Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 21.. HÉTFŐ 5 Jelentett a város kapitánya Az üzletekbe feleannyian törnek be Két év (1991/1992) közrendi és közbiz­tonsági viszonyairól készített elemzést az Érdi Rendőrkapitányság veze­tője, Mihály István és azt a képviselő-testületi ülésen is­mertette. Mint elmondta, munkáju­kat igen sokszor fékezi az a tény, hogy nincs a városban helyi ügyészi és bírói szerve­zet. Tizenöt-húsz kilométert kénytelenek megtenni min­den egyes vizsgálat újabb és újabb fejleményével. Ez rengeteg időt rabol el a rendőröktől és a nyomozók­tól és igencsak lassítja a mun­kát, hiszen minden alkalom­mal Budaörsre kell utazniuk nekik és az érdi polgároknak is bármilyen jogorvoslati ügy­ben. Mindezt még nehezíti az is, hogy nincs a két település között közvetlen tömegközle­kedési kapcsolat. Pest megye egyik legna­gyobb települése Érd, sok a bűneset, s ez indokolná a fent említett intézmények idetele­pítését. Azonban ennek meg­valósítása nem a jóindulaton múlik, inkább a pénzen. A végső döntést az Igazságügyi Minisztérium hozza majd meg, a helyi önkormányzat ebben az ügyben csak kezde­ményezhet. Az elmúlt két év bűnügyi statisztikájában a csalások vi­szik el a kétes dicsőség pál­máját, tavaly száztizenhárom esetben derült ilyen jellegű cselekményre fény. Az újság- hirdetések igen sok veszélyt rejtenek. Sokuk otthon végez­hető, könnyű, de óriási jöve­delemmel kecsegtető munkát ajánl. így aztán a legkiszol­gáltatottabbak — a munkanél­küliek, a kisnyugdíjasok, a gyesen lévő kismamák — vál­nak áldozataikká ezen hirde­tőknek. Számos hasonló eset­re derült fény Érden is. Ilyen­kor a bírósági ítélet nemcsak szabadságvesztéssel bünteti a csalókat, hanem elkobozzák a jogtalanul szerzett vagyonu­kat is. Igaz, hogy a lopások szá­ma nyolc és fél százalékkal növekedett a településen, azonban üzletekbe való betö­rések száma a felére csök­kent. Hogy ez minek köszön­hető? Talán összefügg a pri­vatizációval. A magántulaj­don sokkal biztonságosabb védelemre készteti a tulajdo­nosokat. A családi házakkal kapcsolatosan éppen az ellen­kezője igaz. Egyre többen je­lentkeznek, hogy —- akár fé­nyes nappal is — kifosztják őket. A tolvajok kifigyelik, mikor üres a ház, s mivel ezeknek az otthonoknak java része vagyonvédelmi rendsze­rekkel nincs ellátva, betörnek oda. Növekedett az ittas jármű­vezetők száma is a települé­sen. Évente ezerhatszáz-ezer- nyolcszáz ilyen esettel talál­koznak a rendőrök. S talán többet is lefülelhetnének, ha nem lennének ennyire keve­sen. A közbiztonság javítása ér­dekében hamarosan visszaál­lítjuk a körzeti megbízotti szolgálatokat. Az első ütem­ben — az önkormányzat tá­mogatásával — Parkváros­ban, Ófaluban és Érdligeten. Remélhetőleg hamarosan munkába állhatnak majd a lo­vas és kutyás járőregységek is. Ők majd a gépkocsival ne­hezen megközelíthető terüle­teken teljesítenek majd szol­gálatot. Árpási Mária Visszaadandó evangélikus épületek Nem maradtak megoldatlan kérdések A művelődési tárca, az egyház és az önkormányza- ) tok képviselőiből álló egyeztető bizottság a közel­múltban döntött az evangélikus egyháznak vissza­adandó épületek sorsáról is. Harmati Béla evangéli­kus püspök kérésünkre elmondta, hogy a tárgyalások során sehol nem voltak olyan viták, amelyek végül is nem oldódtak meg. A püspök örömmel konstatálja azt is, hogy egyházát nem érheti az a vád, miszerint az önkormányzatok kárára történtek döntések, hiszen országos viszonylatban 150 millió az az összeg, amit az evangélikus egyház kifizetett a különbö­ző településeknek és 100 millió, amit kártérítésként kapott. A protestáns egyházakért fe­lelős politikai államtitkárt, Lukáts Miklóst arra kértük, té­telesen sorolja fel a Pest me­gyei evangélikus egyház tu­lajdonába visszakerült épüle­teket. Foton a jelenlegi óvoda épülete valaha evangélikus is­kola volt, a hozzá tartozó szolgálati lakással. A meg­egyezés értelmében az önkor­mányzat új óvodát köteles építeni 1995. szeptember 1-jei határidővel, amikor is visszaadja az épületetet az egyháznak. Ikladon az iskola és a hoz­zá tartozó szolgálati lakás 1948 előtt az evangélikus egyház tulajdonában volt. Az egyeztető tárgyalások eredményeként az önkor­mányzat vállalta, hogy 5,5 millió forintot fizet az egy­háznak, amiből az hitéleti célú ingatlant építhet a tele­pülésen. Nagybörzsönyben két in­gatlan kérdésében született megállapodás. Mindkettő is­kola és szolgálati lakás. Az egyik, kicsi alapterületű épü­letegyüttesért 1,1 milliót fize­tett az önkormányzat. Az ösz- szeget az evangélikus ifjúsá­gi központ kialakítására for­dítja az egyház. A másik isko­lát a tanítói lakással vissza­kapta az egyház és 500 ezer forintot fizet az önkormány­zatnak az értéknövelő beruhá­zásokért. Vácegresen az egykori evangélikus elemi iskola és tanítói lakás ügyében döntöt­tek. A most könyvtárként szolgáló épületért, melyhez raktár is tartozik, egymillió forintot kapott az evangéli­kus egyház, amelyet hitéleti célokat szolgáló ingatlan vá­sárlására fordít. (b. cs.) Népfőiskolái tanévzáró (Folytatás az 1. oldalról.) így a mozgalom eme iskolá­vá fejlődő intézménye biztos anyagi lábakra állt. Ennek meg­felelően az idén először hivata­losan elismert állami bizonyít­ványokat osztanak ki a végzett hallgatóknak. Pintácsi Pálné, a helyi gim­názium tanára, a népfőiskola osztályfőnöke értékelésében ki­emelte: a sok bizonytalanság el­lenére a beiratkozott 63, zömé­ben 14—20 éves fiatal közül kevesen „morzsolódtak le”, négyötödük sikeresen állt helyt a vizsgákon, néhányuk pótló­lag juthat túl az akadályokon. Az iskola elsősorban gazda- és háziasszonyképző jellegű, ahol a rengeteg gyakorlat mellett két csoportban angol, egyben német nyelvet tanultak, ez utóbbiban felnőttekkel együtt. Ehhez tudni kell, hogy olyan gyerekekről van szó, akik se­hol nem tudtak — különböző okok miatt — továbbtanulni, ha nincs a népfőiskola, sokan az utcán csavarognának. Itt vi­szont lelkesek, törekvők, és te­hetségesek. Marik Pál. a Katolikus Nép­főiskolái Szövetség ügyvezető elnöke bejelentette: átadja az ország második, kollégiumot is magában foglaló katolikus népfőiskolájának a terveit. A Nagykátán szaktantermekkel ellátott leen­dő iskola alapterülete a hárome­zer négyzetmétert is meghalad­ja. A finanszírozást a katolikus egyház vállalta, de bíznak az adakozók segítségében is. Ki­emelte a nagykátai önkormány­zat hozzáállását: a kéthektáros területet ingyen adták az iskolá­nak. A majdani képzésről el­mondta: a kétéves képzést meg­tartják, az kiegészül háromé­ves szakmunkásképzéssel, ami mestervizsgával zárni. A tanévzáró ünnepség szent­misével zárult, amit Katona Ist­ván. váci segédpüspök celeb­rált. (tóth) Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelent helyi lapokból. Ónkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra be­bizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. albert­irsai hirek Közéleti hírlap Ára: 25 forint 1993. III. évfolyam 3. szám AZ EXPÓRÓL július 29-én tárgyal a Pest Megyei Önkor­mányzat — adja hírül az Al- bertirsai Hírek, az MDF helyi szervezetének közéleti lapja. Valószínűleg az ülésen, vagy még azt megelőzően eldől, hogy a 39 jelentkező közül melyik három településen épülhet meg az úgynevezett EXPO mintafalu. BEIRATKOZTAK az új elsősök Albertirsán. Szep­tembertől az önkormányzati iskolában 61, az alberti evan­gélikus iskolában 22, az ir- sai katolikus iskolában 24 kisgyermek kezdi meg tanul­mányait. GAZDAKÉPZŐ tanfo­lyam indul ősztől, amennyi­ben igény lesz rá. A gazdakép­zőt a népfőiskola, a Szabad­ság Szövetkezet, az önkor­mányzat és a művelődési ház szervezi. EZERÖTSZÁZ családhoz juttatta el az MDF albertirsai szervezete a Lakitelek Alapít­vány támogatásával a közel­múltban megjelent Vállalko­zói Újságot. AZ AUGUSZTUSI nemzet­közi fúvósfesztiválra folynak az előkészületek. A vendégek augusztus 19-én érkeznek Al- bertirsára, a gazdag fesztivál­programra 20—22-én kerül sor. HÍRLEVÉL SZERÉNY TÁBLA hirdeti a Kossuth Lajos utca 43. szám alatti ház falán, hogy ott talál­ható a községtörténeti gyűjte­mény — írja a Hírlevél, a Po- máz Barátai Társaság tájékoz­tatója. Az épület jövőbeni hasznosításáról több hír ke­ring. Az egyik szerint, az épü­letet lebontják és helyén autó­parkolót létesítenek. A másik hír szerint a felújított épület­ben nemzetiségi klubhelyisé­get, vagy vendégházat alakíta­nának ki. A Társaság vélemé­nye szerint egy helyi múzeum létesítése mindennél fonto­sabb lenne. EGY ÁRAJÁNLAT sze­rint 98 ezer forintba kerülne a községháza parkjában álló ró­mai szarkofág restaurálása. Ehhez a Szentendrei Múzeum mintegy 30 ezer forintot tud­na adni, a többire ajánlkozó­kat várnak... MINDEN HARMADIK ve­resegyházi polgár voksolt a társadalombiztosítási választá­sokon. A legtöbben, 559-en az MSZOSZ-re szavaztak, a Ligára 152 voks jutott. TELEFONIGÉNYLŐK je­lentkezését várja a polgármes: téri hivatal — adja hírül a Ve- resi Hírmondó, a nagyközség lapja. Kizárólag veresegyházi­ak jelentkezhetnek, arra ugyanis egyelőre nincs lehető­ség, hogy Erdőkertesen és Szadán is tárgyaljanak az ér­deklődőkkel. Adott esetben készpénz befizetése nélkül, kamatmentes kölcsönnel is se­gíti a veresegyházi önkor­mányzat a polgárokat. A MÁSODIK FÉLÉVTŐL az elektromos művek maga kí­ván gondoskodni a fogyasz­tásmérők leolvasásáról, a számla elkészítéséről és a dí­jak beszedéséről. Erről Bajor Péter, az Elektromos Művek Rt. Dél-Budai Üzletigazgató­ságának vezetője nyilatkozott a Budántúl Bt. kiadásában Bu­dakeszin megjelenő független havi hírmagazinnak. A szak­ember kifejti, hogy a gördülé- kenység érdekében, s egy ak­ció keretében szeretnék minél több ügyfelüket meggyőzni a pénzintézeten keresztül törté­nő fizetés előnyeiről, hogy ne kelljen például otthon marad­ni az állampolgároknak a díj­beszedőre várva. Lényegében az átutalásos betétszámláról van szó. RÖPLAPOK szították föl a kora tavaszon Pátyon a köz­hangulatot. Az MDF-szerve- zet szignálta írás finoman szólva leszedte a keresztvizet a falu vezetőiről, a fórumo- sok azonban határozottan cá­folták, hogy közük lenne a röplaphoz. Most, mint a pol­gármester elmondta, a képvi­selő-testület feljelentést tesz a maga és a jegyző megsértése miatt, ismeretlen tettes ellen. NÉMET NYELVŰ misé­ket kellene tartani Budake­szin. Erről a Budakeszi Láss!-ban nyilatkozik Kóthy- né Herceg Mária, a képvise­lő-testület nemzetiségi képvi­selője, „magyarul” ombuds- manja. A kérést eljuttatták a helyi római katolikus plébáni­ához, hivatkozva arra, hogy a német nyelvű mise több szom­szédos községben már általá­nos gyakorlattá vált. A JÓ IDŐBEN megindul­tak a telektulajdonosok és azok a bűnözők is, akik a tel­kesek hétvégi házaira szako­sodtak. Az élen Páty és Buda­keszi áll. MEGTÖRTÉNT az első föld­árverés Szentmártonkátán, s a kijelölt hatezer aranykoroná­ból háromezer-kétszáz talált gazdára. A licitáláson a föl­dek öt-hatszáz forintért keltek el aranykoronánként. A legkö­zelebbi földárverés júliusban lesz, a pontos dátum azonban még nem állt a Szentmárton- kátai Újság rendelkezésére. HÉTSZÁZEZER forintot kapott a település a Népjóléti Minisztériumtól pályázat út­ján nevelési segély kiegészíté­sére. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az általános is­kolás tanulók részére a pénz­ből a tankönyveket térítés- mentesen biztosítja. SZENTMÁRTONKÁTÁN a községházán májusban hat újszülöttet anyakönyveztek és négy pár kötött házasságot. Ebben a hónapban nyolcán hunytak el a községben. TÖRTÉNELMI ESE­MÉNYKÉNT regisztrálja a helyi lap azt, hogy május vé­gén a Független Kisgazda Párt elnöksége Torgyán Jó­zsef vezetésével tiszteletét tet­te a faluban. A HÉT TÖRZS ALAPÍT­VÁNY első országos pályáza­tára benevezett a Községtörté­neti Baráti Kör és tizenötezer forint támogatást kapott. KÜLÖNLEGES esemény színhelye volt a szentmárton- kátai református gyülekezet. Pünkösdvasárnap a délelőtti istentisztelet keretében talál­koztak a 25, 50, 60, 70 és 75 éve konfirmációi hitvallást és fogadalmat tett hívek. A köz­ségből elszármazott egyházta­gok közül is többen eljöttek, köztük Bikás János nyugalma­zott tanító, aki 70 éve konfir­mált a gyülekezetben. ' A HE_YI riNTCOKMÁNYZAT LAPJA KÉT TELJES OLDALT szen­tel a helyi önkormányzat lap­ja a dömsödi zenei életnek. A többi között hírül adja, hogy az idén az énekkarok minősí­tő versenyén ezüst fokozatot nyert az általános iskola le- ány-és fiúkara, a női kórus pe­dig arany minősítést kapott. EGÉSZ HETES anyanyel­vi, honismereti tábort rendez június 21-től a dömsödi műve­lődési központ. MI AZ EMBERI élet cél­ja? — erre a kérdésre kért vá­laszokat dömsödi polgároktól a Hírnök. Az egyik válaszadó kifejti, hogy elanyagiasodott világunkban nagyon sokan célként a minél nagyobb anyagi, vagyoni háttér megte­remtését jelölik meg, és min­dent feláldozva olykor gátlás­talanul törekszenek ennek el­érésére. * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesztő­it, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunk­hoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom