Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-15 / 163. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP BÖNGÉSZŐ 1993. JULIUS 15.. CSÜTÖRTÖK A Kreml eltitkolt merényletei A papa filmsztár, a fia bűnöző' Az apák miatt bűnhődnek a híres filmszínészek gyerekei. Ezt a következtetést vonhatta le annak a versailles-i bírósági tárgyalásnak a közönsége, ahol a franciák kedvelt színésze, Gérard Dépardieu fia felett ítélkeztek. Guillaume Dépardieu három évet kapott kábítószercsempészésért. A joggyakorlat szerint nem is sokat, de ha figyelembe vesszük, hogy egy induló színészkarrier szakadhat meg — tehetségesnek tartják az apjára nagyon hasonlító fiatalembert —, súlyosak lehetnek a következmények. „Mi vagyunk az igazi bűnösök, Gérard és én — nyilatkozta az édesanya —, a fiunkat teljesen megzavarta a gondolat, hogy elválunk. S aztán Gérard is egyre inkább eltávolodott a fiától. Egyszerűen hiányzott az apa.” Nem véletlen tehát, hogy a pszichológusok miért tanúsítanak kitüntető érdeklődést azoknak a fiataloknak az élete iránt, akik a híres szülők fényéből az árnyékba zuhannak. Erre némiképp választ ad Dépardieu most elítélt fia is: „Apám teljesen más irányba tartott, mint én. Nem fordulhattam segítségért hozzá. Azt mondta, hogy neki is megvannak a problémái.” Nyilván ugyanezt érezhette Alain Delon fia is, amikor autólopásért elítélték, valamint Marlon Brando két gyereke is. Christian, akit gyilkosságért ítéltek el, és a lánya, Cheyenne — idegklinikába záratta a papa —, s aki most egy francia lapnak így festette le a híres filmsztár-apukát: „Ahhoz, hogy bárki is megértse a papa magatartását, tudni kell, hogy milyen volt a kapcsolata velem. Gyermekkorom óta én az áldozati bárány voltam. Kedvtelését szolgáltam a beteges viselkedésében. A mellemet fogdosta. Vagy masszírozott az ágyban, mintha csak azt akarta volna, hogy szerelmi játék hatását élvezhesse rajtam.” Kézikönyv kezdő raboknak kölcsönzött igazság —, s akMi a közös Lenin, Sztálin, Hruscsov, Andropov és Gorbacsov pártvezetői múltjában, azon túl, hogy egy bizonyos korban az ő nevükkel jegyezték a szovjet politikát? Az a meglepő tény, hogy mindegyiküket legalább egyszer megkísérelték eltenni láb alól. Kivétel csupán Cser- nyenko volt, vele a halál végzett, meglehetősen hamar. E kísérletek némelyikéről tudott a világ, de most először olvashatunk arról, hogy a Kreml uraival hányszor akartak végezni az elmúlt hét évtized során. Mihail Rugyenko — egyébiránt informatikával foglalkozó szakember — dokumentumok és tanúvallomások alapján írta meg könyvét e témában. Kimutatta például, hogy Lenin ellen négyszer kíséreltek meg merényletet, az eddig elismert kettővel szemben. Fanny Kaplan 1918 augusztusában Leninre leadott lövései voltaképpen a titkosrendőrség valamelyik tagjától származtak, a merénylő szerepeltetése csak csel volt. Sztálin ellen két gyilkossági kísérletet is terveztek, mindkettő a háború idején történt. 1942 november 6-án éjszaka a Vörös Hadsereg egyik tisztje — Dmitri- jev — rálőtt Sztálin autójára. A generalisszimusz azonban nem ült a lefüggönyözött kocsiban. A merénylő további sorsa ismeretlen... Érdekes, hogy a következő kísérletet is a novemberi díszszemlére időzítették, 1943-ban. Ezt azonban a németek szervezték. Egy ukrán származású hadifogoly, akinek a szüleit Sztálin ki végeztette, vállalta a megbízást, egy orosz nő közreműködésével kellett volna eljutnia a Vörös térre. De már az átdobástól figyelték, minthogy a felkészítésről is „köpött” valaki. Hruscsovra 1959 augusztusában, kedvenc pihenőhelyén, Picundán emelt kést valaki, amikor a lezárt strandon fürdött. Brezs- nyevről így ír a könyv szerzője: „Többször is meg akarták ölni, de csak egyet tudok bizonyítani, 1969-ben Uijev rálőtt a kocsira, amelyben a főtitkárt sejtette.” A merénylő él, és elismerést követel a mai orosz kormánytól... And- ropovról az derül ki, hogy személyes bosszúból tört az életére Solohov belügyminiszter felesége. A hölgy azonban rosszul célzott, „csak” a veséjét találta el. Ám végül is ez a pisztolylövedék siettette a halálát. A Vörös tér egy további látványos gyilkosságnak is helyszíne lehetett volna: 1987. május 1-jén már Gorbacsov volt a célpont. A grúz merénylő azonban pontatlan volt. Három évvel később, 1990. november 7-én, ugyancsak a Kreml előtt, két lövést adott le valaki. Vélhetően az utolsó merényletkísérletként a már bomló birodalomban. Mérnökök, menedzserek, politikusok! Elkészült az a könyv, amelyre előbb-utóbb mindnyájatoknak szüksége lehet. — így jelentette be a La Repubblica az olasz könyvpiac kétségkívül legmeglepőbb újdonságát. A „Kézikönyv kezdő raboknak” informál, felkészít, tanácsot ad a lehetséges börtönlakóknak, segédkezet nyújt a megfelelő viselkedés elsajátításához. „A börtönt végig kell csinálni — hangzik a palermói elítéltektől kor pedig mindent el kell követni, hogy a lehető legjobb módon teltessük.” A szerzők tehát kézen fogva vezetik a nyájas olvasót majdani tartózkodási helyére, becsukják mögötte a vasajtót, és máris hallhatja az első kérdést: „Hajlamos-e az öngyilkosságra?” Helyzetgyakorlatot javasolnak, képzelje el, hogy járás közben folyton el akarja hagyni a nadrágja, mivel a szíjat kihúzták belőle. Jobb, ha előre tudja, mit jelent, ha majd először találkozik a cellatársaival. Ne legyenek illúziói, a bemutatkozás korántsem az etikett szabályai szerint történtik... A bőséges tapasztalattal bíró szerzők számos praktikus tanácsot adnak a bizonyára önkritikus olvasónak, a jövőjére nézve. S hogy nem zsebtolvajokra gondolnak, arra utaljon az intés megfogalmazása: ne kövessenek majd el végzetes hibát, ha bent lesznek, mert a cella úgy működik, mint egy svájci óra. A fővárostól nem messze, festői környezetben, a Benta-völ- gyében található a Tárnoki-tó, melyet a Benta-patak vizével táplálnak. Kirándulók, horgászok gyakran fordulnak meg a partján, akik a csendet, pihenést választják (MTI-fotó) SPORT A BHSE egy a félszáz közül Jelentős szerepet tölt be a Magyar Honvédség életében a sportolási, egészségmegőrzési tevékenységek folyamatos biztosítása. Ép testben ép lélek — tartja a mondás, és ez a honvédség kötelékeiben szolgálatot teljesítőkre hatványozottan érvényes. Ebben a sokrétű igénybevételt jelentő feladatkörben cseppet sem könnyű közmelegedésre tevékenykedni, dolgozni. Egyáltalán lehetséges-e ez? Anélkül, hogy minősítenénk a honvédséghez tartozó sportlétesítményekben zajló munkát, annak egy, igen fontos szeletét megpróbáltuk elemzés alá venni. Beszélgetőpartnerünk Gál László (50) okleveles mérnök, továbbá mérnök-közgazdász, a Budapesti Honvéd Sportegyesület által használt létesítmények vezetője. — Elöljáróban annyit elmondanék a Magyar Honvédség keretein belül zajló sportéletről. hogy közel 50, működő sportegyesülete van, s ezek közül a BHSE csak egy, bár kétségkívül a legreprezentatívabb — így az egykori atléta, aki 20 éven át versenyzett a BHSE fehér-piros színeiben. — Ezen létesítmények közül kettő jelenleg megkülönböztetett státust élvez, ugyanis a kispesti Bozsik József labdarúgóstadion, valamint a Pestszent- erzsébeten a Téglaépítő utcai, volt Vegyiművek-pálya ugyan jelenleg is a Magyar Köztársaság tulajdona, de a tulajdonviszonyok átmeneti időszakára az üzemeltetést a Budapesti Honvéd SE átengedte az önállóvá lett Kispest-Honvéd Futball Club vezetésének. A két, speciális helyzetben lévő labdarúgóbázis megemlítése után a létesítmények első számú felelős embere azt is elmondta, hogy a legnagyobb „tömörülés” továbbra is a Budapest XIII. kerületi Dózsa György úton lévő, központi sporttelepen van, ahol jelenleg is nyolc szakosztály működik. — További két bázisunk található a Dózsa György úttól valóban csak kőhajításnyira — folytatta Gál László. — A Klapka utácában a cselgáncso- zók és a kézilabdázók otthona található, míg a volt zsinagóga helyén kialakított, a Dózsa György úton lévő csarnokban a vívók leltek világszínvonalú otthonra. A lőtér Kőbányán, a Pongrácz úton, a lovarda pedig a Hűvösvölgyben lévő Hidász utcában működik. A klubnak oly sok megbecsülést, hangos nemzetközi sikereket szerzett kajak-kenu szakág két teleppel is rendelkezik: az angyalföldi Hajógyári-szigeten és Ráckevén egyaránt megtalálhatók sportolóink. A BHSE létesítményeinek sorát a fonyó- di üdülőnk zárja. A létesítmények fenntartásának költségeit illetően a vezető pontosan olyan választ adott, amilyet az országos anyagi helyzet ismeretében várni lehetett. — A Magyar Honvédség az adott gazdasági nehézségek ellenére is biztosítja a létesítmények fenntartásához elengedhetetlenül szükséges pénzösszeget. Komolyabb rekonstrukciókra, netán új, sportcélú beruházások finanszírozására viszont a közeli jövőben nem is Gál László, a mindenes A szerző felvétele számíthatunk. Ezért nem tudunk például mit kezdeni évek óta a Hidász utcai lovasbázissal, amely pedig a magyar lovassport és az öttusázás legjobbjainak is rendkívül fontos „tetthelye”. Az ugyancsak „lerobbant” állapotban lévő lovardával kapcsolatosan igen komoly tervek készültek, de a beruházások elkezdése kormányszintű, előzetes döntéseket igényel. Gál László hangsúlyozta, hogy a fent említett sportlétesítmények több funkciót is ellátnak párhuzamosan. A minőségi sportolók edzéslehetőségeinek biztosítása mellett az utánpótlás-nevelés is igen komoly szerephez jut, ráadásul a Magyar Honvédség tiszti állományának jelentős része is itt sportol. — A BHSE sportlétesítményeit használók 90 százaléka iskoláskorú, s ezt igen fontosnak és jó dolognak tartom — vélekedett Gál László. — Ez a viszonylag nagy iskoláskorú tömeg ugyanis lehetőséget kap az egészséges életmód elsajátítására, ráadásul a BHSE fel- nőttversenysport-szakosztályai is jelentős részben saját nevelésből merítik az utánpótlásukat. Egyébként a sportlétesítményekről általánosságban elmondható, hogy a fenti tevékenységi körök mellett azokban a Magyar Honvédség tisztjeinek, főiskolásainak a sportolása is ott zajlik. Ugyanez a fogadókészség az általános más színtereken is. így például a ráckevei kajak-kenu bázison, ahol március közepétől október végéig zajlik az élet, de ugyanez a helyzet a lovardában és a lőtéren, bár ez utóbbi két helyszín csak á tisztek és a főiskolások igényeit tudja kielégíteni. — Mint egykori atléta, kicsit elfogult vagyok volt sportágammal szemben. Szerencsére bőven van lehetőségem, hogy atlétikai versenyek lebonyolításánál bábáskodjam! Versenyigazgatóként számos, rangos viadal igazgatója voltam az elmúlt években, így a Tricotex Kupán és az idei Mars-maratonin is. A legjelentősebb megbízatásomnak az 1994. március 26-án, a lóversenypályán sorra kerülő mezeifutó-világbajnokság igazgatói teendőinek ellátása ígérkezik. A legfontosabbnak azonban azt tartom elmondani, hogy ezekhez a lehetőségekhez még közel sem kerülök, ha a magyar atlétika egyik legmarkánsabb egyénisége, Mind- szenty János az évek során nem vezet be oly önzetlenül ezekbe a feladatokba, mint ahogyan azt tette. J. K. Népes leánymezőny / Eremhalmozó serdülők A Váci Reménység színeiben szerepló' verőcei általános iskolások jól helytálltak. Zakar például két aranyérmet szerzett. Balról: Zakar Miklós, Adamek Ákos, Reményi Zsolt, Laczkó Péter és Magyar József edző Reitter László felvétele Diszkosz: Noska Anett (STE) 29,28. Gerely: Kontha Szilvia (STE) 35,30. Súly: Matula Tímea (STE) 11,26. Magas: Fogarasi Andrea (Érd) 145. Távol: Kovács Anna 494. 13 évesek Fiúk. 80 m: Moys Gábor (Váci Reménység) 10,1. 300 m: Laczkó Péter (Váci Reménység) 44,7 600 m: Tóth Tibor (GEAC) 1:47,8. 2000 m: Juhász Sándor (STE) 7:51,2. 80 m gát: Moys Gábor 12,3. Súly: Balázs László (Ceglédi VSE) 11,19. Gerely: Lackó Péter 35,72. Diszkosz: Benke Balázs (ASE) 27,46. Magas: Szalai László (ASE) 155. Távol: Bárány József (Nagykőrös) 479. Lányok. 80 m: Illés Rózsa (Érd) 11,2. 600 m: Englert Orsolya (DVSE) 1:45,9. 300 m: Englert Orsolya 45,6. 200 m: Bíró Nikolett (SZVSE) 7:44,1. 80 m gát: Illés Rózsa 14,1. Súly: Őrsi Katalin (STE) 10,61. Ge- rely: Dubcsik Andrea (STE) 30,04. Diszkosz: Dubcsik Andrea 25,64. Magas: Illés Rózsa 135. Távol: Illés Rózsa 474. A Tüzér utcában, a Pest megyei atlétikai pályabajnokságon különösen sokan indultak a legifjabb serdülő lányoknál. Távolugrásban huszonnégyen, diszkoszvetésben tizennyolcán vetélkedtek, gerelyhajításban tizenöten voltak. Serdülő' B-kategória 14 évesek Győztesek. Fiúk. 100 m: Zakar Miklós (Váci Reménység) 12,7. 800 m: Szőke Péter (Dunakeszi VSE) 2:16,3. 300 m: Szőke Gábor (Soroksári TE) 40,3. 1000 m akadály: Hegyi Norbert (STE) 3:08,3. 3000' m: Tóth Tibor (STE) 11,02. Súly: Győri Ferenc (STE) 13,47. Diszkosz: Győri Ferenc 39,60. Gerely: Zakar Miklós (Váci Reménység) 45,22. Magas: Varga Viktor (Albertirsai SE) 165. Távol: Varga Viktor 537. Lányok. 100 m: Kovács Anna (Százhalombatta) 13,2. 300 m: Kovács Anna 44,8. 800 m: Kocsis Zsuzsa (STE) 2:32,4. 3000 m: Kovács Ildikó (GEAC) 12:16,8. 80 m gát: Fogarasi Andrea (Érd) 12,9.
