Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-02 / 126. szám

A -I PEST MEGYEI XXXVII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM A Ara Telemagazinnal 19,50 forint 1993. JUNIUS 2., SZERDA Vizsgálat a megyeházán A Pest megyei ön- kormányzat vezeté- sében kialakult hely­zetet vizsgáló bizott­ság folyamatosan tanulmá­nyozza az írásos anyagokat — tudtuk meg Tóth István túrái polgármestertől, a vizs­gálóbizottság vezetőjétől. Konkrétumokat nem áll módjában közölni, amíg a vizsgálat tart. Mint már beszámoltunk róla, Pest megye önkor­mányzata közgyűlésének el­nöke, Inczédy János hivatali mulasztással vádolta Erdé­lyi László főjegyzőt. Az ön- kormányzati vezetésben ki­alakult áldatlan állapot ki­vizsgálására a következő képviselőkből álló bizottság állt fel: Juhász Ágostonná (Budajenő), Kóta István, (Szigetcsép), Luttenberger Gusztáv (Dunaharaszti), Pásztor Béla (Veresegy­ház), Szilágyi László (Per­bál), Takács István (Érd), Vass Jánosné (Újszilvás), Zsemberi Ferenc (Verőce) és a bizottság vezetője Tóth István (Túra). A bizottság feladata javas­latot tenni a konfliktus meg­oldására, az esetleges fegyel­mi eljárás megindítására a rendelkezésükre álló 30 na­pon belül, majd beszámolni a közgyűlésnek. A határidő: június 14-e. A jö\ő héten ke­rül sor a személyes meghall­gatásokra. (b. cs.) Kirívó csapadékhiány megyénkben • • Öntözzünk, amíg van víz! Porzik a föld a traktor után Az idei május volt a legszárazabb az elmúlt száz­tíz évben, s ezen a tavaszon a nyári napok száma Pest megyében például csaknem háromszorosa volt az átlagosnak — tudtuk meg Nemes Csaba meteorológustól azon a tegnapi sajtótájékozta­tón, amelyet a hidrometeorológiai helyzetről, a vízkészletekről, valamint az 1993. évi vízszolgál­tatási idényre való felkészülésről tartottak az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóságon. A szélsőségesen száraz és meleg időjárás ha­sonlatos a tavalyihoz, az idén is aszály várható. Az ország egész területén a talaj 20 centiméteres felső rétegében például egyáltalán nincs víz. pe­dig legalább 30-60 milliméteres csapadékra len­ne szükség tíznaponkénl a talaj, illetve a növény­párolgás miatt. — Addig kell öntözni, amíg van vízkészle, a Vimola Károly felvétele tárolók feltöltése már megtörtént — tájékoztatott Szilárd György, az OVF vízrendezési, társulati és környezetvédelmi főosztályvezetője. Az öntö­zési idény és a mezőgazdasági vízszolgáltatás május közepén kezdődött meg. Magyarországon 360 ezer hektár terület öntözésére adtak ki vízjo­gi engedélyt, de 500 ezer hektáron találhatók ki­épített öntözőművek. Hazánk nagyüzemi terüle­teinek mintegy 60 százaléka világszínvonalú ön­tözőberendezésekkel felszerelt. Az öntözéses gazdálkodás továbbra is fejlődni fog, a Földmű­velésügyi Minisztérium az öntözés fejlesztését kiemelten támogatja — mondta a főosztályveze­tő. Bár az elmúlt év kritikus volt, mégsem kellett — a Velencei tavat kivéve — vízkorlátozásokat bevezetni, t. á. Megbeszélés a Duna Tv-ről Fejlesztése nélkülözhetetlen A Miniszterelnökség és a Hun­gária Tv Alapítvány, valamint a Duna Tv vezető munkatársai tegnap délelőtt megbeszélést folytattak a magyar műholdas televízió működésének első fél­éves tapasztalatairól — tudta meg az MTI. A konzultációról Juhász Judit elmondta: a részt­vevők nagy jelentőséget tulaj­donítottak a határon túli ma­gyarság jeles egyházi és világi vezető személyiségei által ki­nyilvánított véleménynek, amelyben kívánatosnak és nél­külözhetetlennek tartják a Duna Tv fejlesztését. Tekintve, hogy a műsortervekben filmve­títések mellett egyéb progra­mok sugárzását is kilátásba he­lyezték a második félévre, a megbeszélésen áttekintették az ehhez kapcsolódó gazdasági és pénzügyi problémákat. A jelen­lévők megállapították: a közel­jövőben ki kell alakítani az MTV és a Duna Tv közötti együttműködést, s a két intéz­mény műsorcseréjének lehető­ségeit. A megbeszélésen töb­bek között jelen volt Csoóri Sándor, Molnár József, Kodolá- nyi Gyula, Sára Sándor, Kato­na Tamás, Marinovich Endre és a hírügynökséget tájékozta­tó kormányszóvivő. Enyhíthető' a munkanélküliség A munkanélküliség Magyaror­szágon nem átmeneti, hanem tartós jelenség,, együtt kell élni vele — jelentette ki teg­nap Szegeden Thuma József, aki A foglalkoztatáspolitika és az önkormányzatok című konferencián beszélt az önkor­mányzatok szerepéről és lehe­tőségeiről a munkanélküliség enyhítésében. A Belügymi­nisztérium helyettes államtit­kára előadásában kifejtette, hogy a munkanélküliség a vá­lasztási ciklusoktól függetle­nül létezik, s szakszerűen kell felkészülni rá. Az önkormány­zatok kezdeményezőkészsége a foglalkoztatási gondok eny­hítésére több szempontból el­engedhetetlen: a törvényi köte­lezettségnél fontosabb a helyi településirányítók felelősség- érzete, emellett az önkormány­zatok gazdaságilag önállóak, vagyonnal rendelkeznek. Anyagi eszközeik ugyan meg­lehetősen szűkösek, viszont csakis nekik ván lehetőségük arr<v hogy az állami munka­ügyi szervekkel együttműköd­ve pénzt kapjanak olyan tele­pülésfejlesztésekre, amelyek egyúttal a foglalkoztatottságot szolgálják. Értéktőzsde a piacgazdaságért Erősödő önszabályozás Budapesten tegnap kétnapos nemzetközi tőzs­dekonferencia kezdődött, melynek központi témája a tőzsde és a privatizáció kapcsolata. Szabó Iván pénzügyminiszter megnyitó elő­adásában hangoztatta: az 1990 júniusában ala­kult magyar értéktőzsde nagyban hozzásegítet­te hazánkat a piacgazdaság kialakításához. El­mondta, hogy 1990 júniusa és 1993 márciusa között mintegy 100,8 milliárd forintos össz­forgalmat bonyolítottak le a budapesti érték­tőzsdén, ebből 74,2 milliárd forintot az állam­papírok forgalma jelentett. Visszautasította azonban azt a mostanában sokat hangoztatott véleményt, hogy az állampapírok elvonják a megtakarított tőkét a részvénybefektetések elől. A világ tőzsdéin ugyanis —- mint hangoz­tatta — egyszerre vannak jelen a részvények, a kötvények és az állampapírok. Ez utóbbiak megfelelő választékot biztosítanak a kis- és in­tézményes befektetőknek a biztonságos befek­tetések eléréséhez. Az utóbbi hónapok is iga­zolták, hogy párhuzamosan lehet állampapíro­kat és részvényeket is sikeresen bevezetni az értéktőzsdére. A jövőről szólva elmondta: a tőzsde fejlődé­sét nagyban szolgálja, hogy az értékpapírtör­vény módosítása során erősödni fog majd a tőzsde önszabályozó jellege. A múlt megidézése Elmaradhatatlan a múlt hiteles és nyilvánosság előtt tör­ténő megidézése, ha jelen gondjaink feltárásáról, az okok kereséséről, a váratlanul elénk halmozódó felada­tok megoldásáról van szó. Ezért ragaszkodtam görcsösen ahhoz, hogy egy mina­pi vállalat-vezetői értekezleten ne kerüljük meg az el­múlt évek-évtizedek hibás, hanyag, egyéni haszonszer­zésre játszó gazdaságpolitikájának felidézését. Ne lapoz­zunk úgymond gondtalanul a jövőbeni terveket tartalma­zó könyvbe! Ne halogassuk azzal az indokkal, hogy je­len helyzetünkön ez már úgysem változtathat, az elköve­tett személyes és kollektív hibák, s az azokból kideríthető felelősség felkutatását, nevesítését! Minek a múltat megidézni, amikor annyi dolgunk, ba­junk van a jövővel, és különben is — érveltek beszélgető- társaim — úgysem lehet ma már pontosan kideríteni, be­bizonyítani, hogy X. a vállalat gépkocsiján szállította haza a háza építéséhez szükséges anyagokat, Y. a jogta­lanul felvett pénzeken rendezett be a „palotájában”egy jól működő kft.-t, s Z. az ügyeskedése és bratyizása foly­tán szerzett ma tízszeres árat éró'földet magának, egyéb ingatlanokra tulajdonjogot a családtagjainak. Már hajlottam volna a fenti érvelés elfogadására, amikor eszembe jutod, hogy X. egykoron és ma is ugyan­azon a magas poszton tevékenykedik a vállalatnál, Y. napjainkban is itt ül a vezetők közöd, s Z. sem hagyta el kényelmes, pazarul berendezett irodáját. Szájukból a fel­adatoktól zsúfolt jövő, a vállalat megmentéséért érzed aggodalmak felemlítése bizony csak fals szavaknak tet­szettek. Lapozzunk csak vissza a múltba — tartodam ki követ­kezetesen eredeti elhatározásom mellett. Mert miként egy ország, egy nemzet, úgy egy vállalat életében sem hallgatható, titkolható el az, mi történt ott a közel- és a régmúltban. Mailár Éva Britek a területi tervezésért Szeminárium Ráckevén Nagy-Britannia Környezetvé­delmi Minisztériuma kezde­ményezésére a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztérium Területhaszná­lati és Környezeti Szabályo­zás címmel kétnapos nemzet­közi szemináriumot tart a rác­kevei Savoyai-kastélyban. A szemináriumot tegnap Gyur- kó János szakminiszter nyi­totta meg. Ezt követően beve­zető előadást tartott Richard G. Wakeford, a brit miniszté­rium államtitkára. A találkozó célja hozzáse­gíteni a politikacsinálókat és döntéshozókat, minisztériumi és önkormányzati tisztviselő­ket, a témakörökben érdekelt konzulenseket, tervezőket, il­letve szakértőket azoknak a szabályozó rendszereknek jobb megértéséhez, amelyek szerepet kapnak a területi ter­vezésben és fejlesztésben. Döntenek a húsimportról Tej- és búzafelvásárlás Az Európai Közösség brüsszeli bizottsága várhatóan júni­us 10-ei ülésén feloldja a Magyarországgal szemben elren­delt országos húsimporttilalmát, és csak az érintett Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó hússzállításokat korlátozza —jelentette be Nagy Attila, a Földművelésügyi Minisztérium állat-egészségügyi főosztályának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mérk és Vállaj köz­ségekben észlelt sertéspestis miatt a jövő héten érkezik ha­zánkba a közösség szakér­tője, hogy tájékozódjon az országos tilalomról. Ennek alapján dönt a brüsszeli bi­zottság az embargóról — a tárca előzetes információi szerint kedvezően. Rieger László, az Agrár- rendtartási Hivatal vezetője elmondta: a hivatal biztosíta­ni fogja az érintett terület egészséges állományának piacát. Abban az esetben, ha a közösség mégsem szüntet­né meg az országos tilalmat, a tárcának 100 ezer vágóser­tés felvásárlását, intervenci­ós tárolását és a hús más pia­cokra történő exportjának tá­mogatását kell finanszíroz­nia. (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom