Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-19 / 166. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZU KOB HAZANK 1993. JÚLIUS 19., HÉTFŐ Vadászok díszsortüze Bajor—magyar vigasság Tóalmáson (Folytatás az 1. oldalról) Láthatóan erre törekedtek a házigazda tóalmásiak is. Kovács Magdolna polgár- mester szerint a két telepü­lés között 1991 óta dinami­kusan fejlődik a barátság. Az önkormányzatok célja az, hogy a kapcsolatok hor­dozója a két község polgár­sága legyen. Ez a szándék láthatóan találkozott az em­berek véleményével: a bajor napokra több mint száz né­metet láttak vendégül 3 na­pon át a tóalmási családok. Günter Gerhardt feldafingi polgármester úgy fogalma­zott, hogy óriási szerencsé­jük volt, amikor jó csillagza­tuk Tóalmásra vezérelte őket. A miértre, a magyará­zatra ismét dr. Katona Ta­mást — aki egyébként a ma­gyar—bajor vegyesbizottság elnöke is — érdemes idézni. — Tóalmás nem várt a csodákra, a kormányzat aty­áskodó vállveregetésére az elmúlt három év alatt. Torna- csarnokot építettek, bevezet­ték a gázt. Hála Istennek, hogy fel vannak túrva a ma­gyar falvak, ahol ugyancsak ivóvizet vezetnek, csatornáz­nak, telefonhálózatot építe­nek. Úgy gondolom, hogy így lehet eljutni Európába! Katona Tamás a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a na­pokban járt nálunk látogató­ban Theo Waigel, a Bajor Ke­resztényszociális Unió (CSU) vezetője, szövetségi pénzügyminiszter. Arról tár­gyaltak, hogy a két ország nemcsak azért felel meg egy­másnak, mert egyforma nagy­ságú, hanem azért is, mert a történelem rengeteg szála, a kultúra sok-sok értéke köti össze. Jók a gazdasági együtt­működés kilátásai: Magyaror­szágon e pillanatban több mint ezer bajor vállalat műkö­dik. Tóalmás és Feldafing kapcsolata a polgári megérté­sen túl remélhetőleg a gazda­ságra is kiteljed majd. A sátorban elhelyezett szín­padon két napon át nonstop műsor pergett. A bajorok mel­lett felléptek a nagykátai Tá- piómente táncosai, a veres­m : Egy kis szünet egyházi asszonykórus, kókai, tóalmási néptáncosok. Ki­sebb sátrakban bajor és ma­gyar népművészeti tárgyakat árusítottak, miközben sokan a fürdőmedencékben hűsöl- tek. Vasárnap reggel bajor fú­vószenére ébredtek az almási- ak, majd a katolikus temp­lomban a német és a magyar plébános által celebrált szent­mise következett. Ekkor avat­ták, szentelték fel Tóalmás zászlaját és címerét. A bajor Vimola Károly felvételei vadászok díszsortüze után a résztvevők a templomtól együtt vonultak le a tóalmási strandra, ahol az eső ellenére is folytatódott a jó hangulatú találkozó. Az esti órákban tábortűz­zel, majd tűzijátékkal zárult a hétvégi tóalmási bajor feszti­vál, amely jövő nyáron ma­gyar napok formájában Felda- fingban folytatódik. T. F. Elégedett polgármesterek (Kovács Magdolna és Günter Gerhardt) Az életkor nem akadály HŰNK Nyílt levél az őrnagy úrhoz Vasárnap veszélyes útra kelni A közúti tragédiák mindenkit megdöbbentenek. Nincs ször­nyűbb dolog, mint arról halla­ni, hogy egy ember egészsége­sen elindult otthonról, és soha többé nem tér haza... Természetes hát, hogy soka­kat foglalkoztat a gondolat: lehetne-e az eddiginél többet tenni a balesetek megelőzésé­ért? Egyik olvasónk nyílt le­velet intézett (mely lapunk jú­lius 14-i számában jelent meg) Sik Gotthilf őrnagyhoz, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztály- vezetőjéhez. Olvasónk egy korábbi országúti ellenőrzés­sel kapcsolatos nyilatkozatra reagálva azt kifogásolta, hogy előre bejelentve történ­nek a közúti ellenőrzések. A levélből idézünk: „Kis­sé túlzó, szélsőséges, karikíro- zó példával élve: ha rádió­ban, televízióban és a napila­pokban meghirdetjük, hogy nagy rendőri erőkkel figyel­jük majd a belvárosban műkö­dő valutaűzéreket, akkor azok ezt a napot kihagyják, ki­rándulásra mennek vagy ösz- szeülnek sörözni. A többi na­pokon pedig nyugodtan foly­tatják az üzérkedést. ” Felkerestük a nyílt levél­ben megszólított Sik Gotthilf őrnagyot, és az első félév köz­lekedési tapasztalatairól kér­deztük, valamint arról, hogy az ellenőrzések statisztikái igazolják-e olvasónk aggodal­mait? Az utóbbi kérdéssel kap­csolatban megtudtuk, hogy az előre bejelentett országos akciónál Pest megyében két nap leforgása alatt 2297 em­bert kellett különböző sza­bálytalanságok miatt a hely­színen megbírságolni. Az első félévben összesen 24 ezer 800 esetben került sor hasonló intézkedésre, ami azt mutatja, hogy kiugróan sok szabálytalankodót lehetett az előre bejelentett ellenőrzésen tetten érni. A cél természete­sen nem az, hogy rajtakapja­nak valakit gyorshajtáson vagy egyéb vétségen, hanem hogy megelőzzék a balesete­ket. Az adatoknál maradva: az említett két napon 521 sza­bálysértési feljelentést is tet­tek, ami negatív rekordnak számít. Az első félév tapasztalatait értékelve Sik Gotthilf őrnagy elmondta: a halálos balesetek száma a múlt év első hat hó­napjához képest valamelyest csökkent, 68-ról 63-ra. Ter­mészetesen ez még mindig megrendítően sok, és figyel­met érdemel, hogy a korábbi­nál több az ittasság okozta közúti tragédia. Jelentősen ke­vesebb viszont a súlyos sé­rült, az arány eltolódott a köny- nyebb esetek felé. A szakem­berek ezt egyértelműen a se­bességkorlátozásnak, vala­mint a biztonsági öv használa­tának tulajdonítják. S itt már szerepe van annak is, hogy a rendőrök következetesen el­lenőrzik a szabályok betartá­sát. Idén eddig a tavalyinál ke­vesebb volt a gyermekbale­set, de mivel a vakáció még csak nemrég kezdődött, kü­lön figyelmet fordítanak a 14 éven aluliakra. KRESZ-vetél- kedők lesznek, melyeken játé­kos formában igyekeznek tu­datosítani a veszély felismeré­sét, a szabályok betartásának fontosságát. Érdekes adat az is, hogy leginkább balesetveszélyes a vasárnap és a hétfő, ez utóbbi nyilván azért, mert az embe­rek nem pihenték még ki a ví- kendezés fáradalmait. Felfi­gyeltek arra is, hogy az utób­bi időben sok súlyos közleke­dési baleset történik elhagya­tott mellékutakon, ahol nem számítanak ellenőrzésre. Vál­toztatni akarnak ezen és a közlekedési osztály vezetője felhívja a figyelmet arra, hogy a rendőrök ezután mel­lékutakon is ellenőriznek. Az eddigiekhez hasonlóan to­vábbra is előre bejelentik az akciót: ezen a hét végén a mo- nori, a szigetszentmiklósi, a dabasi, a budaörsi és a nagy­kátai körzetben lesz közúti el­lenőrzés. (ga- j.) Megkérdeztük Hol tartanak a német—magyar testvértelepülési kapcsolatok? A hét végén Tóalmáson zajlott le az egyik legjelentő­sebb megyénkbéli rendezvény, a magyar község és a ba­jor Feldafing kisvároska testvérkapcsolatának eredmé­nyeként a bajor napok. Dr. Alexander Arnot urat, Né­metország magyarországi nagykövetét a települési test­vérkapcsolatok alakulasarol — Jelenleg kétszáz német és magyar város, község kö­zött létezik hivatalos kap­csolat. Mindegyikre az a jel­lemző, hogy nem olyan felü­letesek, mint korábban, már nem a lakosság kirekeszté­sével szervezik, amelyben csak a vezetők vesznek részt. Kitűnő példa erre ez a tóalmási rendezvény: honfi­társaim a magyar családok­nál laktak, megismerve szo­kásaikat, gondolkodásukat. — Min múlik, hogy mely települések között alakul ki valamilyen közeledés? — Az első időszakban a kitelepített svábok részéről jött létre partnerkapcsolat, említhetném erre Pilisvörös- vár példáját. Újabban egyre kérdeztük. bővül a paletta, hiszen Tóal­máson sincsenek németek. Mi is közreműködünk az is­merkedésben, információ­kat adunk a nálunk érdeklő­dőknek. A kapcsolatok fel­vételében nagyon fontos az emberi szimpátia. — Elképzelhető, hogy ezek a találkozók gazdasági eredményeket is hoznak? — Szorgalmazzuk a jó együttműködés kialakítását, de végső soron a vállalato­kon, gazdálkodókon múlnak a gazdasági döntések. Min­denesetre ahhoz is előbb az embereknek kell tudniuk egy­más szándékairól. Erre volt kitűnő alkalom a tóalmási ta­lálkozó. (tóth) Telefon- és gázprogram Albertirsán Albertirsán a telefonhálózat fejlesztésének első és második ütemében összesen 950 ma­gánszemély kapott vonalat 1992 végéig. A megkezdett és mostanáig jó iramban haladó programot folytatni szeretnék a községben, ezért a lehetősé­gek számbavételére ezekben a hetekben végeznek műszaki fe­lülvizsgálatot a Matáv szakem­berei. Ennek nyomán hamaro­san eldől, hogy a gyógyfürdő­komplexum fejlesztéséhez szükséges kétszáz új vonal mellett a további 350 magán- kérelem közül mennyi kerül­het sorra a harmadik ütemben. Mekkora kiadásra számít­hatnak azok, akiknek végül is jut majd új vonal? — kérdez­tük dr. Kiss Tibor polgármes­tert. — Várhatóan 60 ezer forint közelében lesz az egyéni költ­ség. Ez egyben a felső határ is, ami azt jelenti, hogy kevesebb — akár 30 ezer forint — még lehet a befizetendő összeg, de több semmiképp. A végső ár a kivitelezővel való megállapo­dástól függ.-— Az idén elkezdődött gáz­program munkálatai pedig olyan jó ütemben haladnak, hogy terveink szerint jövő év augusztus 31-éig minden utcá­ba bekötjük a gázt — mondta dr. Kiss Tibor. (ribáry) Kopjafát avattak Felsősödön Katona Tamás az emlékoszlop avatóján (Folytatás az L oldalról) Dr. Katona Tamás országgyű­lési képviselő méltatta a felső­gödi kis közösség összefogá­sát, azt. hogy megkésve, de nem hiába, emléket állított halottainak. Ez az ország két világháborúból került ki vesz­tesen — mondta —, de a munka, a szorgalom újra és újra felemelte az országot. A feladat most sem könyebb, „előttünk egy nemzetnek sor­sa áll” — idézte Vörösmarty szavait a szónok. A további emlékező szavak az egyházak, a gödi polgárok és cserkészek nevében hang­zottak el. A Nagy Sándor nyír- szőlősi fafaragó által faragott kopjafa leplezése után a részt­vevők helyezték el koszorúi­kat, virágaikat, miközben egyenként felolvasták a hábo­rú gödi áldozatainak nevét. (t.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom