Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-21 / 142. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993'. JÚNIUS 21., HÉTFŐ, 3 Az Erdélyi Szövetség állásfoglalása Az Erdélyi Szövetség 1993. június 19-én Debrecenben tisztújító közgyűlést tartott. Ez alkalommal megerősítette elkötelezettségét a kisebbségi és a szórvány magyarság em­beri és nemzeti önrendelkezési joga, az egyéni és az embe­ri közösségi szabadságjogok mellett, összhangban az Em­beri Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Helsinki záró­okmánnyal. Teljes mértékben egyetértünk az erdélyi magyarság átfo­gó politikai érdekképviseleti szervezete, az RMDSZ 1992. október 25-i kolozsvári nyilatkozatával, amely határozot­tan kinyilvánítja az erdélyi magyarság belső önrendelkezé­sének igényét. A romániai magyarság maradéktalan jogegyenlősége megkívánja, hogy az erdélyi magyarság ismét legyen birto­kában mindazon javaknak és intézményeknek, amelyek ál­tal önrendelkezését szabadon gyakorolhatja. Ennek föltéte­le, hogy a román állam visszajuttassa birtokukba mindazon javakat és intézményeket, amelyektől 1945 óta főleg az egyházakat és más közterületeket jogtalanul és erőszakkal megfosztott. Különösen fontosnak tartjuk a romániai magyar iskolahá­lózat kiépítését az óvodáktól az egyetemekig. Üdvözöljük és támogatjuk a moldvai csángó települése­ken megindult magyar öntudatosodási folyamatot. Meggyő­ződésünk szerint többek között a római katolikus világegy­ház javát is szolgálná, ha a csángók magyar anyanyelvü­kön vehetnének részt az egyházi életben. Elítéljük az ártatlan erdélyi magyarok ellen indított alap­talan rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárásokat. Köve­teljük ezeknek megszüntetését, továbbá a jogtalanul meg­hurcoltak azonnali szabadon bocsátását és számukra a tel­jes igazságtételt. Ismételten kifejezzük azt a szándékunkat, hogy Magyar- országon és a nagyvilágban fölemeljük szavunkat minden kisebbségi helyzetbe taszított magyarért. Együtt dolgozunk testvérszervezeteinkkel a közösen megteremtett Együttmű­ködési Tanácsban, minden pártpolitikától függetlenül egye­temes nemzeti felelősségünk alapján. (OS) A döntés októberben várható Egyesülnek a szocdem pártok Új nemzedéket kell felnevelni Egységes szociáldemokrata párt létrehozását határozta el szombaton a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), A Független Szo­ciáldemokrata Párt (FSZDP) és a Szociáldemokrata Nép­párt (SZDNP). Az egyesülést előkészítő szombati értekezle­tükön a közös szándékot rög­zítő politikai nyilatkozat elfo­gadásán kívül is megállapod­tak, hogy az új párt nevéről az október 2—3-án tartandó egységesítő kongresszus hatá­roz majd. Király Zoltán, az SZDNP elnöke az értekezletet követő Még ebben az évben létre kell hozni a szakági gazdasá­gi kamarákat, mert a költség- vetési hiány jövőre olyan mértékű lehet, hogy az állam a lakossági megtakarításokat fogja felélni — mondta Szűcs György, az IPOSZ elnöke a Pécs Expo tegnapi rendezvé­nyeként megszervezett kisvál­lalkozói szakmai napon. A többpárti parlamenti és a koalíciós kormány olyan helyzetet teremtett, hogy a politika szinte percenként be­folyásolja a gazdaságot — hangoztatta az IPOSZ-elnök a kamarai szerveződést sürge­tő kijelentései indoklásaként. Több millió embernek a vál­lalkozásokban való elhelyez­kedését kellene segíteni, sajtótájékoztatón leszögezte: a történelmi szociáldemokrá­cia túljutott a mélyponton, s az egységesülés után ütőké­pes politikai tényezővé vál­hat. Véleménye szerint azért is szükséges az új párt létre­hozása, mert a szociáldemok­raták külön-külön nem képvi­selnének elég erőt az 1994-es választásokon. Borbély End­re, az MSZDP elnöke kérdés­re válaszolva elmondta: a le­endő párt nevéről az októberi kongresszus dönt majd, ám ők a Magyarországi Szociál­demokrata Párt név továbbvi­telét javasolják. vagy abban tanácsot adni, hogy milyen képzettség szük­séges ahhoz, hogy valaki önálló vállalkozásba fogjon. Az érdekvédelem egyik leg­fontosabb célja azt elérni, hogy a magyar termékeket a magyar kereskedők el tudják adni; hogy minél többen dol­gozhassanak, csökkentve ez­zel a munkanélküliek számát. Bornemissza Tamás, a VOSZ elnökségi tagja arra fi­gyelmeztette a vállalkozókat, hogy korrupcióra adhat alkal­mat a fejlesztési támogatások elosztása, hiszen a rendelke­zésre álló összeg csak tíz szá­zaléka az igényeknek, ezért fennáll a veszélye annak, hogy nem a megalapozott igé­nyeket elégítik ki. (Folytatás az 1. oldalról) A szónok, Surján László a többi között elmondta: a KDNlj-nek elsősorban nem a hatalom megszerzéséért, ha­nem azért kell munkálkodnia, hogy ez a becsapott, megnyo­morított, kétségbeesett nép végre magára találjon. A párt a keresztényszociális eszmék érvényesítését, Magyarország szellemi és erkölcsi újjáépíté­sét tartja legfőbb feladatának. Ehhez egy új nemzedéket kell felnevelni, amelyik végre rá­jön arra, hogy gazdája saját ha­zájának. A néppártiság arra kö­telez, hogy ellentétes érdekek esetén rámutassunk a közös nevezőre, mert ha a választó- polgár észreveszi rajtunk a har­mónia jeleit, mellénk fog állni — hangsúlyozta. A megújho­dás feltételeként határozta meg az igazságtételt: „mi nem a 80-90 éves emberek meghur- colását, hanem a bűnök hivata­los megállapítását és a bűnö­sök megnevezését akarjuk. Enélkül csak üszkösödik a nemzet sebe, mert ha nem néz szembe múltjával, akkor kép­telen biztos talajra építkezni” — fogalmazott a szónok. Több, az európai erdők védel­mét szolgáló határozatot írt alá 38 európai ország erdészetért fe­lelős minisztere és államtitkára, a június 16. és 18. között tartott finnországi miniszteri konferen­cián. Szabó János földművelés­ügyi miniszter szombaton a ha­zatérése után a Ferihegyi repülő­téren tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az egyes országok számára ajánlásként megfogal­mazott határozatok az erdők élet- folyamataiba történő minimális beavatkozást, az állatállomány és a növényzet egységének és sokszínűségének fenntartását, új kezelési stratégia kidolgozását szorgalmazzák, az erősödő kli­A pártelnök az ország előtt álló igen fontos feladatnak je­lölte meg a közbintonság to­vábbi erősítését, a jog és az er­kölcs harmóniájának visszaál­lítását, a szociális biztonság megteremtését. Ez utóbbi fon­tos kritériuma a nyugdíjak re­álértékének megőrzése. A kul-- túra területén a nemzet szelle­mi és erkölcsi felemelkedésé­re törekszik a párt, a nemzeti értékek ápolásával. Ezen be­lül a közoktatás fejlesztésére az egyetemek autonómiájá­nak szélesítésére, a tudomá­nyos kutatások fokozott támo­gatására helyezik a fő hang­súlyt. A KDNP és az egyházak kapcsolatrendszerérői kijelem tette, hogy a párt az egyházak szabadságát és működőképes­ségük teljes körű biztosítását támogatja. Ezt nem azért te­szi, mert mint sokan állít­ják —' hűbérese az egyházak­nak, hanem azért, mert a ma­gyar jövő elképzelhetetlen egyházak nélkül. Az országos találkozó zárá­sa után tartott sajtótájékozta­tón kérdésekre válaszolva Sur­ján László elmondta: a két matikus felmelegedés ellensú­lyozására pedig az országok kö­zötti erdészeti együttműködés fejlesztését irányozzák elő. Magyarország számára ezek az irányelvek nem jelentenek merőben új feladatokat, hiszen a hazai, több mint 200 éves, tu­datos erdészeti munkának kö­szönhetően, e törekvéseket a szakemberek már korábban megfogalmazták. A tárca hama­rosan befejezi az erdőtörvény előkészítési munkáit és a jelenle­gi törvényi szabályozás is támo­gatja az új telepítéseket. Fontos feladat lesz a szaktanácsadási rendszer és együttműködés ki­dolgozása. Az európai erdők nap során elhangzottak egyér­telműen rávilágítottak arra, hogy a KDNP egy önálló párt és nem az MDF vazallusa. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy nem lehet hatféle feleletet adni az ország problé­máira, tehát hat párt is sok a parlamentben. A fejlődés irá­nya afelé mutat, hogy hosszú távon csupán keresztényde­mokrata, szociáldemokrata és liberális alternatívák létezhet­nek, az adott belpolitikai hely­zetben azonban értelmetlen dolog pártegyesítéseken gon­dolkodni. A KDNP senkivel sem kíván választási koalíciót kötni. Az első fordulóban egyértelműen meg akarja mér­ni saját magát. Mint közép­párt, tárgyalási szintig min­den politikai erő felé nyitottak. Az országos találkozó befe­jezése után a küldöttek külön autóbuszokkal Lillafüredre utaztak, ahol részt vettek az el­múlt évtizedekben elromoso- dott és most helyreállított lilla­füredi kápolna és kálvária, to­vábbá a Nagyboldogasszony- szobor és a Limpiádesz ke­reszt egyházi felavatásán és megszentelésén. többsége ugyanis olyan orszá­gokban található, amelyek nem rendelkeznek az erdőkultúra fej­lesztéséhez szükséges anyagi fe­dezettel. Európában minden ötö­dik, elsősorban tűlevelű fát káro­sít a növekvő légszennyezett­ség, és ezek nagy része is a ne­héz pénzügyi helyzetben lévő országokban, elsősorban a volt Szovjetunió tagállamaiban talál­ható. A miniszter elmondta azt is: az idei aszálykárok ellensúlyo­zására 2,5 milliárd forintot for­díthat a tárca a kártételek enyhí­tésére és a jövő évi termést meg­alapozó őszi munkák finanszíro­zására. Kanadaiak hazánkban Dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bí­róság elnöke meghívására szombaton delegáció élén Bu­dapestre érkezett Antonio La­mer, Kanada főbírója. Az egyhetes magyarországi prog­ram során a küldöttséget fo­gadja dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, dr. Só­lyom László, az Alkotmánybí­róság elnöke, dr. Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. A vendégek megbe­szélést folytatnak a Legfel­sőbb Bíróságon, és ellátogat­nak a Fővárosi Bíróságra, va­lamint a Veszprém Megyei Bíróságra. Maradjanak ott? A népben, a nemzetben gondolkodó magyar írók találkoztak Balatonszár­szón 1943-ban. Ez a talál­kozó olyan híres lett, hogy bizonyos körökben Szárszó nevét hogyha ki­ejtik, sok embernek egyértelműen ez a múlt jut az eszébe. Pontosab­ban jutott. Ugyanis most a hét végén volt egy újabb szárszói találkozó, korántsem népi és nem­zeti indíttatású, amelyet Farkasházy Tivadar köz­szatirikus rendezett, s amelyen ott volt minden­ki, aki a pesti flaszteren valamit is számít De jö­vőnk — kiderülhetett ott — igencsak jó kezekben van, hiszen Kupa Mi­hály mellett ott volt két régebbi „sikeres” pénz­ügyminiszter is, nevezete­sen Békési László és Medgyessy Péter. No de, az országmentők között találjuk még Horn Gyu­lát, Bauer Tamást, Ta­más Gáspár Miklóst, s természetesen Palotás Já­nost és Gombár Csabát, aki, mint arról a Vasár­napi Hírek beszámol: „Bölcs volt megint”. No, ha a szárszói, eme Rasz­teres találkozóról szólva bölcsként emlegethetik a rádió volt elnökét, akkor kerek-perec kijelentem, ebből a fajta hornos— medgyessys—farkasházys országmentésből nem ké­rek! Nem kérek még ak­kor sem, ha legalábbis a tudósító szerint a fldesze- sek, kik jelen voltak, oly jól bírták a strapát, hogy kivilágos virrada­tig ébren tudtak marad­ni a tábortűz mellett. Eh­hez gratulálok! A fényes társaság természetesen közös közleményt is ki­adott, amely így szól: „Itt voltunk...” — Ha oly cinikus lennék, mint némelykor a „találkozó” résztvevői voltak, egysze­rűen azt mondanám: jó lenne, ha ott is maradná­nak. Am ezt azért sem mondhatom, mert Szár­szó egv tisztes hely. (Vödrös) Budapesten találkoztak a NATO-csapatok szakácsai, hogy megmutassák, mit tudnak főz­ni katonáiknak. A Magyar Honvédség első ízben rendezte meg az európai katonaszaká­csok versenyét. Az itt elkészült ételeket társadalmi zsűrin kívül a helyszínre érkezők is megkóstolhatták. Erdősi Ágnes felvétele Kisvállalkozók napja A politika befolyásolja a gazdaságot Erdészeti együttműködés Milliárdok az aszálykárokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom