Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JUNIUS 8.. KEDD Vállalkozó szellemű iskola Remek ötletek Felsőgödön Felsőgödi iskolások Fehéregyházán, Petőfi síremléke eló'tt Híd a kapu alatt Majd elküldöm a kottát A felsőgödi Németh László Általános Iskola példája megerősíti tapasztalataimat: a változó kor lehetőségeivel élni tudó oktatási intézmények nagy jövő előtt állnak. Az iskolai oktatást új koncepció szellemében szervezték át — a célra nyert 80 ezer forint pályázati támogatás birtokában — tudom meg Lukács Istvánná igazgató asszonytól. Pályázati támogatásból vásárolták a fénymásolót, a modem szövegszerkesztőt, a könyvtár számára 150 ezer forintért könyveket, a tűzzománc szakkör számára a saját égetőkemencét. .. Huszonhét szakkörük mellett ügyes gazdálkodással olyan programokat szerveznek a gyerekeknek, melyekre eddig általános iskolákban nem volt lehetőség. A 45 tagú, kitűnő kómst eddig is eseményszámba menő jutalomkirándulásokra vitte karnagyuk, Borbély Magdolna tanárnő. Országjárásuk során többek között eljutottak névadójuk sajkódi házába is, Ella néni meghívására. Aztán a szombat- helyi kirándulás során kiruccantak Grazba és Bécsbe, majd két napra Salzburgba — az éjszakákat persze a buszban töltötték. S a napokban tértek vissza az idei nagy kirándulásról: az egyhetes olaszországi útról. Az utazást Borbély Magdolna hónapokig szervezte — amíg a legolcsóbb buszvállalkozót, a legoptimálisabb szálláslehetőségeket megtalálta. A 32 gyerek számára maguk főztek egész idő alatt — az előre elkészített, mélyhűtve magukkal vitt félkész ételekből. A reggelire és vacsorára valót is itthonról szállították. — Sok gyerek először járt nyugaton, először fürdött a tengerben — emlékezik a tanárnő. — Karvász Kálmánná kolléganőm avatott idegenvezetésével megnéztük Velencét, Firenzét, Veronát és szép kirándulást tettünk a Garda-tóhoz. S ahány templomban csak voltunk, mindegyikben énekeltünk: Velencében a Szent Márk székesegyházban, a firenzei dómban és a Keresztelő Kápolnában, és Veronában is. Természetes, hogy az olasz utazás ötletét a gyerekek kitörő lelkesedéssel fogadták. Ahogy Farkas Márton tanár úr megértette, ha szomorúan is: a két év előtt tervezett erdélyi utazásra sem gyerek, sem pedagógus vállalkozó nem akadt. — Pedig műemlékek, és természeti szépség szempontjából szülőhazám is gazdag — mondja a Szászré- genből áttelepült tanár úr, majd hozzáfűzi: — A történelmi Magyarország megismerése önismeretünk elengedhetetlen feltétele, és meg is érdemlik az anyaország érdeklődését azok, akik a nehézségek dacára kitartanak anyanyelvűk, szülőföldjük mellett. Ezért dia- és videovetítése- ket, előadásokat tartott Erdély életéről, szokásairól, népviseletéről, és tudatosította az együvé tartozást. Fáradozásai eredményeképpen a tavalyi egyhetes székelyföldi útra többen is jelentkeztek, mint amennyien a buszban elfértek. A pályázati támogatások birtokában személyenként mindössze kétezer forintba került az utazás. A vendéglátó családokkal pedig olyan kapcsolatok szövődtek, hogy azóta az iskola közvetítése nélkül is gyakori az oda-visz- sza utazás. A tavalyi út a felfedezés erejével hatott gyerekre, pedagógusra egyaránt. Idén ismét válogatni kellett a nyolcvan gyereket a tíznapos, Kelet-Kárpátokba tervezett útra jelentkezők közül. Június 14-től pedig egy hétre Felsőgödre várnak kilencven olyan szászrégeni és kézdivá- sárhelyi iskolást és tanárt, akik először járnak az óhazában. Elszállásolásukat és ellátásukat a tavaly vendégül látott gyerekek szülei, az igazgató asszony és a tanárok, valamint a segítségre jelentkező szülők vállalják. Völgyesné Molnár Éva és Porzsolt Adámné tanárnők az alsótagozatosoknak találták ki az ötletes és játékos moccanj programot. A minden évben más-más téma köré szervezett programsorozatot idén a sport fogja össze — tudom meg Völgyesné tanárnőtől. A szeptemberi hátizsákos-kerékpáros túrán leveleket, terméseket gyűjtöttek és szép rajzokat készítettek — amelyekből aztán kiállítást rendeztek. Októberben tartották a „fut a suli” futóversenyt, háromszáz gyerek részvételével. Novemberben több- fordulós vetélkedőt rendeztek az olimpiáról. Decemberben pedig — az iskolai korcsolyapálya birtokbavétele, a tátrai sítáborok mellett — a pocsai egészségügyi gyermekotthon lakóinak készítettek karácsonyi ajándékokat és rendeztek szép ünnepi műsort. Januárban játékos sportvetélkedőt, februárban pedig farsangot tartottak — szellemes sportjelmezekben. Március—áprilisban készültek a sportplakátok, a sportolókat ábrázoló gyurmafigurák, és a gyerekek Felsőgöd híres sportolóitól gyűjtöttek emlékeket. Az éves programot májusi osztály- kirándulás zárja, majd június 14-től Bakonybélbe megy egyhetes táborba hatvan iskolás. Elmenőben még megtudom: az igazgató asszony megvalósította Németh László két lányának tavaly decemberi ötletét: az író gödi emlékeinek összegyűjtésére évente kiosztandó díjat alapítottak. Április 18-án Németh László halálának évfordulóján meghitt ünnepség keretében jutalmazták meg a legjobb dolgozatok szerzőit. S miközben megcsodálom a szakkörökben készült munkákból rendezett kiállításokat, a minapi pedagógustüntetésről érdeklődöm. — Mi nem tüntetgetünk, mi dolgozunk — mondja az igazgató asszony. De a kollégákon kis kétkedés látszik: bizony megdöbbentőnek tartják az ígért fizetésemelés elmaradását. Pedig ők valamivel jobb helyzetben vannak: idén az ön- kormányzat tizennégy százalékos béremelést adott az iskola számára. |). Veszelszky Sára Magamnak nem sok dolgom volt kottákkal, de mindig meghatott, mikor romantikus regényekben olvastam az ígéretet: majd elküldöm a kottáját! Kottát küldenek! Az még szebb, mintha virágot küldenének. Szívhez szólóbb, mintha könyvet, verseket. A zenét küldik el. Aki kapja a kottát, majd maga elé teszi a zongorára, megszólaltatja a zenét, és közben rágondol arra, aki küldte... Ősztől még könnyebben ajándékozhatnak egymásnak a gödöllőiek kottát, mint addig. A Híd könyvesboltban és antikváriumban az is kapható lesz. Lemezek már most is kaphatók, komolyzene, esetleg dzsessz. Szász Endre, a bolt vezetője ismeri a vevőit. Azok meg a boltot. Tudják, mire számíthatnak. Az egyik oldalon csupa antikvár könyv, a másik oldalon újságok. A könyvheti kiadványok mindegyikét is megtalálhatják majd itt, ígéri Szász Endre. Különben legszívesebben talán antikváriusnak nevezi magát. Fél éve van Gödöllőn, akkor nyílt meg a Híd könyvesbolt és antikvárium a Városi Múzeumban. Két hónapja a múzeumi bejárattal szemközti helyiségbe költözött. Szász Endre azt mondja, tulajdonképpen különös, hogy ilyen kisvárosban, mint Gödöllő antikvárium legyen. Az nagyobb városokba való. S egyetértünk abban, hogy Gödöllő különleges kisváros. Nem tudom, hogyan lesz valakiből antikvárius. Hogyan lehet a könyvek értékét felmérni? Becsüs — tanulok egy új kifejezést a könyvszakmában. Könyvtárszakos diplomája van, ami — mint mondja — nem árt, de kevés lenne. Jó, „házon belüli” tanfolyamokon sajátíthatták el a könyvek adásvételével foglalkozók a szakmát. — Volt három kitűnő tanfolyam. Az eladói, az antikvárszakos eladói és a boltvezetői. A Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete szervezte ezeket a tanfolyamokat, amelyek, úgy tudom, ma már nincsenek. Pedig szükség lenne rájuk, esetleg alapítványi támogatással folytatni kéne a képzést. Hogy a könyv kikerült az utcára, bárki odaállhat árulni mindenfajta szaktudás nélkül, ezért is volt nagyszerű Varga Kálmánnak, a múzeum igazgatójának a kezdeményezése, hogy egy színvonalas könyvesboltot hozzon létre. A város vezetősége is támogat, úgy érzem, örülnek, hogy van a városnak antikváriuma. Azonban csak antikváriumból lehetetlenség megélni. így hozok új könyveket is, mindent, ami színvonalas. Szeretnék mindent tartani, ami máshol nincs. Talán leginkább nálam kaphatók a városban pénzügyi és közgazdasági kiadványok. De árulok művészeti könyveket, szépirodalmat, szociológiát, történelmi műveket. Az antikvár részből jól fogynak a klasszikusok. Visszatérnek a törzsvásárlók, családias itt, alkudozni is lehet. Ha arra gondolok, hogy tőke nélkül kezdtem el, elégedett lehetek. A kezdéshez a Püski meg a Pont könyvesbolt adtak bizományba könyvet, mert ők is fontosnak találták, hogy Gödöllőn egy jó színvonalú kis bolt legyen, ami méltó a városhoz. A kezdettől visszatérünk oda, amibe most fog Szász Endre: a kották forgalmazásához. — Panaszkodnak a zenetanárok, hogy nagyon drága a kotta. Hát itt majd lehet antikvár kottát is kapni, ami olcsóbb lesz. Zeneművészeti végzettségem nincsen, de valaha én is muzsikáltam. Amíg beszélgettünk, egyre jöttek, jöttek, mindig jött valaki. Nincs olyan időszak, hogy órákig be sem néz senki? — kérdezem. Van olyan, hogy egy kis ideig üres a bolt, aztán megindulnak az érdeklődők és akkor egymás után jönnek — feleli Szász Endre. Ez olyan különös... Eltűnődünk: valóban, milyen különös ez... Nádudvari Anna Könyvheti újdonságok a Kráternél Ablaknyitás alkotókra és alkotásokra Fesztivál Kisvárdán Gulyás Pál Nyugaton át kelet felé és Molnár Edit Előhívások című kötetei más-más eszközökkel, de ablaknyitást jelentenek két jelentős irodalmi korszakra —, mondta új kiadványaikról Turcsány' Péter, a Kráter Kiadó vezetője a Tölgyfa galériában. A Gulyás-mű megjelentetése irodalomtörténeti jelentőségű. A népi mozgalom e meghatározó személyiségének úttörő tanulmányai először látnak kötetben napvilágot. A tíz tanulmányt Gulyás Klára válogatta és szerkesztette édesapja 155, nyomtatásban megjelent vagy kéziratban fennmaradt írásaiból. Gulyás Pál a népi írók megszállottságával fúrt le a világ és a magyarság kulturális örökségébe, útkereső törekvései során. Elsőként a szóbeliség és az írásbeliség határmezsgyéjén keletkezett nagy mítoszokhoz — a Kalevalához és a homéroszi eposzokhoz — fordult, hogy a bennük összegezett kollektív népi tapasztalatok útmutatását követve találjon választ kora sorskérdéseire. Módszere — ahogy Gulyás Klára hangsúlyozta — nem a tartalmi feltérképezés, hanem az útkereső szándék következtében a kulcskérdések megkeresése és körüljárása volt. S mert nagy költő csodálkozott rá nagy művekre, a műveknek kijáró alázattal, máig felülmúlhatatlan tanulmányokat hagyott örökül. Az eposzokat az európai kulturális örökség két meghatározó pólusaként boncolgatta. Külön gyönyörködve a kedves Kalevala természetközelségben született, egyszerű és tömör szépségében, a természetből életre kelt félig isten félig ember hőseinek játékos bemutatásában, a sajátosan ismétlődő sorok költőiségében. A görög tragédiákról és Dantéról szóló tanulmányában a kollektív művek mércéjével mérhető, egyéni művészi alkotásmód lehetőségeit kutatta. A Géniusz Debrecenben című tanulmány város- és magyarságformáló erőkként jelenítette meg a helyi költői géniuszokat. A hű barátról, Németh Lászlóról szóló írás az ifjúság orientáló személyiségét, a kultúraszervező nagyságot mutatja be. S a címadó tanulmányban Németh Kisebbségben című, nagy vihart kavart írásának ürügyén a magyarság arculatát ténylegesen meghatározó szellemi örökségről szól. S végül saját alkotói műhelyébe enged bepillantani a Líra műhelytitka című írásában. Molnár Edit művészalbuma folytatása a Nyugat nemzedékéről készült albumnak. A kötet Kondor Bélától Pi- linszkyn, Juhász Ferencen, Sütő Andráson, Nagy Lászlón át Karinthy Ferencig tizenkét nagy kortárs fényképeit és szavaikat, tetteiket megörökítő személyes hangú naplójegyzeteket tartalmazza — hosszú évek kapcsolatainak eredményeit. Mert csak a hosz- szú évek kölcsönös érdeklődése eredményezhet élményszerű képet —, mondta Molnár Edit, és hozzáfűzte: Sütő Andrást, Simon Istvánt és Nagy Lászlót elkísérte a szülőföldre, édesanyjukhoz is. Mert ahogy ők műveikben, ő fényképeiben ment vissza művészetük forrásvidékére. (d. v. s.) A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulata kapta a Határon Túli Magyar Színházak V. Fesztiváljának fődíját. Az erdélyi művészek Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő című zenés vígjátékával szerepeltek, s arattak nagy szakmai- és közönségsikert a kis- várdai seregszemlén. A zsűri különdíjjal jutalmazta a Komáromi Jókai Mór Színház, a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia és a Beregszászi Illyés Gyula Színház fesztiválprodukcióját. Elismerésben részesült a Szatmárnémeti Északi Színház társulata is. A legjobb férfi alakítás díját — megosztva — Dráfi Mátyás (Komárom) és Czinios József (Szatmárnémeti) kapta. A legjobb női alakításáért járó díjat Elekes Emma (Szatmárnémeti) vehette át. Epizódszerepéért Kassai Csongor (Kassai Thália Színház) és Lőrincz Ágnes Szatmárnémeti) ugyancsak elismerésben részesült. A legjobb rendezőnek járó díjat Beke Sándor (Komárom) érdemelte ki. Az életműdíjat Gyurkovics Mihály (Kassa) kapta. A közönségdíj a Nagyváradi Állami Színház társulatához került. Cseres Tibor búcsúztatása Cseres Tibor Kossuth-díjas író hamvasztás utáni búcsúztatása június 15-én 10.30 órakor lesz a visegrádi temetőben. Erről a Magyar írószövetség és a Magyar írókamara tegnap tájékoztatta az MTI-t.
