Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJÚSÁG 1993. JUNIUS 4., FENTEK Emberszeretetre nevelnek bennünket Tizennégy éves koromban csak halvány elképzelésem volt a jövőt illetően. Édesanyám óvodában dolgozik, így sok időt töltöttem ott. Nagyon szeretem a gyerekeket és édesanyám tanácsára jöttem a TIGOSZ-ba. Ma már helyesnek vélem a döntésemet, mert az iskola sokat adott és ad a számomra. Nemcsak általános műveltséget, hanem sok szakmai ismeretet és tapasztalatot szerzünk. Bepillantást nyerhetünk a pedagógia és pszichológia tudományába, megtanuljuk az oktatás módszerét és a gyermekekkel való bánásmódot. Sok ismeretet szerzünk az emberről, érzelmeikről, gondolkodásukról, fejlődésükről az újszülöttkortól a felnőttkorig. És ami a legfontosabb számunkra, megismerkedünk az őszinte, kíváncsi, játékok világában élő gyermekkel. Róluk a legtöbbet az óvodai gyakorlat során tudunk meg, hiszen sok időt töltünk velük. 3-4 éves koruk óta figyeljük fejlődésüket és mire ők iskolaérett gyermekek lesznek, mi akkor válunk végzős diákokká. A 25-30 fős gyermekcsoportokban nagyon különböző tulajdonságú gyermekek vannak: csendes, visszahúzódó, mindig szerepelni vágyó, örökmozgó, eleven gyerekek. Mindegyik gyermek egy-egy egyéniség, aki elvárja, hogy szeressék, foglalkozzanak vele, figyeljenek rá. Ezeknek a rejtett kívánságoknak igyekszünk a lehető legjobban eleget tenni munkánk során. A kezdet kezdetén, amikor tizenöt éves tanulóként léptünk be a csoportszoba ajtaján, sok nehézséggel kellett szembenéznünk: sok sírós, morcos és csak egy-két barátkozni vágyó kisgyermekkel álltunk szemben, megismerkedhettünk velük és játszottunk velük. Az óvoda és az iskola együttműködése révén a jól szervezett gyakorlati órákon egyre több feladatot kaptunk. Kezdetben csak figyeltük a gyerekeket és az óvónői munkát, később az óvónők segítségével foglalkozásokat is vezettünk. Ma már harmadik osztályosán a csoport tevékenységét mi irányítjuk: tornázunk, verset mondunk, rajzolunk, énekelünk velük, illedelmes viselkedésre, önálló öltözködésre tanítjuk őket. Ezenkívül feladatunk a környezettel, mindennapi élettel (közlekedés, évszakok, állatvilág) kapcsolatos ismereteik bővítése. Az óvodai nevelés során a gyermekek alkalmassá válnak az iskolai munkára, tanulásra. Helyszíni foglalkozásokat is szervezünk pedagógusaink segítségével: idén piacra, tehenészetbe, buszpályaudvarra látogattunk el. A gyerekek tevékenységének irányítása közben nehéz feladat a figyelem megosztása, a balesetveszélyes helyzetek elkerülése, az odafigyelés minden egyes gyermek tevékenységére, mondanivalójára, kérdéseire. Óvodai munkánk során találkoztunk problémás gyermekekkel is, akik még több figyelmet, türelmet, törődést igényelnek. A sok-sok elméleti felkészítés mellett a pályára készítő pedagógusaink az emberszeretetre, megértésre, segítőkészségre nevelnek bennünket. Szeretetünk méghozzá gyümölcsét: a gyerekek örömmel vannak velünk, szót fogadnak. Az első hónapokban szokatlannak tűnt, hogy a 30 fős gyerekcsoport minden tagja ránk figyel, meghallgat minket, teljesíti kérésünket, szégyenli, ha szidjuk és örül, ha megdicsérjük. Ma már ez számunkra a megszokott, a sok gyakorlat eredményeként pedagógusokká válunk. Pedagógusokká, akiknek feladata és hivatása a szépre, jóra tanítás, az értékes emberré nevelés. A képzettségünk alkalmassá tesz minket az óvónői munkára, de a közelmúltban kiadott tervezetek szerint középfokú végzettséggel, főiskolai diploma nélkül nem dolgozhatunk óvónőként. Mi úgy érezzük, hogy azért, mert óvónőképző szakközép- iskolába járunk, nem szabadna bezárulnia a körnek a pedagóguspályára. Mégis szőkébbek a lehetőségeink, mint a gimnazistáknak, mert a biológia, kémia, földrajz tantárgyakat nem tanuljuk a főiskolai elvárásoknak megfelelően és idegennyelv-oktatásban csak alacsony óraszámban részesülünk. Az iskola sok-sok élményt, tapasztalatot nyújt nekünk, de megélhetési lehetőséget sajnos nem biztosít a számunkra. Egy kívánsága azonban minden óvónőképzős diáklánynak van: ismerjék el és értékeljék megfelelően az óvónői munkát. Gergő' Szilvia III. c. Első helyezések több sportágban Sok iskolában a sport és a testnevelés ügye háttérbe szoruka tanulás mögött. E helytelen nézet alól szerencsénkre kivétel a mi gimnáziumunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a sok kiváló eredmény, amelyeket tanulótársaink a sport különböző területein elértek. Az iskolánkban működő szakosztályok versenyzői a megyei és az országos élmezőnyben vannak. Az atlétika-, kosárlabda- ' és kézilabda-egyesületek egy-egy testnevelőtanár irányítása alatt állnak. Köles Péter tanár űr a „GEAC-os” Szörényi István edzővel „szívvel-lélek- kel” lelkesíti és készíti fel az atlétákat a versenyekre. Jó együttműködésük „gyümölcse” a legutóbbi középiskolás megyei bajnokságon elért jó eredmények, ahol több számban is első helyezettek lettünk. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a lány csapatunk, melynek tagjai: Bánkúti Zsuzsanna, Bútor Barbara, Nagy Zita, Kardos Anita, Bíró Csilla és Bakonyi Zsuzsanna, aki 3000 méteres síkfutáson lekörözte az ellenfeleit. A fiúk is igen jó eredményeket értek el futásban, magas- és távolugrásban. Beire Zoltán és Köles Krisztián új egyéni csúcsot állítottak be magasugrásban. Előző „rosszabb” eredményeiket megcáfolva, 400 méteres fiú síkfutóink egyéniben és csapatban is toronymagasan elsők lettek, Szegi Tamás, Bincz Kornél, Köles Krisztián, Gonda Attila és Papp Krisztián közreműködésével. Elsők között végzett még Bajnóczi Tamás, Princz Ágoston és Pecze Dániel is. Másik „sikerszakosztályunk”, a kosárlabda is megyei. elsők között van Péli Sándor tanár úr és Szabó Tamás edzői irányítása alatt. Lányokra és fiúkra is a biztos labdakezelés és összeszokottság a jellemző. A lányok a megyei első helyezést érték el ifi és kadett korcsoportban. Epres Anikó és Gergely Andrea az első két legjobb pontszerző. A fiú csapat 3 nagy „ásza" Branellmber Ákos, Bucsai Zoltán és Ponyi Gábor, akik már „zsákolni” is tudnak. A fiúk a harmadik helyezést érték el. Farkas Balázs tanár úr tevékenysége mellett, tavaly a kézilabdás lányok a szuperkupát megnyerték és idén is versenyben vannak érte. A csapat kiemelkedő tagjai: Nagy Katalin, Adám Judit, Szabó Anikó, Vági Edina. Sok név kimaradt a felsorolásból — helyhiány miatt —, mivel ők főként az alsóbb osztályokban az utánpótlásnak tekinthetőek, kiktől majd a későbbiekben lehet szép eredményeket várni. Más, nem iskolai sportolóink is vannak. például vívásban, asztaliteniszben és röplabdában is, akiknek jó eredményeiről mindig kapunk tájékoztatást. A versenyzők mellett ne feledkezzünk meg a „közönséges” testnevelésórákra járásról sem. A tanulók lelkesedése mutatja, hogy sokan közülük részt vesznek az iskolánkban rendezett foci- és kosárlabda-bajnokságon, ahol önmagukat nem kímélve tanáraink is szép sikereket érnek el. Még egy dolgot említenék, ami mutatja, hogy mennyire közel áll gimnáziumunk tanulóihoz a mozgásra való igény, ez pedig az, hogy az úgynevezett kéttannyelvúek is mindig megjelennek a testnevelésórákon. Pedig ez — idő- és helyhiány miatt — a nulladik órában van megtartva. Ez a pár tény is mutatja, hogy a diákok igénylik a mozgást és ezt nem lehet a tanulásra hivatkozva háttérbe szorítani. Princz Ágoston és Princz Kornél III. B. Mi a kéttannyelvűség? A gödöllői Török Ignác Gimnáziumban indult az első speciális kéttannyelvú osztály. Azóta is minden évben harminc gyerek kezdi itt meg tanulmányait. Mit is jelent a két- tannyelvúség? Azt első osztályosok heti tizenegy órában tanulnak angolul. Ennek az első évnek többnyire az a célja, hogy természetesen a már meglévő tudás fejlesztése mellett, nagyjából egy szintre kerüljön az összes diák az angol nyelv terén. Ez egyebek között azért szükséges, mert az első év második félévétől kezdve a történelemoktatás angolul folyik. Azt mondhatnánk, hogy ez a legnehezebb időszak a négy év alatt, a tanulóknak számtalan új. a történelemben használatos szót és kifejezést kell megtanulniuk. Ez persze a szókincs bővülésével a későbbiek során már nem jelent problémát. Olyannyira nem. hogy a második évben a történelemhez a biológia járul, harmadik, negyedik osztályban pedig ez kiegészül előbb a földrajzzal. majd, választás szerint matematikával, vagy fizikával. Nagy előny, hogy az iskolában a diákoknak lehetőségük nyílt arra, hogy ezeket a tárgyakat külföldi, angol, illetve amerikai tanároktól tanulják. Ezáltal nemcsak beszédkészségük fejlődik, de megismerkedhetnek az adott országbeli iskolarendszerrel és rendszerint igen jó kapcsolatot tudnak kialakítani a külföldi oktatókkal. Míg ezek a tanárok megkönnyítik a tanulást, addig a rendelkezésre álló tankönyvek csak megnehezítik azt. Sajnos azt kell mondjuk, a magyar tankönyvek angol fordításai majdnem használhatatlanok. Ennek ellenére az idén huszonnégy tanuló tesz sikeres érettségit, amivel a jegy függvényében közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgát kapnak angol nyelvből. A kötelező tárgyak (magyar, matematika) mellett még angolból, történelemből és még egy választott tárgyból angolul kell érettségi vizsgát tenni. Ennek a fajta oktatásnak vitathatatlan előnye, hogy a diákok igen magas szintre juthatnak az angol nyelv ismeretében. viszont az angolul tanult tárgyak esetében nem mindig tudják összekapcsolni az általános iskolában magyarul tanult anyagot az új információkkal. De ez is megoldható a magyar és külföldi tanárok együttműködésével. Mivel ez az oktatási forma még viszonylag új kezdeményezés, szinte kísérleti síkon mozog, az esetleges nehézségek természetesnek mondhatók, de a jövőben ez egy nagyszerű vállalkozássá válhat. Kőszegi Paula III. e. A felsőoktatási intézményekbe felvett tanulók számát tekintve a gimnázium és szakközépiskola az országban a hatodik helyen áll Angol nyelvtanulás heti nyolc órában Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a nyelvtudásnak egyre nagyobb a szerepe. Magyarországon kevesen beszélnek nyelveket, pedig manapság egyre keresettebbek a nyeltudással rendelkezők. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a gödöllői Török Ignác Gimnázium, amikor a kéttan- nyelvű oktatás mellett 1990-ben megszervezte az angol speciális osztályt. Ennek az oktatási formának az a különlegessége, hogy az addig megszokott heti három nyelvóra helyett — a mi esetünkben a nyelv az angol — heti 8 óra van az órarendben. Az emelt óraszám sokat segít az angol nyelv magas szinten való elsajátításában. Főleg azok számára előnyös, akik ilyen irányban szeretnének továbbtanulni. Természetesen a nyelvtudás mindenki számára előny, segít az elhelyezkedésben, de a nyelvvizsgáért, járó pontokra a felvételinél is szükség lehet. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a III. év végére az osztály 75%-a letette a középfokú nyelvvizsgát. A tantárgyi vizsgákon kívül — melyet az iskola bármely tanulója bármilyen tantárgyból tehet —, a „C” típusú középfokú nyelvvizsga mentességet nyújt az órára járás alól, ami az egyik szempontból jó, mert — az amúgy is leterhelt — diáknak több szabadideje marad, amit vagy arra használ, hogy a következő óráira tanul, vagy éppen az előző órák fáradalmait piheni ki, másrészről viszont helytelen, hiszen akinek a továbbiakban semmi terve az angollal, csak felejt. Véleményem szerint ki kell használni a jó nyelvtanulási lehetőséget, hiszen a gimnáziumban egyre több anyanyelvi tanár tanít, ami a tanulást nagymértékben megköny- nyíti. Nagy élményt jelent vala- mennyiünkek amikor a nyelvtudásunkat kipróbálhatjuk, mert az iskolának számos testvériskolája van, ami lehetőséget nyújt sokaknak az utazásra és barátok szerzésére. Ilyenkor valamennyien úgy érezzük, hogy érdemes volt tanulni. Mosonyi Eszter III. B. Pezsgő diákélet A vidéki iskolák hátránya általában az, hogy mind a tanárok, mind a diákok mesz- sziről járnak be, rohannak a gimnáziumba, rohannak haza, mert a ritkán közlekedő tömegközlekedési járművekhez vannak kötve. Emiatt nem lehet intenzív iskolai élet. Bár a gödöllői Török Ignác Gimnázium tanárainak, diákjainak jelentős hányada ingázó, mégis pezsgő élet folyik iskolánkban. Szerencsére köztünk, tanulók és tanáraink között elég jó viszony alakult ki. Nem egyszerűen nevelőknek, fölöttünk állóknak tekinthetjük őket, hanem hozzánk közel állónak, bármilyen — nemcsak tanulmányi — problémával hozzájuk fordulhatunk. A diák-diák és tanár-diák kapcsolatot a beszélgetéseken túl a közös sportolás is szorosabbá teszi. Az őszi, illetve tavaszi labdarúgó- és kosárlabda-bajnokságon szinte az egész iskola részt vesz. Nemrég még lány-fut- ballbajnokságot is tartottunk! A sporthoz sorolnám még a tátrai túrákat, ahonnan a résztvevők mindig nagyszerű élményekkel térnek vissza. Iskolánk életéhez hozzátartozik a kisebb, nem az ösz- szes diákot összefogó csoportok tevékenysége. Ilyenek például a sportcsapatok, a filmklub, az amerikai tanárok által szervezett színjátszó társulat. Szórakozást, kikapcsolódást jelentenek a Hellowe- en- és Xmas-party-k, a rendszeresen rendezett teaházak. Borbás Réka III. e. Az oldalt a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diákjainak munkáiból állítottuk össze
