Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-06 / 104. szám
■U PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK 7 Tíz évre itthon a Golgota A 1 T i / 1 • s Irodalmi est Erden Számos tanulmány, vázlat és modellra.)/, után egy múlt század végi húsvétra készült el méreteiben is monumentális művével a Consummation est! (Elvégeztetett) című festményével Munkácsy Mihály. 1884-et írtak akkor. Kari Sedel- meyer, műkereskedő' Munkácsy menedzsere Párizsban saját palotájában állította ki a korábban európai diadalutat járt festménnyel, a Krisztus Pilátus előtt címet viselő' kompozícióval együtt. A siker óriási volt. A festmények diadalmáról még Maupassant is megemlékezett egyik regényében — igaz, más névvel illette a magyar festőt. Amikor a mű Pestre érkezett, itthon is csodájára jártak. (Ekkor kapta meg Munkácsy az egyesített székesfőváros első díszpolgári oklevelét.) Nemrég több mint száz év után újra Magyarországra érkezett Munkácsy Mihály Gol- gotája. E néven vált ugyanis világhírűvé az 1884-ben bemutatott, kalandos utat megjárt kép, a Consummatum est! Tintoretto Krisztus-képei (a velencei Scuola di san Roc- coban), Ivanov biblikus képei, Gustav Dóré Biblia-illusztrációi, Ernst Renan Jézus élete című könyve mélyen hatottak Munkácsyra. S a sikereinek teljében lévő festőnek műkereskedője is ajánlotta a Krisztus-témákat. Dr. Sz. Kürti Katalin művészettörténész kérdésünkre elmondotta (a Golgota fővárosi kiállításán), hogy a szokatlan térválasztás, a három keresztfa úgyszintén — az eddigi festők gyakorlatától eléggé eltérő, tehát szokatlan elhelyezése — magát Munkácsyt magyarázza: ő nem a Megváltót, nem a földi bűnök alól minket felmentő Krisztus keresztre feszítését elevenítette meg, hanem az Embert... annak gyarlóságaival egyetemben. Amiként maga fogalmazott: „az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.” Ezért hiányzik Krisztus fejéről a glória, ezért a társak közelsége — még a keresztfán is, végső soron ezért az őt megtagadók szenvtelensége. A nagy mű művészi súlya annál nagyobb! — A fő alakok valószínűleg nem véletlenül kerültek ki a kompozíció középpontjából — jegyezte meg a művészet- történész —, ezt már Tintoretto képein is megfigyelhettük. Egyébként: ha az első festményen Munkácsy megoldott volna mindent, valószínű, nem következett volna utána a másik kettő. Másfél év alatt, harminc vázlat és öt kompozíciós tanulmány után készült el a Krisztus Pilátus előtt. Munkácsy magasztosnak, hitében erős egyéniségnek ábrázolta Krisztust. A témát folytatva született meg alig fél év alatt a nagy méretű, 460x712 centi- méteres vászon, a Golgota. Nem kevesebb mélységgel, átéléssel megjelenítve a megfeszített üdvözítő alakját. Modelljeit rajzolta, fotózta. Egy alkalommal a festő saját magát köttette fel a keresztre, hogy érezze a fizikai szenvedést. Európai diadalútja során Se- delmeyer Amerikába vitte a képeket. Az elsőt elkísérő Munkácsyt nemzeti hősként ünnepelték, úgy fogadták, mint annak idején Kossuth Lajost. Sokan akarták megvásárolni a festményeket. Akinek sikerült, az John Wanamaker üzletember volt. Állítólag 160-160 ezer dollárért vette meg aukción mindkettőt. Előbb vidéki házában gyönyörködött szerzeményében. Majd 1911-től philadelphiai áruházának különtermében tartotta, s a húsvéti ünnepek alkalmából minden évben a látogatók elé tárta. Ám előbb az 1889-es párizsi, majd az 1983-as chicagói világkiállításra vitték. 1988-ban döntött úgy a Wanamaker Alapítvány, hogy áruba bocsátják az üzletet és a képtár 16 festményét. Köztük két Munkácsy-passiófest- ményt, meg azt a Hans Temple alkotást, amelynek a címe Munkácsy a Krisztus Pilátus előtt-et festi. New Yorkban a Sotheby’s aukción cseréltek gazdát a világot járt képek. A Golgotát Julian Beck, azaz Bereczki Csaba, a New York-i Pannónia Galéria tulajdonosa vásárolta meg, a másik festmény kanadai tulajdonoshoz került. Bereczki Csaba két évvel ezelőtt határozta el, hogy haza- küldi Munkácsy-ját, és tízéves letétbe helyezi a Nemzeti Múzeumban. A sok viszontagságot átélt képet a Szépmvűvészeti Múzeum restaurátorcsoportja (Szentkirályi Miklós, Men- ráth Péter, Lente István és Seres László) hozta rendbe. Szükség is volt a gondos restaurálásra, mert csak 1884 és 1887 között is ötvenszer tekercselték fel a vásznat. Egy ízben tűz ütött ki a Wanama- ker-birodalomban, akkor kivágták keretéből a vásznat, és a hóra dobták, s később nem túl szakszerűen pótolták a hiányt. 1988 után ismételt szállítások viselték meg a festményt. Ám most teljes pompájában áll a Nemzeti Múzeum dísztermében, s ott látható május végéig. A későbbiekben Debrecenben állítják ki a harmadik passióképpel, a Déri Frigyes hagyatékából a cívis városra hagyományozott Ecce homóval egyetemben a következő — de magyar — világkiállításra is gondolva. Hogy a harmadik Krisztuskép mikor kerül haza, azt a jövő fogja eldönteni. Bágvoni Szabó István A Golgota Hancsovszki János felvétele Jótékony célú koncert Mentsük meg Erdély orgonáit Peregnek a filmkockák. Zsindelytetős templomok erdélyi hegyek között, barokk templomok erdélyi városokban. Bennük egy- és többmanuálos, szíjhúzós és fujtatós, stukkókkal vagy festett faképekkel díszített, gyönyörű orgonák. S a hangszereken szász, román és magyar művészek játsszanak. És megszólal Dávid IsP’án orgonaművész, erdélyi és itthoni orgonaépítők, egy újtusnádi orgonaépítő ösztöndíjas fiatalember, akik egy célra szövetkeztek: megmenteni a magyar és európai orgonakincs részét képező, felbecsülhetetlen értékű erdélyi és partiumi orgonákat. A kéttagú Gyöngyszem Produkció filmjét látjuk, az Organa Transsylvania Alapítvány sajtótájékoztatóján. Erdélyben és a Partiumban mintegy 1500 műemlék orgonáról tudok — mondja Dávid István titkár, aki két éve hozta létre az alapítványt. Hogy az utolsó huszonnégy órában megmenthessék a sokszor siralmas állapotban lévő hangszereket. A legrégebbi orgona Nagyszebenben épült, 1673-ban, és sorban a többiek az 1920-as évekig. — A legkülönbözőbb orgonaépítő korok európai szintű hangszerei. Köztük a brassói templom orgonája, amely az 1830-as években Európa, valamint a marosvásárhelyi kultúrpalotáé, amely az 1910-es években Magyarország legnagyobb orgonája volt. És a szíjhúzós magyarbikali orgona, melyet számos erdélyi társával együtt — Európában ritkaságként — ma is eredeti állapotában szólaltatnak meg az istentiszteleteken. 100 milliós alapítványi vagyonra lenne szükség, hogy kamataiból évente legalább egy orgonát restaurálhassanak — tudtuk meg Dávid Istvántól. Ami persze csupán álom. Ezért kis téíkéjükből támogatják a kolozsvári Szent Mihály-templom orgonájának restaurálását. És nevelik az utánpótlást — két éven belül hat végzett orgonaépítő tér vissza Erdélybe. Koncerteket szerveznek, és szorgalmazzák a romániai forradalom óta Bukarestben és Temesváron újjászervezett orgonistaképzés kiterjesztését. Céljuk, hogy az ortodox templomokban nem használt, de a románság által misztikus tisztelettel övezett hangszerek megmentése ügyének a többségi nemzetet is megnyejék. Sajnos, ezeknek a filmeknek ottani forgalmazását — anyagi okok miatt — nem tudják vállalni. Czigány György, az MTV komolyzenei és szórakoztató irodájának vezetője kérdésünkre nem biztatott azzal, hogy támogatni tudnák egy romániai forgalmazással foglalkozó iroda tevékenységét. A már elkészült filmek bemutatására sem tudott ígéretet tenni. Reménysugár lehetne például a BBC felkérése. Ha valóban megrendelést kapnak egy magyar orgonákat bemutató filmre, annak részeként sor kerülhetne az erdélyi hangszerek bemutatására is. (Minden májusban, így e hó 9-én is este nyolc órakör a Mátyás-templomban jótékony célú koncerten gyűjtenek az alapítvány részére.) d. v. s. A kép baloldalán Farkas Árpád Farkas Árpád költészetében napjaink Ady Endréje szól. Gondolkodásában és indíttatásában a „magyar próza legnagyobb költőjéhez, Tamási Áronhoz hasonló” — mondta Pálfi G. István azon a rendezvényen, amelyen az idei József Attila-díjas erdélyi költőt ünnepelték kedd este az érdi művelődési központban. A Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Árpád költészete példamutató a kisebbségi értelmiség számára: megtartó erő. Ő ma már nem csak a széHancsovszki János felvétele kelyföldi magyarságnak, hanem mindannyiunknak vigyá- zója: azoknak, akiknek van hallása a szóra... Az esten az érdi Székely Versmondókör és a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola irodalomkörének tagjai, Petrás Mária csángó népdal- énekes, a Benta népzenei együttes, valamint a Bukovinai Székely Asszonykórus lépett fel. (t. á.j Csömöri képzőművészek tárlata Csömörön szinte minden évjáratnak volt egy jelentős rajztanára, aki „megmételyezte” a képzőművészet szeretetével tanítványait; sőt még ennél többet is adott, amint azt a jelenlegi tárlat mutatja. Az egykori gyerekek mai felnőttként figyelemre méltó próbálkozásaikat — olajban, akvarellben, textilben, kerámiában — be merik mutatni a falunak. Tizenkét művész a hatezer lelkes faluban. Sok ez, vagy kevés? Semmi esetre sem általános jelenség. Még akkor sem, ha beleszámítjuk azt is, hogy a kiállítók legalább egyharmada hivatásos. Mint például Beczásy Antal, akinek jó iskolája volt a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola (1991-ben települt át Erdélyből), vagy Bakos Erzsébet, aki ugyancsak Kolozsvárott végezte a felsőfokú tanulmányait, továbbá M. Nagy Éva iparművész, akinek rendkívüli bőrmunkái senkiével sem roko- níthatók. De mintha a főiskola sem lenne a „profivá” válás egyetlen kritériuma, mert Szántó János amatőrként küzdötte föl magát a legmagasabb művészi szintre. S az amatőrök? A legmeglepőbb, hogy valamennyien (egymástól is elszigetelten) magányosan dolgoznak. Remélhetőleg azonban már nem sokáig. A Csömöri Kulturális Alapítvány támogatásával — a képviselő-testület 1991-ben hozta létre — képzőművészeti kört alakítanak, jeles szakvezető segítségével. így biztosított lesz a fejlődésük, és nem rekedhetnek meg olyan zsákutcában, amiből nincs kiút. Túrák Károly kitűnő üvegművész (maga is a Képző- és Ipar- művészeti Szakközépiskola tanára) mindenesetre elérhető közelségbe helyezi a Csömöri Képzőművész Kör létrehozását. Teheti ezt azért is, mert a helyi önkormányzat kulturális bizottságának a vezetője. A május 8-ig tartó tárlat szintén a Csömöri Kulturális Alapítvány felkérésére a H-ART BT szervezésében a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Ház támogatásával jött létre. Ez az első alkalom, amikor a művészetek támogatására hivatott szervezetek összefogtak itt az amatőr és hivatásos alkotók munkáinak a bemutatására. A záróesemény május 8-án az aukció, ahol az érdeklődő vásárlók licitálással is kifejezhetik tetszésüket. (Ónody) KAMATOZÓ JEGY
