Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-16 / 138. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JUNIUS-16., SZERDA A budakeszi népfőiskola záróünnepsége után Az önművelés útjai Huszonkét, országosan elfogadott számítógépkezelői oklevél ünnepélyes kiosztásával ért véget hétfőn, a Buda- környéki Szakosító Népfőiskola tanfolyama a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Házban — amiről lapunk tegnapi számában hírt adtunk. A két féléves intenzív kurzuson a felnőtt hallgatók a manapság széleskörű elhelyezkedést biztosító szakmai tudás mellett a társadalomba való egyenrangú beilleszkedéshez szükséges műveltséget és közéleti ismereteket szereztek. A siker igazolja: a harmincas-negyvenes évekbeli hőskorhoz hasonlóan ma is társadalomátalakító szerepet tölthet be a népfőiskola — ha akadnak értelmiségiek, akik felismerik: a tudatlanság felszámolásával lehet embertömegek sorsán változtatni. Ezekért a rétegekért felelősséget éreznek, és megsegítésükre vezető értelmiségiek sorát képesek a közreműködésre megnyerni. Erről vallottak az ünnepélyes oklevélosztáson a népfőiskolát életre hívó Gál András főiskolai tanár, a Budapesti Székely Kör titkára, és a munkában közreműködő, vagy azt támogató értelmiségiek. „A szakosító népfőiskola tanárai nem csak szakmájuk kiváló művelői, hanem olyan kiemelkedő személyiségek, akik emberi magatartásukkal és tudásuk tartalmának átadásával járultak hozzá a Móricz Zsigmond által is megjelölt célkitűzéshez: Jobb polgárt, jobb hazafit, jobb embert”. — mondta Gál András. És hálával sorolta a neveket: Nemeskürti István irodalomtörténész, Macskássy Izolda grafikusművész, Szerváti- usz Tibor szobrászművész, Kosztin Árpád történész, Fábián János helyettes legfőbb ügyész, Domokos Sándor, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, Török József, a szakoktatást végző gimnáziumi tanár, Németh László plébános... és sorban tovább a nagyterem első két sorában ülő tanárokét. Köszöntötte a fővédnök Für Lajos honvédelmi minisztert, a népfőiskolát anyagilag és erkölcsileg támogató Szemereki Zoltán budakeszi polgármestert, a szervezést és gazdasági vezetést vállaló Pék Lajos művelődési ház-igazgatót és a szakoktatáshoz az infrastruktúrát biztosító Ember Istvánt, a helyi Nagy Sándor Gimnázium igazgatóját, valamint Kiss Istvánt, a Magyar Ipar- szövetség Oktatási Központjának igazgatóját, a vizsga- bizottság elnökét. És elismerését fejezte ki az önképzésre vállalkozó felnőtt diákok nagy erőfeszítést igénylő, sikeres munkájáéit. A szakmai tudás mellett az önbecsülésre nevelés volt a népfőiskola legfőbb haszna — hangsúlyozta Szemereki Zoltán. — Ezt az önbecsülést, ezt a maga- biztosságot vigyék magukkal. Mert eredményeket csak így lehet elérni — mondta. Nemeskürti István nagy XIX. századi „népfőiskolások” példájával igazolta szemléletesen: fellendülő korokban siker koronázza az önművelődésre vállalkozók erőfeszítéseit. Arany Jánosnak még érettségije sem volt. Iskolájául Széchenyi Hitele és Ilosvai Toldija szolgált. A falusi néptanító, Gárdonyi Géza is önerőből szedte össze azt a műveltséget, amellyel aztán egész nemzetet nevelt. Juszth Zsigmond földbirtokos az ország távoli csücskében parasztokkal és parasztoknak játszott Shakespearet és Mohert. Példájáról hallva Nemeskürti édesanyjának nagybátyja, az aszali plébános görög drámákat tanított be a helyi parasztoknak. Egyedül a főszerepet bízta a faluban született Jászai Marira. Elképzelhető a nevelő hatás szereplőre és közönségre egyaránt. — Hasonló kezdeményezés járt itt sikerrel — mondta. — Aki elvégezte a népfőiskolát, tudást szerzett. A közös történelmi múlt mellett ez a saját magunk által megszerzett tudás az, amit soha most teremtjük. S ez csak akkor lesz érték a kései utódok számára, ha úrrá leszünk a negyven éven át ránk kényszerített tudatlanságon, és szellemi javainkat a társadalom, a politikai közélet javára fordítjuk. Mert a tájékozatlanság, a tudatlanság ezek kibontkozásá- nak legnagyobb kerékkötője — mondta. Ezért az egykori Móricz-i jelmondat a „Hagyd a politikát, építkezz!" helyett mai jelmondatunk: „Politizálj és építkezz!" Kiss István intézményük további szakmai és erkölcsi támogatását ajánlotta fel. Macskássy Izolda szép beszéd helyett egy szekfűt tűzött Gál András gomblyukába; e gesztussal köszönve meg fáradhatatlan és elkötelezett munkáját. Majd Für Lajos és Török Lajos közösen adták át az okleveleket a sikeresen vizsgázó hallgatóknak. Az ünnepséget, a A népfőiskola végzősei nem lehet tőlünk elvenni — zárta szavait. Für Lajos a két elvehetet- len tulajdon összefüggéséről szólt. A leendő múltat Vimola Károly felvétele helyi Gabrielli Madrigál Kórus és Faragó Laura énekesnő ihletett műsora tette még emlékezetesebbé. Veszelszky Sára Könyvjelző A földváraktól a fellegvárig Gyönyörű könyvet jelentetett meg az Officina Nova Könyvkiadó, mely könyv nem igen szorul rá, hogy népszerűsítsük: alaig-alig kapható már, készüljön föl az esetleges hosszas utánjárásra is, aki meg akarja venni. Talán azért a kelendősége: nem csupán gyönyörű, de a szívünkhöz szóló is. A címe Magyar várak. A történelmünk néz ránk lapjairól. Harminckilenc magyarországi várról készültek Gink Károly fotóművésznek a kötetben látható képei — negyvenedik talán lehetett volna a Börzsöny erdői rejtette Drégely vár romja, én legalábbis azt hiányolom legjobban —, a könyv szövege, a bevezető a váraknak, azok történeté- : nek ismertetése pedig Vargha Balázstól származik. Kövek, omló falak, ablaknyílások, helyiségek, melyek fölött nem a mennyezetet, az eget láthatjuk. Faragott oszlopok, réges régen a kőbe faragott figurák, falfestmény maradványok. Aztán vámnak viszonylag épen maradt, szépen helyreállított várak is, melyekben múzeumot, köny- tárat, sőt — mint például a pécsváradiban, a siklósiban — szállodát rendeztek be. Az erkélyek, a tornyok miről mesélnek? Kik álltak meg rajtuk, kik néztek szét róluk? Kik jártak-keltek a falak közt? Kik imádkoztak a várkápolnákban? Hogyan várták itt az ellenséget? Különösen hegyteteji romok falán elüldögélve képVisegrád zelheti bele magát az ember a várvédők lelkiállapotába, ha sokáig néz a távolba, szinte megpillantja a közelítő, felvonuló ostromló seréget, mivel szemben majd helyt kell állnia. A kötetbe bekerült megyénkben található várat, Vi- segrádot ábrázoló képek több oldalt megtöltenek. Hiszen Visegrádon mindenre van példa, itt van fellegvár és palota, omló falak és akár ma is meglakható termek, sok díszes fa- ragvány. IV. Bélától Mátyás királyig építették, megjelenik az építményekben a komor középkor, a könnyed gótika, az örömet sugárzó reneszánsz. S megjelenik itt, a közelben, a környéken, a várfalakról, teraszokról jól láthatón a legújabb veszély, az újmódi rombolás, a természet tönkretétele, lent a Dunán, szemben Nagymarosnál. (Nádudvari) Az Erkel-év rendezvényeiből Emléktáblát avattak Erkel Ferenc száz évvel ezelőtt meghalt ugyan, de kevés olyan magyar zeneszerző van, aki a nemzettudat megerősítésében, ápolásában, az értelmiségi lét felmutatásának személyes példájában olyan rendkívüli egyéniség lett volna, mint amilyen ő volt. Erkel munkássága magába foglalta az értelmiségi lét teljes skáláját: komponált, tanított, igazgatott, közéleti tevékenységet egyaránt végzett — hangsúlyozta Fekete György művelődési és közoktatási helyettes államtitkár azon a tegnapi ünnepségen, amellyel a száz esztendővel ezelőtt elhunyt zeneköltőre emlékeztek. A magyar dalmű megteremtője halálának centenáriumán emléktáblát avattak a régi Zeneakadémia And- rássy úti falán. Erkel 1879 és 1886 között e házban lakott és irányította az intézményt. Az emléktábla Szervátiusz Tibor szobrászművész alkotása. A tisztelet és a megemlékezés koszorúját helyezte el a szülőhely nevében Pocsay Gábor, Gyula polgármestere, a fővárosi önkormányzatot Schneller István főpolgármester-helyettes képviselte. A művelődési tárca nevében Fekete György, az Erkel Ferenc Társaság képviseletében Bó- nis Ferenc koszorúzott. Elhelyezték virágaikat a Liszt Ferenc Társaság, a Zeneművészeti Főiskola, a Magyar Zenei Kamara, a Magyar Zenei Tanács és a Magyar Zeneművészeti Társaság vezetői is. Az emléktábla-avató ünnepség az Erkel komponálta Szózat dallamaival ért véget. A megemlékezést követően Erkel-művek csendültek fel a régi Zeneakadémián tartott hangversenyen. A Nemzeti Színház egykori főzeneigazgatójának és az országos magyar királyi Zeneakadémia igazgatójának munkásságát villantja fel az a kamarakiállítás, amely az Andrássy úti—Vörösmarty utcai épület Zenetörténeti Kutatótárában látható. István király Erkel Ferenc: István király című operáját augusztus 20-án párhuzamosan mutatja be a Bartók Rádió és a Magyar Televízió 1-es csatornája. Erkel 1884-ben felkérésre, az Operaház megnyitására komponálta a művet. A há- romfelvonásos drámai alkotás a zeneszerző utolsó operája, amelynek ősbemutatója 1885-ben volt. Az István király új hangfelvételének elkészítésével befejeződött az Er- kel-életmű rádiós zenei feldolgozása. István király szerepét Martin János énekli, Gizella királynét Takács Tamara szólaltatja meg. Imre herceget Daróczi Tamás, Cresi- mirát, Imre feleségét Szendré- nyi Katalin kelti életre. A hangfelvétel a Magyar Rádió Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának közreműködésével készült. Az opera zenei anyagát Németh Amadé, a Dobsa János nyomán készült librettót Ruitner Sándor dolgozta át; Várnái Antal szövegét pedig Dalos László írta újra. Az opera rádiós változata Ruitner Sándor irányításával készült el. Tar hősi napok Erkel-díszhangversennyel kezdődik szombaton Tarho- son, a Zenepavilonban a tizenhetedik alkalommal szervezett Békés-Tarhosi Zenei Napok eseménysorozata, amelynek zárókoncertjeként július 18-án — szintén a Zenepavilonban — Bach- és Haydn-estet tartanak. Az 1945 után Tarhoson alapított első magyar állami énekiskola hagyományait ápoló zenei rendezvény második hétvégi programja — június 26—27-én — a Zenepavilonban a citerások országos találkozója lesz, június 29-én pedig Békésen, a református műemlék templomban rendezik meg a Sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus vegyeskar hangversenyét. Ugyancsak a békési templom ad helyet Ella litván orgonaestjének, a művész július 4-én vendégszerepel Békésen. Július 12-én a tarhosi Zenepavilonban Matuz István fuvo- laestjét élvezheti a közönség, július 13-án pedig Friss Antal emlékére lesz Tarhoson hangverseny. A zenei napok idején a Békési Galériában kiállítás nyílik a reformkorról és megtartják a Békés-Tarhosi Baráti Kör évi közgyűlését. Életmű-kiállítás Miskolcon Nyolcvanéves a Tokaj ''festő-, jeként ismert Tenkács Tibor, aki fél évszázada alkot és tanít a hegyaljai kisvárosban, barangol és fest a gyönyörű zempléni tájakon. Születésnapja alkalmából hétfőn a Miskolci Galéria termeiben a tokaji polgármester, Májer János nyitotta meg a mester életmű-kiállítását. A tárlaton összesen 117 Tenkács-kép látható: grafikák, linóleumés fametszetek, festmények, pasztellképek, színes krétaképek, olajjal, temperával festett művek. Rajzain, metszetein a Hegyalja embereit örökítette meg, festményei az évszakok változásairól, a táj és a természet örök megújulásáról készült feljegyzések. Az életmű-kiállítás 60 év terméséből ad válogatást, és július 4-ig várja a látogatókat
