Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS / KEDD Nyugdíjas találkozó Nagykovácsiban A Pest megyei nyugdíjas klubok IX. találkozóját rendezték meg szombaton Nagykovácsiban, a Teleki- Tisza kastély előtti tölgyekkel, tujákkal, hárssal, gesztenye- és fenyőfákkal szegélyezett ősparkban. Az egésznapos majálisra szerte a megyéből érkeztek vendégek, a benevezett negyvenhét klub közül harmincnégy valamilyen műsorszámmal is fellépett. A mintegy ezernyolcszáz megjelent nyugdíjast elsőként Krizsán Sándor, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének alelnöke, majd Zupán Tibor, Nagykovácsi alpolgármestere üdvözölte. Szauter Rudolf, a környék MDF-es országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: a magyar nyugdíjas az, aki elmegy szavazni, tehát a nyugdíjas a nemzet letéteményese. A klubszövetség a képviselőt azon nyomban tiszteletbeli nyugdíjassá választotta. A rendezvényen Tisza Jolán, a grófi család Magyarországon élő leszármazottja is megjelent, aki egykoron a fentnevezett kastély lakója volt. (Az épületben jelenleg az FM Mező- gazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona működik.) A nyugdíjas majálison elsőként a helybéli óvodások szerepeltek, — nagymamák, nagypapák előtt nagy tetszést aratva. A Nagykovácsi Asszonykórus dalcsokra után a zsámbokiak adták át a zászlót a rendezőknek. A Pilisi Vidám Tavasz Asszonykórus tót nótákat, a zsámbo- ki nyugdíjasok férfikara magyar nótákat énekelt, majd mások mellett felléptek az ecseriek, a kerepestarcsai- ak, a váchartyániak, a mag- lódiak, az isaszegiek, a péte- riek a sülysápiak is. (Az egyik érdi nyugdíjas klub zokon is vette, hogy valakik az ő nevükben szerepeltek, noha már nem voltak a klub tagjai.) Az idős emberek közül többen jelmezben, népviseletben léptek fel, a kókai- ak piros szoknyában, a kis- tarcsaiak kék nefelejcses, rózsás, piros szegélyes, cikkcakkos „hímzésben”, hófehér rokolyában. A hévízgyörki Hajdú Gá- borné büszkén mutatta a ruháját: — Mi a palóc viseletnek a szegílyín vagyunk. Az Alsó-Galga-mentén még két község jár hasonló viseletben. Bag és Galgahézíz. A mi nyugdíjas asszonykórusunk februárban alakult, még csak most lépünk fel harmadszor. Jól érezzük itt magunkat, csak hát el vagyunk keseredve, mert odahaza elkerül minket az eső... T. Á. Torgyán-beszéd Szentmártonkátán Már holnap választanának a kisgazdák Szombat este Szentmártonkátán tartott nagygyűlést Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke. Mintegy félezres hallgatósága előtt jövő év márciusára valószínűsítette a parlamenti választásokat, ám „az a legjobb — mondta a szónok —, ha már a holnapra készülünk”. A kisgazdák elnökét a helyiek a falu határában fogadták. Torgyán József találkozott az egyházak vezetőivel és az önkormányzat tagjaival, majd díszes menet élén lovashintóval a gyűlés színhelyére, a szentmártonkátai új általános iskolába hajtatott. A tanulók a Ludas Matyi előadásával köszöntötték a Tápió-vidék kisgazdáit. Dr. Sándorffy Ottó Pest megyei elnök 145, a megyében működő kisgazdapárt s hatezer tag nevében üdvözölte a résztvevőket. Elmondta: a megyében 18 polgármestere van a pártnak, 200 önkormányzati képviselője. Eredményként könyvelte el, hogy az utóbbi időben több helyi pótválasztáson szerepeltek kiválóan a párt jelöltjei Beszédében Torgyán József részletezte, „hogyan akarja kivezetni pártja az országot a jelenlegi válságból” . Elemezte az általa „valóságos rendszerváltásnak,, nevezett programot, a kemény szavaktól sem riadt vissza a kormány bírálatában. Szóvá tette a privatizáció visszásságait, a mezőgazdaság helyzetét, és elmondta minden pártról, hogy „miért nem érdemes támogatni”. Szólt a kisgazdák leendő választási programjáról, vidékpolitikájáról. Kiállt az országgyűlés létszámának csökkentése, egykamarás helyett kétkamarás parlament és a képviselők visszahívhatósága mellett. — Megítélésem szerint ez a kormány csak decemberben bukik meg, mert akkor már az SZDSZ-nek is érdeke lesz, hogy felkészülve a választásokra ne adjon semmiféle támogatást Antall Józsefnek — jelentette ki. Ha így lesz — tette hozzá —, három hónapon belül ki kell írni a választásokat. A kisgazdák választási esélyeit Torgyán József optimistán ítélte meg, mondván, hogy „mint tavaszi áradás után a folyók vízszintje", pártja úgy fejlődik. (tóth) Olasz barátok Dunakeszin Abony újra város Évszázados álom után A népi diplomácia kiváló példája az a testvérvárosi kapcsolat, melyet Dunakeszi önkormányzata alakított ki az olasz Casalgrande város önkormányzatával. Ebben az évben Dunakeszi rendezte meg az olasz—magyar vásárt és kulturális napokat, melyek május 29-tól június 3-ig tartanak, melyen küldöttség élén részt vesz Giuseppe Bursi polgármester. A hét végi programok keretén kirakodóvásárt tartottak a gyártelepi Béke úton, szombaton térzenét adott a Dunakeszi Fúvószenekari Egyesület, közreműködött a Silver Axel majorettcsoport. Megnyílt a Dunamenti Termékbemutató ’93 című kiállítás a József Attila Művelődési Központban, ahol a helyi és vendégkiállító vállalkozók áruinak bemutatása mellett fő szerepet játszott az olasz város és környéke iparának fő tennék a kerámia. Nagy tetszést arattak a bemutatott márvány és gránit csempék, kerámia díszek, használati tárgyak. Olasz házigazdák kínálgatták a kóstolót jóféle sajtokból, felvágottakból, tésztakészítményekből. A finom falatok után akadt innivaló is. A látogatók megízlelhették az olasz üdítőket, a könnyű borokat. A gyerekeknek pedig egész csomag kekszet nyomtak a kezükbe a fehér köté- nyes, bajszos, olasz mesterek. Vasárnap délelőttöt kezdve egész napos művészeti műsor kezdődött a vagongyár előtti téren. Bemutatkozott a Kó'rö- si Csorna Sándor Általános Iskola Nap és Hold néptáncegyüttese, majorettcsoportja, jazz balett együttese, a Bárdos Lajos Általános Iskola dzsessz balett csoportja, a könnyűzenei együttesek között lépett fel az olasz vendégzenekar. K. T. I. (Folytatás az I. oldalról) Kulin Sándor országgyűlési képviselő először szőkébb pátriája, Nagykőrös köszöntését tolmácsolta, majd beszélt a várossá válás nem kívánatos, illetve követendő útjáról. Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere hangsúlyozta, hogy Abony nem meg-, hanem visszakapta azt, ami megillette. Abony polgármestere, Gajdos István beszéde elején kifejtette, azért gyűltek össze, hogy tanúi legyenek a történelmi pillanatnak, amikor egy város felébred több mint száz évig tartó álmából. A település életében mérföldkő 1993. január 1 -je és aranybetűkkel kerül be a helybeli krónika lapjaira. Első várossá nyilvánításuk után — amely 245 évvel ezelőtt volt — ismét lehetőséget kaptak, hogy bizonyítGajdos István polgármester Abony jelképes kulcsával Hancsovszki János felvétele sák, rászolgáltak a megtisztelő címre. A polgármester visszatekintéséből kiderült, hogy a néhány családos kolónia tizenhatezer lélekszámú kisvárossá fejlődött az elmúlt öt évszázad alatt. Abony többször elnéptelenedett, elpusztult. De mindig feltámadt, s dacolt a sors újabb kihívásaival. A jövő kapcsán Gajdos István elmondta, a megkezdett beruházások jelentik a garanciát a további fejlődésre. Folyamatban van a 35 kilométeres csatornahálózat lefektetése, a közeljövőben kiépül a modem telefonhálózat. Helybéli intézményeket — földhivatal, munkaügyi központ, bíróság, rendőrkapitányság — kívánnak létrehozni. Nagy hangsúlyt fektetnek majd a vendég- forgalomra, s a termálvíz hasznosítására. Az ipartestület adományozta zászló megadása után a jelenlévők Abony tanulóinak, művészeti csoportjainak színvonalas produkcióit élvezhették. F. F. Felavatták a békesség emlékművét Erden / Erezzük a magunkénak (Folytatás az L oldalról) Ezután rövid beszédet tartottak a római katolikus, a református és az evangélikus a — zsidó közösség nem képviseltette magát — lelkipásztorok. Nagy Tibor református püspökhelyettes az édesanyák szerepéről szólt azokról, akik mindent adnak, s hiszik, nem hiábavaló az élet, a küzdelem, mert ezután a föltámadás és az örök élet következik. Itzés István, az evangélikus gyülekezet lelkésze a jelenről szólva állapította meg: Ha Jézus úr lehet ebben az országban, fennmaradunk! Hajdú Ferenc római katolikus pap szólt azokról, akik tudatosan, vagy éppen véletlenül sodródtak be a háborús eseményekbe, s halálukat lelték a harcokban. Reményét fejezte ki. hogy a jövőben nem fordulnak elő ezekhez hasonló tragikus események, s nem lesz szükség kegyeleti emlékművek avatására. Ezután tolmácsolta Takács Nándor székesfehérvári püspök üdvözlő szavait: A béke istene szilárdítsa meg mindennapjainkat. _ Az avatóbeszédeket követően Katona Tamás államtitkár és Harmat Béla polgármester megkoszorúzta a kegyeleti emlékhelyet, majd a jelenlévő érdiek helyezték el virágaikat a lángot — a reményt — kifejező emlékműnél. Ezután a résztvevők az Érd Városi Művelődési Központba vonultak, ahol Eőry Emil képzőművész kiállításának megnyitóján — amelyet Gyémánt László festőművész tartott — vettek részt. Arpási Mária Már folyik a munka Gyáravató Zsámbékon Az elmúlt hétvégén került sor a Wavin—PEMÜ Kft. zsámbéki műanyagcső—gyártó üzemének ünnepélyes átadására. Közel égy esztendeje annak, hogy a holland Wavin Rt. és a solymári PEMÜ nyolcszáznegyvenhat millió forintos törzstőkével vegyes vállalatot alapított, amelyet követően megkezdődtek a beruházási munkálatok. Az új kft.-be apportként a magyar fél adta a berendezéseket, a területet, és a szakembergárdát, a holland Már javában folyik a termelés a zsámbéki üzemben Mariok Péter, ügyvezető' igazgató segédkezik az új gyár ünnepélyes avatásán Jaksáné Somogyi Margitnak, az Ipari Minisztérium vegyipari osztálya vezetőjének partner pedig a szükséges tőkét. A mai legmodernebb műszaki ismeretek felhasználásával tervezték meg ugyancsak a hollandok a beruházást, míg a kivitelezést magyar cégek végezték. Jelenleg már teljes kapacitással folyik a gyártás, évente 15 ezer tonna polietilénből készült gáz-, víz és csatornacsöveket, vezetékeket állítanak elő az üzemben, ami a hazai felhasználás ötven százalékát jelenti. A szakemberek egy része a solymári gyárból jött át Zsámbékra, a hiányzó létszámot a PEMŰ helyi dolgozóiból, és a község munkanélküli lakóiból választották ki, mintegy nyolcvan környékbelinek adva így munkát. J. Sz. I.
