Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JUNIUS 8.. KEDD Kibicek Évek óta halljuk és olvassuk, hogy a lakosság közöm­bös, sokan elfordultak a politikától. Ezért is kezdemé­nyezte a KDNP esztergomi szervezete azt az előadást, melyet Paskai László bíboros tartott A keresztények rész­vételéről a politikában címmel. Az esztergomi érsek töb­bek között hangsúlyozta, hogy „az egyház közvetve, a tagjain keresztül politizál. A keresztények kötelessége tá­jékozódni a pártok céljairól és beállítottságáról. Minden kereszténynek lelkiismereti kötelessége az ország politi­kai irányát meghatározó választásokon való részvétel. Segíteni kell, hogy a keresztény szellemiségű pártok elis­merést szerezzenek becsületes munkájukkal.” Szándékosan idéztem hosszasan a hírügynökségi je­lentést, az elhangzottakkal messzemenőén egyetértek. Nem így a külső' megjelenésében megújult Népszava, ahol vezércikket szenteltek e témának, s a tollforgató a kétezer éves egyházat a leszerepelt MSZMP-hez hasonlí­totta, miszerint ez utóbbi is a tagjain keresztül érvényesí­tette politikai akaratát. Ezen a bravúron is túltesz azonban a szabaddemokra­ták egyre magabiztosabban nyilatkozó frakcióvezetője. Kuncze úr, aki mellesleg megyénk képviselője, továbbá egykori piarista diák, utoljára az expo-ellenes parlamen­ti felszólalásaival nyújtott számomra ennyire emlékezete­set. Olvasom a lapban, hogy Kuncze úr nem érti, Paskai László hogy jön ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket tegyen, s reméli, csak tévedés történt. No comment. A képviselő meggyőződése, hogy mégiscsak kemé­nyen részt akarnak venni a politikában s teszik ezt úgy, hogy az emberek legbensőbb magánügyét, a vallásossá­got használják fel. Nem tudom, merre bóbiskolt a piaris­ta padokban az egykori kisdiák, merthogy a vallás magá­nügy, ezt a marxista blöfföl ott nem hallhatta. Magán­ügy az Isten és az ember titokzatos kapcsolata, a vallá­sos misztériumok átélése, a hit intenzitása, a sor folytat­ható. De ha egy ateista rezsim magánüggyé degradálja a vallásosságot, a társadalom szétzüllik. Félreismerhetet­len jelei ma is jól láthatók: bűnözés, az élet értéke, embe­ri méltóság stb. Az illemtani és a dogmatikai hiányosságok után törté­nelmi ismereteit osztja meg az olvasóval Kuncze úr, mi­szerint Paskainak az a mondata, hogy az egyház a híve­in kérésziül politizál, a két háború közötti ideológiára emlékezteti. (A vezércikkben még MSZMP-ről volt szó...) Javaslom a képviselő úrnak, elfoglaltságai mel­lett szakítson egy kis időt, olvasson Prohászka, Csernok és Serédi írásaiból. Székely Adám Agrárexport-pályázat Támogatják a termelőket Országgyűlési napló Pótköltségvetés, vizsgálóbizottság (Folytatás az 1. oldalról) A piacra jutás feltételeinek javítása érdekében 10 száza­lékos többlet-exporttámoga­tás pályázható 50 ezer vágó­sertés (KTJ 93-22-013) és 15 százalékos 15 ezer tonna sza- lonnás, bőrös sertéshús (KTJ 80-14-200) külpiaci értékesí­téséhez. Azok a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gaz­dasági társaságok és egyéb társaságok nyújthatják be pá­lyázatukat, akik a termékeket közvetlenül, vagy bizomá­nyos útján exportálják és jú­nius 7-e, valamint augusztus 31-e között szállítják ki. A pályázatokat zárt borítékban kell a minisztérium Agrár- rendtartási Hivatalának be­küldeni (Budapest V., Kos­suth Lajos tér 11.). A boríték­Az árvíz- és belvízvédelem­ről, a vízminőség-ellenőr­zésről és a vízkészlet-gaz­dálkodás tennivalóiról kez­dődött magyar—román víz­ügyi konzultáció- tegnap Hajdúszoboszlón. Tóth Sán­dor, a KHVM határvízi ügyekkel foglalkozó titkára ra rá kell írni: „Pályázat ser­téshús-többletexport támoga­tására.” Összesen 20 ezer tonna búza kenyérliszt (ITJ 84-13-1, KTJ 84-13-100, HS 1101000122) exportálására kaphatnak engedélyt azok, akik a többször módosított 112/1990 (XII. 23.) kormány- rendeletben leírtaknak megfe­lelnek és árualap-nyilatkozat­tal rendelkeznek, melyet a So­mogy, Nógrád, Borsod, Tol­na, Zala, Hajdú, Győr-Sop- ron és a Komárom Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatoktól kell besze­rezni. Az engedélyek augusz­tus 31-ig lesznek érvényesek. Az exportengedély-kérelmet az NGKM engedélyezési fő­osztályára (Budapest V., Hold u. 17.) lehet benyújtani. elmondta: az elmúlt évek­ben lényegesen javult a ma­gyar és a román vízügyi szakemberek együttműködé­se. A vízminőség-ellenőr­zésben a két fél szakértői megkezdték a mérési mód­szerek és -eljárások szabvá­nyosítását. Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén sürgősség­gel napirendre vette a pót­költségvetésre vonatkozó előterjesztést. Ugyancsak megkapta a sürgős tárgya­láshoz szükséges szavazat- többséget az az új változat­ban beterjesztett elvi állás- foglalás, amely a munkálta­tók biztosítási képviselői de­legálásához kapcsolódó egyes törvényhelyek értel­mezését tartalmazza. A kép­viselők napirendre vették Wekler Ferenc (SZDSZ) önálló indítványát, amely az általános forgalmi adóról szóló jogszabályt módosíta­ná annak érdekében, hogy a korábban megkezdett önkor­mányzati beruházások eseté­ben még legyen mód az áfa visszatérítésére 1994. janu­ár elseje után is. A jelenlevők nagy többsé­gének egyetértő szavazatá­val — támogatta a Ház G. Nagyné Maczó Agnes indít­ványát, amelyben a függet­len képviselő asszony vizs­gálóbizottság létrehozását javasolja a Fidesz-MDF kö­zös vagyonszerzésének, azaz az emlékezetes székhá­zügynek a tisztázására. G. Nagyné Maczó Ágnes indo­kolásában egyebek közt el­mondta: az ügynek nem csu­Ki lövetett Debrecenben? 1956 dokumentumai Hajdú- Biharban címmel modellérté­kű gyűjteményt mutattak be tegnap a debreceni városhá­zán: több helyi önkormány­zat és az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Do­kumentációs és Kutató Intéze­te támogatásával elkészült az első olyan 56-os kötet, amely egy egész megye akkori do­kumentumanyagát publikálja. Filep Tibor, a dokumen­tumkötet egyik szerzője beje­lentette: újabb köteten is dol­goznak, amelyben fény derül­het arra is: ki lövetett, s kik lőttek 1956. október 23-án Debrecenben. pán jogi, hanem erkölcsi és politikai vetülete is van. A plenáris ülésen rövid időre megjelent az Európai Parlament Magyar Ügyek­kel Foglalkozó Bizottságá­nak Habsburg Ottó vezette delegációja. Az MDF frakciója tegna­pi ülésén a képviselőcso­portból kizárt hat tagja által eddig betöltött bizottsági posztokra új személyeket je­lölt. Eszerint a kulturális bi­zottságba Csutka István, Debreczeni József és Elek István helyére: Kozma Hu­bát, Mile Lajost és Mészá­ros Péten kívánják delegál­ni. Az utóbbi két képviselőt a honvédelmi, illetve a kör­nyezetvédelmi testületben Nagy-Bozsoky József és Mé­száros László váltaná fel. Balás Istvánnak és Király B. Izabellának az alkot­mányügyi bizottságban megüresedett helyére Bog­nár László és Farkas Gá­bor kerülne. Vékony Miklós és Csizmadia István egy­mással cserélne helyet. így Vékony a gazdasági bizott­ságban, míg Csizmadia az alkotmányügyi testületben folytatná a továbbiakban munkáját. Elek István és Debrecze­ni József szerint a jövő hét (Folytatás az I. oldalról) Az eseménysorozat június 26-án kezdődik a térség szak­embereinek összejövetelével, amelyen a legégetőbb szak­mai gyakorlati kérdésekről lesz szó. Megrendezik a me­nekültek találkozóját is. A jú­nius 27-i rendezvény fény­pontja este a Nekünk Mohács kell!? című történelmi zenés­játék előadása lesz. A rende­ző Koltai Gábor, a főszerep­lők Varga Miklós és Nagy Fe­ró. Szörényi Levente zenéjé­re a művészek a magyar törté­nelem egy-egy fontos mo­mentumát elevenítik fel. A program előestéjén emlé­végére biztossá válik, hogy meg tudják-e alakítani a nemzeti liberális eszmék hí­veit egyesítő képviselőcso­portjukat. A két honatya tegnap elmondta: eddig két- három képviselő jelezte egyértelműen csatlakozási szándékát a csoporthoz, a többiek egyelőre azt mérle­gelték, mit jelenthet politi­kai pályafutásuk szempont­jából mostani frakciójuk és pártjuk elhagyása. Az érdek­lődő törvényhozókkal ezen a héten is folytatják a be­szélgetéseket, és próbálnak tájékozódni arról is, hogy egy esetlegesen felálló kép­viselőcsoport milyen politi­kai, anyagi és szervezeti ke­retek között tudna működni. Debreczeni József meg­erősítette: azzal számol, hogy az MDF etikai bizott­sága kizárja majd a pártból Csurka Istvánt és három képviselőtársát. * Nincs még kitűzve az az időpont, amikor az MDF eti­kai bizottsága megtárgyalja Csurka István és három kép­viselőtársa kizárásának ügyét — közölte tegnap este az MDF etikai bizottsá­gának elnöke, az ennek el­lentmondó híreket cáfolva. keznek meg Gödöllőn a Gras- salkovich parkban lévő Világ­fa tövénél a magyar szabad­ság napjáról. A fa körül épí­tett színpadon a városi soka- dalom előtt zenés-táncos pro­dukció segítségével utalnak a függetlenség kivívására, vala­mint a történelmi lehetőség­ből adódó kötelességekre, fel­adatokra. A produkció szelle­misége ezúttal is az össztársa­dalmi összefogás szükséges­ségét sugározza egy felesle­ges ellentétektől szabdalt or­szágban. A produkcióban a szabadság napi rendezvény védnöke, Szörényi Levente is a közönség elé lép. Leértékelték a forintot A Magyar Nemzeti Bank jú­nius 7-i hatállyal 1,9 száza­lékkal leértékelte a forintot a valutakosárhoz képest. Üdvözletek Svédországnak Svédország nemzeti ünnepe alkalmából Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke táviratban fejezte ki jókíván­ságait XVI. Károly Gusztáv svéd uralkodónak. Antall József miniszterel­nök Carl Bildt miniszterel­nöknek, Szabad György, az Országgyűlés elnöke Inge- gerd Troedssonnak, a svéd parlament elnökének, Je­szenszky Géza külügyminisz­ter Margaretha af Ugglas kül­ügyminiszternek küldött üd­vözlő táviratot. Levente verte Lezsákot Már június 5-én fontos­nak tartotta a Kurír Ele­fánt, hogy megemlékez­zék a június 18-i Leven­te-napról. Teszi ezt úgy, hogy végre egy jó képet is közöl, amelyen a nép­szerű Levente, azaz Szö­rényi, Pongrátz Gergely társaságában látható. A képpel ugyan nem mocs- kolódik a viccelődő, ám ennek ellenére sem vádol­ható azzal, hogy akár mi­nimális jó ízlést is képvi­selne. A következő név­magyarázatot adja: „A levente eredetileg Attila hun nagyfejedelem kísé­retéhez tartozó kobzos volt, aki nagy ünnepeken a kobzát, kisebb ünnepe­ken pedig társszerzőjét, lezsákot verte.”. A fon­tos névnapok címszó alat­ti „humor” egyértelmű­en jelzi: a Kurír Elefánt­nál nem az a fontos, amit mindnyájan tudunk: „A humorban nem ismerek tréfát.”, hanem hogy mi­nél közönségesebb, mi­nél alpáribb, minél gusz­tustalanabb legyen az, amit egyáltalán nem tu­dom, hogy vajon kik dí­jaznak ma Magyarorszá­gon. A magát „nem füg­getlen szatirikus mellék- lapnak” megjelölő szer­kesztőség szíves figyelmé­be ajánlom a következő megnevezést: nem függet­len, nem szatirikus, kö­zönséges melléklap. Ter­mészetesen Föld S. Péter felelős direktor nem fog erre az ötletre harapni, hiszen a harapnivaiót minden bizonnyal olyan szervezetek folyósítják számukra, amelyek érde­kében áll a fontihez ha­sonló gusztustalanságok magyarországi terjeszté­se. (Vödrös)- Remélem, hogy most végre mi, szakadt demokraták is csatlakoz­hatunk a szabad demokratákhoz Vízügyi tárgyalások Romániával Javuló együttműködés Gödöllő után Mohácson A magyar szabadság napja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom