Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-09 / 158. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 9., PÉNTEK Nem döntöttek a szeméttelepről ízbég megválik Szentendrétől? Régóta foglalkoztatja, sót felháborítja a Szentendréhez tartozó ízbég lakosságát a környékbeli szeméttelep ügye. Paulina László képviselő azonnali, hosszú távú megoldást akar' hiszen a szóban forgó telep lassan megtelik és az izbégiek félnek attól, hogy a következőt is oda telepítik. Méltatlannak tartja a képviselő azt is, hogy a költségvetésből alig jut valamire, s így településfejlesztésre nincs lehetőség. A szeméttelep ügyével szorosan összefonódik ízbég Szentendréről való leszakadási szándéka, mivel a lakosok nem tartják megfelelőnek a szolgáltatásokat, a feléjük irányuló segítség mértékét. Míg Szentendre fejlődik, terjeszkedik, ízbégen nincs változás. A Concord Invest Kft. 25 évre szóló regionális szemételhelyezési lehetőséget ajánlott, eszerint a hulladékot Po- mázra, az ottani szeméttelepre vinnék. Ehhez Pomáz is hozzájárul. A telep megközelítése is jól megoldható lenne, rövid összekötő út építésével s ezzel tehermentesíteni lehetne a 11-es főutat. Áz ajánlattal szemben a város mindössze 5 évre kívánja a szerződést megkötni. Szécsi Mária, Szentendre jegyzőnője elmondta, hogy a kedd délutáni képviselő-testületi ülésen nem került sor a téma megvitatására. Legközelebb szeptemberben kerül napirendre a kérdés. Jelenleg folyamatban van a lehetőségek felmérése. A szerződés elfogadása esetén 10 évig vállalná a kft. a hulladék elszállítását, feldolgozását. A felmondási idő fél év lenne, amely idő alatt mindkét fél (a város és a kft.) kölcsönösen felmondhatja a megállapodást. Mint megtudtuk, az ízbégen létesítendő új szeméttelep a szakvélemény szerint alkalmas a hulladék tárolására (megfelelő előkészületek után). A polgármesteri hivatal munkatársa cáfolja azt az érvet, hogy ez a telep természetvédelmi területen, a Kőhegyen lenne, ugyanis alatta helyezkedik el a terület. Továbbá nem ezt a megoldást tekintik elsődlegesnek, hanem a pomázi elszállítást. A területtel kapcsolatos tervek csakis akkor valósulnak meg, ha valamilyen oknál fogva a Concord Investtel való kapcsolat nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, így gyakorlatilag egyelőre azt a célt szolgálja, hogy majdan ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe, hogy ne legyenek kénytelenek drága kényszer- megoldásokat alkalmazni. Az elszakadásról annyit tudtunk meg, hogy idáig senki sem kezdte meg hivatalosan az előkészületeket, így ezzel az önkormányzat nem foglalkozik, továbbá nem tartják korrekt adatnak a „lakosság elszakadási igényét” sem, hiszen tudomásuk szerint nem a lakosság, hanem néhány lakos szorgalmazza ezt. Sz. L. Folytatódnak az ellenőrzések Cél az illegális árusítás megszüntetése Elég nagy vihart kavart az elmúlt napokban a piacok környékén a július 1-én bevezetett nyugtaadási kötelezettség, holott az intézkedés egy, már hét hónapja meghozott törvény életbeléptetése. Az árusok tiltakozására két hétre felfüggesztették ugyan e nyugtaadási kötelezettséget, ezt követően viszont ismét sor kerül újabb, összehangolt ellenőrző akciókra, amelyeknek fő célja az illegális árusítások visszaszorítása. Az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség valamint a rendó'rség számos ilyen akciót szervezett már a fővárosban és megyénkben is. Ebben új elem az, hogy e munkába ezentúl bevonják s Köztársasági Megbízott Hivatalokat.-—Mi lesz a szerepük? — kérdeztük Kuncz Bélától, a Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád Megye köztársasági megbízott hivatala irodavezetőjétől. — Lényegében az egyeztetés — válaszolta. — Ez is csak akkor, ha ellenőrzés résztvevői bizonyos kérdésekben nem tudnak megegyezni. Az akciókba a hivatal közvetlenül nem kapcsolódik be, de erre nincs is szükség, hiszen eddig is nagyon olajozottan folytak le ezek az ellenőrzések. Úgy tudom, volt már ilyen akció Gyálon, Érden, Vácott. Hivatalunkat a jövőben is a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség tájékoztatja majd a történtekről. A szerepünk abban összegezhető, hogy vitás helyzetekben van egy hivatal, ahová az érintettek fordulhatnak. Nem jelent hivatalunknak többletmunkát ez a feladat. Azt pedig előbb- utóbb talán mindenki megérti, hogy az ellenőrzések a legális kereskedelem, a fogyasztók védelmét szolgálják. (j. sz. i.) Engedélyre várva A sugárzási engedélyre vár csak a piliscsabai közszolgálati televíziós társaság, hogy rendszeres napi adásokban tudósíthasson a több mint ötezer lakosú település életéről. A költségvetési keretből létesített professzionális stúdió egyelőre kísérleti jelleggel naponta egykét órás műsorokat sugároz. Képünkön a keverőasztal és az üvegfal mögött a stúdió Vimola Károly felvétele Veszteséges a Magyar Gazda A Magyar Gazda című lap kiadásából származó csaknem 40 millió forintos veszteséget peres úton térítteti meg az Agrico- la Kiadói és Kereskedelmi Kft. a Földművelésügyi Minisztériummal, ha megegyezés nem születik — mondta Schneider János, a társaság felügyelőbizottságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Agricola Kft. 1989 decemberében alakult, miután az akkori MÉM hivatalosan megkeresett néhány pénzintézetet és a mezőgazdaságban érdekelt gazdálkodószervezetet abból a célból, hogy közösen alapítsanak egy új kiadói vállalatot a tárca érdekeltségébe tartozó öt folyóirat kiadására. 1990 tavaszán a kiadó — a tárca kezdeményezésére — úgy döntött, hogy új szakfolyóiratként megjelentetik a Magyar Gazda című hetilapot, a másik öt régebbi szaklap mellett. Az első gazdasági évet lezáró taggyűlésen azonban kiderült, hogy súlyos problémák vannak az új lap körül, és csak az átlagosnál több anyagi áldozat árán lehet a lapot a piacra bevezetni. A veszteség elkerülésére akkor 8 millió forintos támogatást nyújtott a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. 1991-ben azonban a támogatások már nem bizonyultak elegendőnek, így a társaság második gazdasági évét veszteséggel zárta. Ennek ellenére az FM továbbra is ragaszkodott a lap kiadásához, ezért megállapodás született a tárca és a kft. között, melynek értelmében a Magyar Gazda csak abban az esetben adható ki, ha veszteségét a minisztérium megtéríti. 1992-ben oly mértékű volt a veszteség, hogy annak rendezése már csaknem a törzstőkével szembeni leírással vált lehetségessé, ezért ez év tavaszán a mérlegzáró taggyűlésen úgy döntöttek, hogy a Magyar Gazdát a továbbiakban nem adják ki, és felszólították az FM-et, hogy fizetési kötelezettségének tegyen eleget. Ez a mai napig nem teljesült. Június 25-én az Agricola Kft. taggyűlése a Földművelés- ügyi Minisztériumot kizárta tagjai közül. A minisztérium képviselője nem vett részt a sajtótájékoztatón, de a sajtóhoz eljuttatott levelében a kft. több megállapítását kétségbe vonta. Megállapítása szerint kérdéses az is, hogy a kiadó veszteséges gazdálkodása alatti ügyvezető igazgatója hogyan kaphatott több mint egymillió forintos végkielégítést. (feke) Üdülők megyéje Minden gazdasági nehézség ellenére Pest megyében tavaly 708 új üdülő készült el, 26 százalékkal több, mint az előző évben. Mint a Központi Statisztikai Hivatal budapesti és Pest megyei igazgatóságának tájékoztatójából kiderül, némiképp nőtt az üdülők alapterülete is, 48 négyzetméterről 51 négyzetméterre. Szinte valamennnyi építtető magánszemély volt, 45 százalékuk faházat állított fel telkén, nyilván erre futotta a pénze. Egyébként Pest megye vonzerejére utal, hogy az országban kiadott használatbavételi, valamint új üdülőépítési engedélyek egyhar- mada Pest megyére esett, jóllehet az itt élők összenépességen belüli aránya nem éri el a tíz százalékot. , Megkérdeztük Miért vált meg pártjától Szél Péter? A napokban újabb két MDF-es országgyűlési képvi- selű ült át a függetlenek padsorába. Egyikük Szél Péter, aki a szentendrei választók bizalmából került a parlamentbe. A honatyától azt kérdeztük, mi volt döntésének oka, és miért most vált meg pártjától. — Választanom kellett a frakciófegyelem és a választóim akarata között — mondotta. — Bizonyos kérdésekben más véleményem volt, másképp is szavaztam. Mindenképpen etikusabbnak tartottam azt, hogy nem az MDF- frakción belülről szavazok a kormányom ellen. A válásban az is benne van, hogy úgy vélem, a jelenlegi MDF eltávolodott azoktól az értékektől, ami miatt ’88—89-ben beléptem a pártba. Ez egyben válasz is lehet a miért most kérdésre. — Egyes lapok szerint ön esetleg átigazol a Nemzeti Demokrata Szövetséghez- Valósak e hírek? — Ez félreértés, nem vagyok tagja az NDSZ-nek. Az viszont tagadhatatlan, hogy valamilyen együttműködést e párttal el tudok képzelni. Ugyanis e szervezetben még megtalálhatók azok a gondolatok, amelyek egykoron Lakiteleken fogalmazódtak meg. — Milyen visszhangot váltott ki e lépése? — A válásomat vegyes hangulattal, érzelmekkel fogadták. Voltak barátságos és ezzel ellentétes megnyilvánulások is. A lényeg azt hiszem az, hogy úgy érzem, a választóim akarata és a saját lelkiismeretem szerint döntöttem. J. Sz. I. A lakásszövetkezet árat csökkentené? Nemcsak sárga, drága is A nagykőrösi közműves vízellátásról, az üzem műszaki jellemzőiről, valamint a fejlesztésről közöltünk riportot nemrégen lapunkban. Az írással kapcsolatosan több észrevétel érkezett az olvasóktól, akik a víz minőségét kifogásolták. Eljutott továbbá hozzánk a helyi lakás- és garázsszövetkezet lakóknak címzett, stencilezett leveleinek egy példánya is, amelyből kiderül, hogy a szövetkezet javítási számlákkal alátámasztott felmérést szándékozik készíteni, a vas-hidroxidtól időnként és helyenként zavarossá váló, sárga csapvíznek a háztartásokban okozott kártételét bizonyítandó. — A nagykőrösi vízszolgáltatás most már eljutott oda, hogy mennyiségileg ki tudja elégíteni az igényeket, de minősége semmiképpen nem elfogadható. A bejelentések, jelzések nyomán tudjuk, hogy igen sok háztartásban vízmelegítőket, mosógépeket tett tönkre, nem beszélve a mosásra szánt ruhaneműkről. Úgy gondolom, egy közel 30 ezres lélekszámú városban nem lehet ezt a problémát elintézni annyival: „Hát, istenem, néha besárgul, de attól még iható. ” Kérem, a csapvíz olykor tisztálkodásra is alkalmatlan — szögezte le Csermák Károly, a lakásszövetkezet elnöke.-— Másfelől — folytatja — a szövetkezet nem ért egyet a vízdíj nagyságával sem. Nagykőrösön jelenleg a víz- és csatornadíj együttes összege 84 forint köbméterenként. Ennél vaskosabb tarifa, lévén a plafonon, nincs az országban, a legnagyobb költséggel üzemelő vízművek körzetében szabják ki. — Mivel bizonyítják, hogy Kőrösön irreális ez a szám? — A saját kalkulációnkkal. Igaz, hogy csak előzetes számításaink vannak, de már ezek alapján hivatalosan be mertük jelenteni a polgár- mesteri hivatalnak, amennyiben a város vezetése nem talál módot a díjak csökkentésére, a lakásszövetkezet sokkal kedvezőbb díjtételért hajlandó átvállalni a városi vízszolgáltatást. Tennénk ezt annál is inkább, mert a fogyasztók elégedetlensége miatt a hátralékosok száma is egyre növekszik. — A másik nagy gondunk az, hogy a Kova Rt.-vel mint vízszolgáltatóval formailag sem sikerült megfelelő kontaktust kialakítani. Félő. ebből adminisztratív zavarok és egyébként elkerülhető nézeteltérések keletkeznek, pedig egyértelmű rendelkezések is útbaigazítanak, mi volna a teendő. A szolgáltató Ugyanis tulajdonosként kezeli a szövetkezetét, holott nem az, tulajdonosok csak a tagok. Ebből a meggondolásból, és a régi gyakorlatot követve, ma is a szövetkezeten kéri számon a vízdíjakat, és nem a tulajdonos fogyasztókon. így kényelmesebb. Mi hajlandók vagyunk az új jogszabályok szellemében szerződést kötni a számlázások, befizetések, egyáltalán az elszámolás egyöntetű kezelésére, de ilyen szerződést viszont a Kova Rt. nem hajlandó megkötni. Ehelyett bírósággal fenyegetőzik, pedig a helyzet egyértelmű. A lakás- szövetkezet szerződés híján jelenleg csakis azokkal a pénzekkel tud és van joga elszámolni, amelyek a lakóktól, mint tulajdonosoktól, hozzá vízdíjként befolytak. M. J.
