Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-12 / 160. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. JÚLIUS 12., HÉTFŐ 9 Mit kell tudni a számlaés nyugtaadási kötelezettségről A kiskereskedőket, kistermelőket, piaci árusokat felkészületlenül érte a nyugtaadási kötelezettség július 1-jétől történő bevezetése. A sokakat váratlanul érő rendelkezés valójában nem is új keletű, mivel az Országgyűlés már 1992. november 30-ai ülésén, az általános forgalmi adóról szóló új törvény (1992. évi LXXIV. tv. — a továbbiakban: Áfa-törvény) elfogadásával határozott a sokáig „látens”, majd hirtelen valóságos számlaháborút kiváltó rendelkezésről. Külön érdekes, hogy az Érdekegyeztető Tanács is tárgyalta a témát és nem emelt kifogást a jogalkotó felé, így ez esetben úgy tűnik a megfelelő érdekegyeztetés még a legmagasabb szintű fórumon sem működött tökéletesen (pl. a Kofa Kamara távolléte). A számlaháború kitörése után a pénzügyi és mezőgazdasági kormányzat nagy konszenzus- készségről tett tanúságot; az APEH — mint ismert — a piaci ellenőrzéseket két hétre felfüggesztette és megkezdődtek az érdemi tárgyalások is, melynek során felmerült az évi 750 ezer forint bruttó bevétel alatti kisárutermelők, a nem rendszeresen a háztájiból piacon értékesítők stb. mentesítése. Tanulságok A kormányzati és érdekképviseleti megegyezés, s ezt követően az esetleges törvénymódosítás, APEH-értelmezés a jelenlegi meglehetősen rugalmatlan szabályokat vélhetően módosítja bizonyos körben (elsősorban a falusi kistermelőkre gondolok, akik piaci értékesítéssel próbálnak kiegészítő jövedelemre szert tenni) a rendelkezések azonban addig is érvényesek. Az eset fontos tanulsága, hogy szükség van széles körű hatékonyabb jogi ismeretterjesztésre, különösen ebben az átmeneti időszakban, amikor a jogkövetés nemcsak az állampolgároknak, de sokszor a jogász kollégáknak is problémákat okoz. Új rovatunkban az olvasóinkat leginkább érintő/érdeklő legfontosabb jogszabályi változásokról szeretnénk a jövőben hiteles tájékoztatást nyújtani. E bevezetés után tekintsük át a számla- illetőleg a nyugtaadási kötelezettségről szóló rendelkezéseket. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 34. §-a alapján az általános forgalmi adó alanya (mindenki aki belföldön termékértékesítéssel és szolgáltatással, illetve termékimporttal foglalkozik, legyen az magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet) az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot köteles kiállítani. A bizonylat lehet számla, egyszerűsített számla vagy nyugta, ez utóbbi lehet kézzel vagy géppel írva, illetőleg elfogadott az APEH által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtája is. Az adó mértéke A számlaadási kötelezettség azt jelenti, hogy az eladó, szolgáltató (továbbiakban: adóalany) köteles az általa teljesített termékértékesítésről és a szolgáltatás nyújtásnál számlát, illetve a készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre ún. egyszerűsített számlát adni. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről (szolgáltatásról) számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátani. A számlában és a számlát helyettesítő okmányban az adó alapján és az áthárított adó összegét a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni. Az egyszerűsített számlában elegendő azt a felszámított adómértéknek megfelelő százalékértéket feltüntetni mely az adót is tartalmazó ábrából az áthárított adó összegének a meghatározásához szükséges. Ez a százalékérték: a) a 25%-os felszámított adómértéknél 20%, b) a 6%-osnál 5,66%. Ha az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, a számlában, az egyszerűsített számlában és a számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket és az előzőben meghatározott %-értéket. Ilyen esetben a bizonylaton a „Mentes az adó aló!" kifejezést kell feltüntetni. A bizonylatokban feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős. Adatok A törvény 45. §-a módot ad a helyesbítő számlára is. Helyesbítő számlára akkor van szükség ha az adóalany a számla kibocsátása után az adó alapját, a felszámított adó mértékét, az áthárított adó összegét, illetve az előző a-b) pont szerinti %-érté- keket módosítja. Ilyen esetben köteles erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát és számlát helyettesítő okmányt kibocsátani. Helyesbítést kell végrehajtani akkor is, ha a módosítás az adó utólagos felszámítását és áthárítását jelenti. A helyesbítő számlának (egyszerűsített, helyettesítő okmány) tartalmaznia kell: a) a helyesbítés tányéré utaló jelzést, b) az eredeti számla azonosításához szükséges adatokat, c) a módosításnak megfelelő új tételeket. Az adóalany a helyesbítő számla kibocsátásának napját követő első adóbevallásában köteles a fizetendő adó összegét és az előzetesen felszámított adó összegét érintő módosítást figyelembe venni. A számlázási tudnivalók áttekintése után térjünk rá a nyugtaadási kötelezettségre. Az Áfa-törvény 70. §-a rendelkezik a nyugtaadási kötelezettségről olymódon, hogy ha az adóalany egyszerűsített számlát nem adott a vevőnek, akkor köteles részére nyugtát kiállítani. Nem kell nyugtát adni két esetben: a szerencsejáték szolgáltatás (SZJ 1951) és az újság, illetve folyóirat árusítása esetén. A nyugtára a számviteli törvények a bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Fontos tudnivaló, hogy az adóhatóság saját hatáskörében, egyedi kérelemre a nyugtaadás alól felmentést adhat. A kérelem három esetben engedélyezhető. A első, ha az adóalany szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna. A második, ha a vállalkozás mérete miatt az adóalany alkalmazottat, családtagot vagy közeli hozzátartozót és más, a kötelezettség teljesítésére képes személyt nem foglalkoztat. A harmadik, ha a gazdasági tevékenység jellege miatt a kötelezettség teljesítése adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép felhasználásával sem oldható meg, vagy aránytalanul nagy megterheléssel járna. Korszerű megoldás A nyugtaadási kötelezettség alóli felmentési kérelmet a megfelelő indoklással ellátva a megyei, illetve a fővárosi APEH-hez kell benyújtani. A kérelem elbírálása 30 nap, ez a határidő azonban nem halasztó hatályú, ezért a döntésig is egyszerűsített számlát vagy nyugtát kell adni a vásárlóknak. Á számlázást, illetőleg a nyugtaadást nagyban egyszerűsítő, korszerű pénztárgépekről és taxaméterekről következő alkalommal tájékoztatom kedves olvasóinkat, és természetesen a jogszabályi változásokra is visszatérünk a megfelelő időben. Dr. Fogarasi Gabriella A gyümölcshullás okai A hosszantartó száraz melegben egyre több ' gyümölcs került a földre. A száraz levegőben olyan nagymérvű volt a párologtatás, hogy a gyümölcsök az amúgyis száraz talajból nem tudtak elegendő vizet, ezzel együtt tápanyagot szállítani a fák koronájába. A növények úgy igyekeznek csökkenteni a párologtatást, hogy a levelek és a gyümölcsök egy részét ledobják magukról. A gyümölcshullás oka tehát elsősorban a rendkívüli szárazságban keresendő. Ha a nagy szárazságot esős idő váltaná fel, ezzel a hullás nem szűnik meg, mert az összhúzódott sejtek hirtelen nagy duzzadása miatt megnő a gyümölcsben — természetesen a szárban is — a nyomás, aminek következménye a további gyümölcshullás. A fán a már megtermett gyümölcsöt úgy menthetjük meg, hogy a száraz időben a gyümölcsfákat rendszeresen öntözzük, mégpedig úgy, hogy a víz a gyökerekig lejusson. Kielégítő öntözésnél a gyümölcshullás rövid idő múltán megszűnik. Különösen a szilvafa és a ringló szenved sokat a nagy szárazságtól. Nyár közepétől kezdődik a gyümölcsfákon a termőrügyek kialakulása is, amelyek a jövő évi termést biztosítják. Érdemes tehát számolni, hogy az idei és a jövő évi termés elvesztése nem lesz-e jóval nagyobb értékű kár, mint a már sajnos eléggé borsos áron kapott víz ára. (Széli) Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Pest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. utca 1—3. Telefon: 189-2411/126-os mellék. Számítógép kerestetik Elveszett kézi számítógépet keres a Nagykátai Rendőrkapitányság. A 108 117. számú PSION HC-120 típusú, fekete színű számítógép június 30-án az esti órákban veszett el Nagykáta lakott területén, a 31-es főútvonalon. A kapitányság kéri a megtalálót, hogy értesítse a közbiztonsági osztály vezetőjét. A gép a Pest Megyei Rendőrkapitányság tulajdona, amelyet a Nagykátai Rendőrkapitányságra szolgálatra adtak ki. Aratási ügyelet A budapesti Agroker Rt. július 31-éig vasárnap kivételével mindennap aratási ügyeletet tart. Hétköznap fél nyolctól este hatig, szombaton fél nyolctól délig várják azokat az ügyfeleket, akiknek esetlegesen kombájn- vagy egyéb mezőgazdasági gépalkatrész-problémájuk van. Cím: Bp. XV. kerület, Cservenka Miklós utca 107. Telefon: 1635-470, 1635-471, 1635-494 és 1635-430. ~ / Uj telefonközpont Pomáz telefonálói pár napja gyorsabban kapják meg a hívott számot, tisztább a hang, zavartalan a kapcsolatteremtés. Magyar István, a Távközlési Rt., váci üzemigazgatója közölte szerkesztőségünkkel a hírt, hogy a község számára az ÁRK 522. típusú 1200 állomásos központ helyett, hasonló kapacitású, tárolt programvezérléses Erikson gyártmányú AXE típusú központot helyeztek üzembe. Ma már igénybe vehetők mindazok a praktikus és kényelmi szolgáltatások, melyeket a telefonkönyvek ismertetői felsorolnak. A hálózat bővítésére Magyar István szerint 1994. első felében kerülhet sor, akkorra megduplázódhat az üzemben lévő készülékek száma. Az orvos válaszol Lapunk olvasói időről időre olyan egészségügyi, orvosi kérdésekkel fordulnak hozzánk, amelyekre mi, a szerkesztőség munkatársai nem tudunk válaszolni. Mivel azonban az önök kérdései fontosak a mi számunkra is, a Pest Megyei Hírlap megállapodott a Szent Rókus Kórház és Rendelőintézettel, aminek eredménye, hogy az ott dolgozó szakorvosok adnak választ az önök kérdéseire. Az elmúlt hetekhez hasonlóan, a szerkesztőségünkhöz eddig beérkezett kérdések közül most ismét kettőre adnak választ a szakemberek. Továbbra is várjuk leveleiket szerkesztőségünk címére (Budapest VIII. kerület, Somogyi Béla utca 6. 1446 postafiók 331.) K. A. gödöllői olvasónk kérdése: Cukorbeteg, diétáznia kell, naponta csak 160 gr. szénhidrátot fogyaszthat. Nagyon szereti a nyári gyümölcsöket, de többször előfordult, hogy fogyasztásuk után felszaladt a cukra. Milyen gyümölcsöt fogyaszthat és mennyit? A naponta összesen fogyasztható 160 gr. szénhidrát mennyiségébe a gyümölcsök szénhidrát tartalmát is bele kell számolni. A Magyarországon termő gyümölcsök szénhidrát tartalma megtalálható a gyógyszertárakban és könyves boltokban cukorbetegek számára kapható tápanyag-táblázatokban. Ezekben az is szerepel, hogy néhány gyümölcsöt (pl.: szőlő, szilva, sárgabarack) cukorbeteg egyáltalán nem ehet. A magyar étkezési szokások figyelembe vételével javasoljuk, hogy a tízóraira és uzsonnára előírt szénhidrát-mennyiséget gyülmölcs formájában fogyassza el. Dr. Homoki Marietta belgyógyász szakorvos Egy kis községben élünk, természetesen tartunk mindenféle állatot. Kétéves kisfiam szívesen játszik kutyával, macskával, olykor baromfiakkal is. Anyósom szerint elkaphat így mindenféle betegséget, szerinte emiatt náthás olyan gyakran. Ezzel én nem értek egyet. Milyen betegségeket kaphat el az ember az állatoktól? Valóban óvnom kéne a gyereket tőlük? — kérdezte T. N.-né áporkai olvasó. Az állatok a kisgyermek számára többféle megbetegedést okozhatnak. Elsősorban az állatok szőrével, nyálával, vagy ürülékével való találkozáskor történhet fertőzés. A különböző férgek bejuthatnak a gyermek bélcsatornájába, vagy belélegezve a tüdejébe, s így hasfájást, haspuffadást, vagy köhögést, fulladást idézhetnek elő. Az elhúzódó, vagy ismétlődő orrfolyás, köhögés allergiás eredetű is lehet. A macska, kutya szőre közvetlenül is aller- gizál, de nem szükséges közvetlen kontaktus sem, mivel a ruhájára tapadt szőrök is kiválthatják az allergiás tüneteket. A madártollak közül a párnákba és dunyhákba tett libatolI az, ami allergizáló hatású. Az állatok szőrében, tollában szívesen megtelepednek a háziporatkák, melyek igen agresszív allergének. Különösen akkor kell kisgyermekét távol tartania az állatoktól, ha a családban már kimutatott allergiás megbetegedés van. Az allergiás hajlam öröklődik, s ha az egyén találkozik olyan anyagokkal, melyre érzékeny, akkor kialakulhat az allergia. Ennek egyik tünete lehet az elhúzódó, vagy visszatérő nátha is. . Könnyen meggyőződhet, hogy gyermeke érzékeny-e az állati szőrökre, atkákra, vagy háziporra, ha felkeresi a szakorvost s elvégzik az aUergia-viszgálatot, a bőrtesztet. Dr. Kovács Ilona gyermektüdőgyógyász szakorvos
