Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-29 / 149. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. JUNIUS 29., KEDD / Előzetes kárfelmérés a mezőgazdaságban Mindenki kaphat segélyt ^ hangsúlyozottan előzetes felmérés szerint a má- jus végi, június közepi jég- és viharkár mintegy 120 millió forint feletti mezőgazdasági kárt okozott megyénkben. A FM Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatalában Juhász László hivatalvezető' helyettestől megtudtuk, a végleges kárösszeg ennél nagyobb lehet. Elsősorban a gyümölcsösökben, de a búza-, napraforgó-, borsóföldeken pusztított a rendkívüli időjárás. Egyházi ingatlanok Újra övék a két főiskola Visszakerült a Római Katolikus Egyház tulajdonába az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola, valamint a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola. Az erről szóló megállapodásokat tegnap, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban a kultuszminiszter, a magyarországi katolikus egyház vezetői, az illetékes felső- oktatási intézmények és az érintett önkormányzatok vezetői a sajtó jelenlétében látták el kézjegyükkel. Ugyancsak ez alkalommal írta alá a kultuszminiszter és a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint a Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola főigazgatója azt a megállapodást, amely e főiskolán az egyházi és világi tanítóképzés egyenrangú biztosításáról, illetve a minisztérium által vállalt hallgatói juttatásokról szól. A szerződés rögzíti: a főiskola alapfunkcióit megtartva tanító- képzést folytat az egykori állami Jászberényi Tanítóképző Főiskola nagykőrösi kihelyezett tagozatának utódaként. E tevékenységgel református szellemiségű tanítók képzésének lehetőségét kívánja megteremteni, de váílalja tanítók képzését az állam vagy más által fenntartott oktatási-nevelési intézmények számára is. A hivatal munkatársai Péteriben járva saját szemükkel győződhettek meg az ítéletidő nyomairól, amely a kiskerteket sem kímélte. Több portán levél nélküli szőlőtőkét, gyökerestől kicsavart fákat láthattak. Egy-egy szem érésnek indult kajszibarackon nem ritkán három-négy sérülés volt tapasztalható. Különösen Újszilváson, Tá- piószentmártonban, Tápiósző- lősön és Ceglédbercelen állapítottak meg a szakértők az átlagosnál nagyobb kárt. Ugyanakkor arra is felhívták a hivatal szakemberei a figyelmet, hogy a mezőgazda- sági kis- és nagyüzemek mielőbb készítsék el hiteles ösz- szesítésüket a kár mértékéről és ezt továbbítsák a helyi ön- kormányzatokhoz. A kárigényeket a megyei földművelés- ügyi hivatal elbírálja, összesíti, majd továbbítja a földművelésügyi tárcához. A kártérítés mértékéről a minisztérium dönt, a helyi kárigényeket pedig az érintett megyék földművelésügyi hivatalainak képviselőiből álló bizottság ítéli oda. Természetesen — ismerve az or^tág gazdasági helyzetét — teljes mértékű kártérítésről nem eshet szó. Mivel azonban segélyről döntöttek, a biztosítottak is jogosultak a kormány támogatására. N. Zs. Magyar gettó Úgy tűnik, a ritkuló ózonréteg sem képes csökkenteni a sűrűsödő Funar-kitörések magyarellenes hatását az erdélyi magyarságra. A kolozsvári polgármester többhetes, nap mint nap erősödő kampánya tegnap egyelőre véget ért: már nem csupán a KORUNK, hanem a kéthetente megjelenő HELIKON (egykor Utunk) című irodalmi lap is utcára került. A hírhedt, magyarellenes Gheorghe Funar két héttel ezelőtt adta ki az ultimátumot, hogy a HELIKON szerkesztősége is takarodjon régi szálláshelyéről, az Eroilor sugárút 2 szám alól (hajdan Deák Ferenc utcából), ahol még a Ceausescu-féle diktatúra éveiben is sikerült átvészelni a hatalom nyomását. A Szilágyi István irányítása alatt munkálkodó kolozsvári szerkesztőség tagjai (Király László, Sigmond István, Lászlóffy Aladár, Mózes Attila, K. Jakab Kolozsváron? Antal, Szabó Gyula és Szőcs István) két hét haladékot kapva tegnap hagyták el régi szálláshelyüket. Amint telefonon megtudtuk: Funar „magyar értelmiségi gettót” szándékozik kalap alá hozni Kolozsvárott — a Szamoshoz közel valahol, hogy a hátbatámadás végzetes legyen. Fura egybeesése mindez a történelmi „véletleneknek”, hiszen minap a szlovák államfő nyilatkozott a romániai és a szlovákiai magyar értelmiség „sorsazonosságáról” — az Európához vezető úton. A kegyetlenül hosszú úton — mondjuk mi. A telefonáló kolozsvári szerkesztőkolléga megjegyezte: „a Duna Tévén követhettük a Pest Megyei Hírlap minapi díjazását. Legalább Ti tartsatok ki, helyettünk is!” (bágyoni) Jól felkészült rendórök A legjobbak kitüntetése Hosszú szünet után ismét megszervezték a kihelyezett zász- lósképzó'-iskolát a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. A végzés évfolyam záróünnepségét tegnap, június 28-án déleló'tt tartották meg ünnepélyes külsőségek között. A százhuszonhét hallgató közül összesen nyolcvanan részesültek elismerésben. Dr. Komáromi István ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány beszédében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a rendőri munka szakma, amit el kell sajátítani, de az iskolában megszerzett ismeretek idővel elkopnak, ha nem újítják meg azokat. A biztonsági munka feltételei fokozatosan javulnak. Jó gépkocsik, rádiók, számítógépek állnak a rendelkezésükre a -helyi kapitányságon, de az emberi fettételek megteremtése legalább ennyire fontos. Alaposan felkészült rendőrökre van szükség minden poszton, olyanokra, akik ha intézkedni kell, kellő eréllyel lépnek fel. Vimola Károly felvétele Nagykőröst is köszöntik Gyermektalálkozó Kecskeméten Európa legnagyobb gyermektalálkozóját rendezik meg július 3-a és 12-e között a megyénkkel szomszédós Bács- Kiskun „fővárosában”, Kecskeméten. A „hírős város” mellett néhány Dél-Pest megyei település — Kocsér, Kőröste- tétlen, Nagykőrös, Nyársapáti — is helyszíne lesz az eseményeknek. A fesztiválra 21 országból 1300, többségében 10—15 éves gyerek érkezik, Angliától Dánián át Ukrajnáig, Romániáig, sőt Törökországból is jön egy csoport. A szervezésről és a vendégek programjától a három évvel ezelőtt alakított civil jellegű Európa Jövője Egyesület gondoskodik, az ellátást pedig javarészt azok a családok oldják meg, akik a gyerekeket fogadják. A külföldiek részvételének feltétele, hogy csoportjuk — mintegy jelképes ajándékként — átnyújtson a többieknek egy hazájuk kultúráját reprezentáló műsort és vállalják, hogy — a magyarországihoz hasonló feltételekkel — jövőre meghívják magukhoz itteni vendéglátóikat. Farkas Gábor, az egyesület ügyvezető elnöke, fesztiváligazgató a hétfő délelőtti sajtó- beszélgetésen elmondta, hogy az esemény presztízsét az Európa Tanács támogatása is növeli. A gyermektalálkozóhoz a Gyermekvilág Szakkiállítás és Vásár tartalmilag és időben is kapcsolódik. A kiállítást az Európa Jövője Egyesület szakmai útmutatása mellett a County Press Bt. szervezi — ez a fesztivál profitorientált része. Az esetleges veszteség a County Press-t terheli, a nyereség felét viszont kötelesek befizetni az alapítvány számlájára. Az II. Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó nyitóünnepsége július 3-án, szombaton 18 órakor kezdődik Kecskeméten, a Főtéren. A további napokon itt lépnek fel a gyermekcsoportok. A fesztivál résztvevői július 7-én, csütörtökön Nagykőrösön köszöntik a 625 éves várost. A záró- ünnepséget július 11-én, vasárnap a kecskeméti Széktói stadionban tartják. Tóth Ferenc Hogy látva lássanak Kiszivárgott hírek szerint — tudatják a lapok — a kormány hamarosan megtárgyalja a nemzetpropaganda helyzetével és feladataival foglalkozó előterjesztést. A hírre a nemzettagadó szocialista internacionalizmus elvének valahány híve felkapta a fejét. A parlament külügyi bizottságának SZDSZ-es alelnöke szerint „egyenesen felháborító ilyesmire költeni”. E tekintetben mi inkább a tervezet szövegével értünk egyet, miszerint a cél megvalósítása „nem kerülhet annyiba, hogy meg ne érje”. Mert például, ha a kedves olvasó bármely nagy enciklopédiát fellapozza, azt tapasztalhatja, hogy valamennyi úgy beszél Erdélyről, mint a románság őshazájáról. Es miért? Azért, mert míg a román propaganda hosszú évtizedek óta komoly és sikeres erőfeszítéseket tesz, hogy nem kellőképpen megalapozott dákoromán elméletéről meggyőzze a világot, addig — megbocsáthatatlan mulasztás — mi szervezetten semmit nem tettünk azért, hogy minden elhallgatás és ferdítés nélkül a magunk igazával ismertessük meg a világot. Több évtizednyi hallgatás után például Trianon kérdését is tisztába kéne tenni. Miért ne beszélhetnénk róla úgy, mint egy igazságtalan békediktátumról, amelyik épp emiatt, számunkra elfogadhatatlan. Ne beszéljünk határmódosításról, de feltétlen beszéljünk a következményekről. Az imént Erdélyt említettük, de példák garmadáját idézhetnénk szomorú tanúságtételként arra, hogy mennyire nem, illetve mennyire félreismernek bennünket a világban. Olyanok vagyunk — tartja a népi bölcsesség —, amilyennek mások ismernek bennünket. További rejtőzködő magatartásunkkal csak az ismeretlenség ködét terítjük magunkra. Nem vállalhatjuk tovább — miként a tervezet is leszögezi —, hogy az „európaiság”fátyla mögé rejtsük a hazafi- ság hiányát. Meg kell végre mutatnunk magunkat, a történelmünket éppúgy, mint a tudományunkat, a művészetünket, valahány értékünket, hogy látva lássanak. Paizs Tibor Jeszenszky Géza nyilatkozata Megbecsüléssel tekint ránk a világ Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki részt vett Cegléden a szabadság-napi ünnepségeken, rövid interjút adott munkatársunknak. — Miniszter úr! Önt korábban az ellenzék rendre élesen bírálta, volt hogy arra is felszólították, álljon fel a bársonyszékből. Az utóbbi időben változott a megítélése. Mivel magyarázható ez? — Korábban engem sok mindennel támadtak — alaptalanul. Ezek részei voltak a politikai játszmának. Időnként valamennyi minisztert kipécézték, lemondásra szólították fel vagy másképp bírálták. Én ma is vállalom a cselekedeteimet. S az idő — amennyire három év elég ehhez — sok lépést igazolt. Természetesen akadtak rossz döntések is. Például Zwack Péten, ha még egyszer határozhatnék róla, nem külde- ném Washingtonba. De ami számomra fontos, hogy a magyar társadalom és a politikai erők nagyjából hasonlóan látják a nemzetközi helyzetünket. Elmondhatjuk, Magyarország nem tett olyant, amiért az itthoni ellenzék vagy a távolabbi országok — amelyek pártatlanul szemlélnek bennünket — bírálhatnának. Persze, akadtak jelenségek, amelyeket okkal, ok nélkül kritizáltak. Magyarországnak nagy a tekintélye. Antall József miniszterelnök a napokban kapta meg Németországban a legnagylobb német kitüntetést. Ha nem is ilyen látványosan, de naponta tapasztalom magam is azt — mint az állampolgárok is —, hogy a világ és Európa legtöbb országa megbecsüléssel tekint reánk. — A délszláv háború bizonytalanságban tartja a régiót, bennünket. Önök, a diplomaták a legjobb igyekezet ellenére nem ítéltettek-e tehetetlenségre? — A délszláv háború kimenetelét ma még nem lehet megjósolni. Azért azt megkockáztathatom, nem valószínű. hogy bárkinek szándékában állna kiterjeszteni ezt a konfliktust. És különösen Magyarország ellen. Nagy fájdalommal nézem, ami Boszniában zajlik, vagy a megszállt Horvátországban történt. (Folytatás a 3. oldalon)
