Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JUNIUS 25.. PENTEK Veszélyben Ráckeve egyetlen kórusa A kulturális szabadpiac nyomásában A ráckevei női kórus Hancsovszki János felvétele Eleget tehet-e vagy sem a ráckevei Vox Pads Pedagógus Női Kar a máltaiak kitüntető meghívásának? A világ 14 kórusával együtt részt vehet-e (vagy sem) az ősszel rendezendő Máltai Nemzetközi Kórus- versenyen — az országból és a volt szocialista országokból egyedüliként? Ez a kérdés foglalkoztatja a nagy múltú kórust és karnagyát, Csorbáné Fejérdy Zillét. Mert hiába a sok hazai elismerés és újabban a méltán elismerésnek számító meghívás, a kiutazáshoz szükséges hatalmas összeg előteremtésére tett fáradozásának kevés a foganatja. Ezekről beszélgettünk Csorbáné Fejérdy Zillével, a gimnázium énekta- nárával, aki a szóbeli érettségik szünetében szakított időt arra, hogy kérdéseimre válaszoljon. A tanárnőt a kulturális, és ezen belül a zenei értékek ápolásának szolgálatára indította a Ráckevén legendás pedagógus hímevének örvendő édesapja, valamint a generációkat a kórusszervezésnek megnyerő szintén legendás hírű szegedi karnagy-tanára, Kardos Pál. És nem utolsósorban a település kántor-tanítója, Miklós Jávor Ernő, akinek egyházi kórusában Fejérdy Zille maga is énekelt. A női kart is ennek a kórusnak tizenöt tagjából, mint alapító tagokból kezdte újjászervezni 1975-ben. A hagyomány kötelez — Az ötvenkilenc tagú női kar főként ráckevei és a környékbeli települések pedagógusaiból, valamint jelenlegi vagy egykori tanítványaimból áll — mondta Fejérdy Zille. — Sokan 10-12 éve énekelnek nálunk. Együttesünk Ráckeve egyedüli kórosaként szolgálja a helyi zenei életet. Több mint másfél száz hangversenyünk nagy részét — évi 10-12 koncertet — Ráckevén tartottuk. Felléptünk a nagy ünnepeken a helyi rendezvényeken, és az utóbbi három évben az általunk kezdeményezett karácsonyi koncerteken. Főként a TIT szervezésében rendszeresen „tájoltunk” a környékbeli településeken. A kóros ugyanakkor nagy szakmai segítséget jelent tagjai énektanári munkájához. Sőt: ketten saját iskolai kórost, egy tagunk iskolai és egyházi kórost szervezett — sorolja a tanárnő. — Felemelő volt, amikor egykori neveltjeim együtteseivel léptünk fel közösen a nyolc kóros részvételével szervezett májusi minősítő hangversenyen. Itthon és külföldön A tizennyolc év alatt a népes kórus 150—200 műből álló hatalmas repertoárt tanult meg: a preklasszikusoktól és madrigáloktól kezdve a magyar kórosirodalomnak remekműveket alkotó Bartókon, Kodályon és nagy kortársaik darabjain a mai szerzők műveiig. Hangversenyeket adtak a Bartók- a Kodály- és a Liszt-évfordulókon, és most készülnek az Lrfce/koncertre. Felléptek valamennyi fontosabb hazai kórusmegmozduláson, köztük a háromévente megrendezett pedagógus kórusok találkozóján. Szívesen emlékeznek zeneakadémiai koncertjükre és nagy sikerű hangversenyükre a bécsi nemzetközi kórosfesztiválon. 1986 óta rendszeresen megfordulnak Németországban — schwer- ti testvérkórusuk meghívására. Ottani hangversenyük a kölni dómban és a kölni rádióban máig emlékezetes marad számukra. Éppígy közös hazai koncertjeik a német testvérkórussal. 1984-ben elnyerték a solymári zenei hetek vándorserlegét. Idén, májusban pedig az arany minősítést — amelynek birtokában immár a magyar rádióban is felléphetnek. Zökkenőmentes munkájukat és utazásaikat 1992 januárjáig a helyi tsz és más szervezetek támogatásai biztosították — emlékezik hálával Fejérdy Zille. — Megszűnésével a kóros nehéz helyzetbe került. Hétfői próbáinkhoz az Ady Endre Gimnázium biztosítja ugyan az ingyenes termet, de az önkormányzat csupán évi 100 ezer forint támogatást ad. Mintha nem ismerné fel kórosunk szerepét a helyi kulturális életben. Mert az amatőr kórusokat a fellépések tartják életben: és a fellépésre utazni kell. A nagy költségeket a szerény pedagógusi fizetésből nem lehet fedezni. Ezért tiltakozásul kiléptem a kulturális bizottságból. Kié lesz a stafétabot? — Belefáradtam az örökös harcba. Szeretném a stafétabotot másnak átadni — összegez Fejérdy Zille, aki két tanári állás mellett küzd kórusáért. — Rendszeres támogatás hiányában csak úgy tudnánk megélni a ránk szakadt kulturális szabadpiacon, ha engednénk a közönségigénynek, és a könnyű szórakoztatás irányában hajlanánk el. Én ezt nem tudom megtenni. Pedig Fejérdy Zille nélkül meghal a kórus — súgja nekem Lengyelné Tali- gás Márta, egyik törzsta- guk. A fennmaradás lehetőség ge: a sikeres pályázat a ráckevei kórusnál nem működik. Mert Fejérdy Zille nem tanult még meg jól pályázni, és nincs is energiája erre. Amíg a szükség őt vagy a kórus egyik tagját erre rákényszeríti, önzetlen támogatóknak kellene segítségükre sietni. Ha másért nem, hát megtérülő befektetésként egy jobb jövő számára, melyhez nem engedhetjük meg, hogy értékeink veszendőbe menjenek. (veszelszky) A Vox Pads Pedagógus Női Kar felhívását lapunk 10. oldalán olvashatják. A Nádori-kripta A nádor szobra Ha a Magyar Nemzeti Galéria C épületének földszintjéről nem fölfelé, a képtárakhoz, hanem lefelé indulunk, hamarosan egy egyszerű oltárral rendelkező kápolnába, beljebb az egykori ravatalozó terembe, míg legbelül egy kriptába ju: tunk. Az egyszerű szürke-bordó műmárvány borítás, a tágas boltívek a firenzei Medici-ká- polnát idézik. E termekben van a nagyközönség számára megnyitottnádori-kripta. Meny- nyezete a csillagos égboltot idézi, az oldalfalakat angyalalakok népesítik be. Itt állnak József nádornak és családjának domborművekkel, szobrokkal ékes szarkofágjai. József nádor szobrát Zala György, Erzsébet Klementináét Strobl Alajos, a gyermek Gizellát Sennyei Károly szobrász- művész készítette. Még az 1715-ös esztendőben, Mária Terézia uralkodása idején kezdték meg a kripta kialakítását. Elkészülte után az Angolkisasszonyok rendjének apácái használták, akik Mária Terézia hívására érkeztek a budai várba. Egészen 1777-ig a rend halottait és más várbelieket is temettek e helyre. Aztán negyven évig nem használták a kriptát. 1820-ban kért és kapott engedélyt a királynőtől József nádor, hogy a termet családi temetkezés céljára átalakíttathassa. Az átalakítással egy osztrák építészt, Franz Hüpp- mannt bízták meg. Ekkor helyezték a korábban ide elte- metetteket a két terem közötti átjáró falába, nevüket réztáblán megörökítve. 1855 után Ybl Miklós, majd halála után Hausznumn Alajos kapott megbízást az építésre. Hauszmann, aki a budavári palota építését-tervezését is irányította, lebontatta az 1700-as évekből fennmaradt Szent Jobb-kápolnát, a kripta bejáratát is áthelyeztette a Zsigmond-kápolna szentélyéből a palotába. A háborús pusztításokat épségben vészelte át a nádorikripta, de a rombolást mégsem kerülte el. A 70-es évek elején feltörték és kirabolták. (Feltárását és a tetemek azonosítását Zolnay László régész és Kiszely István antropológus végezte. A restaurálás Kisterenyei Ervin, Bálint István, Illés János festőrestaurátorok, a szobrok helyreállítása Pikier János szobrász munkája.) (km) Az iskoláért Ö Minden közösség- íj nek természetes vájj gya, hogy kifejezésre juttassa értékrendjét, a nyilvánosság előtt is megtisztelje legjobbjait. Ennek intézményesített formái a különböző házon belül adományozott díjak, elismerések, amelyek alapításáról mostanában mind többet hallani. Nagykőrösön a Toldi Miklós Élelmiszer-ipari Szakközépiskola is megalapította legmagasabb intézményi kitüntetését, Az iskoláért elnevezésű plakettet. Hagyományt szeretnének teremteni általa oly módon, hogy minden évben odaítélik annak, aki a legtöbbet fáradozott az intézmény hírének öregbítéséért. Elsőként Gyaraky Jenő nyugalmazott tanár, az iskola első igazgatója, valamint dr. Bognár Gyula (aki szintén sok évig vezette az iskolát) kapták a Toldi elismerését. Kettejük neve valóban összeforrott a tanintézménnyel, az ő tevékenységüknek is köszönhető a helyi élelmiszer-ipari oktatásban bekövetkezett fejlődés, az országos és nemzetközi hírnév. Gombaszögön Vendégszereplés A Honvéd Együttes Táncszínháza, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség meghívására, a szlovák— magyar kulturális bemutató egyik résztvevőjeként holnap, Gombaszögön vendégszerepei. Rossa László—Novák Ferenc: A helység kalapácsa című tánckomédiájával, valamint néptánc-összeállítással képviselik Magyarországot a rendezvényen. Zenés esték a pomázi T eleki-kastély ban Kodály Háry János című daljátékának diákelőadásával kezdődik ma este hat órakor az idén hatodik alkalommal rendezendő Zenés esték a pomázi Teleki-kastélyban szabadtéri programsorozata. Az 1772-ben épített szép műemlék kastélyban a Wat- tayak és a Telekiek idejében is tartottak hangversenyeket és kulturális rendezvényeket — tudtuk meg a programokat szervező művelődési ház igazgatójától, Zsidei Jánostól. Nemes örökségüket folytatva, a szép környezetet kihasználva 1988 óta szerveznek népzenei és néptáncelőadásokat, valamint komolyzenei hangversenyeket helyi előadóművészek, neves hazai és külföldi együttesek részvételével. Az előadásokat a kastély boltíves folyosójának előterében, a kertbe nyíló teraszon tartják. A programsorozat nyitóelőadásaként az idén önállóságot kapott pomázi zeneiskola produkcióját, a Háry Jánost mutatják be. A korábban nagy sikerrel játszott zenés játékban 100 pomázi és csobánkai zeneiskolás, illetve általános iskolás diák lép fel. Az előadást Nagy Zoltán színművész rendezte Ásztai Csabáné, a zeneiskola igazgató asszonyának közreműködésével. Július 17-én, hét órakor a helyi Kothumurnusz Műhely mutatja be a Rómeó és Júliát, Prokofjev balettzenéjének aláfestésével. A művelődési házban egy éve működő színjátszócsoport Pomáz egykor gazdag amatőr hagyományait kívánja folytatni. Július 31-én, este hét órakor a Viusuts együttes tart lemezvásárlással egybekötött élő lemezbemutatót. A település hagyományos búcsúnapján, augusztus 20-án pedig nemzetiségi kulturális találkozót rendeznek Pest megyei nemzetiségi népzene- és néptáncegyüttesek részvételével. Zsidei János végezetül elmondta: a nyári szabadtéri rendezvénysorozatra a helybélieken és a környékbeli települések lakóin kívül a Dunakanyarban vendégeskedő turistákat váiják. Előadásaikat a művelődési ház keretéből, pályázati, valamint szponzori támogatásból fedezik. Ezért reménykedik abban, hogy a tavalyi Alpok—Adria nemzetközi folk- fesztiváljuk közvetítéséhez hasonlóan idén is sikerül a televíziót az augusztus 20-i rendezvény felvételére megnyerni. A nagy nyilvánoság lehetősége nagy összegű szponzori támogatás elnyerését biztosítaná, amelyből idén is rendezhetnének nemzetközi folk-fesztivált. (d, v. s.)
