Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 15.. KEDD Elönti a várost a szenny lé Másfél évtized után újra Vidék egy ígéret csapdájában Sokat kell még tenni azért, hogy fontossági sorrendben mindjárt a Balaton után következő idegenforgalmi tájegység, a Dunakanyar is világszínvonalon fogadhassa vendégeit. Ha például egészséges ivóvízzel akarnak szolgálni a vendégnek, s nem utolsósorban azt akarnak fogyasztani a környék lakói is, úgy meg kell védeniük saját vízbázisukat, a termőtalajt. Szakmai körökben teljesen nyilvánvaló, hogy a főváros vízkészlete is veszélybe kerülhet, ha a Dunakanyarban nem épülnek szennyvízelvezető csatornák, ha az ösz- szegyűlt hordalékot nem távolít- ják el szakszerűen. Tisztában voltak ezzel a jobb parti régió csatornahálózatának megterve- zői. Ennek tudatában adták oda megtakarított pénzüket hozzájárulásként Tahitótfalu. Leányfalu, Szentendre és Pomáz lakói. A csatornaépítés befejezéshez közeledik. Mégis válságról tárgyaltak június 10-én Szentendrén, mint ahogy arról másnapi számunkban röviden beszámoltunk. A válság előtörténete A helyi képviselő-testületek nem tehetnek arról, hogy 1988-ban még egy másik kormány vízgazdálkodási minisztere tett levélben ígéretet arra, hogy a központi főműveket, ahová a csatornahálózat vezetékei befutnak, a VII. ötéves tervben megépíttetik. Ennek megfelelően készítették elő a szentendrei körzet állami célcsoportos beruházását is. A tanulmányterv készítésekor végzett vizsgálat eredményei alapján úgy döntöttek: A szentendrei tisztítótelep bővítése lesz a legcélravezetőbb megoldás. A rendszer beruházási programja 1989 márciusában készült el, s tartalmazta a tisztító- telep bővítését és a főgyűjtő megépítését. Ez utóbbira 1989 nyarán országos versenytárgyalást hirdettek. Itt választották ketté a főgyűjtőépítést és a telep bővítését. Továbbra is hangoztatta a VIZITERV, hogy a telep bővítése a 11. ütemben, állami beruházásként valósul meg. A főgyűjtőt 370 millió forintos költséggel megépítették, idén május 25-én átadták, de nem helyezhető üzembe. Pedig egyre csak azt hangoztatták, hogy a hozzá csatlakozó, az önkormányzatok által építetett vezetékhálózatok elkészítése alatt lesz elég idő a tisztítótelep üzembe helyezésére. Megszűnik a támogatás A történet innentől kezdve bonyolult. Kívülállónak nehéz követni, hogy ki, mikor, kinek adta át a beruházást. A lényeg azonban az, hogy a tisztítótelep mai hatezer köbméter befogadó ék feldolgozó kapacitása helyett 20 ezer köbméteres kapacitás kellene. Ezt szolgálta volna a beruházás II. ütemének befejezése. Csakhogy idén áprilisban levél érkezett a szentendrei polgármesteri hivatalhoz, ami szerint kormányberuházásként nem támogatják tovább a programot. Folytassák azt az önkormányzatok saját lehetőségeik szerint. Ebből származott a baj. A helyi önkormányzatok valamennyi mozdítható tartalékukat a csatornahálózat gyorsított építésére fordították. Önkéntes közműfejlesztési hozzájárulásokat gyűjtve azt ígérték a lakosságnak, hogy üzembe helyezik a csatornákat. Tahitótfalun 123 millió forint plusz áfa költséggel fektetik a csöveket. A tahi oldalon már 250 millió forintos munkálatokat fejeztek be. Leányfalu 363 millió forintos beruházást kezdett el 1992-ben. Szentendrén tavaly 45 millió forintot fordítottak csatornaépítésre, s további 230 milliót szántak még erre a célra. A pomázi építkezés 300 millióba került. Ebben a helyzetben hangoztatta a szentendrei városházán összeült érintettek körében Hat- faludy Bálint, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője: — A beruházások közül csak azt tartottuk meg, amit nem lehet átadni. Megszűnt az állam fejlesztési kötelezettsége. Állami fejlesztési feladat nincs és nem is volt. Utalásként a Ba- laton-vidék központi szerepére, egy mellékmondatként az is elhangzott: Szentendre nem a Balaton. A főosztályvezető azt tanácsolta: Átmenetileg kössék be a vezetékeket, terheljék túl a tiszítót addig, amíg a II. ütemre pénzt szerezve, bővíthetik a kapacitást. Nem helyi érdek Ez a kérdés nyitva maradt annak következtében, hogy dr. Szili Józsefné a Közép-Dunavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság képviseletében megkérdezte: — Na és, ha jön egy nagy zápor, telítődnek a csatornák, s mint tavaly decemberben, megint szennylé önti el a szentendrei Pannónia telepet? Németh Gábor, a város polgármestere is megjegyezte: A bekötéshez csak akkor járulnának hozzá, ha tudnák, hogy a II. ütem állami pénzből megépül. Addig is kérnék, hogy veszély- helyzetben kapjon engedélyt a város a záporelvezető csatornák használatára. A dr. Szél Péter MDF ország- gyűlési képviselő vezette tanácskozás résztvevői, köztük a nyomatékosan érvelő Farkas Vince, a Dunamenti Regionális Vízművek igazgatója, Adorján Istvánná és Budai Mihály, Leányfalu és Tahitótfalu polgármesterei úgy vélték: Nem Szentendre város, nem is a szentendrei körzet egyedüli érdeke a talaj; a vízbázis védelme. Az ennek érdekében folytatásra váró fejlesztés költségeit nem tudná már elviselni a lakosság. Közös levélben kell a kormányhoz fordulni, hogy a beruházást nyilvánítsa újból állami, fejlesztési érdekűnek, hiszen nem számítva az idegenforgalmai, Kisoroszitól Újpestig erről a környékről nyer ivóvizet a főváros is. Szentendre és vidéke nem tudja vállalni a munkálatok súlyos terheit. A kérdés nyitott, mint a még fedetlen csatornák árkai. Kovács T. István Ballagás Kóspallagon „Már búcsúzunk és elmegyünk.'' így zengett az ének szombat délelőtt, a kóspalla- gi tantermekben, az iskola udvarán. Virággal díszített padok, ünneplőruhák és csokrok színpompája tette ünnepélyessé ezeket a perceket, akárcsak a megye más iskoláiban is, talán éppen ezekben az órákban. Szülők, rokonok, falubeliek sokasága volt résztvevője az ünnepségnek, amely itt több volt egyszerű iskolaügynél, inkább a visszakapott önállóság napjaként marad meg az emlékezetben. Tizenöt év után először végzett az iskolában tizenegy falubeli ifjú ember. Azok, akik az első éveiket Verőce iskolapadjaiban töltötték, ahová reggelenként gurult le velük az autóbusz, melynek megállójában ködös, esős, őszi napokon is a kora reggeli órákban várakoztak. Az önkormányzati rendszer hozta meg számukra a változást. Hatvanöt növendéke van most a kóspallagi iskolának, melyben Fülöp Tibor igazgató mondott ünnepi beszédet, s az eseményen részt vett dr. Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is. A nyolcadik osztályt elvégzők közül jövőre öten szakmunkásképző, négyen szakközépiskolában, ketten a budapesti szlovák gimnáziumban tanulnak tovább. Az iskola fenntartása hat és fél millió forintjába kerül az igen kis lélekszámú, ugyanakkor sok, sok anyagi gonddal küzdő község önkormányzatának. — Még ez is kevés —, közölte Csizmadia Vilmos polgármester, akinek az aláírásával félmillió forint külön támogatásért is pályáztak. Időben, biztonságos körülmények között térhetnek haza, több időt fordíthatnak pihenésre, játékra, tanulásra a gyerekek. Ennek az értékét csak azok a szülők tudják igazán megbecsülni, akik másfél évtizedig naponta izgultak a másik faluba járó csemetéikért. K.T.I. Közszolgálati tévéstúdió Piliscsabán Munkatárs: a A polgármesteri hivatal udvarán amolyan elvarázsolt épületre találunk. Leromlott állapotban lehetett, kívülről épp tatarozzák. Ha azonban belépünk, egy jól felszerelt, modern, elegáns, tévéstüdióban találjuk magunkat. Golány István, a stúdió vezetője, és Salamon Zoltán technikus dolgoznak itt. Piliscsaba önkormányzata fontos dolognak tartja, hogy élő napi kapcsolat legyen a hivatal és a lakosság között. Ezért is döntött úgy a képviselő-testület, hogy a költségvetésből erre a feladatra majdnem ötmilliót áldoz. Tavaly novemberben kezdődtek meg a kísérleti jellegű adások, és ezzel egyidőben az épület rendbetétele, átépítése. Párhuzamosan egy kábeltévé társaság is otthont kapott a helyiségekben, amiért Piliscsaba megkapta a tizenhármas csatornán való sugárzási jogot. Golány István korábban a pi- lisvörösvári kábeltévé hálózat munkatársa volt. Régi dédelgetett vágya a tévézés és hobbiként nagyon rég foglalkozik vele. Szerkesztői tanfolyamot most volt alkalma elvégezni, amióta Kasza Péter polgármester felkérte a stúdió működtetésére. Kidolgozott műsoridő még nincs, de a kábeltévé hirdetési csatornáján és a helyi lapban, valamint szórólapokon mindig előre jelzik az adásidőt. Állandó műsor a hétfő esti sportösszeállítás. Tudósítanak a településen történő nagyobb eseményekről, egyenesadásban közvetítik a képviselő-testületi üléseket, amikor élő telefonvonalon keresztül a lakosok kérdéseket tehetnek fel, amelyekre még a műsoridőn belül választ kapnak. Ha nagyobb egyetértés lenne a falvak között — mondja Salamon Zoltán — lehetőség lenne a környező falvakat bekapcsolni a regionális adások közvetítésébe. A lakosság részéről a visszajelzések jók, egyértelműen igénylik a folyamatos adás beindítását. Kezd kialakulni az élő kapcsolat. Egyelőre az adatgyűjtés és kapcsolatkiépítés fázisa zajlik. Terveznek fórumokat különféle témában, mint például az egészségügy, az oktatás. A polgármester, Kasza Péter szerint a folyamatos adást addig nem lehet elindítani, amíg nem tökéletesítik a felszerelést, bár javarészt professzionális képolgármester szülékekkel rendelkeznek, még elkelne egy keverőpult, kamera és apróbb dolgok. Á pénz elfogyott, és most a polgármester támogatókat keres. Végzettsége szerint villamosmérnök, tehát szakmailag is van némi köze a tévézéshez, de hobbiként rég foglalkozik a filmezéssel, rádiózással. A főiskolán a Kandó Rádió munkatársa volt. Salamon Zoltán szerint szakmai tudásával sokat segít a műsorok összeállításában és kivitelezésében. — Sokan vádolnak azzal — mondja Kasza Péter —, hogy a stúdió a polgármester játéka. Én a modem kor lehetőségét látom benne, amelynek révén egy fontos feladatot teljesíthetünk: az emberek naprakész tájékoztatását. Ma, amikor egyre több rémhír terjeng itt Piliscsabán, de az egész országban is rendkívüli szerepe van az objektív tájékoztatásnak. A másik nagy lehetőség, hogy ezen a fórumon bárki szót kaphat, hiszen az Agorát nem tudjuk újra felépíteni. Barfos Csilla s*Öi I Az üvegfalon túl stúdióbeszélgetésre is van alkalom. A hat monitoron a technikus „kever” Vimola Károly feltévele n I írj;«' * 1 1 | j m 6 \ 1 _ M Képünkön Fekete Péter ó'rbottyáni református lelkész ökumenikus istentiszteletet tart a szövetség résztvevőinek Vimola Károly felvétele Őrbottyánban megalakult a Szentmiklós Szövetség (Folytatás az 1. oldalról.) A szövetség feladata a művelődés és a hagyomány- őrzés fejlesztése, mely szerint keresni kell mindazon lehetőségeket, melyek az embereket összehozzák, és segítenek a gondok orvoslásában. Céljuk a hagyomány feltárásán keresztül olyan közös jövőkép elérése, melyben a gyűlölet, a nemzetiségek közötti ellentétek nem terhelik a társadalmat. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy évenként találkozót rendeznek, egymás megismerése mellett közös vállalkozások létesítése, azok segítése, helyi, házi-, népi kisipar megismerése, piacának bővítése érdekében. Elhatározták, hogy mind Erdélyben, mind Szlovákiában összekötő munkatársak segítségével folyamatos kapcsolatot tartanak a csatlakozó településekkel. Gyergyószentmiklós polgármesterével és református lelkészével készült interjúnk holnapi számunkban lesz olvasható. (feke)
