Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-12 / 135. szám
é PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 12., SZOMBAT 5 Kettéosztott város Gödöllőt vasútvonal szeli ketté. Nem felezi, jóval kisebb városrész jut az egyik, mint a másik oldalra. A nagyobbik részben van a városközpont, majd’minden közintézmény, azonban a kisebbik részben is találhatunk jelentős intézményt: az agráregyetemet. Igaz, az egyetem amolyan „város a városban”, de azért az odatartozók- nak is akadhat dolguk a vasút másik oldalán. Sokan laknak az. egyetem környéki emeletes épületekben, gyarapodik arra a kertes házak száma. Na és legújabban — örömünkre, javunkra — újra otthonra lelt ott, s reméljük, hogy terjeszkedik is még a premontrei rend. Egyelőre kicsi gimnáziumot indítottak, pünkösdkor vehettünk részi újonnan épült templomuk felszentelésén. Van tehát miért jönni-menni a két városrész között. Hogyan tehetjük ezt meg? Igénybe vehetünk egy autóutat — gyalogjárda nincs a szélén —, egy vasúti felüljárót, és egy olyan utat, utcát, melyet választva jókora kerülőt teszünk. Autóval nem mindegyikünk rendelkezik, kerülni nem szeretünk, időnk sincs hosszas kitérőkre — sokunk számára marad tehát a felüljáró. Tulajdonképpen érdekes egy ilyen muzeális darab. Emlékszem, mostanában Gödöllőn kívül nem láttam sehol hozzá hasonlót. Ha megyek át rajta, azok a filmjelenetek járnak eszemben, melyekben távol-keleti tájakon, a mélyben zúgó folyók felett csak egy-egy foszladozó kö- télhíd vezet át, kapaszkodnak rajta a film szereplői, elszakad alattuk egy-egy kötél, lógnak egy kicsit a rémisztő szakadék fölött, míg sikerül visszahúzódzkodniuk az épen maradt kötelekre. A mi gödöllői hídunknak mozognak korhadt deszkái, lötyögnek bennük a rozsdamarta szögek, a köztük levő arasznyi réseken látjuk magunk alatt a magasfeszültségű vezetéket, a síneket, az. elrobogó gyors-, vagy eldöcögő tehervonatokat. Látjuk sorstársainkat, akiknek szintén át kell kelniük egyik várorészből a másikba, és a kalandos hídon járás helyett inkább a síneken átbukdácsolást választják. Télen, mikor ráfagy a hó meg a jég a rozoga deszkára, a megkopott szögekre, természetesen még sokat rosszabbodik a helyzet. Vajon miért van ilyen állapotban ez a felüljáró? Talán arra gondoltak az illetékesek, hogy úgyis leginkább az egyetemisták közlekednek rajta, akik erejük teljében levő fiatalemberek lévén, majd csak visszatornásszák magukat, ha valamelyik deszka le is szakad alattuk vagy bele is csúsznak a közöttük tevő résekbe. Azonban ki tudhatja, kik szeretnének még ide-oda járni a két városrész között, de az életveszélyt nem vállalva inkább nem teszik. Hátha szerető szívek válnak el emiatt egymástól, családok szakadnak szét, rokoni szálak lazulnak meg... Előbb-utóbb Gödöllő menthetetlenül kettéesik. Nádudvari Anna nincs oda az igazság! Mátyás út: Kommunális kötvény kibocsátásáról döntött leg- utóbbi ülésén a gödöllői képviselő-testület. A tar százmillió forint névértékű, hároméves futamidejű kötvény csatornázás és útépítés számára teremt forrást. Ezzel többek között „igazságot szolgáltatnak” a Mátyás király út lakóinak, akik még a tanács működése idején ígéretet kaptak az út megépítésére, a csatornázás fejében. A lakossági fórumokon többször elhangzott, hogy az elmúlt három évben semmi sem épült a város pénzén, mondta a javaslat tárgyalásakor Géme- si György polgármester. Az önkormányzat költségvetése évek óta nem tesz lehetővé nagyobb infrastrukturális beruházást. A 113 kilométeres városi tulajdonú úthálózatnak ugyanakkor csupán 39 százaléka pormentesített és csak ennyin építették meg a csapadékvíz elvezetésére szolgáló rendszert is. Az idei költségvetésben sikerült először tízmillió forintos útalapot elkülöníteni, s további húszmillió forintot tervezni új utak építésére. A 30 millió forint azonban még a 450 méteres Szilhát utca korszerű útkiépítésére sem elegendő. A város Köztársaság úti területén tavaly lakossági szervezéssel elkezdődött a csatornahálózat kiépítése. A beruházást céltámogatás igénybevételével tervezték, de megismerve a céltámogatási alap idei lehetőségeit, félő, hogy a folytatáshoz nem lesz elegendő forrás. A fejlesztési igény tehát szorító mértékű Gödöllőn, ahol 1994-től 1996-ig az önkormányzat összes szabad forrása 106 millió 949 ezer forintra tervezhető. A lehetőségeket elemezve választották a döntéselőkészítés során a kötvényformát. A kötvény ugyanis forgatható értékpapír és így a kötvényt vásárló alacsonyabb kamatláb mellett is hajlandó a hitelezésre. A kibocsátási programot a Magyar Daewoo Értékpapír Rt. munkatársaival készítették elő. A felvásárlói kört az rt. garantálja. A vásárlók a mindenkori jegybanki alapkamathoz 3 százalék kamatprémiumot kérnek, a kamatfizetéseket pedig negyedévente kell teljesíteni. A tőketörlesztés ösz- szege az első évben 15, 1995-ben 45, 1996-ban 40 millió forint. Az rt. 2,5 százalék egyszeri megbízási díjat számít fel. Az összes szabad forrás és a kötvény „ára” között összességében 39 millió 581 ezer forint hiány van. Az előterjesztés vitájában felmerült a kérdés, hogyan érinti a kötvénykibocsátás a következő önkormányzatot. így elsőre nem is kapott elegendő támogató szavazatot a határozati javaslat. A szünet után megismételt, s immár név szerinti szavazáson azonban a 18 jelen lévő képviselőből csak hárman tartózkodtak, így jóváhagyták a kötvénykibocsátást. Az utakat, csatornákat ugyanis a jövőnek építik. A képviselő-testület a továbbiakban elhatározta, hogy az így 130 millió forintra nőtt fejlesztési forrást a Köztársaság út csatornázására, a Szilhát utca, a Mátyás király út, a Fenyvesi nagyút, a Fenyves köz és az Antalhegyi út építésére tervezi felhasználni. A „tartalék” a Komáromi utca. Az időtakarékosság céljából eltekintenek az útépítés nyilvános pályáztatásától. A kivitelezésre meghívás útján kell ajánlatokat tenni, azok eldöntésére nyolc tagú ad hoc bizottságot hoztak létre. Balázs Gusztáv z Kutyahelyzet Erden Tápió menti telefonlobby A Matávhoz közelednek I Kutyakedvelő nemzet J a mienk, az már más ■ kérdés azonban: menynyire érzünk felelősséget kedvenceink iránt. Egyre több ugyanis az éhesen kóborló eb. Érden sincs ez másképpen. Előfordul, hogy egy egész fal- kányi kóborkutyával találkozik össze a gyanútlan járókelő. Időnként nem is olyan köny- nyű megszabadulni tőlük. Sajnáljuk őket, de félünk is tőlük. A Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségének érdi szervezete két évvel ezelőtt gyűjtésbe kezdett, s a befolyt összegből kutyamenhelyet kívánnak létesíteni. Rendeztek kutyabemutatókat, majálisokat, kutyabálokat, s ezek beléptidíját is a menhely céljára tették tere. A létesítménynek helyet végül is a PVCSV szennyvíz- telepén sikerült szerezniük. A tervek elkészültek, most várják az önkormányzat műszaki osztályának engedélyét. Aztán kezdődhet a munka. A menhelyet harminchat férőhelyesre tervezték, de pillanatnyilag csak tíz-tizenöt ketrecre van pénzük. Elsősorban azokat a kutyákat fogadják majd be, akiket az üdülőszezon után magára hagy a nyaralótulajdonos gazda. Csekély díj ellenében vállalják ezeknek az állatoknak a telel- tetését. Ezzel természetesen nem oldódik meg a városban kószáló kutyusok sorsa, de mégis történik valami az érdekükben. Á. M. Az eredetileg földgázhálózat megvalósítására szövetkezett hat Tápió menti település önkormányzatai — Farmos, Tápió- szele, Tápiógyörgye, Újszilvás, Tápiószőlős és Tápiószentmárti- on — a telefonhálózat mielőbbi kiépítésére is közösen tesznek erőfeszítéseket. A felsorolt községekhez ebben a kérdésben Tá- pióbicske csatlakozott. Az információ Tóth János tá- piószentmártoni polgármestertől származik. Eztek szerint a fenti községek polgármesteri hivatalai megállapodást kötöttek egy szegedi fővállalkozóval, a Managers Kft.-vei. Ennek lényege, hogy a telefonhálózatot önkormányzati finanszírozással építik meg, amennyiben a fővállalkozó 30 napon belül beszerzi a Matáv írásbeli hozzájárulását a megrendelők által igényelt telefonhálózat Cegléd góckörzetbe való csatolására. Ennek megtörténte után a megállapodást egy vállalkozási szerződés váltja fel két hónapon belül. A feltételek között legfontosabb. hogy az egy vonalra vetített bekerülési költség nem haladhatja meg a 80 ezer forint — plusz az áfa — összeget. A központ üzembe helyezésének határideje: 1994. május 24. A megállapodás tehát csak a Matáv-engedély lévén léphet életbe. A beruházásnak ez a módja nem érinti a lakossági hozzájárulás vonalanként eddig érvényes mértékét: marad a 15 ezer forint. (tóth) Ősi szakma reneszánsza Szénégetők a Börzsönyben Ballagunk az erdei ösvényen, magunkba szívjuk a kora nyári lombok-virágok illatát. Fordul a szél, hirtelen idegen szag csapja meg orrunkat, majd a bokrok mögül előlibbenő füstfátylat is megpillantjuk. Kilépve a tisztásra nomád pásztorősök tanyáját véljük felfedezni. A furcsa építmények azonban nem sátrak, hanem fából épített boksák, faszénégetők munkájának mindennapos termékei. — Offertáler Miklós vagyok — mutatkozik be a kisvállalkozás vezetője —, három társammal végezzük a munka dandárját, ám ha szükséges, kisegítőket is foglalkoztatunk. Látván érdeklődésünket a különleges mesterség iránt, készségesen válaszol kérdéseinkre. — A kívülállónak meglehetősen homályos elképzelései vannak erről a szakmáról. Beavatna a rejtelmeibe? —■ A folyamat természetesen a favágással kezdődik. A rönköket részint vásároljuk az erdőgazdaságtól vagy bérelünk olyan területet, melyen a nagyüzemi feldolgozás gazdaságtalan. Ilyenkor magunk vesszük kézbe a fűrészt. Fia megvan az alapanyag, a tisztáson kialakítunk egy szabályos kört. A közepére helyezzük a gyújtóst, amit a farönkökkel körbeépítünk. A kör alsó részét úgynevezett abroncsfákkal zárjuk le. Ezt a részt tesszük szabaddá a hevítés első nyolc-tíz órájában. Amikor a középpontban lévő gyújtós elérte a kívánt hőfokot, visszatakarjuk az alsó részt. Ezután már csak a kúp oldalába vágott szellőzőnyílásokkal szabályozzuk a boksa hőfokát, hogy egyenletesen szenesedjenek a fahasábok. Mindez nagy türelmet, odafigyelést, szakértelmet igényel. Ha nem vigyáznánk, kétheti munkánk menne veszendőbe. Ennyi idő múltán válik az „érett” faszén csomagolásra és szállításra alkalmassá. — A városlakó azt hinné, kihalóban van ez a mesterség. hiszen leginkább a mesékből, régi históriákból ismeri. .. — Ez tévedés. Egyre keresettebb a faszén, elsősorban a grillsütők körében. Különleges tulajdonsága ugyanis — kokszosított fáról lévén szó —, hogy csak természetes anyagokat tartalmaz, másrészt a fűtőanyagok közül a legegyenletesebben parázslik, következésképpen minden ízében átsüti a pecsenyét. Lekopogom, hogy ma már nemcsak Ausztriába, Németországba, Svájcba, illetve Svédországba szállítunk, egyre inkább ismerik termékünket a Dunakanyar „grillesei” A füstölgő' boksa diktálja a munka ütemét. Vimola Károly felvételei Az utolso simítások a legújabb építményén — azutan jöhet a tűz... is, közülük sokan már itt helyben felvásárolják a faszenet. A minőségre természetesen ügyelni kell. Különösen a külföldi megrendelők kényesek arra, hogy az alapanyagban meglegyen a kellő mennyiségű gyertyán vagy bükk — ez a két keményfafaj- ta biztosítja a legtökéletesebb, egyenletes, pattogásmentes égést. Befejezzük a beszélgetést, a vállalkozó és kis csapata újra munkához lát.-A füstölgő boksa nincs tekintettel az időre. Itt a szenesedő fahasábok diktálják az ütemet, a nap huszonnégy órájában. Mindez jelen esetben nem probléma, a szabad idő beosztása családi ügy. Offertáler Miklós segítői: nagybátyja, testvére, rokonai. Már nagyapja is szénégető volt. édesapja szintén. Most az ő kezében van a stafétabot. Szavai tanúsága szerint — annak ellenére, hogy tanult szakmája autóvillamossági szerelő — nem bánta meg, hogy ezt az ősi mesterséget választotta. Tóth Sándor
