Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

MEGYEI.-------------------------------------------------.-----­J JÍJ>T D iii/ÍL/ii XXXVII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JÚNIUS 7., HÉTFŐ Nemesebb Emlékműavatás Dömsödön közéletet! Jó hangulatú, vidám, a je­lekből ítélve valóban bará­ti társaság gyűlt össze a hét végén Orbottyánban az Igazság Baráti Társa­ság szervezésében. Az összejövetelt a társa­ság mentora, a legendás hírű atyai jóbarát, ’56 egyik hőse és áldozata, Obersovszky Gyula kezde­ményezte, s ő volt az is, aki őrbottyáni otthonában adott helyet — miként maga fogalmazott: hosz- szas szemlélődés és kény­szerű kivárás után — a ta­lálkozónak, amelyet a tár­saság közéletben való rész­vételének megszervezésé­re hívtak össze. A társa­ság — mondotta Ober­sovszky — 1990-ben ala­kult, de közéleti tevékeny­séget eddig nem vállalt. (Folytatás a 3: oldalon) MDF választmányi ülés Csurka távozását kérik a feledésért Először a harangok, majd a fanfárok szó­laltak meg a dömsödi református temp­lom előtti kis téren, azon a helyen, ahol az első és második világháborúban el­esett, elpusztult hősök emlékműve áll. A hófehér szobor talapzatán sokáig csak az első világégés áldozatainak neve volt ol­vasható. Közel fél évszázadnak kellett el­telnie, amíg a Don-kanyarban, a szibériai gulagokban vagy az auschwitzi haláltábo­rokban elpusztultaknak is emléket állítha­tott az utókor. Megtörtént, szombaton fel­avatták a felújított emlékművet, közel száz dömsödi kapott elégtételt a méltat­lan feledésért. A bensőséges ünnepségen jelen volt Szabad György, az Országgyű­lés elnöke, Vona Ferenc, a körzet ország- gyűlési képviselője. (Folytatás a 4. oldalon) Elégtétel A váci Szentháromság A váci Szentháromság-szo­bor 1750—1755 között épült. Mestere ismeretlen, de a stílusa szerint Bécs- ből hozzánk került alkotót lehet sejteni mögötte — .közlik Vác történetírói. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország egyik legszebb Szentháromság­szobrát újították fel nem­rég' a Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség és a város ön- kormányzatának támogatá­sával. (Folytatás a 16. oldalon) Az MDF országos választmánya tegnap hajnalban 85 igen szavazattal, 28 nem szavazattal és 6 tartózkodással elfogadta azt a határozattervezetet, amelyben felkérik a párt országos etikai és fegyelmi bizottságát arra: folytas­sák le a képviselőcsoport június elsejei döntésével érintett országgyűlési képviselőkkel, Balás Istvánnal, Csurka Ist­vánnal, Király B. Izabellával és Zacsek Gyulával szem­ben az eljárást — jelentette be Herényi Károly pártszóvi- vó' az első' ülésnap éjjelén rögtönzött sajtótájékoztatón. A választmány támogatásá­ról, bizalmáról biztosította a koalíciós kormányt azért, mi­vel a kormányzás fő iránya és a törvényalkotás a nemze­ti megújhodás programját va­lósítja meg, amelynek alapja az MDF programja. Ugyan­ez a határozat kimondja, hogy 'az országos választ­mány elfogadhatatlannak tart­ja, ha az MDF tagja támadja saját pártja programját, á De­mokrata Fórum VI. országos gyűlésének akaratát kifejező nyilatkozattal kerül szembe az, aki elutasítja a kormány­zás fő irányát, és gátolja az eredményes törvényalkotó munkát. A választmány elfo­gadta Ferenci Csaba határo­zati javaslatát is, amely ki­mondja: mivel az elmúlt ki­lenc hónap alatt Csurka Ist­ván „Magyar Út” néven az MDF-től elkülönült politikai szervezetet hozott létre, a pár­tétól alapjában eltérő prog­rammal, felkérik őt az MDF- ből való távozásra. Az orszá­gos választmány felhívja tag­jai figyelmét arra, hogy az MDF-tagság a párt által elfo­gadott alapértékek együttes vállalását jelenti. (Folytatás a 3. oldalon) Latorcai Szigetszentmiklóson Hitelek segítsék a vállalkozói kedvet! Az ismert szólás — kellemeset a hasznossal — jellemezte Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter pénteki, szi- getszentmiklósi programját. Elsőnek a Batthyány Kázmér Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Kázmér-na- pi ünnepségén vett részt, majd találkozott a város képvise­lő-testületének tagjaival, és a helyi vállalkozókkal. Meg­hallgatott és megválaszolt egy sor olyan kérdést, mely köz­vetlenül vagy közvetve kapcsolódik a tárcához. Batthyány Kázmérról keve­sen tudják, hogy egykor ipari és kereskedelmi miniszter volt. A köztudatban, sőt a le­xikonok többségében is csak mint a Szemere-kormány kül­ügyminiszterét tartják nyil­ván. A tudós, nagy műveltsé­gű gróf közgazdasági kérdé­sekben is a kiválók közé tar­tozott. Ezért esett személyére a választás, amikor három év­vel ezelőtt az akkor kaput nyi­tó szigetszentmiklósi gimná­zium a nevét vette fel. Azóta a Kázmér-nap megünneplése hagyománynak számít, s a rendezvényre rendszerint meghívnak egy-egy közéleti személyt és művészt. Az idén Latorcai János ipari és keres­kedelmi miniszter volt a dísz­vendég, valamint Macskássy Izolda, az Erdélyből elszár­mazott grafikusművésznő. Koós Ferenc igazgató rö­vid megnyitó beszédében méltatta a névadó érdemeit és az iskola eredményeit, me­lyek máris igen figyelemre­méltóak. (Folytatás a 4. oldalon) Családi juniális Vimola Károly felvétele Miért csak a mozgáskorláto­zottak kaphatnak benzinked­vezményt, a nagycsaládo­sok miért nem? A főállású anyasághoz valóban szük­ség van-e környezettanul­mányra? A vidéki önkor­mányzatok miért alkalman­ként adnak a nagycsaládo­soknak nevelési segélyt? Ezekre és a szociális törvény­nyel kapcsolatos egyéb kér­désekre válaszolt Forgó Györgyné, a Népjóléti Mi­nisztérium főosztályvezető­je azon a fórumon, amelyet a Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete rendezett a hét végéq a Kamaraerdei If­júsági Parkban. (Folytatás a 3. oldalon) Ki a szegény? Szegények vannak és lesznek, amíg ember él a Föl­dön. Gyakran esik szó korunk szegényeiről, azokról az embertársainkról, akiket a jelenlegi hazai életkörül­mények alapján e körbe sorolunk. Eltekintve a tár­sadalom legelesettebb, legszámkivetettebb tagjaitól, a szegények nagy többségével kapcsolatban feltehe­tő' a kérdés: mihez képest? Nincs jó sora annak a nyugdíjasnak, aki szerény járandóságának tekintélyes részét lakása fenntartá­sára fordítja, és a megmaradó havi néhány ezer fo­rintból próbál életben maradni. Nincs jó sora, de ha megkérdeznénk tóle, milyen is az igazi szegény­ség, bizonyára nem napjainkból merítené a példát. Az idó'sek közül sokan emlékeznek arra a szegény­ségre, amikor kincsnek számított egy darabka szá­raz kenyér, a megsüthető' vöröshagyma, amikor gye­rekek hordták szüleik ruháit, amikor nem a divat, hanem a pénztelenség miatt nem volt télire sapka és nagykabát. Emlékeznek az éhségre, és arra a közke­letű, vigasztaló szólásra, hogy a szegénység nem szé­gyen, csak kellemetlen. Ma sok fiatal érzi úgy, hogy ha szüleinek nem te­lik autóra, nyaralóra, számítógépre vagy parabola- antennára, ha nem kapja meg a drága, márkás sportcipői, ha nem járhat nap mint nap hivalkodó, nyugati típusú gyorsétkezdék valamelyikébe, akkor ez a csúfos szegénység csalhatatlan bizonyítéka. Lehet, hogy á tíz deka párizsijával, fél liter tejé­vel hazatipegő csöndes nyugdíjas talán nem is érzi olyan szegénynek magát, mint az említett okok mi­att elcsüggedő fiatalok. Bánó Attila A Szilas napjai meg vannak számlálva Megkezdődött a vissza­számlálás a Szilasnál! Jú­nius harmincadikán lejár az a többszöri halasztás, amelyet a szövetkezet a bankoktól kapott a csőd­egyeztetés eredményekép­pen. Legkésőbb ezen a na­pon kell tehát a Szilasnak visszafizetnie 205 millió forintot! A szövetkezet ve­zetőit az a remény élteti, hogy a hónap első napjai­ban megtárgyalják az ille­tékesek annak a reorgani­zációs hitelnek a sorsát. melyet a Szilas kért két mezőgazdasági profilú ágazatának a megújításá­hoz. Ugyancsak ezek az ügyek indokolják, hogy az igazgatótanács június ele­jére küldöttgyűlést hív ösz- sze, majd pedig az ezt kö­vető 15 napon belül a köz­gyűlés elé tárja a szövetke­zet ügyeit. Mindehhez az a „füles” járja, hogy az igazgatótanács elnöke egy hónapra szabadságot vett ki. (Folytatás a 6. oldalon) Nemzetiségi nap Galgagyörkön Féltve őrzött hagyományok Csővár, Ácsa, Püspökhat­van, Galgagyörk. A Cser­hát regényesen szép vidéke ez a térség, ahol a kis fal­vak lakóinak többsége szlo­vák származású. Ünnepi al­kalmak idején égőpiros, rin­gó bő szoknyát hordanak, fehér harisnyát viselnek a lányok. Házaknál készültek ezek valaha, ma már csak egy-két idős asszony isme­ri a hímzés tudományát. A legtöbben a mamák, nagy­mamák öltözékeit tartogat­ják a szekrényben, ritka al­kalmakra. Ilyen alkalom a szlovák nemzetiségi nap is, amit szombaton a galga- györkiek rendeztek. Mond­hatni, családias körülmé­nyek között, mert az orszá­gos szövetség vezetői bár kaptak meghívást, ígérték, de nem tették tiszteletüket. Megérkezett viszont a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének mezőberényi pávaköre, nagyszerű hangulatot terem­teni. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom