Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 15.. KEDD Magánklinika Pilisvörösváron Ambuláns ellátás és éjszakai ügyelet Ha nincs baj, akkor nincs baj, de ha baj van, akkor Pilis Klinika. Ezt a jól csengő' jelszót választotta magának az a megyében egyedülálló pilisvörösvári klinika, mely nemcsak elsőségével példanélküli, de olyan szolgáltatásokat is képes nyújtani — többek között ambuláns ellátást és éjszakai ügyeletet —, mely az állami egészségügy kapacitását is felülmúlja. Kis türelmet kér Ferenci Zsolt főorvos, a Pilis Klinika vezetője. Ambuláns esete adódott, így várni kell rá. Egy betegért siet el akiről, az időközben megérkezett hozzátartozója segítségével megtudja, hogy krónikusan magas a vérnyomása. Ez okozta most is a bajt. Elájult, s elsősegélyben kell részesíteni. — Ha van időnk ilyen esetekben, általában inkább mentőt hívunk — magyarázza a főorvos úr, miközben az ismét eszméletre tért beteget vigyázza. — Most azonban erre nem volt lehetőségünk: nekünk magunknak kellett a legmagasabb szintű elsősegély- nyújtást megadni a betegnek... A teremtő alkalom Két évvel ezelőtt döntöttek úgy — a főorvos és a felesége —, hogy legyen itt Pilisvörösváron egy magánklinika, idézzük fel közösen a múltat. A vágy arra, hogy sajátjában dolgozzon, természetesen már évek óta hajtotta a szakembert. Csak az alkalmat, s a kedvező lehetőséget kellett megtalálnia ahhoz, hogy a terv megvalósuljon. Ehhez jött kapóra az a pilisvörösvári, eredetileg panziónak készült ház, melyet viszonylag kevés munkával klinikává lehetett alakítani. — Csak egy zsilipet építettünk be a házba, s természetesen kialakítottuk az amerikai típusú kis műtőt is — mondja a főorvos. — Amint készek lettünk a munkával benyújtottuk az épülettervet, s a hozzá kapcsolódó klinikai program- elképzelést is az illetékes hatóságokhoz. Már márciusban megkaptuk az első engedélyeket. Alig egy hónap múlva pedig megkezdhettük a tényleges gyógyító munkát... Sokszínű az a paletta, melyen a Pilis Klinika meghirdeti szolgáltatásait. Igaz, egyes programok beindításához A ház panziónak épült, így — kis átalakítással — könnyen elkészült benne a Pilis Klinika még hiányzik az engedély (például a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a zsírambulancia kezelésekhez), a vállalt programok többségére már fogadnak betegeket Pilisvörösváron. Mivel a főorvos eredeti végzettsége sebész, tra- umatológus, ha lehet így mondani, a klinika fő profilja a baleseti sebészet, illetve a helyreállító, plasztikai sebészet. Egyedi eljárások — Egyelőre nem vállalunk olyan orvosi beavatkozásokat, melyek csak altatással végezhetők el. így a kisebb műtéte- ink mellett leggyakrabban a gyógyszerekkel kezelhető gyomor- és bélpanaszokkal jönnek hozzánk a paciensek, de szép számmal érkeznek fogyni vágyók (nekik egy egyedileg kidolgozott programot kínál a főorvos — a szerk.), a teljes körű szakvéleményre kíváncsiak, vagy a természet- gyógyászati szaktanács után áhítozók. Emellett, mintegy különleges szolgáltatást nyújtjuk betegeinknek a helyben le- gonyolítható EKG vizsgálatokat, melyben három készülék is működik a klinikán, illetve a fővárosi Margit és László Kórházakkal meglévő kapcsolataink révén azonnal kiértéA főorvos urat többen is megkeresték már: nyisson másutt is hasonló egészségügyi intézményt Hancsovszki János felvételei kelhető laboratóriumi (beleértve az AIDS-szűrést is) vizsgálatokat. Ezt a sokféle programot természetesen Ferencz főrovos egymaga nem tudja végrehajtani. Bár tizenhat esztendős egészségügyi praxisa alatt több szakterületen szerzett már jártasságot, azokat az ellátásokat, melyek távol esnek tőle, megbízható kollégákra bízza. Tulajdonképpen ugyanez indokolja, hogy a Pilis Klinikán nincs nőgyógyászati rendelés sem. Mint a főorvos elmondta, eddigi tevékenysége során nem talált olyan szakembert, akire rábízhatná az ilyen panaszokkal hozzá forduló betegeket. „Éjszakai ügyelet, ambuláns rendelés, segélykérés napi 24 órán belül” — hirdeti az a kis röpcédula, melyről ugyan kiderült, hogy jogtalanul nyomtatta a klinika tulajdonosa, de máig is az egyetlen írott értesítő arról, hogy Pest megyében létezik egy ilyen magán egészségügyi intézmény. Zaklat a hivatal — Szájról szájra jár tehát a hír, hogy itt vagyunk — mondja kissé keserűen a főorvos, akinek tevékenységét egyelőre még a szakhatóságok is gyakran megkérdőjelezik, illetve aki épp emiatt olykor felesleges zaklatásnak érzi a hivatalok érdeklődését. — Úgy vagyok vele, hogy ha egyik beteg elmondja a másiknak, hogy élve maradtam a klinikán, s megérte a nem is túl drága (a Pilis Klinika fix árakkal dolgozik — a szerk.), az állami egészségügy szolgáltatásainál jóval színvonalasabb és körültekintőbb kezelésben részt venni, akkor ez a reklám elég is nekünk. S különben is: reményre jogosít fel, hogy már több helyről is megkerestek azzal a kéréssel: nyissak ott is egy hasonló klinikát, mert szükség van arra, amit csinálunk. Maliár Éva A gyáli lőtér újra megnyílik íjászok paradicsoma? Aktív csapattisztekk részéről gyakran elhangzik, a katonaköteles fiatalok úgy vonulnak be szolgálattételre, hogy a fegyverfogás legalapvetőbb szabályait sem ismerik. Ezzel kapcsolatban egyre gyakrabban emlegetik fel a ’45 előtti levente mozgalmat, majd az utxína következő MHSZ szerepét. A maga módján mindkét szervezet amolyan előkatonaság volt, ahol felkészítették a fiatalokat a majdani katonaéletre. Tévedés ne essék, senki nem az MHSZ után nosztalgiázik. Mint olyan, szellemiségében részesé volt a pártállami politikának, feloszlatását ez tette indokolttá. Az már kevésbé érthető, hogy helyébe nem alakult egy olyan szövetség vagy szervezet, mely vállalja fiataljaink előképzését, s tudatosítja bennük a honvédelem kötelességét. A haza védelme kötelesség Mindezt azért írtam le elöljáróban, hogy ezzel is érzékeltessem, nem ok nélkül keresett meg a gyáli lakosok egy csoportja, felhíva figyelmemet a Szabadság tsz. — ma Gyál Holding Szövetkezet — területén egykor kialakított, majd sorsára hagyott lőtérre. Május közepén kimentem a helyszínre. Az ajtón öklömnyi lakat, a bejárat fölött a régi firma — Szabadság MGTSZ MHSZ Lőtere — az épület előtt egy pannó, mely idéz az alkotmányból: A haza védelme a MNK minden állampolgárának kötelessége. — Hát, ez az! — mondja a kísérőm. — Szerintünk ez ma épp úgy érvényes, mint ezelőtt öt évvel. Mi annak idején apait, anyait beleadtunk, minden szabadidőnket itt töltöttük, hogy ez az objektum elkészüljön. Felépült, kedvenc helye lett a tagságnak. Mert nemcsak a céllövők használták. Itt tartottuk a majálisokat, hétvégi mulatságokat. A gyermeknapokat, a nyári ’ gyerektáboroztatást, meg minden olyan rendezvényt, mely a kikapcsolódást szolgálja. (A tényleges lőteret tíz méter magas földsánc választja el egy mesésen szép, hét hektáros parktól.) Nézze meg, mi lett belőle! Nézem. A lőállások palánk- ja lebontva, az épület ablakait, ajtóit vandál kezek kiszagatták a falból. A rombolás a kertet sem kímélte, a gyönyörű ezüstfenyők sudarát — nyilván karácsonykor — mind levágták. Szomorú, lehangoló kép, nem csodálom, hogy a lakosság há- borog. Változott a kép Közbejött okok miatt némi késéssel folytattam a lőtér ügyének tisztázását, júniusban ültünk le Székely Tiborral, a Gyál Holding Szövetkezet alel- nökével beszélgetni. A májusban készített fotókat megnézte, majd nyugodtan kijelentette: hála Istennek már nem aktuális. Aztán behívatta Mezei Andrást. aki az épületek hasznosításával és állagmegóvásával van megbízva. Hármasban kisétáltunk a helyszínre, ahol valóban más kép fogad, mint ezelőtt négy héttel. — A panasz jogos, mégsem illethet bennünket elmarasztalás. Két év óta ^keressük a megoldást, számos intézménynek ajánlottuk fel a telepet üzemeltetésre, hasznosításra. Kijöttek, megnézték, majd hümmögve távoztak. Pedig ellenszolgáltatásként mindössze annyit kértünk, vállalják az állagmegőrzést és a telep őrzését. Elsősorban olyan vállalkozókat kerestünk, akik tevékenységében a fegyver használata jelen van. Gondolok itt a vagyonvédelmi társaságokra. Valamikor jó kapcsolataink voltak a dabasi rendőrkapitánysággal és különböző sportegyesületekkel, akik hozzánk jártak lőgyakorlatra, s ennek fejében segítettek is bennünket. Végül is a Hubertus Egyesülettel kötöttünk szerződést, az ő embereik dolgoznak jelenleg a telepen. Póítolják az okozott károkat, valamint átalakítják a lőteret puska és íjlövé- ^zet céljára. Az előképzés lényeges A gyáli lőtér sorsa tehát rendeződött, mindazonáltal jó volna tudni, hány hasonló lőtér van a megyében, mely az enyészet jegyében vegetál. Milliós nagyságrendő nemzeti értékek, mellyel a tulajdonosok nem tudnak mit kezdeni. Mert a rendszerváltás folyamatában a sportlövész mozgalom elsorvadt, s vele egy fontos láncszeme a honvédelemnek. Für Lajos honvédelmi miniszter a napokban nyilatkozta: a magyar hadsereg személyi állományát egy fővel sem szabad csökkenteni, s a harci technikánk korszerűsítése is több figyelmet igényel. Ehhez talán még azt tenném hozzá: a bevonuló fiatalok előképzését is újra fel kellene venni a honvédelmi feladatok közé. hogy több idejük maradjon az egyéb feladatokra való felkészülésre, s a modern harci technika elsajátítására. Matula Gy. Oszkár A gazdasági bizottság döntései Hétmillió a megyei expo-tervekre (Folytatás az 1. oldalról) Arra kérte a bizottságot, hogy támogassák a céget a szaktárca által is elvben elismert és méltatott új környezetkímélő szeméttömörítő technológia hazai meghonosításában, illetve elterjesztésében. Ugyanakkor az ügyvezető igazgató nem titkolta, hogy cége idén 20 millió forintos veszteséggel számol, s ekképpen anyagi támogatásukat még a szakbizottság sem tartja időszerűnek. Az igazsághoz hozzátartozik, s ezt több ízben is hangsúlyozták a gazdasági bizottság tagjai, hogy a kft. veszteségei miatt nem terheli felelősség a működtetőket, sőt elismerten célirányos és környezetkímélő eljárásról van szó. Ugyanakkor a nagymértékű veszteségre való tekintettel a bizottság újabb pontos jelentést vár a DOPE Kft.-tői, mely alapján döntenek a kívánt törzstőke emeléséről, illetve a kft. felszámolásának kezdeményezéséről. Több lényeges kérdésben teljes egyetértésben szavazta meg a bizottság az írásos előterjesztésben szereplő feltételeket. így mellette álltak a tagok az expo 1993-ra tervezett, immár csökkentett összegű, megyei költségtervnek, mely ebben a módosított formában, mindössze hétmillió forint elkülönítését javasolja. Hasonlóan egyöntetűen elfogadták a képviselők, hogy a pé- celi időskorúak szociális otthonának egy részét visszaadják egykori tulajdonosának, a Jézus Szíve Népleányai Társaságnak. Mint a döntés szakmai előterjesztői elmondták, a régi-új tulajdonosok olyan komoly gondozói programot nyújtottak be, melynek ismeretében semmi kétségük nem marad arról, ki és hogyan fog gondoskodni a helyben lakó nyolcvan időskorútól. (A jelenleg megyei kezelésben lévő épület egy része illeti csak meg az egyházat: az említett társaság, mint korabeli tulajdonos, szintén csak arra a részre jelentette be igényét. Az már más kérdés, hogy a megyénél maradó kisebb szárny műszaki és építészeti szempontból sokkal rosszabb állapotban van az egykori egyházi működtetésű résznél. — a szerk.) Ki tisztítja majd a megyei kéményeket? Ezzel a kérdéssel egészítette ki az írásos anyagot a Pest Megyei Kéményseprő, Cserépkályha-építő és Tüzeléstechnikai Vállalat vezetője abból az alkalomból, hogy a bizottság elé került a térségben lévő kéméflyek magánkézbe adásának ügye. Egyre több vállalkozó jelentkezik a piacok, a tüzeléstechnikai rendszerek, bennük a kémények építésére, bővítésére. Csak a tisztításra, mint egymagában ráfizetéses (a két tevékenység együtt legalább nullszaldós, sőt még nyereséget is képes termelni — a szerk.) tevékenységre nem hajlandók az újdonsült kisiparosok vállalkozni — állapították meg a bizottság tagjai. Utóbbiak ugyanakkor el kellett hogy fogadják azt a belügyminisztériumi ajánlást, mely szerint a kéményseprői tevékenység ellátását, amennyiben a megfelelő feltételek betartása mellett arra van az adott településeken jelentkező, át kell adni vállalkozóknak, akik a helyi önkormányzatok hatáskörében tevékenykednek. Utóbbira Gyömrő és Mogyoród esetében már van példa. M. É.
