Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
_É PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT eÍ993. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK 7 ' Gödöllői kutatóműhelyek Takarmánynövények reneszánsza Múltidéző Angster József (1834—1918) INNENŰrszonda a Plútón Már csak a Plútó az egyedüli bolygó, amelyet még nem vizsgált meg közelebbről földi űrszonda. Ezért a NASA javasolta a kongresszusnak, hogy 1996-tól kezdődően építsenek egymilliárd dollár ráfordítással két darab, 167 kilogramm tömegű űrszondát a legtávolabbi bolygó felkutatására. A szondák két év alatt érnék el a Titánt és tizenkét év kellene ahhoz, hogy eljussanak a Plútó közelébe, és annak mindkét oldalát megvizsgálják, feltérképezzék. Rehabilitált golyós számítógépek A japán Kimiko Kawano professzor kiderítette, hogy jobb lenne, ha a gyerekeket az iskolában ismét a golyós számítógépekhez szoktatnák, ugyanis kiderítették, hogy a mostani számítógépek a bal oldali agyféltekét dolgoztatják, amelynek a funkciója a beszéd. A huszonöt golyós számológép használatakor viszont mindkét agyféltekét érik ingerek. A jobb oldali agyfélteke ebben az esetben nagyobb szerephez jut, s ez azért fontos, mert a térrel kapcsolatos feladatok megoldása mellett itt történik a bevésés, a memorizálás is. Távdiagnózis A Szomáliában állomásozó amerikai katonáknak lehetőségük van arra, hogy betegségüket, sebesüléseiket a legjobb washingtoni szakorvosok bevonásával diagnosztizálhassák. Az összeköttetést műholdas kapcsolatrendszerrel bonyolítják le. A felvételeket műholdas távközlési lánc segítségével továbbítják.-ONNAN Az élelmezés- és takarmá- nyozástan az utóbbi években slágertéma. Ennek két oka is van. Az egyik, hogy a humán (emberi) táplálkozásba bekerültek olyan elemek — például: testkont- roll stb. —, amelyek óhatatlanul táplálkozástudományi háttérrel is rendelkeztek. Hasonló a helyzet az állati takarmányozás terén is. Mindenhol a világon, így természetesen Magyarországon is megkezdődött a biogazdálkodás. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem takarmányozási tanszékének kutatói éppen azon igyekeznek, hogy mind kevesebb ráfordítással világszínvonalú terméket lehessen előállítani — mondta Mézes Miklós tanszékvezető. — Új módszereket kell kidolgozni, olyanokat, amelyekkel azonos, vagy alacsonyabb költségek mellett jobb minőségű árut tudunk produkálni. Az eddigi nagyüzemi gazdálkodásban a mennyiségi szellem uralkodott, mindent adtunk az állatoknak, amitől az többet tudott termelni. Alkalmanként olyan adalékanyagokat is kevertek a takarmányba, amiről később aztán kiderült, hogy ilyen, vagy olyan oknál fogva nem túl kedvező az emberi szervezetre. — Ez olyasmi, mint a sportolóknál a doppingszer? — Igen, de szerencsére Magyarországra nemigen volt jellemző — talán éppen azért, mert ezek a készítmények roppant drágák — az ilyen szerek használata. A tömegtermelésnek aztán az lett a következménye — mivel a cél csak a meny- nyiség növekedése volt —, hogy a nyugati piacok egyre kevesebbet vásároltak tőlünk. — Milyen kifogásaik voltak? — A nyugatiak nem szeretik a zsíros húst és nem is veszik azt át. A régi takarmányozási technológiák nagyon jó minőségű árut hoztak létre a hazai piac számára, amely megfelelt a magyar táplálkozási szokásoknak. — Hogy van ez külföldön? — Nemrég jártam Franciaországban, s ott az emberekkel beszélgetve kiderült, hogy ők soha nem szerették a zsíros húst és nem is főztek zsírral. — Manapság nálunk is változóban vannak a táplálkozási szokások. — Igen, mert előtérbe került az egészséges életmód. Sokan igyekeznek ezért táplálkozásukat is egészségesebbé tenni. Tehát a mezőgazdaság rá van kényszerülve — már csak exportorientáltsága miatt is —, hogy megfeleljen a piac követelményeinek. — Tehát változtatni kel! a takarmányozási rendszeren? — Természetesen. Tanszékünknek éppen az az igen fontos feladata, hogy megpróbálja megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyekkel nagyon jó minőségű termékeket állíthatunk elő, lehetőség szerint hazai alapanyagokból, különböző arányok megváltoztatásával, új, jobban mondva elfeledett takarmányok vissza- hozatalával. — Ezt hogyan érti? — Most van éppen egy futó OMFB-pályázatunk, amelynek az a célja, hogy a nem konvencionális — a nagyüzemi gazdálkodás miatt kiszorult, mert nem lehetett gazdaságosan ilyen körülmények között termelni — takarmányokat ismét felhasználjuk. Ezek a kisgazdaságokban igencsak hasznosak. — Milyen növényekről van szó? — Ilyen a takarmánytök, -káposzta, nemesített disz- nóparéj. Ezek jellegük miatt talán sohasem válhatnak nagyüzemben termeszthető- vé, de a kisgazdaságok hatékonyan hasznosíthatják magas tápértékük miatt. A gazda a kertje végében meg tudja termeszteni ezeket az igénytelen növényeket. — A kísérleteket hol, milyen körülmények között végzik? — A tanszéknek hosszú évek óta igen jó kapcsolatai vannak a gazdaságokkal, így a munkánk egy részét azokban végezzük, a többit pedig az egyetemhez közeli kísérleti telepünkön. Itt jobban meg lehet figyelni — a kisebb létszám miatt — az állatokat. — Milyen vizsgálatokat végeznek? — Ha — például — új takarmánynövények, vagy más takarmányféleségek (konzervgyári és húsipari melléktermékek) megjelennek a piacon, akkor mi meghatározzuk, hogy ezek mit tartalmaznak, és hogy mely állatok számára alkalmas ez a táplálék. Természetesen azt is megnézzük, hogy ha ezeket a termékeket adjuk az állatnak, az hogyan reagál rá, milyen eredménnyel jár. — Milyen kapcsolatban állnak a gazdákkal? Kérhetnek önöktől szaktanácsot? — Mint említettem együttműködünk a gazdaságokkal, de ugyanígy — a Mezőgazdasági Szaktanács- adási és Kutatásszervezési Intézet révén — a helyi gazdakörökkel is. -Tartottunk már húsz-harmincórás tanfolyamokat ebben a témában. Ősszel indul egy tanfolyamunk Bátonyterenyén, ahol a nevelőintézeti fiúknak tanítjuk meg a szükséges ismereteket, s ők állattenyésztő szakmunkásvizsgát tesznek a végén. így talán meg lehet könnyíteni elhelyezkedésüket. Árpási Mária Ezekben a napokban a hazában és számos magyarok lakta településen szólaltak meg a templomok orgonái, a legnagyobb magyar orgonaépítő mester, Angster József halálának 75. évfordulójára emlékezve. Orgonaépítő ismereteit Bécs- ben szerezte, majd ezeket bővítendő Prágában, Lipcsében. Drezdában és Luzemben is megfordult. Első, világraszóló sikerét Párizsban aratta, ahol három évi tartózkodása során tevékenyen vett részt a Notre-Dame, a Saint Denis és a Saint Sulpice templomok orgonáinak felállításában. 1867-ben hazatér és Pécsen telepedik le, ahol önálló műhelyt nyit. Itthoni első alkotása a pécsi új zsingagóga huszonnégy változatú orgonájának megépítése. Számos vidéki munka után kapja egyik legnagyobb megrendelését: megépíti a kalocsai székesegyház orgonáját. E munkájáért „A kalocsai érsek orgonaépítője” címmel tüntetik ki. Ettől kezdve pályája meredek ívben halad felfelé, őt kérik fel 1887-ben a pécsi székesegyház orgonájának építésére, ő építi meg három év múlva a budapesti Kálvin téri templom orgonáját, akárcsak később a győri és a kassai székesegyházét. 1904-ben a budapesti Szent István-bazilika orgonáját állítja fel, 1907-ben pedig a kolozsvári református templomét. Halála évében, 1918-ban a Gergely-rend lovagkeresztjével tüntetik ki. Tevékeny évei során több mint ezerkettőszáz orgonát és háromezer harmóniumot állított fel. A romantikus hangzású orgonákat ő honosította meg Magyarországon. Szakirányú tevékenysége mellett számos tanulmányt is írt, köztük legismertebb az 1886-ban Pécsen megjelent Az orgona története, lényege és szerkezete című könyve. Angster József nyolcvannégy éves korában, 1918 júniusában hunyt el Pécsen. (p.) Fejtörő Az előző heti kérdésekre adott helyes válaszok a következők: 1. Egyes mikroorganizmusok hihetetlenül ellenálljak a hideggel szemben. A spirochaeták például több óráig tartózkodhatnak —268 Celsius-fokos hőmérsékleten és mégis életképesek maradnak. 2. Földünknek azt a földrajzi övezetét nevezzük kriozó- nának. amelynek földje állandóan fagyott állapotban van. Kriosz görög szó, magyarul hideget jelent. Az állandóan fagyott föld tanulmányozásával a geukriolőgia foglalkozik. Azt kutatja, hogyan alakul ki a fagyott terület a Földön, mi okozza a jelentős vastagságát és hogy változik-e, növekszik-e vagy csökken? 3. Az eddigi rekord, melyet 1921. április 14—15-én mértek Silver Lake-ben (Egyesült Államok) — 193 centiméter. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Mi a felhőftzika? 2. Átlagosan hány vihar tombol évente a Földön? 3. Milyen időt jósol a csillagok pislogása? A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Kiss Áron, Da- bas; Gazdag Lórántné, Százhalombatta; Lóri Rita, Szigethalom. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökjéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányí- tószám: 1446. Szemléletváltást sürget a nemzeti rákprogram Egyetemi tantárgy lesz az onkológia Akkor, amikor a férfiak rákhalálozásában az első, a nők esetében pedig a harmadik helyen állunk a világon, s akkor, amikor a hazai halálokok között a második helyen állnak a daganatos megbetegedések, tarthatatlan állapot az, hogy az onkológia nem szerepel az egyetemi tantárgyak között! Ezért is sürget a hazai rákprogram alapvető szemléletváltást — jelentette ki egy minapi szakirányú tájékoztatón dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa. — Egy esztendővel ezelőtt, amikor vezetőváltás történt a fővárosban található Országos Onkológiai Intézet élén, mi, az új irányítók, megdöbbenve tapasztaltuk, mennyire hiányos a szakterület staúsztikai felmérése —- kezdte beszámolóját dr. Kásler Miklós főigazgató főorvos, aki a hazai rákkutatási programok jelen, s közeljövőre tervezett helyzetét elemezte. — Elsőként felmérést készíttettünk a hazai rákhelyzetről. Ennek a vizsgálatnak a végén jutottunk arra a megdöbbentő megállapításra, hogy Magyarországon a halálokok között második helyet foglalnak el a daganatos megbetegedések. Második lépésként saját tevékenységünket vettük revízió alá. Az e téren tett megállapítások alapján aztán további feladatokat jelöltünk ki intézetünk munkatársai számára. Mivel az úgynevezett elsődleges megelőzésben — mint a környezetvédelmi ártalmaknak — jobbára csak egészségügyi jellegű figyelmeztetés formájában lehetünk jelen, nagyobb hangsúlyt fektetünk a másodlagos prevencióra. Utóbbiak közé tartozik a daganatos megbetegedések szűrése, illetve azok korai felismerése. Az Országos Onkológiai Intézet komplex programot dolgozott ki a hazai daganatos megbetegedések szűrésére. Mint sok hasonló, megelőzést szolgáló program, ez is önkéntes jelentkezésen alapul. Ugyanakkor a programot kidolgozó szakemberek olyan életkori, foglalkozásbeli sajátosságokra helyezték a fő hangsúlyt, melyek gyakori tényezői egyes daganatos megbetegedések hazai kialakításában. — Ez azt jelenti, hogy leáldozott az eddig szinte egyedüli méhnyakrákszűrésnek? — kérdeztük a Magyar Rákliga vezetőjét, dr. Podmaniczky Erzsébetet. — Csaknem húsz esztendőn keresztül valóban szinte egyedüli általános rákszűrési program volt a nőgyógyászati vizsgálatok során végzett méhnyakdaganatos megbetegedések feltérképezése. Ezen a téren vitathatatlanul jelentős eredményeket értek el a szakemberek: ma már elenyésző az ilyen jellegű rákos megbetegedések száma. Ugyanakkor teljesen más daganatos kórok terjednek el hazánkban: az emlőrák, a bél- vagy a szájüregi daganatok száma növekszik vészesen. Ezért harcolunk azért, hogy a lakosság körében is alapvető szemléletxáltozás menjen végbe a rákos megbetegedések szűrése terén. Komplex, az egész testre, illetve a betegségek gyakorisága alapján kiemelt testrészekre kiterjedő önviszgálatok- ra van szükség! Mint a Rákliga vezetőjétől megtudtuk: 1994-ig gyakorlattá válik az a képzés, amely a fent említett komplex vizsgálatok elvégzésére teszi alkalmassá a szakembereket. Sőt, még ebben az évben megkezdődik a szájüreg, a bél, illetve az emlő célza- tos vizsgálata. A folyamatosan országossá váló szűrőprogram mellett az Onkológiai Intézetben, illetve több klinikai műhelyben is mélyreható kutatómunka folyik. Az elméleti műhelyekből kikerülő tudás pedig mihamarabb egyetemi tantárgy lesz. Mint kérdésünkre dr. Pályi István a fővárosi intézet kutatási központjának vezetője elmondta, már a 1993194-es tanévben bevezetik a Szegedi OTE-n az onkológiát, mint kötelezően választható speciális kollégiumi tantárgyat. Hasonló gyakorlati lépések várhatók a daganatos megbetegedésben szenvedők rehabilitációja területén is. A legfrissebb hír e téren, hogy a Népjóléti Minisztérium megerősítette: elfogadja másodlagos diplomának azt a dokumentumot, melyet a rákos betegek utólagos kezeléséhez, rehabilitációjában végzett tanfolyam elvégzéséért kap a jövőben az onkológus szakember. Maliár Éva
