Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-18 / 140. szám

PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM Ára: 13,50 forint :'h .........................; J ÚNIUS 18., PÉNTEK Bizottsági döntés Egészségvédő programot hirdettek Minden étel gyógyszer Mint minden újat, a korszerű táplálkozást is meg kell szók- nunk egészségünk érdekében Az Országgyűlés oktatási bi­zottsága elfogadta azt a módo­sító indítványt, amely kötele­zően -— az iskola típusától, fenntartójától függetlenül — előírja a szülői jogokat meg­erősítő iskolaszék létrehozá­sát. A szakképzési törvényja­vaslathoz benyújtott módosí­tó indítványok megvitatása után a testület tegnapi ülését teljesen a közoktatást szabá­lyozó jogszabály-tervezet tár­gyalásának szentelhette. A hét folyamán csaknem 800-ra duzzadt módosító indítvány közül a képviselők a fogyaté­kos gyermekek állapotának megfelelő pedagógiai ellátásá­ról, az iskolaszékek és a diák­önkormányzatok létrehozásá­ról, szervezeti felépítéséről, il­letve jogairól tárgyaltak. Az oktatási bizottság véleményt nyilvnánít a nevelési-oktatási intézmény működésével kap­csolatos valamennyi kérdés­ben. A tanulói önkormányza­tok kérdésköre kapcsán hosz- szas vita alakult ki a — a diákkörök jogosítványát szű­kíteni kívánó — művelődési tárca mellé álló koalíciós, va­lamint — a tanulói jogkörök bővítése mellett érvelő — el­lenzéki és független bizottsá­gi tagok között. Beke Kata szertint: csak a jogi, hivatalno­ki szemlélet tételezheti fel azt, hogy az iskola, mint a sza­badság és bizalom elvein ala­puló intézmény, nem kizáró­lag azokat a tevékenységeket támogatja, amelyek a diákok normális szellemi és testi fej­lődését szolgálják. A Kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban működő BIOFIT Egészségvédő Klub és a Vita­lis Életvédők Egyesülete teg­nap termékbemutatóval egy­bekötött fórumot szervezett, betegek, helyi orvosok és egészségügyi szakemberek, il­letve a megyei tisztiorvosi szolgálat munkatársai részvé­telével. A téma egy hazánk­ban még újnak számító élet­módváltozást ajánló prog­ram, a makrobiotika volt, melyről a nemzetközileg is is­mert szaktekintély, az ameri- kában élő magyar származá­sú Ron Rosenthal tartott elő­adást. — Ősi orvosi jelszó volt — mondta a szakember — hogy minden étel gyógyszer. Ennek igazságtartalmát össze­hasonlítva eleink táplálkozás­beli szokásaival, illetve az azokkal összefüggő egészsé­gi állapotukkal, a mai helyzet is igazolja. Nem véletlen ugyanis, hogy olyan nagy számban betegszenek meg napjainkban a világon az em­berek rákban vagy szív- és ér­rendszeri bántál makban szen­vednek. Ezek egyik oka az ál­lati eredetű termékek túlzott fogyasztása, aránytalanul nagy fehérje- és zsiradék szer­vezetünkbe jutása. A Ron Rosenthal által is említett, illetve a hazai Vita­lis Életvédők Egyesülete ré­széről is immár négy eszten­deje felkarolt és terjesztett módszer nem elsősorban táp­lálkozási tanácsadás. A mak- robiotikai komplex életmód­beli változást vár el a követői­től annak érdekében, hogy a benne megfogalmazott elvek hatékonyan kifejthessék fiata­lító, betegségmegelőző és gyógyító hatásukat. Mit kell enni és tenni an­nak érdekében, hogy elkerül­hessük a leggyakoribb meg­betegedéseket? E kérdés köré szőtte az amerikai ven­dég a magyarázatát. Elmond­ta, hogy az úgynevezett pira­mis elvnek megfelelően alul­ról felfelé építkezve: sok ga­bonafélét, arányosan keve­sebb zöldség jellegű termé­ket és meglehetősen kevés húst, illetve állati fehérjét kell, illetve szabad fogyaszta­nunk. — Természetesen nem vár­ható egyik napról a másikra eredmény —mondta Ron Ro­senthal. — Először ugyanis meg kell ismerkedni a makro- biotikával, ki kell magunkon próbálni e módszert, s csak utána kaphatunk választ a kér­désre: valóban jobban érez- zük-e magunkat így táplálkoz­va, mint korábban. Az első lépéshez a kerepes­tarcsai kórház Egészségvédő Klubja is igyekezett hozzáse­gíteni az érdeklődőket: az el­méleti tájékoztatás után ter­mékbemutatót és kóstolót szervezett a hallgatóknak azokból az ételekből, melye­ket a makrobiotika módszeré­nek alkalmazói is fogyaszt­hatnak. M. É. Olcsóbb árak, mint a fővárosban „Fér”Kisáruház Kerepestarcsán Határidő-módosítás Útépítési pályázat A sorban a hatodik a Kerepes­tarcsán tegnap megnyílt „Fér” Kisáruház: a Kereske­dő Kft. Csömörtől Pécelig az elmúlt két esztendőben már öt helyen tette le névjegyét. Míg az elsőként említett tele­pülésen egy vas és műszaki cikkek eladására szakosodott üzlet várja a vásárlókat, utób­bi helyszínen a hasonló profi­lú bolt mellett egy lovarda és a Holdfény presszó is a kft. tulajdonában van. A kerepestarcsai áruház — kínálatával, méretével — ki­emelkedik a sorból. Míg az udvari részen a hagyomá­nyosnak tekinthető vasáruk kínálatából válogathatnak a vásárlók (az itt feltüntetett árak sokkal alacsonyabbak a hasonló profilú boltok árai­nál), a szép kivitelű kisáru­ház belső három szintjén a Samsung és Philips, a Zanus- si és a Hajdú, illetve a Lehel termékek mellett a legkülön­félébb korosztálynak kínál­nak ruhát, mezőgazdasági és konyhai, háztartásvezetéshez nélkülözhetetlen felszerelése­ket. Emellett nyomtatványt, papír- és írószer áruféleséget, szerszámokat és víz-, gáz-, il­letve fűtésszerelési anyago­kat is megtalálnak a helybéli­ek. (Folytatás a 6. oldalon) A mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekö­tő vagy bekötőút építésére be­nyújtható pályázatok határide­jét június 30-ra módosították — tudtuk meg Szálai Bélától, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium út- és hídosztályának vezetőjétől. A pályázati felhívásra önkor­mányzatok jelentkezhetnek. A részletes feltételeket a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő ez évi 8-as számából tudhatják meg az érdeklődők. Bár a pályázatra Pest me­gyéből is számos önkormány­zat jelentkezett már, sokak fi­gyelmét elkerülte a felhívás. Az új határidő lehetővé teszi számos település számára, hogy összeállítsa a pályázati anyagot. Ez azért is fontos le­het bizonyos helységek számá­ra, mert más beruházások — csatornázás, gázbevezetés — miatt viszonylag szerény ösz- szeget tudtak elkülöníteni a költségvetésben útépítésre. A kedvező' ár máris megmutatkozott: a tegnapi ünnepé­lyes megnyitót követően többen azonnal be is vásároltak. Hancsovszki János felvételei A kormányzó Vitéz nagybányai Horthy Miklós 125 évvel ezelőtt, e napon született a Szolnok megyei Kenderesen. Csaknem negyed századon át volt Magyarország kor­mányzója. Vesztett háború, Kun Béláék vörös diktatúrája, az országot szétdaraboló trianoni döntés, és nem utolsósor­ban a több évszázados idegen uralom után vette kézbe a kormánykereket. Pályája, sorsa jól tükrözi a történelmi vál­tozásokból adódó súlyos ellentmondásokat, megpróbáltatá­sokat. Lovas tengerész — mondták róla nem egyszer gúnyos ci­nizmussal azok, akik soha nem érezték e szavak súlyát, a mögöttük megbúvó tragédiát. Horthy 1919. november 6-án nemzeti hadserege élén, fehér lovon, valóban admirálisi egyenruhában érkezett a fővárosba. Katonai pályája ugyan­is a monarchia haditengerészeténél ívelt a magasba. Az első világháborúban előbb cirkálóparancsnok, majd flotta­parancsnok és ellentengernagy, végül az osztrák—magyar flotta főparancsnoka lett. Az elmúlt évtizedekben személye a hazai marxista törté­netírás egyik legfőbb céltáblájává vált. Számos igaztalan váddal és rágalommal illették, mintegy ezzel is indokolva a magyarországi bolsevizmus történelmi létjogosultságát. Tu­datosan elhallgatták, hogy Horthy az ország kormányzója­ként az új erőpróbára készülődő nagyhatalmak szorításá­ban, az elszakított országrészek visszaszerzésének reményé­től hajtva igyekezett megtalálni az adott körülmények kö­zött járható helyes utat. Jó szándékú, tisztességes, de nem hiba nélkül tevékeny­kedő államférfi volt, akit a második világháborúval bekö­szöntő újabb tragédiákért jóval kevesebb felelősség terhel, mint azt a történelemhamisítók állították. Ma, a tárgyila­gos értékelések, elemzések nyomán már nem kételkedhe­tünk az emlékirataiban megfogalmazott alábbi gondolatai­nak őszinteségében: „Ha a magyar parasztság, a mi fajtánk életforrása száza­dokon át tanúsított nemzeti érzését, Istenbe vetett hitét, tisz­ta erkölcsét, katonai vitézségét és szorgos munkakedvét a terror és az idegen megszállás megpróbáltatásai közt is megőrzi, ha nem támogatja a hatalomra éhes politikai tör­tetőket, akik osztálygyűlöletet hirdetnek és a tömegek ala­csony ösztöneit ingerük, akkor majd egy napon ismét való­ra válik a magyar szabadság. E szabadság védelmének és megőrzésének szenteltem életemet Bánó Attila Súlyos gondok a mezőgazdaságban A Tahitótfaluban lévő Kék Duna Mezőgazdasági Szövetke­zet évtizedek óta az ország legnagyobb szamócatermesztője. Mivel szakszövetkezet, a földek magántulajdonban vannak, de megrendelésre elvégzik a tulajdonosok földjeinek talaj­munkáit, a műtrágyázást, és az öntözést is. A Szentendrei-szi­geten mintegy 40 hektáros összefüggő epertáblán érett az el­múlt években a friss gyümölcs a vásárlóknak és a konzerv­gyáraknak. Ugyanakkor az idei aszály következtében még a tavalyi évihez képest is lényegesen kevesebb a termés, a szo­kásosnak mintegy a fele. Hansági Dénes, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy ez a csa­padékban rendkívül szegény időszak, valamint a téli és a ta­vaszi csapadékhiány felbecsül­hetetlen károkat okoz a mező- gazdaságnak. Csak a gyenge epertermés ötszáz termelő be­fektetését, egész. évi munkáját tette tönkre. A földieper fejlő­déséhez állandóan nedves talaj­ra volna szükség, ezzel szem­ben az aranyat érő májusi esők csupán 4,9 milliméter csapadé­kot hoztak, ami a tavaly május­ban mért mennyiségnek csupán az egytizenötöde. Ilyen ala­csony adatot közel fél évszáza­da nem mértek. Az utóbbi években folyama­tosan drágult az öntözés, emel­kedett a gázolaj és a permetező­szerek ára, így a termelők nye­resége messze elmarad munká­jukhoz képest. A bajt tovább te­tézi, hogy a talajvíz szintje lé­nyegesen csökkent, tehát azok, akik a csapadék pótlására kutat fúrattak, a korábbi 3-4 méter helyett csak 8-10 méter mélyen bukkanhattak vízre. Sajnos a Dunából kiszivattyúzható víz- mennyiség sem korlátlan, és ha­csak az időjárás nem változik meg lényegesen, a súlyos gon­dok tovább szaporodnak. Az eperéhez hasonlóan szo­morú képet fest a kukorica, a búza, az árpa és a borsó helyze­te, amelyek közül az utóbbi nem tudta kinevelni a megfele­lő számú hüvely egynegyedét sem, és a benne található sze­mek száma a várható 7-9 he­lyett csupán 1-3. A kukorica, a búza alig ér térdnél feljebb, és a burgonya jó része is csak most csírázik — a múlt heti ál­dásos eső hatására. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom