Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-09 / 132. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS 9.. SZERDA 3 Alkotmányos a bírósági szervezeti törvény Hazánk és az Európa Parlament viszonya Vita az akadémiai jogszabályról A T. Ház tegnap hozzáfogott a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitájához. A miniszteri expozéban Mádl Ferenc, a művelődési és közoktatási tárca vezetője felvázolta az Akadémia több mint százhatvan esztendős történetét, a tudományos testülethez kapcsolódó jogalkotás folyamatát, majd ismertette a törvény- javaslat főbb elemeit. Nem alkotmányellenes a bírósági szervezeti törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság — egy párhuzamos és két különvéleménynyel hozott — tegnap, nyilvánosan kihirdetett határozatában. Az Alkotmánybíróság az indítványozók által kifogásolt törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmeket és az alkotmányjogi panaszt egyaránt elutasította. Az Alkotmánybíróság határozata leszögezi: a bírói függetlenség garantálása nem azonosítható a bírói hatalom és a másik két (a törvényhozó és a végrehajtó) A magyar kohászatot és az ehhez kapcsolódó iparágakat lehetetlen helyzetbe hozta a Szerbiával és Montenegróval szemben elrendelt ENSZ-embargó, valamint a megfelelő piacvédelem hiánya — hangzott el a Dunaién- Dunai Vasmű Részvény- társaság, a Mahart és a Diósgyőri Nemesacél Művek Kft. közös tegnap sajtótájékoztatóján. A legutóbbi ENSZ-határo- zat, mely szigorította a tranzitszállításokat a Dunán, eredeti célját — hogy nyomást gyakoroljon Szerbiára — ugyan nem érte el, a Duna menti országoknak azonban súlyos veszteségeket okozott. A szakemberek már- már szándékosságot vélnek felfedezni abban, hogy az április 25-i szigorított ENSZ- határozat óta egyetlen exportengedélyt sem kaptak, és így korábbi piacaikat mások foglalhatták el. A megfelelő piacvédelem hiányában ezek a vállalatok ez idáig kénytelenek voltak exportálAz ENSZ-nek komoly szerepe lehet abban, hogy meginduljanak a tárgyalások az Adria-kőolajvezeték újbóli megnyitásáról, a helyzet valós megoldását azonban csak az jelentheti, ha Szerbia és Horvátország közösen jutna megállapodásra, és megteremtené a vezeték működtetéséhez szükséges politikai nyugalmat. Az egész térség problémájának totális megoldása nélkül ugyanis nem jelent valódi biztonságot a ' vezetéket használó országok számára az Adria-kőolajvezeték esetleges üzembe helyezése — erről József Gábor, a Mól hatalmi ág elválasztásával. Az alkotmány szerint a bírók hatalmukat nem közvetlen választással, hanem más hatalmi ágak közvetítésével nyerik el. Ez a közvetítés akkor alkotmányos, ha megfelel a bírói hatalom semlegességének és függetlenségének, azaz kizárja a kinevező és a javaslattevő egyoldalú politikai befolyását. Az Alkotmánybíróság szerint a bírósági szervezeti törvény eleget tesz az alkotmányos követelményeknek. A határozat kimondja: az Alkotmány- bíróság nem semmisíti meg a pormát csupán azért, mert az alkotmányos követelményeknek meg nem felelő értelmezése is lehetséges. ni, mert a hazai piacokon nem tudták felvenni a versenyt a környező országokból érkező ellenőrizhetetlen termékekkel. A cégek vezetői ezért azonnali kormányzati intézkedéseket sürgettek, miközben hangsúlyozták: bármilyen szigorú ellenőrzésnek készek haladéktalanul alávetni magukat, a dunai szállítás további, teljes megbénításába azonban nem egyezhetnek bele. Fáy András, a Mahart vezérigazgatója elmondta: a cégnek jelenleg 5 hajója vesztegel az al-dunai kikötőkben. Az év első öt hónapjában a társaságnak 645 millió forintos fuvardíjkiesést okozott a szállítások korlátozása, és veszteségük idén elérheti az 1,2 milliárd forintot is, ha továbbra sem javul a helyzet. A Mahart öt tárca vezetőjéhez fordult javaslattal, melyben a mára már működőképességüket is veszélyeztető pénzügyi, likviditási gondjaikra keresnek megoldást. Rt. vezérigazgatója nyilatkozott tegnap arra a hírre reagálva, hogy a vezeték használatában érintett országok az ENSZ segítségét kérik a tárgyalásokhoz. József Gábor elmondta: Magyarország számára igen fontos- lenne, ha ismét működne az Adria-vezeték, hiszen a magyar olajpiacon monopolhelyzetben lévő Mól Rt. két évvel ezelőtt még ezen keresztül hozta be az importált kőolaj mintegy 40 százalékát. Magyarország évente mintegy 5 millió tonna kőolajat vásárol külföldről, 1,8 millió tonnás hazai termelés mellett. A T. Ház asztalán fekvő tervezet két alappillére a tudományos kutatás szabadsága és a tudományos intézetek autonómiája. A jogszabály ennek megfelelően határozza meg az Akadémiát önkormányzati elven alapuló köztestületként. Ez szakítást jelent az eddigi gyakorlattal, amikor is az Akadémia a kormány felügyelete alatt állt. Fontos eleme a törvényjavaslatnak az önkormányzatiság működéséhez elengedhetetlen vagyonjuttatás is. Az Akadémiának törzsvagyont bocsátanak a rendelkezésére, az intézményhálózat mindazonáltal az állam tulajdonában marad. Kimondja a törvényjavaslat azt is, hogy az Akadémia működéséhez támogatást kap a költségvetéstől. Az illetékes szakbizottságok előadói egyöntetűen általános vitára alkalmasnak tartották a törvényjavaslatot, ám a képviselőcsoportok álláspontját tolmácsoló felszólalók szavaiból az derült ki: a beterjesztett szövegváltozatot több ponton is módosítani kívánják. Szinte valameny- nyi vezérszónok érintette az Akadémia és az egyetemek közötti viszony kérdését, a tudományos minősítés mikéntjét, valamint a tudományos kutatómunka infrastrukturális, pénzügyi hátterét. Kulin Ferenc az MDF vezérszónokaként azt hangoztatta: nem lenne helyes törvényi előírások révén „bebetonozni” az akadémiai intézetek és az egyetemek, azaz a felsőoktatás közötti viszonyt. A kereszténydemokraták részéről felszólaló Tóth Sándor nem értett egyet azzal, hogy a törvényjavaslat köz- testületi jogállást adna az Akadémia számára. A képviselő ugyanis attól tart, hogy ennek révén az MTA úgymond hatalmat gyakorolhatna a kutatóhálózat felett. Ezzel összefüggésben azt is elvetette a KDNP vezérszónoka, hogy az MTA elnökének jogkörébe tartozzon az akadémiai kutatóintézetek vezetőinek kinevezése. Mózes Mihály (független), képviselő társaihoz hasonlóan, támogatta a kutatói bázisok és az egyetemek „közeledését”. Egyetértett azzal is, hogy a jövőben az egyetemek hatáskörébe tartozzon a tudományos minősítés. A képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalását követően a törvényjavaslat általános vitáját elnapolták. * A magyar remények szerint az Európa Parlament még az idén kedvező választ ad a magyar Országgyűlésnek arra a kérésére, hogy a magyar képviselők valamilyen formában jelen lehessenek a közösségi törvényhozás bizottsági ülésein. Erről Hör- csik Richárd, az Országgyűlés európai közösségi ügyek bizottságának elnöke beszélt, miután az Országházban folytatódott a magyar és a közösségi törvényhozók delegációinak megbeszélése. Az Európa Parlament küldöttsége Habsburg Ottó vezetésével három napon át tárgyal Budapesten, áttekintve Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatainak alakulását. Hörcsik Richárd, a magyar küldöttség vezetője az MTI kérdésére elmondta: a Budapesten tárgyaló európai parlamenti képviselők kedvezően fogadták a magyar törvényhozás kérését, amelyet várhatóan szerdán írásos formában is rögzítenek. Ezután a magyar kérésről levélben tájékoztatják az Európa Parlament elnökét. A végső szót az Európa Parlament plénuma mondja ki arról, hogy a magyar képviselők jelen lehetnek-e a bizottsági üléseken. „A Nyugat választás előtt van: hozzájárul-e Kelet-Eu- rópában a piac építéséhez, felvevőképességének bővítéséhez, vágy rövid távú gazdasági előnyöket szem előtt tartva olyan lépéseket tesz, amely saját piacának védelmét szolgálja, és önös gazdasági előnyöket ígér rövid távon” — mondotta Göncz Árpád. Az Európa Parlament magyar ügyek bizottságának delegációját fogadva a köztársasági elnök úgy fogalmazott, Nyugat-Európá- nak egyértelmű választ kellene adnia, igényli-e Közép- Európában 100 milliós piac létrejöttét, amely számára is értékesítési lehetőségeket kínál; Magyarország stratégiai célja — hangsúlyozta Göncz Árpád —, hogy az Európai Közösség tagja legyünk. Visszavont kormánytervezet A kormány visszavonta azt az állásfoglalás-tervezetét, amelynek célja az volt, hogy mint munkáltató, képviselőket delegálhasson a társadalombiztosítási önkormányzatokba. A döntést Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár azzal indokolta a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt, hogy ez a terv csak törvénymódosítással lenne megoldható, amit viszont a kormány szorgalmaz. Horn múltat jósol Horn Gyula, mint egy tegnapi napilapban nyilatkozta, ritkán folytat eszmecserét Németh Miklós exkormányfűvcl. Ez tulajdonképpen érthető, hiszen legutóbb, amikor eszmecsere folyt a két re- formkommunlsta között, azon vitatkoztak, vajon melyikük nyitotta meg a határokat a keletnémet turisták előtt. Valószínűnek tartom, hogy múltjukból eredendően mindketten maguknak vindikálták az ezzel kapcsolatos elismeréseket, mert képtelenek voltak bármin is osztozni. Éppen ezért különös, hogy a Szocialista Párt mint kormányzati tényező állítja magáról; minden demokratikus párttal hajlandó lenne abban az esetben együttműködni, azaz koalíciót alkotni, ha a választók bizalmukkal kitüntetnék őket. S ha ez megtörténne, akkor bizony máris kijelenti a magabiztos pártelnök, szörnyű helyzetben fogják átvenni az országot Roppant érdekes, hogy ha az Antall-ka- binet bármely tagja a múlt bűneire hivatkozik, azonnal megszólal a kórus; ne a múltról, a jelenről és a jövőről beszéljünk. Érdekes módon Horn Gyula már a jövőről is úgy beszél, mint a múltról, holott sokkal kellemesebb helyzetben vehetnék át az országot mint ahogy átadták. Ez pedig arra vonatkozik, hogy igenis egy nemzet közérzetét erősen meghatározza, vajon hány polgári, civil szervezet működik az országban. Ha csak ezt nézzük, elmondhatjuk többezer százalékos a növekedés azóta, hogy az egypárti Hornék átadni kényszerültek a hatalmat. Természetesen minden bizonnyal nehezebb lesz a dolguk győzelmük esetén (ami különben korántsem biztos), mint volt, hiszen egy biztos: ebben az országban még egyszer pufajkát ölteni, diktatúrát bevezetni nem lesz könnyű dolog. (Vödrös) Tárgyalások az expóról Mindig megtalálják a megvalósíthatóságukhoz szükséges pénzforrásokat a jó és ígéretes elképzelések — jelentette ki George Schulz, az amerikai Bechtel cég igazgató tanácsának tagja, volt amerikai külügyminiszter, azon a sajtótájékoztatón, melyet a Világkiállítási Programiroda Az embargó következményei Elvesztett piacok Adria-olajvezeték A Mól Rt. számít az üzembe helyezésére szervezésében tartottak. A Bechtel is részt vett az 1996-os expo finanszírozhatósági tanulmányának elkészítésében. Barsiné Pataky Etelkával, az expo főbiztosával folytatott megbeszéléseken áttekintették a megrendezéshez elengedhetetlenül szükséges időszerű kérdéseket.
