Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK 3 Micsoda különbség! A sejtések és a híresztelések korát éljük. Akik biztosra akarnak menni, s nem szeretnék a vak vélet­lenre bízni, hogy egy híresztelés szárnyra kap-e vagy sem, az írott, vagy az elektronikus sajtóhoz folyamodnak. Szinte bár­mit bevihetnek a köztudatba, ha alkalmaznak néhány jól be­vált fogást. Elegendő' a mondandót azzal kezdeni, hogy „olyan hírek terjedtek el”, vagy „úgy hírlik”, vagy „meg nem erősített hírek szerint”, esetleg „megbízható forrásokból érte­sültünk arról”és így tovább. A többi már könnyedén hozzá­fűzhető', miként az a minap is történt, a kettes csatornán lát­ható esti hírműsorban. Elek Istvánnal és Debreczeni József­fel kapcsolatban ezt hallhattuk: „Korábban olyan hírek ter­jedtek el, hogy esetleg elképzelhető', a két liberális szárnyi po­litikus visszavétele a pártba” Mármint az MDF-be. „Hogyha ez komolyan fölmerülne és a frakció csak­ugyan felülvizsgálná a korábbi határozatát, akkor megfon­tolnám a dolgot, akkor gondolkoznék rajta”— mondotta Debreczeni, akivel kapcsolatban azon nyomban másfajta híresztelés is szóba került. A műsorvezető' lapértesülésekre hivatkozva közölte, hogy a képviselőt a Bács-Kiskun me­gyei választási lista első' helyére jelölné jövőre a Fidesz. Debreczeni viszont kijelentette, hogy semmiféle kapcsolat- felvétel nem történt a kecskeméti Fidesz-szel és semmiféle ajánlatot nem kapott, és nem gondolt meg utólag, legfel­jebb egy baráti beszélgetés történt, ami puhatolózásnak te­kinthető', de semmi több. A sejtetésekben járatlan tévénéző' ezután joggal gondol­hatott arra, hogy íme, itt egy politikus, akinek a kegyeiért immár két rivális parlamenti párt is verseng, s gondolha­tott arra is: kell legyen valami ebben a Debreczeniben, ha ennyire kapós. A riporter azonban — becsületére legyen mondva — tovább kérdezett: — Ki puhatolózott? Debrecze­ni József, vagy a Fidesz? Debreczeni válasza: — Én puhatolóztam. Erre mondja a pesti polgár: ja kérem, micsoda különbség! (bánó) Mérlegen az első félév Bundestag-delegáció Budapesten Példamutató Magyarország magatartása Az ez évi központi költségve­tés első félév végén kialakult hiánya 119,4 milliárd forint. A deficit 406,1 milliárd forint bevétel és 525,5 milliárd fo­rint kiadás egyenlegként jött létre. A PM tájékoztatása szerint a deficit májushoz viszonyítva 25,7 milliárd forinttal emelke­dett. A növekmény az első öt hónap havi átlagát közel 7 mil­liárd forinttal haladja meg. Ez elsősorban a privatizációs bevé­telek elmaradásával magyaráz­ható. Az első félévben privati­zációból 16 milliárd forintos (Folytatás az 1. oldalról) A Népjóléti Minisztérium és a Magyar Gyógyszerész Ka­mara közösen dolgozta ki azt a két nagy jelentőségű tör­vénytervezetet, amelyet a kormány a napokban foga­dott el — így ősszel a parla­ment elé kerül. A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló törvényterve­zet lényege, hogy a kamara köztestületként kap meghatáro­zott feladatot az államtól, ame­lyet saját felelősségi körében lát el. A szakmai önkormány­zat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerészek demokratiku­san és önállóan intézzék szak­mai ügyeiket, valamint társa­dalmi szerepüknek és súlyuk­nak megfelelően járuljanak hozzá az egészségpolitika ala­kításához, a lakosság gyógyel- látásának javításához. A Ma­gyar Gyógyszerész Kamara te­hát a gyógyszerészek önkor­mányzattal rendelkező', szak­mai érdek-képviseleti testüle­té. A tagság kötelező' valameny- nyi közvetlen gyógyszerellátó tevékenységet végző patikus költségvetési bevétel keletke­zett. A hiány alakulásában sze­repet játszott a növekvő adós­ságszolgálattal kapcsolatos te­her. Június hónapban erre a cél­ra 4,7 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés. Az adósság- szolgálati bevételek és kiadá­sok egyenlege 46,9 milliárd fo­rint volt, az első félév során ösz- szességében ennyibe került a költségvetésnek a felhalmozó­dott jelentős belföldi államadós­ság. Az adósságszolgálati ki­adásoknak 14 százaléka — 11,3 milliárd forint — volt adósságtörlesztés. számára. Legfontosabb felada­ta egyebek mellett, hogy véle­ményezze a gyógyszergyár­tást, a gyógyszerellátást és for­galmazást, valamint a vezető beosztású gyógyszerészek ki­nevezését. A kamara etikai-fe­gyelmi szabályzatot alkot, és elmarasztalhatja a szakmai szabályokat megszegő munka­társakat. A másik törvénytervezet — amely a gyógyszertárak felállí­tásáról, illetve szabályairól szól, és a küszöbön álló pati­kaprivatizációnak szab irány­vonalat — alaptétele: a gyógy­szertárak egészségügyi intéz­mények, ezért szakmai irányí­tásuk és felügyeletük állami feladat. A biztonságos és jó színvonalú gyógyszerellátást nem szabad kitenni a piaci ver­seny szabadságából fakadó ve­szélyeknek, ezért a törvényter­vezet nem engedi, hogy gazda­sági társaságok létesítsenek és működtessenek gyógyszertára­kat. A nagyobb gyógyszertá­rak működtetésére csak betéti társaság alakulhat, amelynek tagjai gyógyszerészek, és leg­„Magyarország magatartása az itt élő német kisebbségek­kel szemben példamutató le­het más nemzetek számára” — jelentette ki Michael Glos, a Bundestag Keresztényszo­ciális Unió (CSU) bajor tarto­mányi csoportjának vezetője tegnap délelőtt képviselőcso­portja, valamint a Keresztény- demokrata Unió (CDU) frakci­ója 50 képviselőjének buda­pesti látogatása első napján, a Parlament üléstermében. Mi­chael Glos ezt akkor mondta, amikor Kónya Imre MDF frakcivezető előadását követő­en a németek köszönetét tol­mácsolta a magyar népnek a német újraegyesítésben és a vasfüggöny lebontásában ját­szott szerepéért. A német honatyáknak Kó­nya Imre többek között arról beszélt, hogy a magyar Or­szággyűlés minden nehézsége dacára teljesíti vállalt kötele­Ajánlatok autópályára Az M5-ÖS autópálya koncesz- sziós megépítésére az előmi­nősítést nyert pályázók közül a megadott határidőre két konzorcium tett ajánlatot, a harmadik visszalépett — tájé­koztatta az MTI-t tegnap a közlekedési tárca illetékese. A két pályázó a francia— magyar—osztrák Hungarian Motorway International Con­sortium, és az ugyancsak fran­cia—osztrák—magyar érde­keltségű Transroute Intematio- nal-GTM International. A szaktárca közlése szerint a koncessziós szerződést még ebben az évben megkötik. alább egyikük személyi joggal is rendelkezik. A személyi jog — amelynek értelmében csak gyógyszerész működtethet gyógyszertárat — azért fon­tos, mert a képzett szakembe­rek személye ad garanciát a gyógyszerellátás szakmai szín­vonalára. Személyi jog csak országos pályázat alapján ítél­hető oda. (Gyógyszertár veze­tésére csak az jogosult, aki gyógyszerészdiplomával, meg­felelő szakvizsgával és leg­alább ötéves szakmai gyakor­latai rendelkezik.) A személyi jog nem ruházható át és nem örökölhető. A Magyar Gyógy­szerész Kamara azonban tá- mogaja a gyógyszerészdinasz­tiák kialakítását, ezért a terve­zet szerint haszonélvezeti jog illeti meg azt a 24. életévét be­töltött gyermeket, aki gyógy­szerész oklevéllel rendelkezik. A sajtótájékoztatón egye­bek mellett az is elhangzott, hogy a törvénytervezet az ár­emelést megtiltja a gyógysze­részek számára. T. Á. zettségét. A frakcióvezető sze­rint a világ vezető országai­nak „saját jól felfogott érde­kükben" figyelniük kell a kö­zel-kelet-európai térségre. Kó­nya méltányolta, hogy Német­országban átérzik hazánk és a régió problémáit, ám nagyobb empátiát kért a tekintetben, hogy a magyar termékeket ne sújtsák embargóval, és a Nyu­gat segítse hazánk közeledé­sét, csatlakozását Európához. A jelen helyzetre utalva a ma­gyar politikus kifejtette: „Né­metországban a velünk rokon koalíció irányítja a nemzeti felemelkedést; azt hiszem, hogy ez alapot ad arra, hogy bizalmamat fejezzem ki kö­zös jövőnkkel kapcsolatban”. A délelőtt folyamán Wol- fart János, a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal elnöke tartott német nyelven nagy ér­deklődéssel kísért előadást a kisebbségek helyzetéről, vala­Az Országgyűlés által elfoga­dott, a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidege­nítésükre vonatkozó egyes sza­bályokról szóló törvény 1994. június 30-ig megtiltja az önkor­mányzati lakások lakbérének emelését, továbbá vásárlási jo­got ad a lakások és a nem la­kás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek, hogy bérleményük tulajdonjogát megszerezhessék. (Folytatás az 1. oldalról) A főváros által nyújtott támo­gatás nem elegendő, az uta­sok száma csökken, mert egy­re többen térnek át az autó­zásra. A tömegközlekedés részaránya Budapesten a köz­lekedésben a hajdani 82 szá­zalék helyett ma már csupán 65-70 százalék. A gondokat a BKV nem a járatok ritkítá­sával akarja megoldani, és le­hetőleg nem a fokozott tarifa- emeléssel, hanem a tömegköz­lekedés hálózatának fölülvizs- gálatával. Az autóbuszjáratok eseté­ben ez azt jelentheti — leg­alábbis azon elképzelések sze­rint, amelyeket most vitat meg a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete —, hogy a kevésbé kihasznált járatokat esetleg csökkentik, a párhuza­mosan közlekedőket jobban összehangolják,a fölöslege­sen hosszú vonalakat több részre osztják. Budapesten be­lül esetleg övezeteket alakíta­nak ki. A ritkábban lakott ré­szekre elképzelhető, hogy ke­vesebb busz jár majd, de egy­részt pontosabban, másrészt garanciát vállalnak arra, hogy a legközelebbi város- központba közvetlen járato­kat indítanak. A piros metró vonalán a mint az Országgyűlés által a napokban elfogadott, a nemze­ti és etnikai kisebbségek jogai­ról szóló törvényről. A magyarországi látogatást a CSU tartományi csoport kez­deményezte, amely évente más-más országba szervez ta­nulmányutat. A delegáció tagja Hans Klein, a német Bundes­tag alelnöke, Michael Glos, a Bundestag CSU tartományi csoportjának vezetője, Horst Seehofer szövetségi egészség- ügyi miniszter, Carl-Dieter Spranger, a gazdasági együtt­működésért felelős szövetségi miniszter és Theo Waigel pénz­ügyminiszter, aki csak később csatlakozik a küldöttséghez. Ma Antall József miniszterel­nök fogadja a Bundestag alel- nökét, a CSU-frakció elnökét, valamint a minisztereket, akik egyébként budapesti látogatá­suk során találkoznak magyar kollégáikkal is. Jogviták sorozatát indítaná el, ha egyes önkormányzatok a már elfogadott törvényt fi­gyelmen kívül hagyva, kísér­letet tennének arra, hogy a la­kásokat és helyiségeket ki­vonják a törvény hatálya alól, és e vagyonkimentéssel megakadályozzák a bérlők tu­lajdonszerzését — olvasható többek között a közlemény­ben. mozgólépcsők felújítását vég­zik, a Moszkva tér és a Batt­hyány tér után sorra került a Blaha Lujza tér és a Keleti pá­lyaudvar is. A legzsúfoltabb állomásokon második kijára­tot is létesítenek majd. A villamoshálózat felül­vizsgálata során a nagyon ki­használatlan járatokat meg­szüntetik, viszont Budán úgy­nevezett „harántoló járat"lé­tesítését tervezik, több vonal összekötésével. A jegyellenőrzést minden járművön szigorítják, a metró­nál pedig a londoni, párizsi, vagy római metróéhoz hason­ló zárt rendszert szándékoz­nak kiépíteni. A főváros éjszakai közleke­désének megoldására is ter­vet dolgoztak ki, melynek lé­nyege az, hogy esetleg ritkáb­ban járnak ugyan a buszok a külterületekre, de szintén pon­tosan, és racionálisan megter­vezett és betartott csatlakozá­sokkal. A változtatásokban a BKV messzemenően figyelembe ve­szi az utasok igényeit, ötleteit, elvárásait. A vállalat vezetése szeretné, ha a lakosság nem hatóságnak tekintené a BKV-t, hanem annak, ami valójában: szolgáltató vállalatnak. Demeter Adrienn Diurnus, a hit-kapó A legnagyobb példány- számú napilapban (Nép- szabadság) Diurnus, azaz Bodor Pál így me­reng: „Pedig már azt hittem, senkinek sincs már kedve olvasni. Hát még írni — ha nem mu­száj. Nos, néha nem a szerző ad hitet az olvasó­nak, hanem fordítva...” Kezdjük a végén. Ki ki­nek ad hitet? Vélemé­nyem szerint hit-adás­sal a Népszabadság való­ban nem vádolható, hi­szen következetesen ra­gaszkodnak ahhoz, hogy minden monda­tuk, minden cikkük le­hetőleg kedv-elvevő le­gyen, vagyis azt sugallja — merthogy Bodor Pál ebben az írásában is su­gall —, hogy itt minden rossz, itt az emberek­nek mindentől elment már a kedvük, nevezete­sen nemhogy az írástól, de még az olvasástól is. Bodor Pál ebben az eset­ben nem mond igazat. Füllent, mint azt hosz- szú-hosszú ideje meg­szokhatta, függetlenül attól, hogy mely ország lakójának mondotta ma­gát. Füllentését bizonyít­ja, hogy például a Laki­telek Alapítvány önéletí- ró pályázatára Magyar- országról, illetve határa­inkon túlról ömlöttek a jobbnál-jobb kéziratok, és sokat ezek közül olyan emberek vetettek papírra, akiknek keze korántsem szokott az íráshoz. De a magunk példájából kiindulva mondhatom: karácsony és húsvét előtt kértük a Pest Megyei Hírlap olva­sóit, írják meg az ünne­pekkel kapcsolatos, fel­ejthetetlen élményeiket. Ezeket az írásokat — merthogy rengeteg érke­zett — már jóval kará­csony előtt közölni kezd­tük, hogy legalább min­den egyes anyagból leg­alább részletet tudjunk közreadni. Mindez bizo­nyítja, Bodor Pál csak szeretné, ha már elment volna mindenki kedve az írástól, mert az egyér­telműen azt jelentené, hogy az emberek építke­ző kedve csappan. Ám ez nem igaz. Csak abból a szerkesztőségből lát­szik így, ahonnan eleve rossznak akarják látni azt is, ami jó. Például, hogy az emberek igenis szeretik elmondani a vé­leményüket, s ha arra módjuk nyílik, azt bi­zony írásban is szívesen teszik. (Vödrös) Vállalkozó patikusok Nem a piac a legfontosabb A Belügyminisztérium közleménye A fővároson túlra is eljuthat A BKV szolgáltatni szeretne

Next

/
Oldalképek
Tartalom