Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 10., CSÜTÖRTÖK 5 Püspökhatvani vakáció Az őszi csengetésre várva Alapítvány a gyógyvizek felhasználásáért Gazdasági érdekek és humanitárius szempontok A mozgáskorlátozott és mozgássérült betegek támogatására, gyógy- szanatóriumok létrehozására, barlangterápia bevezetésére és a környezetszennyeződéstől megbetegedett légúti és asztmatikus be­tegek megsegítésére szövetkezett az Aquincum Alapítvány. Pest megyében mintegy hatvan termálkút van, amelyeknek nagy része nincs kihasználva. Az alapítvány, a világkiállításra is készülődve, programot dolgozott ki a meglevő lehetőségek kihasználására. Rózsa Gyula, az alapítvány titkára járja a megyét szövetségese­ket, együttműködőket keresve. Püspökhatvanban mintha el­csendesedtek volna az isko­laügy miatt kirobbant indu­latok. Lapunk március 19-ei számában írtunk arról, hogy 230 szülő tiltakozott aláírá­sával Kereskényi Jánosné új igazgató kinevezése ellen, és Lőrinci Mária régi igaz­gató időszerűvé vált pályá­zatának újbóli elbírálását kérte. Viharos falugyűlésen csaptak össze a vitázók, azt kifogásolva, hogy Kereské­nyi Jánosné férje is önkor­mányzati képviselő, s termé­szetesen szavazhatott a fele­ségére. Marad a tantestület? A község képviselő-testüle- te nemrég meghozta leg­újabb döntését. Erről Pálhá- zi János polgármester adott tájékoztatást, akinek most kétszeres gondot jelent a he­lyi oktatási intézmény. A dü- ledező, öreg iskola helyett újat kell építeni, méghozzá alaposan kimódolt taktiká­val. Az építkezés legalább ötvenmillió forintba kerül, ha a mai árakat számoljuk. A községnek van tízmillió­ja, amihez megszerezheti egy pályázattal a másik ti­zet. Ezzel meg* lehet kezde­ni a munkát, s utána mindig úgy folytatni, ahogyan azt a bevétel lehetővé teszi. A munkálatok így eltarthatnak pár évig, bár a körülmények sürgetnék a befejezést. — A képviselő-testület hat-három arányban szava­zott, és elutasította a népi kezdeményezést. Az eredeti határozat szerint Kereské­nyi Jánosné lesz az igazgató augusztus elsejétől — közöl­te a polgármester. — Ennek ellenére mégis­csak kétszázharmincan írták alá azt a beadványt. Ez nem számított? — Mi jól megnéztük azt a névsort. Ez kisközség, ahol mindenki ismeri a másikat, meg a körülményeit. Az alá­írók közül legfeljebb 60-70-en vannak azok a szü­lők, akiknek gyermeke ma iskoláskorú. — Tizenhét pedagógus vi­szont azt írta alá, hogy az új igazgatóval nem dolgozik. — Szerintem dolgozni fognak. Nem önszántukból írták alá azt a nyilatkozatot. Ha nem akarnának dolgoz­ni, már régen másik állást kerestek volna maguknak. Egyébként én a falugyűlé­sen is azt mondtam, jól em­lékezhet rá: Kérdés, hogy ezt a nyilatkozatot' felmon­dásnak kell-e tekintenünk? Ha igen, akkor a tanévnyitá­sig másokat kell keresnünk a helyükre. — Tételezzük fel, hogy a helyükön maradnak. Ebben az esetben milyen kapcsola­tuk lesz az új igazgatóval? Mi lesz a sorsa Lőrinci Má­ria régi igazgatónak? — Bármi lehetséges. Ez már az új igazgató kompe­tenciája. 0 dönt, hogy kivel milyen formában akar együtt dolgozni a történtek után. Tárgyalják újra A másik felet, Lőrincz Má­ria igazgatót is megkérdez­tük: — Mit tesz a testület dön­tése után? Megy vagy ma­rad? — Még nem döntöttem — válaszolta a hivatalban lévő igazgatónő. — Sokféle állásajánlatot kaptam. Me­hetnék, de ide húz a szívem. Szeretném bebizonyítani, hogy tanárként is megállóm a helyemet. Egyelőre az új tanévet készítjük elő, ahogy tudjuk a kialakult átmeneti helyzetben. Mi továbbra is kérjük a köztársasági megbí­zottat, hogy vizsgáltassa ki a pályázat elbírálásának a körülményeit, és az önkor­mányzat szabályszerűen tár­gyalja azt újra. Akár így, akár úgy végződik a dolog, itt nem lesz könnyű, még­sem tudok dönteni, mert so­kan állítanak meg az utcán engem és tanártársaimat. Kérnek bennünket, hogy ma­radjunk. A tanítványok érdeke Kereskényi Jánosné ebben a tanévben még Galgamácsán tanít, s közben készül az au­gusztusi változtatásra. — Tanítottam én itthon is — közli püspökhatvani lakásá­ban —, de azt ne írja meg, miért kellett elmennem — kérlel. Mások már céloztak rá korábban előttem: temp­lomban esküdött a házasság- kötésekor. — A tantestülettel való első találkozás is rosszul kezdődött —■ folytatja. — A kollégák kijelentették: — Itt mindenkinek az állásáról van szó. Holott én egy szó­val sem mondtam, hogy va­lakivel nem akarok dolgoz­ni. Augusztusban meg fo­gom kérdezni: Ki tartja, ki nem a régi álláspontját? Ha nem tartják, beszéljük meg, hogyan tudunk együtt dol­gozni. Lesz majd elképzelé­sem. Lehetséges, hogy meg kell őket győznöm bizonyos kérdésekben. Mindent a gyermekek érdeke határoz meg. Nem hiszem, hogy eb­ben a kérdésben lényeges különbségek lennének kö­zöttünk, hiszen ők is azt ta­nulták a pedagógiáról, amit én. Nem néztem meg, hogy ki, mit írt alá. Nem láttam azt a névsort. Ha tudunk, mi­ért ne dolgozhatnánk együtt a mai testület tagjaival? — És Lőrincz Máriával? — Vele még nem beszél­tem erről. Mindenesetre nem én tettem olyan kijelen­tést, hogy nem akarok vele dolgozni. Kicsit nyugtalan lesz a püspökhatvani tanárok vaká­ciója. Szorongva várnak az első csengetésre. Kovács T. István — Magyarország háromezer-két­száz településéből mintegy kettő­ezer rendelkezik termálvízzel. Ezek gyógyhatású közismert, kü­lönösen a mozgássérültek eseté­ben. Az érték adva van, sajnála­tos, hogy nem tudjuk kellőkép­pen kihasználni. Az alapítvány milyen tervekkel segítené a moz­gássérülteket gyógyulásukban? — Európa hatszázötvenmillió lakosából négy-ötmillió azoknak a száma, akik mint mozgássérül­tek legjobban rászorulnak és igénylik a segítséget. Magyaror­szágon négy-ötszázezer mozgás- sérültnek nincs biztosítva a lehe­tősége, hogy gyógyvizeinket használja, mert nem tudnak a gyógyfürdőkben közlekedni, átöl­tözni, bemenni a vízbe. Ezen sze­retnénk változtatni, segíteni az­zal, hogy speciális új gyógyfür­dőket, szállodákat tervezünk, épí­tünk és üzemeltetünk. A gyógy­szállók létesítésének egyik lehet­séges formája a magyar kasté­lyok, udvarházak, kúriák átalakí­tása pihenő gyógyintézmények- ké. Az országban mintegy ezeröt- száz-kétezer ilyen épület van. A termálvízre alapozva bővíteni le­hetne a kempingek, motelek, üdülőfalvak lehetőségeit, egyút­tal a faluturizmust is serkentve. Az ország nagyobb városaiban gondot okoz a szmog, illetve az ezzel járó betegségek gyógyítá­sa. E gondokon is enyhítene a ter­mészetes gyógymódok alkalma­zása. A gyógyítást végző szak­emberek, ha a körülmények biz­tosítva lennének, boldogan, ön- feláldozóan végeznék tevékeny­ségüket. Tapasztalatok és ered­mények is vannak, csak nincse­nek kellőképpen népszerűsítve. Például az sem közismert, hogy a X. kerületben, Kőbánya alatt egy körülbelül harminc kilomé­ter hosszú barlangrendszer van. ahol különféle betegségeket le­hetne gyógyítani. elkészítenek egy programterveze­tet. Milyen elképzelések szerepel­nek az alapítvány terveiben? — Európa talán legnagyobb beruházása a háromezer-ötszáz kilométer hosszú Majna—Raj­na—Duna-csatoma, amely lehe­tőséget ad kényelmes, pormentes vízi úton való közlekedésre. Gyógyhajókat lehetne indítani és az utasok közben gyógyászati ke­zelésben részesülnének, használ­nák a gyógyító sókat, az iszapot. A csatorna mentén ötven új kikö­tőt létesítettek. A világkiállítás alatt ez az út megismertemé a külföldieket a magyarországi le­hetőségekkel. Minden gazdasági területnek megvan a muga felada­ta a siker érdekében, de az alap- problémát az idegenforgalomnak kell megoldania. Ennek egyik le­hetősége a gyógyturizmus, ami vonzereje lehet nemcsak Buda­pestnek, hanem a megyének és az egész országnak. Fontos szem­pont, hogy az alapok megvan­nak, amire építkezni lehet. De el­tekintve az expótól, gazdasági szükségszerűség is a gyógyvizek és gyógyturizmus fejlesztése. Gondolnunk kell arra is, hogy a magyar befektetésekkel egyúttal megalapozhatnánk a későbbi ke­leti lehetőségeket. Nagykátán a fiatalok helyzetéről tájékozódnak Hamarosan új épületben a KÁLÓT Nehéz feladatra vállalkozott leg­utóbbi ülésén Nagykáta önkor­mányzatának képviselő-testüle- te: megpróbált átfogóan tájéko­zódni a város fiatalságának hely­zetéről. Már ez is biztató, hiszen az önkormányzatok nehezen nyúl­nak ehhez a kérdéshez, nagy a tanácstalanság körükben. Már egy egyszerű vizsgálathoz is ko­moly szociológiai felmérés kelle­ne, nem beszélve a felmerülő problémák megoldásáról. Ki merne ma ígéretet tenni, például a lakáshelyzet javítására vagy munkahelyek teremtésére? A nagykátai képviselők ezért „csak” az önkormányzat és in­tézményei által a fiataloknak kí­nált lehetőségekről, azok hiányá­ról tájékozódtak. A nagykátai fiatalok továbbta­nulási lehetőségei intézményi el­látottság szempontjából bővül­tek. A Damjanich János Gimná­zium és Kertészeti Szakközépis­kola, valamint a 223. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola mellé újabban felsorakozik a KÁLÓT Népfőis­kola Speciális Szakiskolája, amit egyre inkább hivatalosan is középfokú oktatási intéz­ménynek ismernek el. A három intézményben évente 350 hely­béli fiatal tanul tovább, ugyaneny- nyien járnak el az ország más középiskoláiba. A gimnázium­ban évente 120-150 fiatal érett­ségizik, ennek fele jelentkezik felsőfokú iskolába. A felvételi arányt tekintve az iskola orszá­gosan a középmezőnybe tarto­zik. Indítottak speciális nyelvi osztályt, a munkába állást előse­gítő számítástechnikai és gépírá­si kurzust, virágkötő tanfolya­mot. valamint gépjárművezetői tanfolyamot. A .^Damjanich” hat idegen nyelvet oktat. A csupa jó mellett gondot is említettek az iskola vezetői: szű­kös a költségvetés, bútorzatra hosszú idő óta nem futja, van­nak évek óta elmaradt felújítási munkák. Más a helyzet a szakmunkás- képzőben. Az iskola zsúfolt, év­tizedes gond a tornaterem hiá­nya, noha tavaly önerőből kiala­kítottak egy kondicionáló szo­bát. Alapvető probléma, hogy a tanulók gyakorlati képzése jó­részt a vállalati tanműhelyekben folyik, azok pedig egyre keve­sebb gyereket fogadnak. Komoly perspektíva nyílik a KÁLÓT speciális szakiskolája előtt, mert hamarosan önálló épületük lesz, ahol sokirányú szakmai képzést valósíthatnak meg az idejövő hátrányos hely­zetű fiatalok részvételével. Hol helyezkednek el az isko­lákból, a felsőoktatásból kikerü­lő fiatalok? Erről manapság alig van visszajelzés, holott — sok más mellett — a szakmában való elhelyezkedés aránya, an­nak ismerete segíthetné a kép­zés irányának helyes kialakítá­sát. A szakmunkásképző iskola ezért vezet be az idén egy vissza­jelző rendszert. Nem biztos, hogy jó híreket kapnak majd: miképpen más településeken, Nagykátán is magas a fiatal munkanélküliek száma. A 869 nagykátai munkanélküli közül 77 fő 15—18 éves, 19—30 éve­seknél 291 főt regisztrál a mun­kaügyi központ. A fiatalok köré­ben a legmagasabb a semmi­lyen ellátásban nem részesülők aránya. Vegyes a kép, s egyelőre nem túl „rózsás” a fiatalok szabad­idős tevékenységének jelei lát­tán, noha az intézmények a ma­guk módján láthatóan mindent elkövetnek becsalogatásukra. Többségüket azonban az igé­nyes szórakozás helyett a könny­űzenei koncertek és diszkók ké­pesek csak elcsábítani. Alig van fiatalokat összefogó civil szerve­ződés: néhány éve biztatóan in­dult a Grund Ifjúsági Egyesület, amely elsősorban az értékes kul­túra teijesztését tűzte ki feladatá­ul, de ez a szervezet megszűnő­ben van. Az önkormányzat vi­szont csakis olyan szervezetet tud támogatni, amely létezik. A fiatalokat érinti elsősorban a sportlétesítmények aggasztó hiánya. Nincs városi sportcsar­nok. uszoda, a strand félig sem épült fel, s egyáltalán kérdéses, hogy valaha elkészül-e. Szeren­csére az előbbi passzivitás a sportban mégsem érvényes: a Duatlon SE önszerveződő kö­zösségként jött létre, tagjai rend­szeresen kerékpároznak, fúrnak. A városi kispályás labdarúgó­bajnokságban több mint százan vesznek részt minden szomba­ton. Saját értékelése szerint az ön- kormányzat lehetőség szerint mindent megtesz a város fiatal­jaiért. A tankönyvásárlási támo­gatás, az iskolai étkeztetés segí­tése ma már nem újdonság. Gya­korlat az első lakáshoz jutók visz- sza nem térítendő segítése vagy a kamatmentes kölcsön: ennek ellenére tavaly már csak 38 la­káshoz kértek Nagykátán hasz­nálatbavételi engedélyt, ami csaknem fele az öt évvel ezelőt­tinek. .. Nehéz tehát általánosítani akár csak egy-egy településen a fiatalok helyzetét, sőt egyéb ked­vezőtlen tendenciákról tovább lehetne beszélni. Mi több: nem csupán lehetne, hanem kell is, mert a helyzet ismerete kulcs a megoldáshoz — hangzott el a képviselő-testület ülésén. (tóth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom