Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-23 / 144. szám
s PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JÚNIUS 23., SZERDA 7 A megvalósult múzeumtól a megálmodott Országházig Medve az autópályán Pollack Mihály emlékezete A Magyar Nemzeti Múzeumban látható egy Tahn Mór-festmény, amely részben kegyeletből került oda, hiszen a Than-képek sorában volna a helye a Szépművészeti Múzeum falai között. A festmény a múzeum építőjét, megálmodóját és kivitelezőjét, a 220 évvel ezelőtt született Pollack Mihályt ábrázolja — remekbeszabott művének a képmása mellett. Idézzük föl építőművészetünk eme vitathatatlan nagyságának az alakját — s nem csupán a kétszázhúsz év ürügyén. A Bécsben született német építész bizonyára többször írta személynevét Michael- nek, mint Mihálynak, de mivel nagyszerű építészeti alkotásainak legjavát Magyarországon alkotta meg, és élete nagyobbik felét itt töltötte, méltán említhetjük a nagy magyarok között. Az építészet mesterségét szülővárosában tanulta, majd az akkori szokásoknak megfelelően vándorútra indult, látni és tanulni. Hosszabb időt töltött Itáliában letelepedett, félig-med- dig olasszá vált féltestvérénél, Leopoldnál. Alkotásain érődik az olasz világos, harmonikus tagolású klasz- szicista építészet hatása. Püspöknek, grófnak, . nemesnek 1798-ban került Magyarországra, s hamarosan korának legkeresettebb, legkedveltebb építésze lett. Püspökök vele építtettek székesegyházat, a vármegyék nemessége vele terveztetett megyeházat, grófok rendelték meg nála új — többnyire legelső — kastélyuk, palotájuk tervrajzait. Szerencsés időpontban érkezett Magyarországra, mert az egész ország építési lázban égett. A napóleoni háborúk kiváltotta mezőgazdasági konjunktúra révén bőven áramlott pénz az országba. Ha a középkor és a XVIII. századi barokk néhány emlékétől eltekintünk, a régi Magyarország építészeti értelemben a XIX. század elejei, reformkori alkotásaival jelenik meg előttünk. A ránk maradt legtöbb nagy reprezentatív egyházi és világi épület ekkor épült, s csaknem valamennyi klasz- szicista stílusban. A váci és az egri székesegyház vagy a debreceni nagytemplom, aztán a pesti, a gyulai, a kaposvári vármegyeháza, Budán a Sándor-palota, Pesten a Károlyi-palota s megannyi vidéki kastély mind az antik mintákat követő építészeti stílus jegyeit viseli magán. A rend és állandóság stílusa A klasszicista stílus olcsó volt, hiszen egyszerű formákkal dolgozott, kedvelte a nagy, sima falfelületeket, a téglából emelt falakat malterrel burkolták, az ajtót, ablakot el tudta készíteni a falusi asztalos is. Az oszlopok, a timpanon és a mögöttük lévő, kívülről is sejthető bejárati belső tér mégis reprezentatív megjelenést biztosított. A szimmetria rendet, állandóságot sugallt. A méltóság és nemes egyszerűség grófnak, polgárnak, köznemesnek, püspöknek egyaránt megfelelt. Ennek az építészeti stílusnak volt legnagyobb hazai, európai rangú mestere Pollack Mihály. Először a pesti evangélikus templom építését fejezte be (a mai Deák téren), majd a hatalmas német színház építését vezette. Számos, részben ma is álló pesti lakóházat épített, a pesti Duna-sor reprezentatív épületei közül az ő alkotása a régi Vigadó (Pest 1849. évi ágyúzásakor pusztult el), s az akkor a városon kívüli Ludo- vika katonai akadémia épülete. A szekszárdi megyeháza nyugodt ritmusú, méltóságteljes épülete éppúgy tudásának sokoldalúságát dicséri, mint József nádor félig elpusztult alcsúti vagy a Festeticsek dégi kastélya. Fő műve, amelyet nemcsak építészeti értelemben klasz- szicista, ókori minták után, hanem a „nemzet templomaként”, reprezentatív nemzeti ünnepségek színtereként tervezett; a Nemzeti Múzeum hatalmas épülete. Építészetileg is lenyűgöz a homlokzaton a vízszintes és a függőleges elemek egyensúlya, a világosan áttekinthető belső terek ünnepélyes monumentalitása. Az épület nemcsak kiállítási teremnek adott helyet, hanem kívül-belüi közösségi célokat szolgált, mint hajdan a templomok. A hatalmas felvezető lépcsősoron emberek gyülekeztek, hogy az épületnek hátat fordítva az előttük lévő térségen történendőkre figyelhessenek, avagy fordítva, a lépcsősor és a mögötte lévő oszlopsor szolgálhatott hatalmas színpadként, s a lépcsők mellvédjei szószékként gyűlések és ünnepségek alkalmával. Álmok Országháza Talán nem véletlen az sem, hogy Pollack Mihály alkotta termekben ülésezett 1848-ban az országgyűlés. A képviselőház a régi Vigadóban, a felsőház a Nemzeti Múzeum dísztermében tanácskozott, az utóbbi egészen az új Duna-parti Országház elkészültéig, a XX. századig itt maradt. Pollack még a reformkorban tervet készített az Országház építésére is, az építkezésre azonban nem került sor. Nemcsak tervezett, hanem a nagy építkezések kivitelezését — néha a mások által tervezettekét is — maga irányította. Egy-egy olyan hatalmas építkezés, mint a Ludovikáé vagy a múzeumé, évekig tartó szervezőmunkát igényelt. A kőszállítástól a városrendezésig teijedt figyelme. Nagy középületei (az evangélikus templom, a Ludovi- ka, a múzeum) hosszú időre kijelölték Budapest fő forgalmi irányait. (sz) A Pollack Mihály tervezte Magyar Nemzeti Múzeum épülete- Hancsovszki János felvétele Táncdalfesztivál Egerben „Liszt-év” Franciaországban A II. Egri Nemzetközi Táncdalfesztivált augusztus 7-e és szeptember 5-e között rendezik meg. A részleteket a szervezők nevében Stefán István, a Fesztivál Bt. igazgatója budapesti sajtótájékoztatón ismertette. A beérkezett 297 dalból harminchatot választott ki a szakzsűri, ezek kerültek be az elődöntőkbe. A 13 tagú zsűri javaslata alapján a három elődöntőből négy-négy szólista és egy-egy zenekar jut a döntőbe. A közönség is szavazhat, mindegyik elődöntőből egy szólista és egy zenekar mehet tovább. így az augusztus 28-ai döntőben összesen 19 produkció szerepelhet majd. A Fesztiválzenekar karnagya a Liszt-díjas Kovács László, az eseménysorozat háziasszonya Csongrádi Kata lesz. Liszt Ferenc lesz a „főszereplője” a szeptemberben kezdődő zenei évadnak Párizsban és a francia rádióban. A rádió két nagyzenekara, a francia nemzeti zenekar és a filharmóniai zenekar, valamint vezető zeneművészek közreműködésével a főváros és 11 vidéki nagyváros koncertjein Liszt mintegy 200 műve szólal meg, olyan neves karmesterek közreműködésével, mint Charles Dutoit, Ricardo Mu- ti, Yehudi Menuhin. Három koncertteremben is folyamatosan műsorra tűzik híres művészek előadásában Liszt Ferenc zongoraműveit és több orgonahangversenyt is tartanak alkotásaiból. Párizson kívül többek között Al- biban, Avignonban, Grenob- leban, Lyonban és Nizzában tartanak Liszt műveiből hangversenyeket a két nagyzenekar közreműködésével. Rockkal a vadasparkért A Fekete István regényéből készült Latra című filmet forgatták a Mafilm gödöllői telepén, a természetfilmek legy- gyakoribb helyszínén, mikor néhány évvel ezelőtt ott jártam. Éppen denevérek domborították szerepüket a soron levő jelenetben. Megvan-e még a Mafilm? Átszervezésekről, elbocsátásokról érkezik hír a filmgyár környékéről, nem is gondoltam volna, hogy a gödöllői telepen ma is állatok élnek. Egy fiatalember, Jeney László egy-két hónapja találkozott velük. — Véletlenül kerültem a vadasparkba. Láttam az állatokat, láttam, hogy a négyszáz kilós medvének egész napra csak két kiló kenyér jut. Van ott tigris, őz, medve, vaddisznó, róka, farkas, kutya, ló. Máról holnapra élnek... Jeney László a Tantrum rockegyüttes tagja. Társaival, Imre Zoltánnal, Papp Ivánnal elhatározták, hogy segítenek az állatokon: koncertet szerveznek, a bevételt a vadasparknak juttatják. Megnyertek ehhez másik három gödöllői rockegyüttest, a G-pont, Műcsarnok és Notre Dame együtteseket. így történt, hogy az elmúlt hétvégén igencsak megélénkült Gödöllőn a művelődési ház és környéke. Néhány állatot elhoztak oda a telepről, tágas ketrecekben élték életüket, miközben nézők vették körül őket. Legnagyobb sikere talán a két négy hónapos mackónak volt, akik egy pillanatra sem álltak meg, birkóztak egymással és műanyag vödrökkel, igyekeztek kimászni a kerítésen. Ezzel szemben legnyu- godtabban a tigris viselkedett, ő csak heverészett. Órákon át tartott a koncert, az együttesek követték egymást a művelődési ház udvarának színpadán. Akik a Ki mit tud? gödöllői elődöntőjének nézői voltunk, ismét találkozhattunk az ott is szereplő G-pont, Műcsarnok és Tantrum együttesekkel, s megismerkedhettünk a Notre Damemal is. Frissességük, lendületük most is megragadott. Nemhiába fogtak össze a jó ügy érdekében, a művelődési ház udvarára nézőként odavon- zottak családokat, gyerekeket, középkorúakat, de persze legtöbbet a fiatalok közül. Valami történt. Valami történt, amihez az is hozzátartozott, hogy az este közeledtén pórázon elvezetett medve nem kis meglepetést okozhatott az autósok számára. Ők —- mármint az autósok — nem tudtak az eseményről. Kimaradtak valamiből. (Nádudvari) Mindhalálig Arizona A XI. kerület színháza lesz az Off Arizona. Erről az elképzelésről várhatóan még a nyári szünet előtt dönt majd a kerületi önkormányzat kép- viselő-testülete. Kiss Mária alpolgármester elmondta: Mikó István egykori társulatát saját intézményként kívánják tovább működtetni. Ezáltal az olyan ismert művészeket felvonultató társulat, mint Schütz lla, Székhelyi József, Szombathy Gyula, az önkormányzati támogatás mellett állami dotációban is részesülhetne. A tervek szerint a színház a Fővárosi Művelődési Házban működne, amelynek épületét, a kerületi státusztól függetlenül, már évekre előre kibérelte az Off Arizona. Aknay János: festményei az Art-Eriában Aknay János képkiállításának megnyitására kerül sor holnap délután 6-kor a szentendrei Art-Éria Galériában. A Szentendrén élű és alkotó festőművésznek, aki a zebegényi Szabadiskola festűtanára is, tavalyi közös kiállítása óta (a Pentaton Csoport közös rendezvényéről van szó) ez az első közönség elé lépése. A kiállítás július 1-ig tekinthető meg.
