét napi ellenőrzési tapasztalataikról kérdeztük. — Párban dolgozó munkatársaink folyamatosan végzik ellenőrzéseiket. Az elmúlt három héten — tehát a kritikus időszakban — nem tapasztaltunk említésre érdemes ellenállást. Viszont az is kétségtelen, hogy az APEH jelenleg türelmet tanúsít az őstermelőkkel szemben. A múlt heti nyugtaadási kötelezettséget ellenőrző út a boltokba, vendéglátóhelyekre és más szolgáltatásvégzőkhöz vezetett. 227 jegyzőkönyvet vettek fel munkatársaink, ebből 78 esetben nem teljesítették a nyugtaadást, ellenük az eljárás folyamatban van. Emlékeztetőül szeretném elmondani, hogy első esetben egyéni vállalkozó 16 ezer, társas 49 ezer forint bírsággal sújtható, ha viszont ebben az évben már tapasztaltunk szabálytalanságot, 50-, illetve 150 ezer szabható ki. Általános tapasztalatunk, hogy a nyugtát adni kötelesek körébe most belépők — cukrászok, benzinkutasok, büfések — nagyjából azonos arányban tartják be, illetve szegik meg a törvényi előírást, mint a korábban erre kötelezett szolgáltatók. Érdekes tapasztalatunk, hogy az év első feléhez képest nem nőtt a nyugtaadási kötelezettség alól felmentést kérők száma. Ám az is igaz, hogy minden esetben környezettanulmányt készítünk, így ellenőrizzük a kérelem megalapozottságát. N. Zs. Belső viszály Csömörön Vállalkozók telefonja Mondjon le az alpolgármester! — követelik a vállalkozók, legalább is egy részük, Csömörön. Belső ügy, helyi alkalmi viszály — gondolhatnánk —, ám nem erről van szó. Az ügy egyéb tanulsággal is szolgál. Bátovszki György. — Am c vál(Folytat ás a 1. oldalról) Gyalog indult tovább, de egy idő után lestoppolt egy autót, melyben több férfi ült. A turistának valóban balszerencséje volt, mert alkalmi útitársai sem voltak éppen úriemberek. Visegrádon jártak, amikor minden holmijától és pénzétől megfosztva, a zuhogó esőben kidobták az autóból. Ilyen és hasonló esetek sajnos előfordulnak, hiszen a tolvajok, a rablók nem kímélik a külföldi turistákat sem. Sőt, sokszor éppen rájuk vadásznak, mert feltételezhető, hogy tájékozatlanok, bizonytalanul mozognak idegen tájakon. Ami pedig az anyagiakat illeti, gyakran van náluk nagyobb pénzösszeg, értékes fényképezőgép vagy egyéb kívánatos holmi. — Milyen intézkedések történnek a turisták védelmére? — kérdeztem Nagy Károly alezredest, a Pest megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesét. — Számolnunk kell azzal, hogy az idegenforgalmi szezonban a megye lakosainak a száma megkét- szerződik, tehát gyakorlatilag kétmillió emberrel kell foglalkoznunk. Ez vonatkozik a közlekedésre, az igazgatásrendészeti feladatokra és a közbiztonságra egyaránt. Idén tavasszal az ORFK vezetői megállapodást kötöttek az Idegen- forgalmi Hivatallal arra vonatkozóan, hogy fokozottan felügyeljük a kiemelt területeket. Megyénkben ennek megfelelően már több megbeszélé(Folytatás az 1. oldalról) Mondják ezt sok esetben éppen azok, akik annak idején azért kárhoztatták őket, hogy nem kellőképpen államiak. Végül is mind a két vélemény igaz, ugyanis attól jó a szövetkezeti forma világszerte, hogy se ez, se az, hanem egy olyan intézmény, amelyből — az elnök véleménye szerint — egyre több lesz. — Mire alapozza ezt az állítását? — kérdeztük. — Alkalmam volt néhány fejlett országban tanulmányozni ezt a kérdést. Csak néhány adat: Japánban 1953-ban 727 ezer szövetkezeti tagot tartottak nyilván, számuk mostanára 32 millió 600 ezerre nőtt. De hasonló a helyzet az USA-ban, Franciaországban és még hosszan sorolhatnám, hogy hol. A világ sünk volt az érintett utazási irodák, a szálloda- és más vendéglátó láncolatok vezetőivel. Felmértük, hová kell erőinket összpontosítani, és ennek megfelelően létrehoztunk Szentendrén egy húsztagú idegenforgalmi rendőrőrsöt. Július 5-én álltak munkába, és két hónapon keresztül dolgoznak a térségben. A megnövekedett idegen- forgalom azonban nemcsak Szentendrét és környékét érinti. Sokan vannak olyanok, akik a Balaton helyett a fővároshoz közelebb eső és olcsóbb Ráckevei Duna-ágat választják, és a falusi turizmus is egyre népszerűbb. Gödöllő és környéke ugyancsak sok vendéget vonz, kiemelve a Hungaro- ringet, melyet biztosítanunk kell. Feladatainkat létszám-átcsoportosításokkal igyekszünk megolda750 milliós szövetkezeti tagságából harmincöt százalék választotta a hitelszövetkezetet, ami arra utal, hogy igen fontos szerepe van az ebben az intézményrendszerben fellelhető tagi kötődésnek, -kapcsolatrendszernek, s ehhez a formához van a legtöbb bizalmuk az embereknek. — Mi a helyzet Magyar- országon? — A lakosság hatvan százaléka — három mill- lióan — valamilyen szövetkezet tagja, ebből kétmillió a takarékszövetkezet mellett voksolt. Pest megyében tizenhét egységünk működik 228 ezer taggal. Ezek a hitelszövetkezetek ott működnek, ahol a kereskedelmi bankoknak nem éri meg: a kistelepüléseken, ahol nem éppen busás a haszon. ni, hogy ott legyünk, ahol legnagyobb szükség van ránk. Például a kempingekben, ahol a sátrak kedvelt helyei a besurranó tolvajoknak, vagy nagyobb rendezvényeken a gépjármű- parkolókban. Rendszeresen tartunk ezeken a helyeken közbiztonsági akciókat. — Lehet-e speciális, az idegenforgalomra szakosodott bűnözésről beszélni? — Tapasztalunk új jelenségeket, melyek ellen keményen fel kell lépni. Egyik ezek közül, hogy a prostitúció terjeszkedik, már átlépte a főváros határait. Felfigyeltünk egyes parkolóhelyeken arra, hogy megjelennek az úgynevezett „futtatók”, akik kiszállítják gépkocsijaikon a lányokat, azután egy idő múlva összeszedik őket. Tudjuk, hogy ez a bűnözés melegágya, mert — Maguknak mégis megéri? — A mi tagjaink saját magukat látják el különböző szolgáltatásokkal. Ezt segíti az a tény, hogy van egy szövetkezeti szolidaritás. — Ez miből áll? — Általában hét fiókja van egy takarékszövetkezetnek. Ebből kettő vagy három esetleg olyan helyen — kis településen —, ahol nincs haszon, de a többi négy tagsága állja ezt a veszteséget. Ezen kívül van egy olyan rendszer is, amely segítségével az önhiábjukon kívül veszteséges egységeknek nyújthatunk pénzbeli segítséget, s ezt szintén a többiek adják össze. — Milyen anyagi segítségre számíthatnak még? —- A PH ARE-program keretében 11 millió ECU-t kapunk, amiből hármat oka hölgyektől szerzi az alvilág az információkat arról, hogy kit érdemes kifosztani. Már megtettük a szükséges lépéseket, hogy rendet teremtsünk ezeken a helyeken. Másik, viszonylag új jelenség az, hogy külföldi turisták fosztanak ki külföldieket. Külön figyelmet érdemelnek közülük az autóstoposok, és gyanútlan honfitársaik, akik felveszik őket. Azután előkerül a fegyver vagy annak látszó tárgy, és még jó, ha súlyos sérülés nélkül megússza a kalandot a jószívű autós. — Mi megtesszük, ami tőlünk telik, de természetesen mindenkinek ügyelnie kell, saját magának is a biztonságára, szárazon és vizen egyaránt. Ez utóbbival kapcsolatban még annyit, hogy megyénkben hatalmas vízfelületek vannak. Mi, Pest megyei rendőrök a vizen mozgásképtelenek vagyunk, mert nincsenek technikai eszközeink. Múlt hét végén, a Dunai Vízirendészettel közösen tartottunk akciót, amiikor tapasztaltuk, hogy nagyon sok szabálysértés történik. Rendkívül veszélyesek a hirtelen mélyülő bányatavak is, melyekben midnen évben történnek halálos balesetek. Sajnos, a hazai és a külföldi turisták, a négy fal közül kiszabadulva egyaránt hajlamosak arra, hogy semmibe vegyék a tiltásokat. Körültekintést, elővigyázatosságot javaslok mindenkinek, hogy valóban nyugodtan, kellemesen teljenek a kikapcsolódásra, pihenésre szánt napok. Gál Judit tatásra, a számítógépes hálózat fejlesztésére, a többit pedig a szolidaritási alapunk fejlesztésére kívánunk fordítani. — Ez a kép szépnek látszik. Mégis azt hallani, hogy néhány takarékszövetkezet rt.-vé kíván alakulni, s már tárgyalnak is a különböző bankokkal. — Igen, ez így van. Ha nem is sokan — Pest megyéből is egy-két egység — arra gondol, hogy átszerveződik. Arra nem gondolnak, hogy még most ugyan jól megy nekik, de könnyen lehet, hogy holnap már ők szorulnának segítségre. S ami még nagyobb baj: a szövetkezetek vezetői tagjaik megkérdezése nélkül fogtak a tárgyalásokhoz, pedig a végső döntés az övék kell hogy legyen. Árpási Mária A helyzetet az élezte ki, hogy Csömör alpolgármestere, Forró János egyben a Digitel 2001 telefonfejlesztő részvénytársaság műszaki vezetője is. Bár mindkét feladatkörét becsülettel ellátja, bizony a kis településen sokan sérelmezik, hogy az alpolgármester többet tesz le a Digitel asztalára, mint a csömöri ön- kormányzatéra. Utóbbi székházában erről másképp vélekednek. Bátovszki György polgár- mester ugyan egyetért azzal, hogy a vállalt feladatok nagyságbeli eltérése miatt helyettese főleg a Digitelnél ténykedik, ám ez mindezidáig nem ment az önkormányzati munka rovására. — A problémát az okozta, hogy Forró úr rájött egy — mondjuk úgy — adócsalásnak tekinthető esetre, s ezt szóvá is tette. Az ügyben érintettek, azaz az elkövetők persze rögtön támadtak: mondjon le az alpolgármester! — követelték, s a miértekre csak azzal válaszoltak, hogy Forró úr egyszemély- ben két munkahelyen is dolgozik. A dolog szépséghibája, magyarázta el a polgármester, először is az, hogy helyettesét nem lehet lemondatni, őt csak az mozdíthatja el állásából, aki oda kinevezte. Tehát a választó- polgárok az alpolgármester személyére nézve nem tehetnek javaslatot. Hasonlóképpen sántít a megvádoltak védekezése is. Kiderült ugyanis, hogy Forró úr értesülései nem minden alap nélküliek. A megvádolt, s emiatt védekezésből támadásba lendült csömöriek mind vállalkozók. Olyanok, akiknek a teie- fonigénylés mellé 30 ezer forintos befizetési csekket kellett volna csatolniuk. — Kellett volna — mondja lalkozók kijátszották a hatóságokat, s úgy adták be telefonigénylésüket, mintha azt magán- személyként, családi házuk korszerűsítése érdekében kérnék. Ez esetben pedig a telefon csak 15 ezer forintba kerül! Forró János szerint a fenti vállalkozók kijátszották a hatóságokat, s tettük lényegében adócsalásnak minősül. Mégsem tett semmit a csömöri vállalkozók ellen az alpolgármester, míg utóbbiak — már tudjuk, hogy jogszerűtlenül — kezdeményezték Forró úr lemondását. — Az a legszomorúbb az egészben, hogy negyven esztendőn keresztül csak álmodoztunk a telefonról — mondja meglehetősen keserűen a polgármester. — S most, amikor a településünk kezdeményezőként vett részt a környék jelenlegi legeredményesebb hálózatfejlesztő cégének a megalakításában, s ílymódon két-három év előnyünk van azon községek előtt, melyek mind a mai napig csak ölbe tett kézzel várják a telefont, nos, ebben a helyzetben is csak türelmetlen és sértő támadások érnek bennünket azért, hogy késik a távközlés fejlesztése Csömörön. Mint a sportban az ellendrukkerek, úgy támadnak bennünket nap mint nap ezek a vádaskodók: egyszeriben meg akarják tőlünk kapni mindazt, amit négy évtizeden át, a távközlés mesterséges elnyomorításának idején, még csak remélni sem mertek. Egy biztos: a jelenlegi önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Csömörön XX. századi körülmények között élhessenek, s dolgozhassanak a lakosok. (maliár) ‘ / Átalakulnak a megyei takarékszövetkezetek? A tagokat illeti a végső döntés