Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12 / 135. szám

XXXVII. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1993. JUNIUS 12., SZOMBAT Ez a gyár nem Amerika Amerikai bérek a világon sehol sem lesznek — állít­ja Tar Béla, a Tungsram Rt. váci gyára, azaz a 99 százalékig a GE. Leihting Europe cég tulajdonában lévő váci fényforrás üzem igazgatója. A dolgozók ke­veslik, az igazgató a ma­gyar vállalatokhoz viszo­nyítva jónak tartja a kere­setet. Szerinte a gyár ter­mékeinek versenyképessé­gétől függ a fizetés, a jö­vő, a munkahely biztonsá­ga. A piac változásaitól függ az is, hogy éppen munkaerő-felvételt kell hirdetni, vagy ötven em­bert akkor is megtartani a gyárban, ha ez a megoldás később százak munkahe­lyeit teszi tönkre. A váci nagyüzem mai életéről szóló riportunk hétfői lapszámunk 7. olda­lán olvasható. Malév-pihenó' Rendkívül rendezett mó­don zajlott le a Malév-dol- gozók tegnap reggeli 105 perces . figyelmeztető sztrájkja. A sztrájk megkez­dése előtt minden járat a menetrendnek megfelelően indult el, a késésre ítélt gé­peket a földi személyzet a negyed tíz utáni indulásra előkészítette. Környezeti kockázatok ■ Ad? ­Szélsőségesen meleg lesz a nyár Meleg nyárra, viszonylag kevés csapadékra számíthatunk ez évben is. Emellett szembe kell néznünk az ózonritkulás várható biológiai hatásaival is. Ennek első lépéseként az esztendő második felében az ország három pontján ultrai­bolya sugárzásmérő állomásokat létesítenek, hogy megbíz­ható hazai információkat szerezhessünk. Ezt erősítették meg az Or­szágos Meteorológiai Szol­gálatnál tegnap megtartott sajtótájékoztatón elhangzot­tak. A téma ugyanis a tava­szi időjárás éghajlati és ag­rometeorológiai szempon­tok szerinti értékelése, a nyár időjárásának előrejelzé­se volt. Emellett szó esett a szmogok kialakulásának le­hetőségeiről, és az ózonlyuk­kal kapcsolatos legújabb hí­rekről. A szakemberek — Nemes Csaba, Sándor Valéria, Du- nay Sándor — a többi kö­zött elmondották, hogy az elmúlt években megszapo­rodtak a szélsőségesebb idő­járási jelenségek. Csökken a téli-tavaszi csapadék meny- nyisége. Gyakran igen rövid idő alatt hull a földekre a havi átlagos csapadékmeny- nyiség. Az idei május az évszá­zad második felének legcsa- padékszegényebb hónapja volt. A nappali felmelege­dés az ország jelentős ré­szén minden nap meghalad­ta a 25 Celsius fokot. A csa­padék elmaradása elsődlege­sen a felsőbb talajrétegek ki­száradását eredményezte. (Folytatás a 3. oldalon) Kriminálexpo ’93 — Százhalombattán Ipartelepítés magyar módra Gondolom a százha- lombattaiakban némi kétkedés támadhatott a látványos címet ol­vasván, — hiszen a város nem volt semmiféle kiállítás és sem­miféle „kriminális” dolog sem történt. — Helyette viszont kör­nyezetvédelmi előadásokat hall­hattak a Városháza Tanácstermé­ben tegnap délelőtt és kora dél­után. A háromnapos nemzetközi konferenciának kihelyezett elő­adássorozata volt Százhalombat­tán. Dr. Szlávik János, az elő­adássorozat levezető elnöke, a Műszaki Egyetem tanszékveze­tője, a város három személyé­nek adta át a szót: Vezér Mihály polgármesternek. Újhelyi Gézá­nak, a Dunamenti Erőmű Rt. ve­zérigazgatójának és Erdó'ss ré­temének a Dunai Finomító kör­nyezetvédelmi osztályának veze­tőjének. — A környezetvédelem tág fogalom — mondotta a polgár- mester — de kétségtelen, hogy a két nagyvállalat (az Erőmű és a Finomító a szerk. megjegyzése) működése szennyezi leginkább a város légterét. A tényleges környezetvédel­mi beruházások rendkívül költ­ségigényesek és az önkormány­zat csak apró lépésekben tud ha­ladni ebben a kérdésben — mon­dotta. Tájékoztatta a sorozat részt­vevőit, hogy az iparűzési adó egy harmadát pályázat útján visszatérítik a vállalatoknak környezetvédelmi beruházá­sok céljaira, bár ez egyelőre nem jelent látványos előrehala­dást. A város légterében válto­zatlanul jelen vannak az aro­más vegyületek, az ülepedő porban a nehézfémek, nitro- gén-oxidok és kén-dioxid is terheli a város amúgy sem tisz­tának mondható levegőjét. (Folytatás a 4. oldalon) A tervek szerint mintegy ötezer kilométer különböző átmérőjű gáz és víz szállítására al­kalmas csövet gyárt majd a néhány napja felavatott új gyár Zsámbékon. A Wavin-Pemü Kft. 200 millió forintos beruházással, egy év alatt felépített üzemében 10 teljesen automa­tizált gépsoron folyik a termelés (MTI-fotó) Részleges leállás Felröppent a hír, Äk hogy a Penomah Húsipari Vállalat ceglédi gyáregysé­ge leállt. Ennek kapcsán ke­restük meg Takács Mihályi- gazgatót, vállalati biztost, akit e bezárás okáról kérdez­tünk. — Pontosítanék. A ceglédi üzem nem állt le — kezdi az igazgató. — Hanem a terme­lés részlegesen szünetel az ex­portgyárban: egyelőre nem dolgozunk fel sertést. Közis­mert, hogy Szabolcs-Szatmár megyében pestist észleltek. Ezért a Közös Piac megtiltot­ta, hogy országaikba darabolt vagy egész sertéshúst bevi­gyenek. A zárlat elrendelése előtt valamennyi külhoni kö­telezettségünknek maradékta­lanul eleget tettünk. Amíg nem születik döntés -— ami június 10-e után várható —, addig nem gyártjuk ezeket a termékeket. Annál is inkább, mert a csődegyezség után a cég anyagi helyzete nem a legrózsásabb. (Folytatás a 4. oldalon) Megtört lélekkel Megdöbbentő volt látni és hallani, ahogyan egy idős ember a minap az 1950-es évek elején át- és megélt ke­serű sorsát mesélte el a televízió képernyőjén. Megkö­zelítőleg sem volt olyan kegyetlen a hadifogság — mondta —, mint amit a kommunista üldözés első évei­ben átéltünk. Az, ahogyan elvették mindenünket, kite­lepítettek otthonunkból, majd az új, kényszerű lakhe­lyünkön kellett attól rettegnünk, mikor tör ránk egy ré­szeg... S akkor még nem szóltam arról a lelkünkre erőltetett, kibírhatatlan nyomásról, arról, hogy folyton küszködnünk kellett azzal a tudattal: valóban ennyire vétkesek voltunk, hogy ezt érdemeltük?!. Ez utóbbi gondolat azért is ragadott meg, mert eltár­gyiasult, elanyagiasodott világunkban szinte csak az el­vett, elkobzott javainkról, illetve azok visszaadásáról esik szó. Ugyanakkor ma már — ellentétben a demok­ratikus rendszerváltozás első hónapjaiban, évében még gyakran hangoztatott követelésekkel — alig-alig kérjük számon anyagi javaink elbitorlóitól szüléink megtört lelkét, katonaviselt apáink tudathasadásos bűntudatát. Hasonló megdöbbenéssel hallgattam néhány napja egy megyei gazdafórumon a munkától megfáradt idős emberek keserű szavait. Szinte valamennyien arról szóltak, hogy nekik már nem a föld kell. Nem tudják megkapálni, megművelni, kapják hát meg a jussukat pénzben... Egy idős asszony is szót kért. Nem volt a be­szédnek mestere, de keresve-kutatva megtalált szavai mégis visszacsengenek. Egy életen át dolgoztam — mondta szerényen, s mit kaptam érte cserébe? Ha sem­mim nem volt, azért bánkódtam. Majd lett valamim, hát kuláknak bélyegeztek. S alig ocsúdtam fel a vád alól, máris rámakasztották a „sváb”bélyeget. Mehet­tem hát, amerre láttam. Mára pedig nem csak fizikai erőm tört meg, de a lelkem is. Elsősorban azért nem merem vállalni az újrakezdést. így még élni is nehéz, nemhogy belefogni az újba. Maliár Éva Igazgatóválasztás Monoron győzött a demokrácia Csütörtök délután Monor város önkormányzata kép­viselő-testületének ülése a késő esti órákba nyúlott. A húsbavágó interpellációk után — melyek a beruházá­sok körüli visszásságokat valamint a helyi cigányság problémáit taglalták — több mint tíz napirendi pont került megvitatásra. Ezek közt szerepelt több helyi intézmény vezetőjé­nek megválasztása így pél­dául két iskoláé, egy óvo­dáé, a nevelési tanácsadóé, a művelődési központé és a városi könyvtáré. Mint az várható volt, a közönség soraiban azok is ott ültek, akik a József Atti­la Gimnázium és Szakkö­zép Iskola új igazgatójának megválasztásában voltak érintettek. Köztük az a ta­nári bizottság is, mely elő­zőleg felmérést készített az intézmény dolgozóinak, a diákságnak és a szülői mun­kaközösség tagjainak állás- foglalásáról a két jelölttel kapcsolatban. A kulturális és művelődé­si bizottság jelentését Si­pos István képviselő ter­jesztette elő, melyből ki­tűnt, a bizottság nagy körül­tekintéssel járt el a pályáza­tok elbírálása során. Eze­ket nem csak ők tanulmá­nyozták, de kiadták külső, pártatlan szakembereknek is, akiknek a véleménye megegyezett a bizottságé­val. Sipos István hangsú­lyozta: noha mindkét pályá­zat nívósnak bizonyult, Me­gyeri Istváné szakmailag jobban alá volt támasztva, ezért őt javasolják az isko­la élére. A megjelent tizen­három képviselő közül ti- zenketten Megyeri Istvánra voksoltak, csupán egyetlen tartózkodó volt. Az események mindvé­gig a törvényesség és de­mokrácia tiszteletbentartá- sa jegyében zajlottak, s a megválasztott pártonkívüli pedagógus személyében egy jó felkészült, energi­kus, lelkiismeretes ember került a gimnázium élére az elkövetkező öt évre. A kinevezés augusztus else­jén lép életbe. (matula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom