Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-22 / 143. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 22. KEDD Barátaink a jobboldalon E hét eleje óta Budapest valamennyi újságosstandjáh lehet Pest Megyei Hírlapot kapni — szól a hír, amelyről azt gondolnánk, hogy nem hírnek, hanem természetes állapotnak kellene lennie, ha... E pontok helyén rengeteg közhelyszerű megállapítás állhatna, így ezek helyett inkáb maradjunk annyiban, hogy a bejelentés valóban hír, sőt kifejezetten jó hír. A Magyar — sajtókörökben sikkes hozzábiggyeszteni, hogy „királyi”— Posta beengedte ezzel a gesztusával lapunkat a legnagyobb hazai piacra, a fővárosba. Valamikor régen, ezerki- lencszáznyolcvankilenc előtt egyszer már volt Pest Megyei Hírlap a fővárosi standokon, s hogy miképp szorult ki onnan, annak históriája még akkor is szép, ha a legenda színezte, egészítette ki olyan kerekre, ahogyan én hallottam. A történet tehát a rendszerváltozás előtti időkre nyúlik visz- sza. A hajdanvolt Budapesti Pártbizottság egyik potentátjának szemet szúrt, hogy a fővárosi újságárusok az Esti Hírlap mellett nem átallják a vevőknek ajánlani a Pest Megyei Hírlapot. (Az ifjabbak kedvéért: az idő tájt a Budapesti Pártbizottság a saját lapjának az Estit tekintette.) Az ítélet kimondatott: a Pest Megyei Hírlap menjen a — megyébe! Eltűnt hát a fővárosi árusok kezéből a megyei lap! Nem sok időnek kellett azonban eltelnie, s az előbb említett politikus éppen a korábban kiűzetett lap főszerkesztői székében landolt, nem is rövid időre. Egy szó, mint száz, a korábbi — gyenge pillanatában fogant — döntését új pozíciójából a legnagyobb erőfeszítések árán sem sikerült megmásítania. Sok-sok évnek kellett eltelnie, főszerkesztőknek és rendszereknek váltania egymást, hogy a megyei lap visszakerülhessen a fővárosba. A fenti példa ékes bizonyítéka annak, hogy a terjesztési anomáliák gyökere nem mindig a Magyar Postáról ered, noha a magyar sajtóban lámpással se lehetne olyan szerkesztőséget találni, ami elégedett lenne lapjának terjesztésével, s ne érezné úgy, hogy elnyomják a piacon, a többi lap javára. Felteszem, a Posta illetékesei már megszokták a gyakori támadásokat, (talán jobban is lepereg róluk, mint kellene.) Ünneprontás lenne, ha ebben a derűs hangulatban — amikor a Posta egy sokéves igazságtalanságot tesz.jóvá — mai példával illusztrálnám a szerkesztőségek üldöztetési érzéseit, inkább ismét a múltból idézek. Nem sokkal a rendszerváltozás előtt a Vasárnapi Hírek számára kértem interjút Csurka Istvántól. Az interjúval kapcsolatban egy kikötése és egy jóslata volt Csurkának. Válaszait szó szerint írjam le, s legyek nyugodt, az nem fog megjelenni a Vasárnapi Hírekben. Igaza lett. Nos, ennek az apró epizódnak csak azárt van jelentősége, mert Csurka István ekkor már életre hívta a Magyar Fórumot, s az interjú előtt éppen a lapterjesztésről beszélgettünk. A Postával kapcsolatos panaszait hallva az tűnt fel, hogy amit Csurka István elmondott, azt a Vasárnapi Hírek főszerkesztője is hétről hétre a Posta fejére olvasta, pedig — hogy finoman fogalmazzak — a két orgánum vezetője nem fegyvertársakat tisztelt egymásban. A Posta, az ezerfejű jó tündér kiszámíthatatlan szeszéllyel osztogatta kegyeit A héten tehát mi, a Pest Megyei Hírlap szerkesztősége — és kiadója — kaptunk egy szál virágot az ezerfejűtől. Ott lehetünk újra a budapesti standokon. A hír hallatán feltámadt bennem a kíváncsiság. Ott vagyunk valóban? Végigjárni valameny- nyi kerület valamennyi pavilonját mindannyian is kevesen lennénk. Egy rövid sétát azonban tettem a körúton a Blaha Lujza tértől a Király utcáig és vissza. A jobb oldalon indultam, s örvendezve tettem meg a két villamosmegállónyi távolságot: valamennyi pavilon kirakatában ott zöldellt a Pest Megyei Hírlap. Áttérvén a bal oldalra, visszafelé már alább szállt a jókedvem. Itt egyszer sem csodálhattam meg a lapunkat — jóllehet púit alól itt is kaphattam volna. Mint örök optimista, azonban így is elégedett vagyok. Az eredmény ötven százalékos. Zelei Béla Megkérdeztük: Aranymise Nagykátán Aranymisét tartottak vasárnap délután Nagykátán a katolikus templomban. Az ünnepélyes szentmisén az öt ven éve pappá szentelt Szomolá- nyi Miklós kanonok, esperesplébánost köszöntötték. A jeles évforduló megünneplésére eljöttek a paptársak, barátok, különbuszokkal érkeztek hívők Nagykőrösről, Szegvárról, Vácról. Több százan ott voltak a város polgárai, teljes létszámban megjelent a helyi képviselő-testület. Szomolányi Miklós 1938-ban kezdte teológiai tanulmányait Vácott, pappá 1943. június 20-án szentelték. Több szolgálati hely után 1967-ben került Nagyká- tára, azóta folyamatosan itt gyakorolja hivatását. A misén felolvasott püspöki levélben Keszthelyi Ferenc váci püspök erről így írt: „Kevés papnak adatik meg, hogy eny- nyi időt tölthet Isten és a lelkek szolgálatában. Csatlakozom én is hálaadásához és egyúttal köszönetét mondok az öt évtizedes papi szolgálatért. Teszem ezt nemcsak a magam, hanem mindazok nevében, akiket közvetlenül vagy közvetve szolgált, akiket az örömhír hirdetésével és a szentségek kegyelmeivel az üdvösség útján vezetett.” A Nagy Árpád galgahévízi prépostplébános által celebrált ünnepi szentmisén Katona István váci segédpüspök is szólt az ünnepekhez és a résztvevőkhöz. Ezután Bodrogi Györgyné, a város polgár- mestere átadta Szomolányi Miklósnak a „Nagykáta Díszpolgára” emlékplakettet és díszoklevelet, s a város polgárainak nevében elismerését fejezte ki a köztiszteletben álló személynek. Kijelentette: „Úgy gondoljuk, hogy a más vallásúak és a nem hívők körében is ismert és elismert ember Szomolányi Miklós, aki nehéz hivatását szerényen, szeretettel, türelemmel végzi”. A szentmise végén az ünnepelt meghatódva köszönte meg az egyházi és világi méltatásokat, s az Istenben és az emberben való hit örökkévalóságáról beszélt. vtóth) Miért nem vett részt Pest megye a Kommunálexpón? Véget ért a Kommunálexpo elnevezésű nemzetközi település- fejlesztési kiállítás, melynek megrendezését a Hungexpo Rt. vállalta magára. A szervezők által kibocsátott szakkatalógus szerint a Pest megyei önkormányzat nem vett részt, illetve nem képviseltette magát ezen a kiállításon, melyen többek között környezetvédelmi gépekkel, technológiákkal is megismerkedhettek a résztvevők. A távolmaradás okáról Fegy- yerneky Sándort, a Pest megyei önkormányzat környezetvédelmi és területfejlesztési osztály vezetőjét kérdeztük: — Elöljáróban szeretném leszögezni, a Kommunálexpó- nak semmi köze az 1996-os világkiállításhoz, nem érintette az arra való felkészülést. Mindazonáltal a DOPE cégen keresztül, közvetve ott voltunk mi is. Ez egy vegyes vállalat, melyet a németországi Doppstadt cég és a Pest megyei önkormányzat közösen alapított környezettechnológiai berendezések gyártására. A német partnernek jelentős tapasztalatai vannak a kommunális szemét feldolgozása terén. A Kommunálexpón egy olyan mozgó gépsort mutattak be, mely települési összefogással egy egész térséget képes ellátni, illetve több község kommunális szemetét fel tudja dolgozni. Lévén, hogy ez a probléma megyei — sőt országos — jellegű, mi úgy véljük, nagyon is aktívan jelen voltunk a településfejlesztési kiállításon. (M) Eskü után A Magyar Honvédség alakulatainál szombaton tettek esküt a néhány héttel ezelőtt bevonult újoncok. Képünk a Budaörsi repülőtéren készült, ahol a Vasvári Pál laktanya honvédéi az eskütétel után díszmenetben vonultak el a csapatzászló előtt Hancsovszki János felvétele Nagyobb figyelmet a tűzvédelemre! Aratják az őszi (Folytatás az I. oldalról) Félezer hektáros búzaföldjükön a termés talán eléri a 30-35 mázsás átlagot. Az értekezleten Irmalós János tűzoltó főhadnagy, a városi tűzoltóság parancsnok-helyettese az aratás előtti tűzvédelmi helyzetről és a feladatokról beszélt. Elmondta, hogy az idei betakarítás a tüzek megelőzése szempontjából több ok miatt is minden eddiginél nagyobb figyelmet igényel. Egyrészt szárazság van, másrészt „ott még nem tartunk, hogy a farmergazdaságokat is meghívjuk ilyen eligazításra, holott a legalapvetőbb tűzvédelmi szabályokat sem tudják betartani a gazdák”. Nem ismerik az előírásokat, kiselejtezett gépeket használnak, nincs még saját szerveztük, amelyen keresztül a tűzoltóság következetesen ellátná őket segítő tanácsokkal, információkkal. Ennek tudható be, hogy még meg sem kezdődött a munka, máris négy búzatáblához kellett kivonulniuk a kalászosok kigyulladása miatt. Legtöbbször az emberi gondatlanság okozza a bajt, például az, hogy eldobják a cigarettacsikket. Nem csoda hát, ha azonnal lángra lobban tőle a gabona. Az is szóbeszéd tárgya, miszerint a szándékos gyújtogatások lehetősége sem kizárt, mert túl sok a gazdálkodókat ért séreárpát lem, a csalódás, az érdek- ellentét. Ezért nem ártana, ha a gazdák, a szövetkezetek összefognának és megszerveznék a határ minél gyakoribb ellenőrzését. A megbeszélésen elhangzott: az idén a tűzoltóság már nem végez hivatalosan szikrapróbákat és gépszemléket, ami korábban kötelező volt aratás előtt. Azért a tűzvédelmi szakemberek hívásra szívesen mennek. Szó esett arról is, hogy a korábbi gyakorlat szerint hírláncokat kellene kiépíteni, azaz a nagygépeken föltétlenül legyen CB-adó, amivel segítséget lehet kérni baj esetén. » (tóth)
