Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. JÚNIUS 7., HÉTFŐ 7 A végkielégítést sem fizették ki Kétszeres csőd a „Fonógyár”-ban Kevesebb a gyümölcs Az országban tavaly 1 millió 151 ezer tonna gyümölcs termett, az 1991. évinél 14 százalékkal. az 1986—1990-es évek átlagánál 29 százalékkal kevesebb — állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A termés 78 százalékát a kistermelők, 22 százalékát a gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szövetkezetek gyümölcsöseiből takarították be. A gyümölcstermés 58 százalékát adó almából 666 ezer tonnát takarítottak be, az előző évinél 22 százalékkal, a korábbi öt év átlagánál 38 százalékkal kevesebbet. A terméscsökkenés legfőbb oka a kedvezőtlen időjárás volt. Az állami és szövetkezeti almáskertek területe harminc százalékkal csökkent, a kistermelők viszont 5600 hektárral növelték az almatermelő területeket, s a termés is 2 százalékkal több volt tavaly, mint egy évvel korábban. Gyümölcsöst 544 hektáron telepítettek, fele annyit, mint 1991-ben volt, az előző öt év átlagának pedig mindössze 31 százalékát. Ezzel együtt mérséklődött a gyümölcsösök fogyatkozása 973 hektárról vágták ki tavaly a gyümölcsfákat, fele akkora területről, mint egy évvel korábban. A leszüretelt szőlő mennyisége 662 ezer tonnát tett ki az elmúlt évben, 13 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A termés 77 százaléka a kistermelők gazdaságaiból származott. Az elmúlt esztendőben 256 hektárnyi szőlőt telepítettek, fele annyit sem, mint az egy évvel korábban. Ugyanakkor az 1991 évinél 260 hektárral kevesebbet, 1384 hektárnyi szőlőt vágtak ki. * Csendesek a váci textilgyárak. Több jmint egy éve kínál- gatják, de nem akad vevő a Magyar Selyemipari Vállalat nagy múltú váci üzemére, a Bálásárugyárra. A szomszédban működött a Hazai Fésűsfonó Váci Gyára, közismert nevén a „Fonógyár”. Már hosszú idő óta keleti piacokra termelt elavult gépeivel, ahol egy idő óta nincs igény áruikra, de ha mégis vesznek belőle, akkor meg nem fizetnek. Két év óta raktárra termelnek. Mielőtt még a nagyvállalat tönkrement volna, egyszemélyes kft-vé alakultak át, s ennek tulajdonosa Deres Miklós, a pesti cég volt vezérigazgatója lett. A munkás tehetetlen — A vezérigazgató úrnak biztos nincsenek ma olyan filléres gondjai, mint nekünk — mondogatják a közben utcára került munkások, akik idén márciusban hetvenhaton vesztették el az állásukat. A tönkrement kft felszámolása közben még a felmondási pénzüket is kölcsönből fizette ki az üzem. A felszámolást végző Re- org Rt. biztosa, Szabó Tibor úr ugyan elismerte, hogy a kollektív szerződés értelmében jogos az emberek igénye a végkielégítésre is, csak éppen nem fizetett, mert mint mondta: Nincs miből. Ez pedig nagy baj, mert minden fillérnek helye lenne, mivel mindig kis pénzekért dolgoztak az elavult technológiájú könnyűipari üzemben, ahol három év óta nem volt béremelés. Voltak segédmunkások, akik 9 ezer havi bruttót kerestek, a szakmunkások 12-13, a legjobbak 20 ezer bruttót, a vezetők 23-25 ezret. — Tehát nem olyan rosz- szul —jegyezte meg egy fonógyári illetékes. — Mit tehet ilyenkor a dolgozó? — kérdeztem Les- tyán Jánosnétól és Drexler Gabriellától, az érdekegyeztető bizottság tagjaitól, akik maguk is ezen tűnődnek, s kétségbeesésükben már a nyilvánossághoz fordultak, meg Harmati Ferenchez, Vác alpolgármesteréhez. Annyit tudnak: Ha a bírósághoz mennek, évekig tarthat a per, s ahol nincs pénz a kasszában, ott a törvény erejével sem lehet egyről a kettőre jutni. A kassza üres Ám Lestyán Jánosné szerint csak akarat kérdése. Volna pénz, mert Szabó úr hozzájutott, hiszen a gyárat eladták a váci Molimex Kft.- nek, meg a Finex Gmk.-nak. Már ez is micsoda dolog! Mikor a dolgozók kérték, akkor bezzeg 300 millió lett volna az ára, most meg ötvenháromért ajánlották. Körmendi Pál Erika, a volt igazgató, most a felszámolóbiztos helyettese a múlt év áprilisban javasolt felszámolási eljárást a vegetáló kft ellen. — Nincs pénze a cégnek, de megpróbáljuk a vagyont eladni, abból fizetni — közli, de hozzáteszi: — Tapasztalatlanság következménye, hogy amikor a kft-vé alakult a gyár, az épületek nem kerültek a birtokába. Bérlők maradtunk, csak a készletet adhatjuk el. Ajánljuk a legyártott szöveteket, szezonális cikkeinket, mintegy másfél-kétmillió forintos értéket, de az épületek eladásából befolyt pénzzel a Reorg Rt. elégíti ki a hitelezőket. Szabó Tibor szerdai napokon látogat ki a váci üzembe. Egy ilyen alkalomkor érdeklődünk nála az igazgatónő, és Harmati Ferenc társaságában. Kissé sértődötten sorolta, hogy a dolgozók ki mindenkihez fordultak már a végkielégítés miatt. Például a sajtóhoz is, de lehet, hogy még a FIFA-hoz is elmennek (Labdarúgó Világ- szövetség. A szerk.), jegyezte meg, de rögtön hozzátette, hogy ő megérti őket. — Nekem az a dolgom itt, hogy a hitelezőket kielégítsem — folytatta, s fehé- ren-feketén bebizonyította, hogy a vagyonértékesítésből származó bevétel 6 millió 786 ezer forint lehet, de a vevők még nem fizettek. A végkielégítés nettó 4 millió 730, avagy bruttó 6 millió 439 ezer forintba kerülne, de mivel a gyár nem a kft-é, így az a készlet, meg az eladásra váró gépalkatrészek, bútorok árából kellene kifizetni. A kasszában most százezer forint lapul. A Magyar Közlöny rendeletéire mutatva bizonyította be Szabó Tibor azt is, hogy felszámolás esetén elsők a hitelezők, sok egyéb után következik még a társadalombiztosítás, valahol a végén pedig jöhetnek a dolgozók járandóságai. Joghézagról beszélnek Groszmann Tibor a Textilipari Dolgozók Szakszérve- zetének titkára elismeri, hogy hiba történt, amikor a kft alakítása alkalmával nem rendezték a tulajdonjogokat. Ő úgy értelmezi a törvényt, hogy elsők a dolgozók járandóságai, de sajnos, csak a kft vagyonából. Itt tehát a készletek befolyt árából. Joghézag van itt, amit már jeleztünk is az illetékeseknek, de a hazai ipar is védelemre szorulna a tönkremenés ellen. Pár éve még az volt az országos panasz, hogy a Magyar Selyemipar nem ad elég alapanyagot a ruhagyáraknak, most meg fel kellett számolni a selyemipart a behozatal miatt. Groszmann Tibor közben már tárgyalt a Reorg Rt. vezérigazgatójával is, aki megígérte, hogy az ügyben vizsgálatot tart. Újra felmérik a vagyonkészletet, a végeredményről munkásgyűlésen tájékoztatják az embereket. Kovács T. István V alutaárfoly amok Pénznem vételi árfolyam 1 egységre, eladási forintban angol font 134,80 135,50 ausztrál dollár 59,14 59,44 belga frank (100) 266,10 267,26 dán korona 14,29 14,35 finn márka 16,14 16,24 francia frank 16,23 16,31 holland forint 48,77 48,99 ír font 133,30 133,94 japán yen (100) 81,79 82,09 kanadai dollár 68,43 68,77 kuvaiti dinár 289,63 291,01 német márka 54,71 54,95 norvég korona 12,90 12,96 olasz líra (1000) 59,77 60,09 osztrák schilling (100) 777,40 780,80 portugál escudo (100) 56,85 57,13 spanyol peseta (100) 69,77 70,15 svájci frank 61,22 61,50 svéd korona 12,13 12,19 tr.es cl.rubel 27,43 27,57 USA-dollár 87,39 87,79 ECU (Közös Piac) 106,67 107,17 Olasz gépgyártók Nagykőrösön * Élelmiszeriparunkat akarják korszerűsíteni 0 ^ A közhiedelemmel ellentétben hazánk- É ban nemcsak a pénzszűke és a banki kölcsönök magas kamatai hátráltatják az ipari termelés fejlesztését, de az élőmunka viszonylagos olcsósága is. Márpedig az elkövetkező években éppen az ember kétkezi erejének értéke tekinthető a legkevésbé stabilnak, vélhetően domináns költségtényezővé válik, amit csakis korszerűsítéssel tudnak a gazdálkodók csökkenteni. Mindez korántsem valamiféle intuíciókon nyugvó prognózis a hazai gazdasági szakemberektől. A nyugateurópai ipar a volt szocialista országokra megfogalmazott exportstratégiája teljesülésének éppen a tendenciózusan dráguló munkaerő az egyik feltétele, pillére. A modenai illetőségű olasz Technoimpianti nevű cég például a magyar élelmiszeripar fellendülésénél akar jelen lenni, természetesen elsősorban mint eladó. A vállalkozás képviselője Ermano Sighinolfi a nagykőrösi gazdasági kamara vendégeként az elmúlt napokban a helyi szakembereket cége itteni terveiről tájékoztatta, amelyeket a helyi Vertikum Kft.-vei tető alá hozott kapcsolat útján szeretnének lírára váltani. A mindössze 18-20 személyt foglalkoztató gépgyártónak az automatizált anyagmozgató-, és csomagolóberendezések, komplett raktározó rendszerek alkotják termelési profilját. Potenciális szállítója a konzerviparon kívül a fém-, és vegyiparnak, olyan preferencia cégekkel a háttérben, mint például az Alfa Romeo, a Fiat, vagy a Pirelli. Egyedi tervezésre és kivitelezésre alapozott termelése kétségkívül jó esélyt adhat számára ott, ahol az egyes iparágak technikai technológiai korszerűsítése a gépi feltételek hatékony és gyors átalakítását követeli meg. Az itáliai vállalkozó perspektíváját másféle magyar érdekeltség is alátámasztja, nem csupán a kereskedés. A Vertikum Kft.-vei való együttműködés keretében ugyanis többek között helyi szervizbázis létrehozása szerepel. A leginkább figyelemre méltó koncepció pedig az itteni gépgyártás megalapozása, amely a foglalkoztatásban, a város iparosodásában szolgálhatja a fejlődést a jövőben. (M. J.) FORINTOS HÍREK A Hungexpo által berendezett magyar pavilon a második díjat nyerte a fogyasztási cikkek vasárnap zárult bukaresti nemzetközi vásárán. A vásáron csaknem félszáz magyar vállalat vett részt, ami azt jelenti, hogy Románia partnerei közül Magyarországé volt az egyik legszámottevőbb jelenlét. Összesen mintegy 200 külföldi és 1200 belföldi cég vett részt a vásáron. Az államnak nincs lehetősége, arra hogy közvetlenül beavatkozzon a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyamának alakulásába és nincs is ilyen szándéka — mondotta Sepsey Tamás, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Az alacsony árfolyam annak a következménye, hogy a hivatalok már hetente csaknem egy milliárd forint értékű kárpótlásról hoznak határozatot. így már több, mint 50 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van a piacon. A Buda Portfolió Befektetési Alapkezelő Kft. tájékoztatása szerint a Buda Alap nettó eszközértéké június 7-én 24 millió 541 786 forint. Az egy befektetési jegyre eső érték 8638 forint. A rtyílt végű alap nettó eszközértéké a legutóbbi jelentés óta enyhébben, a befektetési jegyek értéke jelentősebben emelkedett. A növekedés azonban nem éri el a legutóbb tapasztalt csökkenés mértékét. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. hétfőtől újra vásárolja a kárpótlási jegyeket saját számlára is. Az ideiglenes leállás oka nem az árfolyammozgásokban volt, hanem abban, hogy a BÉB a csökkenő kereslethez igazította vásárlóit. A BÉB vezetője a kárpótlási jegyek csökkenő árfolyamáról elmondta, hogy azt technikainak tartja, ami minden bizonynyal nem tart már két hétnél tovább. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
