Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-23 / 144. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. JUNIUS 23., SZERDA Földárverés egyezséggel Összefogtak a szigetcsépiek Végelszámolás a kisnémedi mgtsz-ben Hová lett a nagy Jogilag nem egyértelmű helyzetben született meg az a vitatott döntés, amely szerint a Kisnémedi Aranykalász Mgtsz a nyár folyamán végelszámolás alá esik. A hét végi, Püspökszilágyiban megtartott közgyűlés nem egyhangúlag szavazott a téesz felszámolása mellett, illetve — többek véleménye szerint — helyesebb lett volna egy új típusú szövetkezet megalakítása. A törvénytelenségek, a sérelmek sorát az egykori mgtsz budapesti ipari melléküzemágának többszörösen is kisemmizett képviselői sorolják... Igen sikeres volt a közelmúltban tartott első földárverés Szi- getcsépen. Azok után, hogy a földrendező bizottság és a szövetkezet közötti vita miatt csaknem bíróság elé került a földalapok kijelölése, senki nem gondolta volna, hogy a községben egyezséggel fognak földhöz jutni az emberek. Bonhardt Lászlótól, a földkiadó bizottság elnökétől, a földrendező bizottság tagjától megtudtuk, hogy hosszas szervező munka előzte meg a földárverést. A földrendező bizottságnak kezdettől fogva az volt az elképzelése, meg kell győzni az embereket, hogy ne licitáljanak. A bizottság tagjai mindenkivel külön elbeszélgettek, s egy hosszú folyamat eredményeként a kárpótlásra jogosultak számára összehívott gyűlésen mindenki az egyezség mellett szavazott. Az egyezségben azok is részt vettek, akik még nem kapták meg a kárpótlási jegyüket. Az érintettek ugyanis egyetértettek abban, hogy őket sem szabad kihagyni, ezért fenntartottak számukra területeket azokból a táblákA száraz időjárás következtében a tervezett cukorrépa-termőterület egynegyede megsemmisült az országban, ami a Kábái Cukorgyár Rt. szakemberei szerint veszélyeztetheti a belföld piac elvárható színvonalú cukorellátását. A gyár vezetői ezért ból, amelyek iránt a legnagyobb volt az érdeklődés. Erről a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal árverezési bizottságával is sikerült magállapodni, amelynek szakemberei kezdettől fogva támogatták a szigetcsépi egyezséget, és pozitív hozzáállásukkal nagy segítséget nyújtottak a helybelieknek. Még az árverés előtt aláírták a kárpótlásra jogosultak azt a nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy a földrendező bizottsággal egyeztetve, megegyezéssel szeretnének földhöz jutni. Ennek köszönhető, hogy bár az árverésen részt vevő 65 embernek kilencezer aranykoronája volt, ebből ösz- szesen 980 aranykoronát használtak fel. A földkiadó és a földrendező bizottság ezt a munkát szeretné folytatni a jövőben . is. Ezért várják, hogy akik menet közben megkapták a kárpótlási jegyüket, időben jelezzék az árverésen való részvételüket, hogy az ősszel várható következő földárverés lebonyolítása is ilyen színvonalú legyen. H. Cs. válságkezelő intézkedéseket dolgoztak ki: nyersanyagellátó körzetükben a költségek részbeni átvállalásával ösztönzik a répatermesztőket, hogy a te- nyészidő még hátralevő részében végezzék el az aktuális, s mindenképpen termésfokozó hatású munkálatokat. — A legmegdöbbentőbb a hét végi közgyűlésen az volt — mondja Németh János, a Kisnémedi Aranykalász Mgtsz egykori budapesti ipari melléküzemágának vezetője —, hogy az alig egy esztendeje nyilvánosságra hozott szövetkezeti vagyon a legfrissebb becslés szerint legalább harmadára csökkent. Hová lett a szövetkezet vagyona? — háborodtunk fel, azoknak a tagoknak a képviseletében, akik — egykoron kétszáznál is többen — Budapesten dolgoztak egy ipari melléküzemágban. — Minket amúgy is többszörösen kisemmiztek — veszi át a szót a névrokon, Németh Tibor, az ágazat egykori dolgozója. — Vagy legalábbis megpróbáltak kiforgatni jogos jussunkból. Először egy azóta jogtalannak ítélt, s így visszamondott tiltás eredményeképpen kizártak a téesz tagjainak sorából. Pedig mindenki jól tudja: annak idején nem lehetett még melléküzemági dolgozó sem senki anélkül, hogy be ne lépett volna a téeszbe. Aztán amikor a vagyonnevesítés ügye húzódott az Aranykalásznál, mindössze harminc „budapesti” részesült vagyonjegyben. Azok, akik gyakrabban lejártak a szövetkezet ügyeit intézni Váchartyánba, a központba, vagy a téeszhez tartozó Kisnémedibe, illetve Püspökszilágyiba. Egyszóval a többiekről szó sem esett a vagyonnevesítéskor. Pedig minden egykori dolgozónak jár(na) az időarányos érték... — Ezekért az emberekért, az ő jogos jussáért harcolunk — szól ismét az ágazatvezető. — Ezért sem fogadhatjuk el azt magyarázatként, amit a hét végén ránk kívántak erőltetni a mostani téesz vezetői, miszerint csak 85 millió forintja van a szövetkezetnek, s ebből, lássuk be, mondják, nem juthat mindenkinek. Azt is fel próbálták hozni érvként, hogy hagyjuk inkább a vidéki embereknek meg a vagyont, hiszen nekik csak egy választásuk lehet: a gazdálkodás. Erre a következő a válaszunk. Mi magunk is a szövetkezet megmaradása mellett voksoltunk: azzal, hogy ellene szavaztunk a végelszámolásnak, hitet tettünk egy új típusú gazdálkodási egység létjogosultsága mellett. Másodsorban, bár ez itt és most nemcsak anyagi kérdés, nem szabad(na) elfelejteni, hogy az évtizedeken át veszteséges Aranykalászt megannyiszor kisegítette a jól menő ipari ágazat... A váchartyáni polgármester, Juhász István, hasonlóképpen vélekedik a történtekről. Levelét, melyet a hét végi közgyűléshez írt, nem is akarták nyilvánosság elé vinni a címzettek, nevezetesen Csemák István, a szövetkezet igazgatója (akit saját kérésére a fórumon le is váltottak megbízatásából). Pedig ez az üzenet akár vádirat is lehetne. „A vagyonjegyekkel kapcsolatos taggyűlésen a tsz vezetősége megerősítette azt, vagyon? hogy ez a vagyonjegy stabil fedezetű, s a teljes vagyon 50 százalékát teszi ki. A kiosztott vagyonjegy könyvértékeket és nem forgalmi értéket takart. Tehát a vagyonjegy leértékelése nem jogos.” A továbbiakban azt kérdezi a polgár- mester a közgyűléstől, hogy készült-e tételes leltár az Mgtsz s a helyi Zöldmező Kft. közötti adás-vételekről, illetve felelősségre vontak-e valakit a kipusztított szarvasmarha-állomány és az eltűnt sertésállomány miatt. A szemmel látható valóság még ennél is megdöbbentőbb: üres, parlagon hagyott táblák, bevetetlen szántók, munka nélkül álldogáló aratógépek... s emellett — ahogyan a váchartyáni polgármester is célzott rá — a lakosság egy része segélyen él. Pedig éppen ott, Váchartyánban jelölték ki először a térségben a földalapokat... — Zömében idős, megfáradt kezű és lábú, meggyengült egészségű öregek ülték végig a hét végi közgyűlést — idézi fel a viták hangulatát az egykori ágazatvezető. — Olyan emberek hallgatták a sokak számára érthetetlen, parttalan vitát, akik már úgysem képesek a földdel gazdálkodni. De a jussukat, a részüket ők is elváiják a téesztől! Miként az a kétszáznál is több „budapesti” tag, akik éveken át tetemes értéket termeltek az Aranykalásznak, s most a megvetettség, a kiutált- ság, a kisemmizettség állapotában vátják hiába (?) a részüket! A vagyon pedig, az az ösz- szeg, melyből mi is részesedni szeretnénk, fokozatosan csökken. S ekképpen nemcsak nekünk nem jut pénz, hanem kétségessé válik egyáltalán az is, lesz-e hol, min, s mivel termelnie a váchartyáni, a kisnémedi és a püspökszilágyi parasztembernek! Forintos hírek A TEMPUS-program költségvetéséből — amely 1990- ben 25 millió, 1991- ben 70,5 millió, 1992- ben 103,6 millió ECU volt •— a magyar felsőoktatás fejlesztésére 1991-ben 6,2 millió, 1991—92-ben 12 millió, 1992—93-as évben 16 millió ECU-t költöttek. A program keretében évente mintegy 1000 hallgató és 750 oktató vesz részt részképzésen az EK egyetemein. A genfi Világgazdasági Fórum 13. alkalommal tette közzé 38 ország adatait felölelő jelentését a világ országainak versenyképességéről. A sor végén helyet foglaló 14 ország közül csupán Magyarország helyzete változott. Hazánk 1992-ben a 14 ország közül a 13. volt, jelenleg a 12. Alaposan megváltozott a bankközi devizapiacon a helyzet azt követően, hogy a múlt héten az MNB 1,9 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. A kereskedelmi bankok inkább eladnak, mint vásárolnak devizát a piacon. A nemzetközi számviteli módszerek mihamarabbi elterjedése elengedhetetlenül fontos Magyarországon is, azért, hogy a menedzserek, a kis- és középvállalkozók, illetőleg mindazok a gazdasági szakemberek, akiket ez érint, azonos fogalmakat értsenek a kifejezések alatt. Most megjelent a .Pénzügyekről nemcsak pénzügyi szakembereknek” című kétnyelvű, tükörfordításos szakkönyv. A kiadványban egyebek között a számviteli fogalmakat, a pénzügyi elemzést, illetőleg a vállalati belső ellenőrzést ismerhetik meg az érdeklődők. Várhatóan június 27-én, 545 napig tartó Föld körüli utazás után érkezik vissza Magyarországra a Glob-Ex-Pe- dition, amelynek tagjai * 1991. október 23-án egy átalakított Ikams-busszal indultak útnak. Céljuk az volt, hogy egy sorozatgyártású, ám az utazás céljaira speciálisan átalakított autóbusszal megkerüljék a Földet. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam 1 egységre, eladási forintban angol font 134,65 137,45 ausztrál dollár 61,42 62,66 belga frank (100) 261,72 266,38 dán korona 14,03 14,29 finn márka 15,95 16,35 francia frank 15,98 16,26 görög drachma (100) 39,48 40,32 holland forint 47,87 48,73 ír font 131,11 133,71 japán yen (100) 82,11 83,31 kanadai dollár 71,16 72,56 kuvaiti dinár 301,00 306,50 német márka 53,69 54,65 norvég korona 12,72 12,96 olasz líra (1000) 59,10 60,38 osztrák schilling (100) 763,38 776,98 portugál escudo (100) 56,48 57,58 spanyol peseta (100) 70,13 71,65 svájci frank 60,16 61,24 svéd korona 11,95 12,21 USA-dollár 90,74 92,30 ECU (Közös Piac) 105,25 107,21 Mailár Éva Magyar találékonyság A két paci nem versenyló, nem derbire mennek. De akkor hová furikáznak az ARO platóján? A magyarázat egyszerű. Munkába viszik őket. Gazdájuk új gazda, akinek még nem telt traktorra. És mert a föld távol esik az otthontól, idővel és a lovacskák erejével spórolva, gépkocsin szállítja a „munkaeszközt” a helyszínre. Történik mindez napjainkban egy Pest környéki településen, bizonyítva a régi igazságot: a magyar parasztnak mindig van ötlete, találékony, ha nem is vágtatva, de poroszkál- va megindul a magángazdálkodás rögös útjain. (gyé) Válságkezelő cukorgyár Támogatják a termelődet
