Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JUNIUS 10.. CSÜTÖRTÖK Fejtő Ferenc a boszniai válságról A Nyugat egy egész népet hagyott cserben A magyar kormány rendkívül józan és bölcs politikát tanúsít a volt Jugoszlávia válságával kapcsolatban — jelentette ki Fejtő Ferenc, a Franciaországban élő ismert történész és publicista. Fejtő, aki a térség problémáinak vezető francia szakértői közé tartozik, „Szarajevótól Szarajevóig” címmel tartott előadást, rendkívül nagy érdeklődéstől kísérve, a Párizsi Magyar Intézetben. Előadásában egyebek között a leghatározottabban cáfolta az olyan híreszteléseket, amelyek szerint Magyarország „adott esetben katonai erővel lépne fel a vajdasági magyarok védelmében”. Az ismert történész szerint az ilyen állítás már csak azért is képtelenség, mert a magyar félnek nem lenne ehhez katonai ereje, s tudatában van annak, hogy bármiféle ilyen lépés az egykori „kisan- tant” újjáéledését jelentené. Előadásában utalt a nemzetiségi kérdésekre, s megállapította: Magyarország a határok átjárhatóságában, a nemzetiségi jogok biztosításában látja a feszültségek megoldásának útját, olyan megoldást kíván, mint amely Európa nyugati felében már megvalósult az egyes országok között. Ilyen irányba tett lépésnek nevezte az Ukrajnával létrejött szerződést. Ha „Európa” — vagyis a tizenket- tek Európája kibővül a közép-európai térség országaival, ez a kérdés nyilván a megoldás útjára lép — véle» kedett. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy ameny- nyiben újjáéledne a két világháború közötti időszak revizionista, a határok módosítását követelő politikája, akkor az súlyos veszélyekkel járna, Magyarország ezzel elveszthetné azt a „bizalmi tőkét”, amelyet mostanra megszerzett. A boszniai válságért a szerb vezetésnek „Nagy- Szerbia” megteremtésére irányuló politikáját tette ugyan felelőssé, de a válság elmélyülése szerinte a Nyugat megosztottságának is betudható: az Európai Közösség annak kezdetén nem lépett, fel kellő egységben és határozottsággal, mivel szerinte Németország, és vele együtt Ausztria rokonszen- ve a horvátok és a szlovének iránt nyilvánult meg, Franciaország és Nagy-Bri- tannia viszont a szerbekkel rokonszenvezett. Ez hosszú ideig akadályává lett a kellő állásfoglalásnak. Amikor ez végül mégis bekövetkezett, gyakorlatilag már nem lehetett megakadályozni azt, ami Boszniában történt. „A baleset áldozatának cserbenhagyá- sa a törvények szerint bűn- cselekmény. A Nyugat itt egy egész népet hagyott cserben” — mondotta. Az ismert történész rendkívül veszélyesnek minősítette Koszovó és ezzel együtt a Szerbiához tartozó, de mohamedánok által lakott Szandzsák helyzetét. Véleménye szerint ha Koszovóban is megkezdenék a Boszniához hasonló „etnikai tisztogatást”, akkor ez a válság az egész térségre kiterjedne, s ha ma nem is következhet be, hogy egy „új Szarajevó” 1914-hez hasonló világháború kitöréséhez vezethet, a konfliktus veszélye rendkívül nagy. Ezért az Európai Közösségnek és az Észak-atlanti Szerződésnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a beavatkozás a válság rendezése érdekében hangoztatta előadásában. Este tizenegykor híreket hallgatok a Danubius rádióban. „A román legfelső bíróság elutasította Cseresznyés Pál fellebbezését és jóváhagy- • ta tízesztendős börtönbüntetését.” És a zárómondat, valahogy így: „Cseresznyés Pál ezerkilencszázkilencven márciusában a marosvásárhelyi összecsapások idején belerúgott egy földön fekvő, magatehetetlen román férfiba.” Belerúgott? A Vatra Romaneasca szerint. Az idegengyűlöletre uszító Romania Mare (Nagy-Románia) és a hozzá hasonló újságok szerint. A román igazságszolgáltatás szerint. Bizonyíték nincs rá, hogy belerúgott volna. Bizonyíték arra van, hogy 1990 márciusában a Vatra Romaneasca autóbuszokon Marosvásárhelyre szállította a görgényi falvak leitatott románjait. A vasvillás, bunkósbotos hodáki és li- bánfalvi románok megrohanták az anyanyelvi oktatásért, az elemi kisebbségi jogokért tüntető marosvásárhelyi magyarokat. Villogtak a vasvillák, zuhogtak az ütések, törtek a csontok. Ostrom alá vették az RMDSZ vásárhelyi székhelyét, összeverték az RMDSZ vezetőit, kiütötték Sütő András szemét. Lengyel választási kampány 9 9 Üzletemberek Walesa mellett Lech Walesa mellé állnak a lengyel üzletemberek — döntötték el keddi tanácskozásukon legrangosabb szervezeteiknek képviselői. A tanácskozáson a hazai nagytőke javát képviselő olyan szervezetek képviselői vettek részt, mint a Business Center Club, a Gazdasági Kamara, a Keresztény Vállalkozók Klubja, a Lengyel Üzleti Klub és a Munkaadók Szövetsége. Létrehozták a reformátorok választási fórumát, és úgy döntöttek: a választási kampányban megvonják támogatásukat valamennyi politikai párttól, és az államfő pártok fölötti reformtömbje mellé állnak. Kassai tiltakozás Az Együttélés Politikai Mozgalom kassai elnöke, Balassa Zoltán levelet juttatott el Dusán Slohodnikhoz, a Szlovák Köztársaság kulturális miniszteréhez. Ebben tiltakoznak a szlovák értelmiség III. kongresszusán elmondott beszéde ellen, amelyben olyan értelemben nyilatkozott, hogy vége minden türelemnek, most már kemény kézzel kell leszámolni a * nemzetiségekkel. A kongresszuson elhangzott a Magyar Köztársaságot megalapozatlanul támadó felszólalás is, a Kárpátok Euro- régióval kapcsolatban, amely gazdaságilag fellendítheti Ke- let-Szlovákiát. A miniszter, mint a kormány tagja nem határolta el magát ettől, s nem tiltakozott a kongresszus nacionalista szellemisége ellen sem. amely épp Szlovákiának és egész lakosságának érdekeit sérti az Európa Tanácsba való felvétele előtt. Az MTI tudósítójának több párt képviselői is olyan véleményt fogalmaztak meg, amely alapjában helytelenítette az üzletemberek lépését. Lech Walesának először vasárnap elhangzott ötlete egy pártok fölötti reformblokk szükségességéről még nem öltött testet, vagyis egyszerűen nem létezik. Létrehozása esetén, ha bejutnak képviselői a parlamentbe, éppen az új választójogi törvény kínálta., alig várt stabilitást kérdőjelezik meg, ugyanis kiszámíthatatlan, hogyan viselkednek a nem gazdasági kérdések szavazásánál. Ráadásul a propagandaszólamokkal ellentétben ma a pártok köÉvekig tartó jogi huzavona után kedden bíróság elé állították Szófiában az egykori kommuista munkatáborokban elkövetett büntettek négy felelősét. A perben azzal vádolják a 82 esztendős Mircso Szpaszov nyugalmazott tábornokot, aki egykoron belügyminiszter-helyettesként felügyelte a munkatáborokat, valamint Petar Gógovot, Nikolaj Gazdovot és Juliana Razsgevát, hogy közvetlen okozói voltak 14 bebörtönzött személy halálának. Bulgáriában 1959 és 1962 között működtek munkatáborok, amelyekben az internáltak közül 147-en haltak meg. A bulgáriai rendszerváltozás kezdete óta napirenden volt az egykori felelősök bíróság elé álzött a különbség nem az: akarják, vagy ellenzik a reformokat, hanem hogy milyen reformokat és milyen tempóban tartanak szükségesnek végrehajtani. Ha pedig az üzletemberek úgy hiszik, jobb, ha maguk indulnak a választásokon, súlyos hibát követnek el, hiszen a politika önálló szakma. Egyébként a parlamenti szabályok értelmében képviselők nem folytathatnak semmiféle üzleti tevékenységet, még közvetve sem, így például nem lehetnek felügyelőtanácsok tagjai vagy elnökei sem, tehát választaniuk kell a gazdasági tevékenység és a politikusi pálya között. Irtásának a kérdése, az ügyészség, illetve a rendőrség az elévülésre vonatkozó paragrafusok miatt többször is leállította a vizsgálatot. A most kezdődött perben Ivan Tatarcsev legfőbb ügyész képviseli a vádat a legfelsőbb bíróság katonai kollégiumának bírói területe előtt. A bíróság elfogadta a legfőbb ügyész érvelését, hogy elévülésre nem lehet hivatkozni ebben a perben, hiszen a közelmúlt évtizedeiben egyszerűen nem lehetett felelősségre vonatni a bűnösöket. A legfőbb ügyész indítványozta, hogy a vádlottakat a büntető törvénykönyv azon paragrafusa alapján vonják felelőségre, amely szabadságvesztés kiszabásán kívül halálbüntetést is lehetővé tesz. A nagyvilág hírei ^ Július Binder beruházási igazgató szerint a szlovákiai adófizetők egymilliárd koronát fizetnek majd azért, hogy a bősi erőmű vitájában a Hágai Nemzetközi Bíróság fog dönteni. * Semleges országok, NA- TO-tagállamok és kelet-európai országok haditengerészeti erőinek első közös hadgyakorlata kezdődött kedden a Balti-tengeren. Az Egyesült Államok és NATO-heli szövetségesei több mint két évtizede évente tartanak hadgyakorlatot a Balti-tengeren, de most első ízben vesznek ezen részt Oroszország, Lengyelország, a balti államok, illetve a semleges Svédország és Finnország egységei. * A szerb igazságügy-miniszter határozottan cáfolta azt a hírt, amely szerint Vük Dras- kovicot, az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom vezetőjét bántalmazták volna a letartóztatása közben és után. Draskovicot az alkotmány megsértésével s egy szolgálatban lévő rendőr bántalmazásával vádolják. * Szervezett keretek között folyik az Afganisztánba menekült tádzsik állampolgárok hazatelepítése. Eddig több mint 18 ezer ember tért vissza hazájába, egyötöde azoknak a menekülteknek, akik annak idején a kommunista erők és az iszlám elenzék között kirobbant polgárháború miatt kényszerültek szülőföldjük elhagyására. Jé A _ gazdasági válságban lévő Észak-Korea az ópiumkivitel fokozásával igyekszik szert tenni keményvalutára. A szöuli hírszerző intézményben úgy tudják, hogy Kim Dzsong Ilnek, az északkoreai hatalom örökösének utasítására fokozták rekord- méretűre az idén az ópiumtermelést. mmm Bíróság eló'tt a bolgár gyilkosok Halállal is lakolhatnak VÉLEMÉNY Cseresznyés Pál tíz esztendeje Az orvul megtámadottak, Marosvásárhely magyarjai védp- keztek. Letépték az utcai padok deszkaléceit, védték az éleni- ket. A külvárosból megérkeztek a magyar .anyanyelvű cigányok, és védelmükre keltek a vásárhelyi magyaroknak. Együtt harcoltak, magyarok és cigányok. Ütöttek, igen: nem hagyták magukat lemészárolni. Úgy nevezik ezt, hogy jogos önvédelem. A jogos önvédelem miatt a román igazságszolgáltatás szervei negyvennégy magyart és cigányt fogtak perbe és ítéltek el hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre. Egyetlen hodáki, libán- falvi vasvillást sem vittek bíróság elé, hajuk szála sem görbült. De letartóztatták a marosvásárhelyi gépkocsivezetőt, Cseresznyés Pált. Azért tartóztatták le, azért tartják harmadik esztendeje lakat alatt, mert állítólag — a román hatóságok szerint — belerúgott egy földön fekvő románba. Ismerjük a filmfelvételt: a vásárhelyi főtéren feküdt valóban egy zöld pulóveres férfi. Mint később kiderült, egy görgényi vasvillás. Verni, gyilkolni mént Vásárhelyre, visszaütöttek neki. Az egyik főtéri épület ablakából egy ír televíziós felvette a jelenetet: a földön fekvő támadóba belerúgtak néhányan. Távolról készült felvételek ezek, alkalmatlanok arra, hogy bárki személyazonosságát megállapítsák. De hát kellett a bűnbak. ■ A román hatóságok sietve megtalálták Cseresznyés Pált és reá bizonyították, hogy ő is rúgott egyet. Cseresznyés Pál sokáig tiltakozott a vád ellen — összecserélik valaki ismeretlen emberrel —, aztán már nem védekezett. Már elismerte a rúgást. A rendőrségi fogdákban, a börtönökben ismerik a módját annak, hogy aláírassanak valakivel egy papirost. Tíz év Cseresznyés Pálnak, Mire kijön — ha kijön valaha — a börtönfalak közül, öregember lesz. Románia addigra meg ott feszít az Európa Tanácsban. Ott — ha belenyugszunk abba, hogy csak a Cseresznyés Pá- lokat citálják bíróság elé, hogy reájuk bármikor rá lehet csapni a tömlöcajtót. Ha a magyar rádióban, Budapesten szenvtelenül azt mondja a bemondó: „belerúgott”. (Kosa Csaba)
