Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JUNIUS 9... SZERDA Ácsa polgármestert választott Az élet minket igazolt Ácsa főútvonaláról szűk utcába kell bekanyarodnom. Néhány épület elhagyása után kiszélesedik a tér, gúlatetős házak sorai közt haladok. A Dózsa György út 44. számú ház gazdaudvarra emlékeztet. Egy tábla diszkontüzlet működését jelzi. Itt lakik Bobós János, a Kisgazdapárt helyi elnöke, akit a május 21-i közvetlen választáson 285 szavazattal biztosított bizalmáról a falu lakossága. Hivatali ténykedését még ezután kezdi meg. Mint mondja, egyelőre arról akar dönteni a képviselő-testület, hogy ő tiszteletdíjasként, vagy főállásban legyen-e polgármester? — Hol dolgozik? Milyen beosztást kellene feladnia? — Most éppen sehol, mert mi a feleségemmel csirkéket neveltünk, meg kereskedünk. — Hogyan lett kisgazda- párti? A foglalkozása miatt? — A szüleim, a család is kisgazda volt. Ez régi hagyomány. • — Sokan tartoznak itt a Kisgazdapárthoz? — Számszerint nem annyira. Inkább azt mondanám, hogy aktívak vagyunk. Bár lehet, hogy a túlzott aktivitás volt annak az ellentmondásnak az oka, hogy a parlamenti választások idején még magas arányban győztünk itt a faluban, de a kilencvenes ön- kormányzati választáson igen komoly bukásban volt részünk. Most viszont annak tulajdonítható a győzelmünk, hogy az élet minket igazolt. Csendesen, szerényen dolgoztunk, de amit mondtunk és tettünk, az találkozott az emberek egyetértésével. A testületben most a függetlenek vannak többségben. Tótkáné Kiss Ilona az ellenjelölt is az volt. Vele szemben kellett megnyerni a választást. — Melyek lesznek a polgár- mester első' intézkedései? — Ma még nem tudok erről sokat mondani. Ha már áttekintettem az ügyeket, köny- nyebb lesz. Az biztos, hogy rendet kell tenni a gondolatok sokfélesége között. Meg kell küzdeni a közömbösséggel, élénkíteni kell a közügyek iránti érdeklődést. Ennek egyik módja a teljes nyilvánosság, nyíltság minden a falut érintő kérdésben. Erről eddig nem beszélhettünk. Jó lesz követni azt a gyakorlatot, amit itt Krekács József alpolgármester vezetett be. ő mindenkivel megbeszéli a közös kérdéseket. Nagy feladatként hárul az önkormányzatra a gázvezeték-hálózat kiépítése most, amikor még lehet, mert sejtésünk szerint később már meg sem tudnánk fizetni. Rádiói Galgagyörkig épülne ki az új gerincvezeték, meg kellene szerveznünk az igénylőket, de már 80-90 ezer forint por- tánkénti költségről van szó. így aztán nem nagy az emberek érdeklődése. — Az acsai földtulajdonosok önálló útra akarnak lépni. Kiválni a Püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezetből. Ezt, hogy tudja támogatni az önkormányzat? — A második lépés lenne a gazdaság élénkítése, mert a falunak nincs pénze. Ám az önálló szövetkezettel is elkéstek már, mivel december 31-ig tette lehetővé a törvény, hogy kiváljanak. Most kisszövetkezet szervezésében látják a megoldást. Az acsai földből egyébként csak úgy lehet megélni, ha más jövedelmi forrás is van mellette. A munkanélküliség aránya pedig a környékhez viszonyítva nálunk a legmagasabb. Huszonnyolc-harminc személynek idén már a segélyezése is megszűnik, csak az marad, amit az önkormányzattól kaphat. Vállalkozókat kellene hát idecsalogatni, de nincs szabad terület, ahol elhelyezhetnék az üzemeiket. Most például éppen egy tüzéptelepet szeretnénk nyitni, de nem tudjuk kijelölni azt a pontot, ahol működhetne. — Ez komoly feladat a polgármesternek és a testületnek. Mit gondol, hogyan alakul a kapcsolatuk? — Szerintem jól. A ma nehezen megoldhatónak látszó kérdésekben is eligazodhatunk majd. Igen kedvező az értelmiségi és a szakmunkás végzettségű képviselők aránya. Együtt oldhatjuk majd fel azokat a feszültségeket, amelyek egyes intézményekben, vagy vezetőik körében tapasztalhatók. Vagy itt van a mintegy 400 fős cigány népcsoport sokféle gondja, amit velük kell megtárgyalnunk. Biztosan sikerül, mert azt nem mondhatnám, hogy az acsai cigánysággal olyan nagy bajok lettek volna. Idáig jól megvoltunk egymással. K. T. I. A bagi iskola napja A Bagi Általános Iskola pedagógusai Zsolnai József értékközvetítő és képességfejlesztő programjait valósítják meg munkájukban. A diákok ennek köszönhetően a tanítási órákon nemcsak okosodnak, hanem azzal is foglalkozhatnak, amivel szabad idejüket is szívesen töltik. így minden esztendőben van mit bemutatniuk egymásnak és szüleiknek. Az immár harmadik iskolanapra egy hónapja készültek. A programban volt báb- és színpadi játék — alsó képünkön a 2. A. szerepel — népdaléneklés, mesemondás angol és német nyelven. Száznál több képzőművészeti munkát láthattunk, s bemutatkoztak a kézművesek is. A szenespincéből kialakított szövőműhelyben szőnyegek díszítették a falakat. A szövőszékek sem maradtak üresen. Jobb oldali felvételünkön a nyolcadikos Balázs Szilvia sző. A tudományok várában — a fizikateremben — a matematika és a kémia története elevenedett meg, látványos kísérletekkel. A szórakozás közben észrevétlenül tanultak a gyerekek — csengőszó nélkül. Kép és szöveg Balázs Gusztáv. Egy kisközség nagy lépései Budajenőn hamarosan befejeződnek a csatornázási munkálatok. Ha minden a tervek szerint alakul, úgy július végén még megkezdődhet a tisztítótelep próbaüzeme is. A kivitelező a Dunántúli Vízügyi Építőipari Vállalatból alakult Duvi- ép Kft., amely pályázat útján nyerte el a megbízatást, tavaly szeptemberben. Azóta folyik az építkezés, amivel, megoldódnak a községben a csatornázási gondok. Emellett gázberuházás is zajlik a településen. Ahogy elkészült egy utcában a csatorna, ott máris lefektetik a gázvezetékeket. A csatornázás több mint százmillió forintba, a gázberuházás tizennyolc millió forintba kerül. Ezek már olyan pénzügyi terhek, amelyekhez állami céltámogatást is kért a budajenői önkormányzat. Remélik, kedvező elbírálásban részesítik pályázatukat, bár kidolgoztak arra vonatkozóan is terveket, miből finanszírozzák a beruházásokat abban az esetben, ha mégsem kapnának cél- támogatást. Igaz, néhány esetben előfordult az, hogy az ön- kormányzati képviselőknek abban kellett dönteniük, kinek is fizetnek először. A cégek más szempontból is partnernek bizonyultak, nem voltak fennakadások a munkában pénzügyi okokból. Tervezik a telefonhálózat bővítését is, ami várhatóan jövőre készülne el. Bár sok településen beindultak hasonló beruházások, azért talán érdemes arról is tudni, Budajenőn is fejlődik az infrastruktúra. Ami, további kedvező változásokat hozhat. J. Sz. I. A tölgyek után... Megyénkben is jelentős a fenyőpusztulás Pusztulnak erdeink. Ma már nemcsak a környezetszennyezés, hanem az évek óta tartó aszály hatására is. A nyolcvanas években a kocsányiban tölgyeken, illetve a csereseken jelentkezett először a betegség, ma pedig — úgy tűnik — a feketefenyveseken a sor. Erről a problémáról érdeklődtünk dr. Sólymos Rezsőtől, a Budapesti Erdészet vezetőjétől, aki elmondta, hogy a károk a főváros környékén is jelentősek. A budai hegyvidéken múlt év szeptemberében tapasztalták először a fenyőpusztulás jeleit, és azóta 7,5—8 ezer köbméter faanyag veszett kárba. Ez körülbelül nyolcvanezer darab faegyed kiszáradását jelenti. A károk fő oka a hosszan tartó aszály, és főleg azokat az állományokat érinti — nemcsak a feketefenyőt —, amelyek száraz és sekély termőrétegű termőhelyen állnak. Az erdőgazdaságokat rendkívül érzékenyen érinti a kialakult helyzet, mivel a kiszáradt, illetve beteg fákat ki kell termelni, hiszen a legyengült egyedeknél gyorsan megjelennek a másodlagos — rovar, gomba — károsítok, melyek a még egészséges fákat is megtámadhatják. A letermelt állományok helyén új telepítéseket kell eszközölni. A rovarkárosítók közül a szú jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért a levágott fák lombkoronáját haladéktalanul el kell távolítani. A főleg a kocsányta- lan tölgyet érintő tölgypusztulás előrehaladása az utóbbi időben lelassult. (feke) Környezetvédelmi napok Vácon Az ember egyik legszörnyubb találmánya a takarítás — Ahogy önök is tudják — hiszen a saját bőrükön érezték —, korábban a helyi gyárak nagyon szennyezték ezt a várost. Olyannyira, hogy mindannyiunk szomorúságára bekerült a „piszkos tizenkettő” csöppet sem előkelő társaságába. Ezen a helyzeten valahogy változtatnunk kell. A hogyan nehéz kérdés, de ma már láthatunk egy-két biztató jelet arra, hogy sikerülni fog. Elég ha arra gondolunk, hogy a még üzemelő gyáraink ma több gondot fordítanak a környezetvédelemre, mint akár csak egy éve, vagy arra, hogy egymást érik a különböző környezetvédő akciók. Azért örülök ennek a mostani néhány napnak is, mert bizonyítja, hogy jó szándékból nincs hiány — mondta a már nyolcadszor megrendezett váci környezetvédelmi napok megnyitóján Bartos Ferenc polgármester. A rendezvény négy napja bővelkedett az érdekes és izgalmas programokban. Volt játékos vetélkedő iskolásoknak, akik még nádsátorkészítésben is összemérték tudásukat, jótékonysági koncert az „Együtt az ép gyerekekkel” alapítvány javára, kirándulás a Naszály- hegyen, futó- és BMX-ver- seny, Növényportrék címmel grafikai kiállítás, egzotikus ter- ráriumi állatok bemutatója, lakossági fórum, dél-amerikai indián népzene. Dr. Rigó János igazgató főorvos előadást tartott az ólomszennyezés hatásainak csökkentéséről, Schulcz Tihamér a földsugárzás és a környezetsugárzás betegítő hatásairól, Sebeők János író az embert és a bioszférát fenyegető világvége-variációról. Mindezeket a programokat az kötötte össze, hogy propagálni szándékoztak egy olyan szemléletet, amelyben fő helyen áll a környezet megóvása, és amelyet itthon még nagyon kevesen vallanak magukénak. Kidomborodtak ellentmondások is. A Nem bántja a szemét? címmel megtartott lakossági fórumon jól érezhetően két nézőpont ütközött. Voltak, akik a negatív példák, szeméthegyek emlegetésével gyászosra festették a képet. Az ilyen pesszimisták megmosolyogták a faültetési akciókat, a szelektív hulladékgyűjtők sikerét megemlítő optimisták álmodozásait. Abban mind a két oldal egyetértett, hogy amíg a lakos-, ság nem vigyáz jobban a város rendjére és tisztaságára, addig szükséges, hogy a közterületek kezelői sűrűn takarítsanak. „Az ember egyik legszörnyűbb találmánya a takarítás”. Ezt az előző napi fórum következtetésének ellentmondó megállapítást már Sebeők Jánostól hallhatták, akik elmentek az előadásra. A közönség meglepetését látva a könyvhéten új könyvvel jelentkező író elmagyarázta, hogy amikor környezetvédelemről, annak rendezéséről (pl. parkosításról) beszélünk. természetesen az emberére gondolunk, ami viszont nem azőnos más élőlények természetes környezetével. Azt sokszor alakítjuk át a bennünket szolgáló „rendezésseí'. A június 3-ától 6-áig tartó váci környezetvédelmi napok legsikeresebb programjának a vasárnap rendezett Fut a Vác elnevezésű futóverseny bizonyult. Ezen a nők és a férfiak között 3-3 kategóriában — felnőtt, középiskolás, általános iskolás — hirdettek győztest. Bíró György, Vác környezet- védelmi vezetője — aki Kismartoni Adriennel, a Madách Imre Művelődési Központ munkatársával együtt az ese2 mény fő szervezője volt — viszont abban reménykedik, hogy ennek a lassan évtizedes hagyománynak hosszú távon az egész város lesz a nyertese. (ribáry)
