Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-08 / 106. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 8.. SZOMBAT 3 Melegágy Az SZDSZ-es Kis János arról beszél egy folyóiratban, hogy amikor a kisebbségellenes uszítást elítélő' határoza­tot eló'terjesztették a parlamentben, és a KDNP frakcióve­zetője a határozat szövegébe bele akarta vétetni a többség elleni gyíílöletkeltés elítélését, akkor ezen nem kacagott senki. Kis János azt mondja, hogy a kisebbbséget lehet faji vagy etnikai alapon üldözni, megfélemlíteni, megalázni, de a többséget — demokratikus rendszerben — nem, és a szabadelvű, ismertebb nevén liberális politikának vállal­nia kell a népszerűtlen kisebbségek védelmét. Sokra tartja a reformkor nemesi liberalizmusát, illetve a kiegyezés idő­szakának kormányzati liberalizmusát, de nem ért egyet azokkal, akik azt állítják, hogy ott kell folytatni, ahol Köl­csey, Deák és Eötvös abbahagyták. Szerinte a modern ma­gyar liberalizmusnak komoly előzményei vannak az el­múlt húsz év szellemi fejlődéséből kifolyólag, amikor is „nemcsak a társadalom haladt nagyot, hanem a társadal­mi és politikai gondolkodás is”. A demokratikus ellenzék, illetve a progresszív reformértelmiség által képviselt két je­lentős áramlat fejlődése a liberalizmus irányába bontako­zott ki, s találkozott az emberi jogok, az alkotmányosság, a legalizmus jelszavai alatt — véli Kis János. Semmiből egy új, más világot teremtettünk — mondhat­ná Bolyai János szavaival, s magasba emelhetné a szabad madarak jelképét a betiltás határán álló jelképek egyik­másik rózsaszínű változatával együtt. Eközben olykor eszébe juthatna, hogy a kisebbség és a többség modern ko­runkban már korántsem csak a létszámolvasás, a felállít­ható zászlóaljak száma alapján mérettetik meg. Gondol­hatna arra, hogy egy kisebbség is rendelkezhet aránytala­nul nagy befolyással a társadalom életére, például a mar­kában tartott sajtóhatalom révén, és a többség is lehet gyenge, ha hiteles vezetőit lejáratják, a nyilvánosság leg­főbb fórumaitól megfosztják. Eszébe juthatna, hogy a többséget is meg lehet sérteni, miként azt Landeszmann úr tette nemrég különös kijelentéseivel. Elgondolkodhat­na azon, hogy az említett „két jelentős áramlat”mellett mi­ért nem bontakozott ki hasonló módon egy harmadik, ne­tán negyedik is. Miért tiltott a korábbi hatalom egyes szel­lemi és politikai irányzatokat úgy, hogy a gyakorlatban tűrte őket, s miért élt más esetekben a tiltásnak a szellemi kezdeményezést csírájában elfojtó eszközeivel. Amikor Kis János azt mondja, hogy korábban tabu volt a nyíltan rasszista, soviniszta beszéd, ami szerinte már nem az, ezzel elismeri, hogy a diktatúra nem engedte bizo­nyos tabuk ledöntését. Éppen csak arról feledkezik meg, mi mindent soroltak e tárgykörökbe. Milyen könnyen illet­tek efféle jelzőkkel jelentős gondolkodókat is, milyen köny- nyedén fasisztázták, nacionalistázták le őket, félreállítva személyüket és műveiket. Ezért nem bontakozhatott ki az elmúlt húsz évben a nemzetinek tekinthető gondolatiság továbbépítését, folyto­nosságát biztosító szellemi irányzat úgy, ahogyan a „mo­dern liberaliz.mus”az álbaloldaliság alig rejtett melegágya­iból. Bánó Attila Konferencia a faluról Sétahajózás a Dunán Elutazott a királynő A kollektív gazdálkodás bom­lása már a háztáji magángaz­daságok térnyerésével meg­kezdődött — jelentette ki Enyedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatá­sok Központjának főigazgató­ja az.on a kétnapos falukonfe­rencián, amely tegnap kezdő­dött Pécsett. Az akadémikus hangoztatta, hogy felületesek azok az ítéletek, amelyek sze­rint a rendszerváltást követő három évben virágzó mező- gazdálkodás omlott volna ösz- sze. A konferencia nyitóelőadá­sában Enyedi György a falusi térség integrálódási feladatai­ra hívta fel a figyelmet: a ta­nácsrendszer és a település­összevonások megszüntetése után megduplázódott az ön- kormányzatok száma a koráb­bi községi tanácsok számá­hoz képest. Az új szervező­dés nyugat-európai minta sze­rint képzelhető el, úgy, hogy a gazdasági szereplők kistér­ségi hálózatokat alakítanak ki. A falu és a környezetvéde­lem kapcsolatáról szólva han­goztatta az akadémikus, hogy a környezeti károsodás ugyan a nagyvárosokban a legfeltűnőbb, de fenyegető a termőtalaj szennyezettségé­nek és a falusi ivóvíz fertő- zöttségének mértéke is. Ezután plenáris ülésen folytatta munkáját a konferen­cia. Ezen az agrárfinanszíro­zás és a vidékfinanszírozás összefüggéseiről, a mezőgaz­daság átalakulásának kérdője­leiről, a falusi önkormányza­tok működési tapasztalatairól és a városi gazdasági átalaku­lás falvakra gyakorolt hatásá­ról tartottak előadásokat a téma neves kutatói. A plená­ris ülést követően négy szek­cióban folytatták, illetve szombaton folytatják munká­jukat a konferencián részt vevő kutatók, önkormányzati vezetők és a mezőgazdaság átszervezésével foglalkozó szakemberek. A pénteki pécsi falukonfe­rencia első eseménye annak a rendezvénysorozatnak, ame­lyet a Dél-dunántúli Tudomá­nyos Intézet fennállásának öt­venedik évfordulója alkalmá­ból szerveznek Baranyában. (Folytatás az I. oldalról) Ezt követően a királyi pár az őt ünneplő sokaság mellett elhaladva gyalogosan sétált át a Szépművészeti Múzeumhoz. Az épület lépcsőjénél Mojzer Miklós főigazgató köszöntötte a királyi párt. A világhírű an­gol szobrászművész, Henry Moore kiállítását megtekintő uralkodó és férje örömmel lá­tott viszont néhány, már ko­rábbról ismert művet. A király­nő arról érdeklődött a főigazga­tótól, hogy hányán látogatják a Szépművészeti Múzeumot, és figyelemmel hallgatta a szak­ember beszámolóját a rekonst­rukciós munkákról. Elismerés­sel szólt az angol szobrász és grafikus műveiből rendezett válogatásról. A rövid múzeumlátogatás után az épület előtt II. Erzsé­bet és Fülöp herceg odalépett a Magyar British School tanu­lóihoz, akik virágcsokrokat ad­tak át nekik, és angolul beszél­gettek a királyi párral. A királyi vendégek a Hősök teréről érkeztek a Margit híd lábánál lévő hajóállomáshoz, (Folytatás az I. oldalról) Magyarországnak ezért volt megtiszteltetés, amikor a japán világcég Kelet-Közép-Európá- ban magyar partnereket kere­sett és talált magának. Tiszte­let és köszönet illeti a Suziúd- céget ezért az úttörő szerepelt. A miniszterelnök ezt követő­en arra hívta fel a jelenlévők — köztük mintegy 500 japán üzletember — figyelmét, hogy hazánk remélhetőleg még en­nek az évtizednek a végéig az Európai Közösség teljes jogú tagja lesz. Emellett szoros kap­csolatok fűzik Észak-Ameriká- hoz, s az sem titkolt célja, hogy éppen a Suzuki-cég ré­vén tovább bővítse Japánnal a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatokat. Az új gyárnak — folytatta Antall József — a már említet­ten kívül további szimbolikus jelentősége is van. A létesít­ménynek helyet adó Eszter­gom egykor királyi székhely volt, emellett régóta érseki székhely, a gyár pedig a leg­modernebb civilizációt hozta el Esztergomba. Hasonló a helyzet Japánban, ahol köztu­domásúan megkülönböztetett tisztelettel őrzik az ősi kultú­(Folytatás az I. oldalról) Száraztésztákból is hasonló en­gedményes árakon tölthették fel a kamrát tegnap az érdiek. A kalocsai Karamell Trade ho­zott a művelődési központba cérnametéltet, lebbencstésztát, tarhonyát, és még sok más házi jellegű tésztát. Desszertek­ből, édességekből is felvonul­tatták szinte a teljes kínálatu­kat. Nagy érdeklődés kísérte a debreceni Vitality termékcsalá­dot is, hiszen a sokféle gyógy- teát és gyógynövénykivonatot gyártó családi vállalkozást a hogy rövid hajókirándulást te­gyenek a Dunán. II. Erzsébetet és Fülöp herceget az expó kor­mánybiztosa, Barsiné Pataky Etelka és a főváros köztársasá­gi megbízottja, Szentgyörgyvöl- gyi Péter kísérte el a „Tán­csics” fedélzetén a félórás ha­józásra. Miután a'sétahajó ki­kötött a Vigadó téren, a királyi pár Demszky Gábor főpolgár­mester és felesége kalauzolásá­val a Vörösmarty térre sétált, ahol több ezer lelkes budapesti polgár gyűlt össze. Itt bemutat­ták Őfelségének az alpolgár­mestereket, majd Demszky Gá­bor a városlakók szeretete és tisztelete jeléül átadta a város kulcsát. Üdvözlő szavaiban a főpolgármester kiemelte, hogy a királynő budapesti látogatá­sát a magyar történelemköny­vek történelmünk új fejezeté­nek rangos eseményeként rög­zítik majd. A bronzból készült, 25 centi­méter hosszú, Budapest címe­rével díszített kulcsot Körösé- nyi Tamás ötvösművész készí­tette. A királynő a Vörösmarty rát, gazdaságában pedig már a XXI. század is jelen van. A Su- zuki-gyár már amiatt is szim­bolikus jelentőségű, mert a kö­zelben a II. világháború alatt hadifogolytábor, utána pedig lengyel menekülttábor műkö­dött. Majd évtizedeken át meg­szálló szovjet csapatok állomá­soztak e helyen. A függetlenné vált ország rövid idő alatt itt építette fel Kelet-Közép-Euró- pa egyik legmodernebb gyárát. A miniszterelnök beszéde végén nem hallgatta el a japán vendégek előtt, hogy a társa­dalmi. politikai és gazdasági változások csak sok fáradozás árán mennek, mehetnek vég­be hazánkban. Kérte, hogy Ja­pán tekintse hazánkat biztos befektetési lehetőségnek. Válaszbeszédében • Suzuki Osamu csaknem három év megfeszített munkája eredmé­nyének nevezte a gyáravatás napját. Köszönetét mondott valamennyi magyar partneré­nek, akik messzemenően tá­mogatták a létesítmény meg­valósítását. Számukra megtisz­teltetés — mondotta —, hogy hozzájárulhatnak a magyar ipar megújításához, egy új munkakultúra elterjesztéséhez sajtó még nem kapta fel, nem olyan közismertek, mint né­hány elhíresült hasonló készít­mény, de akik kipróbálták, ál­lítják: a Vitality-készítmények bármelyik hasonló gyógyhatá­sú szerrel felveszik a versenyt. Helyszíni kóstolóval kedves­kedett a vásár látogatóinak a hevesi Jagfeld-Hungária fi- nompékáru-üzeme is. Hatosá­val csomagolt gofritésztát árul­tak csomagonként harmincöt forintért, amit a vevő otthon íz­lésének megfelelően ízesíthet. A gyermekkel, unokával érke­ző vásárlók közül szinte vala­téri rövid sétája során külön köszöntötte a gyermekkórust, amely brit és magyar dalokat énekelt a magas rangú vendég tiszteletére. Őfelsége néhány szót váltott az üdvözlésére megjelent, a két ország zászla- it lobogtató budapestiekkel, majd meglátogatta a brit nagy- követséget, ahol közel fél órát időzött. Az épületből kilépő ki­rálynőt lelkes tapssal búcsúz­tatták a várakozók. Ő moso­lyogva búcsút intett, és a kirá­lyi ében színű Rolls-Royce és a kíséret autói elindultak a re­pülőtérre. 11. Erzsébet és Fülöp herceg fél kettő- előtt pár perccel a ki­rályi különgéppel elutazott Bu­dapestről. A vendégek búcsúz­tatására a Ferihegyen megje­lent Jeszenszky Géza külügy­miniszter és felesége, valamint John Allan Birch, Nagy-Britan- nia és Eszak-Irország budapes­ti és Antalpéter Tibor, Magyar- ország egyesült királyságbeli nagykövete. A királyi külön­géppel utazott el Budapestről Douglas Hurd brit külügymi­niszter. és a két ország közti kapcsola­tok minden oldalú kiszélesíté­séhez. Végezetül Suzuki Osa­mu bejelentette: megkezdték a négyajtós, Sedan típusú ko­csik gyártását is. Az avatóünnepség a múlt év októberétől már termelő gyár megtekintésével fejező­dött be; az üzemben eddig né­gyezer Suzuki Swift típusú személygépkocsi készült. A gyárlátogatást követő saj­tótájékoztatón elmondták: rö­videsen megkezdődhet a ma­gyar Suzuki Swiftek exportja az európai országokba, s folya­matban van a szállítások meg­kezdéséhez szükséges minősí­tő bizonyítványok megszerzé­se. Kádár Béla külgazdasági miniszter egy kérdésre vála­szolva elmondta: a Suzuki- cég remélhetőleg előőrse azon japán vállalkozóknak, akik a cég sikerét látva, jönnek majd hazánkba. A magyar kormány nemzeti érdeknek tekinti az esztergomi gyár eredményes­ségét, és tevékenységét a jövő­ben is segíteni fogja. Lepsényi István vezérigazgató azt mondta el, hogy 1 millió 98 ezer forint lesz a Sedan típusú kocsik ára. mennyien vittek haza néhány gofricsomagot. A Nyugdíjas Oázislánc érdi bemutatkozásán a helybéli vál­lalkozások feltűnően távol ma­radtak. noha közülük jó né­hány eddig számos alkalom­mal bizonyította, hogy nem ér­zéketlen a nyugdíjasok sorsa iránt. Talán ezután kapcsolód­nak az Oázislánchoz. Ha így határoznak, minden akadály nélkül megtehetik, hiszen pén­teken a délutáni órákban meg­alakult az érdi szervezete a nyugdíjasok önsegélyző szer­vezetének. Z. B. Díszdoktorok Díszdoktorokat avattak az Eöt­vös Lóránd Tudományegye­tem ünnepi közgyűlésén, ame­lyet alapításának évfordulója alkalmából tegnap rendeztek. Az ELTE tiszteletbeli doktor­rá és professzorrá avatta Ri­chard Buxhaumot, az Univer­sity of California at Berkeley professzorát, a nemzetközi és társasági jog szakértőjét; Er­dős Pált, az MTA Matemati­kai Kutató Intézetének profesz- szorát, a halmaz- és számelmé­let kutatóját és James Tan­úért. a Londoni Egyetem pro­fesszorát, a humánbiológia, a gyermeki növekedés és az al­kattan ismerőjét. Sir Richard Southwood, a Coimbra-csoport soros elnöke is köszöntötte az ünnepi köz­gyűlést. Az Európa 28 legré­gebbi egyetemét tömörítő Co­imbra-csoport jelenleg Ma­gyarországon tartja éves köz­gyűlését. Postaország Hogy minden kiűzendő, ami monopólium, azt jól bizonyítja, hogy amióta a Pest Megyei Hírlapnál szót mertünk emelni új­ságunk terjesztése ügyé­ben, azóta több mint két­ezer példánnyal csök­kent irántunk az igény. Ez nyilvánvalóan össze­függ azzal, hogy a Pest Megyei Hírlap olvasói roppant érzékenyen rea­gálnak a postát ért „tá­madásokra'’, azaz ha azt látják, hogy szeretett és kedvelt vállalatukat, azt amelyre — mivelhogy ál­lam az államban — min­dig számítani lehet, bánt­ják, akkor ők is megsért­ve érzik magukat. Az ilyen sértettség egyenes következménye, hogy kétezerrel csökkent az irántunk mutatott igény. Ez persze azt is jelenti, hogy Magyarország ne­vét a térképeken át kelle­ne írni, legyen Postaor­szág, és ennek határain belül a Posta legyen szent és sérthetetlen, s kéretik egy-egv postahi­vatalt, mint szentélyt ke­zelni. Az irántunk muta­tott érdeklődés csökkené­se nagyon jól támasztja alá a közelmúltban ha­sábjainkon közölt vezér- igazgatói levél ama pasz- szusát, amely úgy szólt, hogy lapunk terjesztését különös gonddal figye­lik. A különös gond meg is látszik, hiszen mint említettem, kettőezerrel csökkent a Pest Megyei Hírlap iránti igény. Nincs más hátra, mint hogy megköszönjem Pos­taország kormányzójá­nak az irántunk tanúsí­tott különös figyelmét az­zal, hogy köszönjük szé­pen, de csak annyi figyel­met kérünk, minden kü­lönös nélkül, amennyit a Posta azoknak a lapok­nak a terjesztésére for­dít, amelyek nyilvánvaló­an a Posta véleménye szerint is roppant népsze­rűek. (Vödrös) Felavatták a Suzukit Az eredményesség nemzeti érdek •• / Önsegélyző nyugdíjasok Erden

Next

/
Oldalképek
Tartalom