Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 2.. PENTEK i Heves viták után Egyházi iskola lesz Sáriban Sáriban a lakosság döntő' többsége szlovák nemzetiségű és 95 százalékos arányban hívő katolikus. Közel másfél hónapja vetődött fel a kérdés, hogy a már meglévő, önkormányzati tulajdonú iskolát egyházi iskolává szervezzék-e át. A lakosság ez irányú igényének felmérésére kérdőíveket töltettek ki. A statisztika eredményével, a törekvés helyességével kapcsolatban heves viták robbantak ki mind az elmúlt hetekben, mind a szerda esti, dabasi képviselőtestületi ülésen. A döntés végül megszületett, de az indulatokat aligha csillapította. Közgyűlés a Szilasnál (Folytatás az I. oldalról) Hogy mekkora súlya van a pénznek a Szilas léte, illetve fennmaradása szempontjából azt jól tükrözi az elnök-igazgató megjegyzése: a szövetkezet átszeivezésébe elsősorban azoknak van beleszólása, akik működő tőkével rendelkeznek, s nem azoknak, akik ma ott dolgoznak. Mintegy ezt alátámasztandó kezdődött meg a szövetkezet vagyonának felosztása feletti vita. Eszerint a Szilasból részt kért a Cinkotai Faluszövetkezet, a Silanus, a Szilas Konzult Kft., a Csömöri Faluszövetkezet, a Nagy tárcsái Mezőgazdasági Faluszövetkezet, az Agroring Kft., a Szilas Agrár Kft. (benne a jelenleg is meglévő Szilas Lovas Kft.-vei) és Rapavi József most alakuló, szerveződő kerepestar- csai faluszövetkezete (Ő egy személyben a település polgármestere is). Az átalakulás nem jelent mást, értékelték néhányan a történteket a közgyűlés befejezése után, mint hogy a mezőgazdasági érdekeltségű emberek felvesznek hitelt az egykori sajátjuk megvásárlására, azaz a Szilas megmentésére. A kényszerhelyzetben hozott döntés egyetlen értelme, hogy ne szá- molódjon fel a szövetkezet. Az ügy egyelőre nincs lezárva. Hírek terjengenek arról, hogy a bankok ismét enegdéke- nyeknek mutatkoznak egy újabb haladék megadására. Elképzelések szerint például a napokban összeül az úgynevezett hitelezők választmánya, hogy megtárgyalják a Szilas fizetési moratóriumának meghosszabbíthatóságát, s eldöntsék: várjanak-e tovább a csodára. Maliár Éva Pásztor Győző kanonok, a helyi római katolikus lelkészi hivatal vezetője az ülés előtt elmondta, hogy bár az oktatás az egyházi nevelés elvei szerint történne, nem papneveldéről van szó, így nem az imádkozás, hanem az ismeretek terjesztése, bővítése lenne a leghangsúlyozottabh. A hivatalos, állami tantárgyak és tananyag mellett azonban a gyerekek megismerkedhetnének az egyházi kultúrával, értékekkel, az irodalom, a képzőművészet, a történelem és a muzsika egyházi vonatkozásaival és neves alkotók műveivel. A hittan tanrendbe való iktatása sem jelentené a tanulók személyiségi jogainak csorbítását, hiszen ha ezen nem kívánnak részt venni, tanulhatnak világi erkölcstant és ahogyan az elmúlt években igény szerint be lehetett Íratni a gyerekeket hittanra, úgy most azt az igényt kellene jelezni, hogy nem kívánnak hitoktatásban részesülni. Az iskola átszervezésével kapcsolatos jogi kérdések megvitatására és tisztázására szerdán délelőtt a helyszínre látogatott Platty Iván a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője és Korzenszky Richárd miniszteri biztos, akik a törekvést és az intézkedéseket törvényesnek és jogosnak találták. Mivel az állami iskola monopó- luma megszűnt, megvalósulhatnak a tervek, állapították meg végezetül. Az este hatkor kezdődő testületi ülésen első napirendi pontként tárgyalták a kérdést. A véleménykülönbségek hamar felszínre kerültek és gyakran a közönség soraiból is hangos közbeszólásök zavarták az ülést. Az ellenzék képviselői, Nagy Ferenc, a közoktatási, közművelődési és sportbizottság elnöke, valamint Szeltner Árpád, az ügyrendi bizottság elnöke elsőkként kaptak szót. Véleményük megegyezett abban, hogy a döntést népszavazásnak kell megelőznie, mivel a felmérések eredménye nem hivatalos és a lakosságnak nem állt elegendő idő rendelkezésére a válasz megfontolásához. Szeltner Árpád kijelentette, hogy az egyházi iskolává való átszervezés sérti az el nem kötelezett katolikus családok jogait, továbbá elmondta, hogy támogatja az egyházi iskola létrehozását, vagy párhuzamos osztályok indításával, vagy külön épületben való működésével. A képviselő kifogásolta azt is, hogy az ügy most került először a képviselő testület elé, véleménye szerint több időre volna szükség a döntéshez, lehetőséget adva ezzel a pedagógusoknak és a szülőknek, hogy maguk, illetve gyermekeik számára más iskolát találjanak. Beszéde végén leszögezte, hogy a döntéssel érdemes volna megvárni az új oktatási törvényt. Miután még sokáig érvek és ellenérvek hangzottak el mindkét részről, az indulatok elszabadultak. A polgármester többször ki akarta üríttet- ni a termet, kénytelen volt megvonni a szót néhány képviselőtől, minek következtében egy képviselő lemondott, többen pedig kivonultak a teremből. Okét követték a jelenlévő szülők, akiknek csoportja ellenezte az átszervezést. A fenyegetések, személyeskedések hangos viszálykodáshoz vezettek. A teremben maradt képviselők végül 10 igennel és 4 tartózkodással megszavazták, hogy az iskolát átadják az egyházközösségnek. Eszerint az intézmény továbbra is önkormányzati tulajdon, a tanári kar elvben változatlan marad, velük kapcsolatban egyetlen elvárás létezik, hogy ne fejtsenek ki keresztényellenes agitációt. Az igazgató személye is változatlan, neki majdan a püspökség felé kell igazolni az iskolában folyó munkát. Sz. L. Semmelweis ünnnepség a Rókusbán és Cegléden Szerény ünnepséget tartott a Szent Rókus Kórház és Rendelőintézet Orvosi Kamarájának szakmai és tudományos bizottsága és orvos-igazgatója tegnap, Semmelweis Ignác születésének 175. évfordulója alkalmából. Lichtenberger György kórházigazgató néhány megemlékező szó után megkoszorúzta a neves magyar tudós-orvos szobrát, amely a Rókus kórház főbejárata előtt található. A koszorúzás után tudományos ülés kezdődött a rendelőintézet tárgyalójában. Mint Lichtenberger György igazgató úr hangsúlyozta: ezen az évfordulón — a kórházi hagyományoknak megfelelően — szakmai program szervezésével is fel kívánják hívni a figyelmet az anyák megmentő- jének ismert és tisztelt nagy magyar tudós-előd személyiségére és munkásságára. (mé) Toldy-emlékérmet adtak át A Toldy Ferenc Kórház-rendelőintézetben tegnap Semmelweis ünnepséget tartottak. Mohos György igazgató-főorvos köszöntője után Szepesi Gábor osztály- vezető főorvos emlékezett az anyák megmentőjére. Majd Mácz István polgár- mester az egészségügyi intézményért végzett kiemelkedő tevékenységéért két kívülállónak adta át a Toldy- emlékérmet. Sárközi József, egy svédországi .kórház gazdasági igazgatója azzal érdemelte ki az erkölcsi elismerést, hogy közreműködésével — 1991-ben és 1992-ben — hétmillió-kétszázezer forint értékű felszerelést kaptak a ceglédiek. Kórházi, valamint fürdető ágyakat, éjjel szekrényeket, egyéb műszereket. A másik kitüntetett a magyar származású svéd hazai rokona, Pap Tünde, aki ezt az adományozást előkészítette, megszervezte. Az eseményen igazgatói elismerésben részesült: dr. Gyáni Éva, dr. Nagy Gábor, dr. Ottlecz István, dr. Rajkai Katalin, dr. Paczolay Béla, Halmai János, Zentei Lászlóné, Sárik Imre, Bakos József, Szalay Imréné, Fazekas Éva, Bodóczki Józsefné, Oldal Zoltánná, Gyurikáné Lovas Ilona, Tóth Piroska. Dr. Bartis Emese és dr. Bencsik József főorvosi, míg dr. Pusztai Márta adjunktusi kinevezést kapott. Vimola Károly felvételei Szabadság gyermeke született Csömörön • • Orömünnep a község életében Bátovszki György polgármester bízik abban, hogy a „szabadság fája” hosszú életű és bőven termő lesz Különlegesen kedves ötlettel emlékeztek meg a csömöriek a szabadság napjáról, június 30-áról. A helyi MDF ’56-os Köre által szervezett ünnepi műsor keretében az önkormányzat köszöntötte és a település katolikus plébánosa megáldotta azt a csömöri kisfiút, aki a szovjet megszálló csapatok hazánkból történt kivonulásához legközelebb eső napon született. Ő lett tehát Csömör első „Szabadság gyermeke”. Az elsőt már sok követte, s követi mindennap Csömörön — mondta Mucza Béla katolikus esperes, Csömör nagyközség plébánosa. — E gyermek már a „Szabadság gyermeke”, de miként a szovjet megszállók kivonulásával megkaptuk a lehetőséget a szabadság gyakorlására, az azóta születő gyermekek településünk szabad polgárai lesznek. Ehhez azonban szigorú kötelességteljesítés, a haza hűséges szolgálata és a másokért vívott töretlen áldozathozatal szükséges. Csak ezeknek az emberi értékeknek a gyakorlása hoz magyar jövőt, teremt ebben az országban szabad akaratot, szabad életet, s biztosítja a szabad vallásgyakorlatot. Hasonlóképpen e két évvel ezelőtti nap nyújtotta lehetőségekről szólt a nagyközség polgármestere is ünnepi beszédében. Bátovszki György azt hangsúlyozta, hogy június 30-a örömünnep a község, a közösség számára: öröm, mert végre szabad lett ez az ország, lehetőséget kapott arra, hogy maga döntsön sorsáról. Csömörön e napon — együtt az ünnepléssel — megemlékeztek azokról, akik a szabadságért adták életüket ebben az országban. Irodalmi betétek, Szabó Gyula érdemes művész előadása és a helyszínen elültetett „szabadság fája” előtti emlékmű szövege is utalt a 46 évig tartott szovjet megszállásra, illetve június 30-ra, mint az evangélikus lelkész, Solymár Péter szavai szerint, a magyar történelem váltónapjára. M. É. Világszínvonalat garantál az IBM Számítógépes kapitányság Budaörsön (Folytatás az 1. oldalról.) A kivitelezést illetően Straub Elek ügyvezető igazgató ismertette, hogy hatvannégy számítógépet szerelnek fel alvállalkozójuk, a Műszertechnika Rt. részvételével. Augusztus 31-ig mindennel készen lesznek, s ez a hazai viszonylatban meglepően rövidnek számító határidő az alapos előkészületeknek köszönhető. Komáromi István ezredes hangsúlyozta: az IBM nemzetközi hírneve és tekintélye garancia arra, hogy valóban világszínvonalú technikai eszközöket telepítenek a kapitányságra. A modernizálás kiterjed a bűnüldözési, a közbiztonsági és az ügyviteli területre egyaránt. A gépesítésbe bekapcsolják a Budaörsi Rendőrkapitánysághoz tartozó pilisvörösvári őrsöt is. A rendszer természetesen nemcsak házon belül működik, hanem biztosítja az összeköttetést a megyével és az ORFK-val. Mindez természetesen az állampolgárok érdekét szolgálja, akik rövidesen tapasztalhatják, hogy eredményesebb a bűnüldözés és gyorsabban intézik ügyes-bajos dolgaikat. A Budaörsi Rendőrkapitányságon kétszáz dolgozót képeznek ki az új feladatok megoldására. (Gál)
