Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-15 / 112. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. MÁJUS 15., SZOMBAT Jeles napok Fagyosszentek Május 12. Pongrác, május 13. Szervác, .május 14. Bonifác — a közismert fagyosszentek. Mindhárman ókeresztény vértanúk voltak, akik hitükért haltak meg. Legendájukban (a róluk szóló történetekben) nincs nyoma annak, amiért máig számon tartjuk őket. Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordul. Ezért a gazdák, gazdasszo- nyok a bab, az uborka vetését, a paradicsompalánták kiültetését a fagyosszentek utánra szokták hagyni. A hirtelen jött hidegre már évszázadok óta figyelmeztetnek a rigmusok, melyeket az olvasni tudók a kalendáriumokban is meglelhettek. De szájról szájra járva, apáról fiúra, anyáról lányra öröklődtek: Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, Hogy a szőlő' el ne fagyjon, füstöljenek kendtek! A fagy-'eHen védekezésül trágyát égetnek, nedves szalmával, hulladékkal füstölnek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben. Minden jeles nap (azaz olyan nap, melyet a néphagyományban valamilyen okból számon tartanak) alkalmas az időjárás megfigyelésére és az abból való jóslásra: Sok bort hoz a három ác: Szervác, Pongrác, Bonifác, Ha felhőt egyiken se látsz! Nepomuki Szent János ünnepe Ugyancsak keresztény vértanú volt Nepomuki Szent János, aki 1340-ben Csehországban született. 1729-ben avatták szentté. A vízenjá- rók választották védőszentül, a vízimolnárok, hajósok, dereglyések, hídvámo- sok. Tiszteletére gyakran állítottak szobrot. A dunai hajósok valóságos vízi körmenetet rendeztek a tiszteletére. A pest-budai dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok kivilágították és feldíszített Szent Já- nos-szobrot vagy -képet állítottak. A partokon sok nézője akadt az ünnepségnek. Baján „Jánoskaeresztésnek” nevezték a szokást. Itt a szent szobrát ugyancsak felékesítve virágokkal, lombokkal kivilágított dereglyén úsztatták le a Dunán. Végül a parton folyt tovább a mulatság, az evés-ivás, tánc. Tátrai Zsuzsanna Anekdoták zeneszerzőkről Gioacchino Rossini Gioacchino Rossini a XIX. század olasz operairodalmának kimagasló alakja. Amikor darabjait vezényelte, nemcsak szigorúan vette a próbákat, de néha egy-egy hiba miatt „kiborult”, s ilyenkor nem kímélte a hangját. Az ősbemutatón megbukott A sevillai borbélynak a római Teatro Argentina frenetikus sikerű előadását megelőző egyik próbáján, 1816-ban, a komponista kegyetlenül lehordta a szólamát hamisan fújó első klarinétost. Másnap reggel Rossini a borbélynál ült, s amikor a • mester simára borotválta az arcát, a fizetéskor, elégedettsége jeléül, kezet fogott vele. — A mielőbbi viszontlátásra! — hajolt meg A sevillai borbély szerzője előtt a római borbély, s Rossininak különös érzése támadt. — Mintha már találkoztunk volna — mondta bizonytalanul. — Hogyne, maestro — válaszolta a borbély —, én vagyok a Teatro Argentina zenekarában az első klarinétos. A nyaka körül beretvát forgató első klarinétost természetesen még hamis hang esetén sem dorgálta meg többé Rossini. Wolfgang Amadeus Mozart Mozart mindössze tízesztendős volt, amikor diadalmas európaizongorakörútjárólvisz- szatért Salzburgba. Egy salzburgi főúr, aki sokat hallott a gyermek-művésznek a német fejedelemségekben, Francia- országban, Angliában, Belgiumban elért sikereiről, nem tudta hogy szólítsa meg a fiúcskát. Úgy érezte, hogy letegezni már nem lehet, viszont a közhasználatú „kegyed” megszólítás sehogy sem illett az apró emberkéhez. Igyekezett tehát úgy megkerülni a dolgot, ahogy ma is tesszük, ha nem tudjuk biztosan: tegező vagy magázó viszonyban vagyunk-e társalgópartnerünkkel. Többes számot használt ilyenformán: — Hallom, hogy voltunk Franciaországban és Angliában; mesélték, hogy fogadtak bennünket az udvarnál; jártunk Antwerpenben, Rotterdamban is... A kis Wolfgang-gyerek ál- mélkodva nézte a „bácsit”. — Érdekes — rázta a fejét —én egyáltalán nem emlékszem, hogy mi ezeken a helyeken egyetlenegyszer is találkoztunk volna egymással... Mesemorzsa Két kicsi hangya elindult szerencsét próbálni. Mentek- mendegéltek, fűszálról fűszálra másztak, repedésből hasa- dékba kószáltak. Bejártak már vagy tíztenyérnyi helyet, dél volt már, s még semmit se ettek. — Enni kéne. — Enni. — Étien nem lehet menni. — Lehetni lehet, csak lassabban — fejezte be a sopán- kodást a bölcsebbik hangya. Azzal tovább mendegéltek, másztak. S egyszer csak nekimentek egy majdnem mogyorónyi morzsának. Pihentek egyet, s nekiláttak a hurcolkodásnak. Azaz csak láttak volna. — Mit cipeljük a bolyba! — gondolta s mondta a ravaszabbik hangya. — Együk meg itt helyben. — Nem bánom, faljunk belőle, hogy kapjunk erőre — egyezett bele a másik —, amennyit mi eszünk, meg se látszik. — Az egészet megesszük! — Nem értelek. — Megesszük az egészet. — Az egészet nem lehet, nem engedi a hangyabecsület. — Fütyülök a becsületre. Éhes vagyok, meg akarom enni a részem. A vitatkozásra melléjük szökkent a levelibéka. — Na nézd csak — üm- mögte —, a hangyák összekülönböztek a koszton. No, majd elosztom én nekik — azzal hamm, a béka bekapta a morzsát. Hát azóta a hangyák, amit találnak, szótlanul hazacipe- lik-hordják. Haza, a bolyba. Gyermekillusztrációk Helyi óvodások és általános iskolások legszebb vers-, mese- és novella-illusztrációiból rendeztek kiállítást a százhalombattai könyvtárban. Közülük való az alábbi két, kiváló minősítést elért illusztráció. Illusztráció Ágh István: Virágosat álmodtam című verséhez. Behány Mátyás, Körösi Csorna Általános Iskola 1. a osztály Illusztráció Móricz Zsigmondi A hét krajcár című novellájához. Szegedi Gergely, Arany János Általános Iskola 4. a osztály Révay Gyula Tavaszi ügyek Lehunyt szemmel áll a nagy fa, s korholja a szüzeket; ám a szellő fejét rázza: legalább a rügyeket hagyd, hogy intézzék mielőbb a tavaszi ügyeket...! Tavaszi vihánc Bimbó a ringó ágon, avar titkából kelt nóta a számon... Leng a szélben bokrok eszterlánca — sűríti már a levegőt záporoknak csélcsapos vihánca. A Évforduló A gyufa feltalálója Irinyi János, a gyufa feltalálója 1817. május 17-én született Albisonban. A bécsi Polytechnikumban tanult, majd apjához hasonlóan gazdálkodó lett. Tanulmányainak eredményei kémiai könyvei, cikkei, s vitairatai a vegytan magyar szakkifejezései érdekében. S az 1836-ban felfedezett gyufa. Persze kevésbé korszerű gyújtókat már korábban is használtak: így az 1805 óta forgalomban lévő mártógyufát és az 1815 óta használt dörzsgyufát. Az előbbi igen veszélyes, utóbbi a veszélyesség mellett igen hangosan gyúlt. Mi volt akkor Irinyi feltalálásának lényege? „A villanyt forró vízben megolvasztván, rázás által szemcsésítettem, hűlés után a megmért barna porral — és hogy a fára ragadjon, arab mézgával — összekavartam — írta visszaemlékezéseiben. így született meg a zajtalanul gyúló foszforos dörzsgyufa, melyben tehát kén helyett már „villanyt” — mai nevén foszfort — használt e gondolkodó vegyész, de az elegyben meghagyta a már bevált ólom- szulfitot. Találmányát a bécsi Pómer István gyufagyárosnak adta el hatvan forintért. Irinyi maga is épített egy kis gyufagyárat Pesten, amely 1839—1845-ig üzemelt. 1849-ben Kossuth lőporgyárát irányította. Ezért 1850-ben börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után különböző állásokat töltött be — és a hálátlan kortársaktól elfeledve halt meg 1895-ben. GYERMEKREJTVÉNY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 2^™ 23 24 25 26 27 28 r 30 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 I" 50 51 52 MENJÜNK A SZABADBA! Az itt közölt rejtvényünkben néhány kellemes kirándulóhelyet ajánlunk jó időtöltés céljából. VÍZSZINTES: 1. A Pilisben, Pomáz környékén található ez a közkedvelt túrázóhely. 2. Hordó-űrmérték. 15. Sivatagi pihenőhely. 16. Olasz hegedűkészítő család a 16—17. században. 17. Az egyik oldal. 18. Becézett fiúnév. 19. Liba egynemű betűi. 20.Felsővégtag. 21. Doktor. 24. Ludas ...; Fazekas Mihály műve. 25. Frissítő ital. 27. Ruhát felvarr. 29. A régi Róma kikötővárosa. 32. Fatuskó. 33. Középen kiad! 34. Faltörő. 35. ... ipso; természetesen. 36. Gipszdíszítmény falon. 38.Ezüstfehér színű nyújtható fém. 39. Állan Edgar ...; A holló költője. 41. Dorgál. 43. Szolmizációs hang. 44. Zúdul. 47.Magad. 49. Anna becézve. 50. Csapat. 51. Tulajdona. 52. Erdei vad._ FÜGGŐLEGES: l.Tengerészjelölt! 2. 476-ig tartó történelmi korszak. 3. Gyulladás. 4. Télen-nyáron látogatható pilisi kirándulóhely a megyehatár közelében. 5. Kastély. 6. Bicepsz. 7. A szegfűvirágúak rendjébe tartozó gyomnövény. 8. Tátong. 9. Üdülőhely a Mátrában. 10. Oszlopos tornác. 11. Rámol. 12. Időhatározó. 13. Kocsiról lepakol. 22. Ébresztőóra. 23. Semmikor. 25. Főzeléknövény. 26. Spanyol és norvég autók jelzése. 28. Afrikai állam. 30. Szirén. 31. Szintén. 37. Ázsiai ország. 40. Rendben! 42. Lóeledel. 45.Mezőgazdaság, röv. 46. Római 4-es. 48. Mutatószó. Kedves Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését — a többi májusi megfejtéssel együtt — június 10-ig egy levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére. Ne feledjétek. Már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni!
