Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. MÁJUS 5., SZERDA Lóréven csökkent a születések száma Település az út végén A Csepel-sziget déli részén található kis falu, Lórév a huszadik század elején még a több mint hatszáz szerb ajkú, görögkeleti vallású lakosával nagyközségnek számított. Ma 340-en lakják, és a magyar és bolgár lakosok mellett 60-65 százalékos a szerbek aránya. A falu 140 házának jó része hosszú, tornácos parasztház, s csak imitt-amott látható egy-egy emeletes épület. Kétnyelvű feliratok olvashatók mindenhol, a bolt, az iskola, a polgármesteri hivatal, a kocsma épületén. A kicsi és zárt közösség háborítatlanul ünnepli saját ünnepeit, tartja szokásait. A fiatalok ó'rzik a hovatartozást meghatározó több száz éves hagyományokat. Lórév 1979-ig önálló település volt, majd Ráckevéhez csatolták. A választások idején azonban újból visszanyerte függetlenségét, és a falu lakosai Alekszov Ljubomir 33 éves középiskolai tanárt választották meg polgármesterré. A település nem tart fenn önálló hivatali apparátust, Ráckevé- vel alkot körjegyzőséget. A polgármester szerint ez nem befolyásolja a függetlenséget. Lórévnek önálló költségvetése van, gazdasági kérdésekben a helyi képviselő-testület dönt. Tavaly hatszázezer forintot fizetett a község azért, hogy a ráckeveiek ellássák a közigazgatási feladatokat. — Mennyi pénzből gazdálkodik egy ilyen kis falu? — A normatív állami támogatás 5,5 millió forint erre az évre, de a maradványokkal együtt 11 millió forintunk van. Nagy fába vágtuk a fejszét, szeretnénk még az idén bevezettetni a gázt. Már készülnek a konkrét kiviteli tervek, és reményeink szerint a fűtési szezonra már a bekötések nagy részén is túl leszünk. — Hányán szerelnék beköttetni a gázt? — Körülbelül hetvenszázalékos a jelentkezési arány, ami igen jónak mondható. Mivel kicsi a falu, az egy bekötésre jutó költség igen nagy: 120 ezer forint. Ez a mai helyzetben megfizethetetlen. Ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy a költségek nagy részét az önkormányzat állja, a lakosság pedig 50 ezer forintot fizet házanként. — Miből élnek itt az emberek? — A hetvenes években sokan visszajöttek az iparból, akkor a lakosság nyolcvan százaléka helyben dolgozott. A tsz azonban csődbe ment. aminek következtében 1992-ben itt volt a környéken a legnagyobb a munkanélküliek aránya. Ennek ellenére ma is főleg a mezőgazdaságban dolgoznak az emberek. Van a faluban egy földműveléssel és egy faiparral foglalkozó kft., rajtuk kívül a révészek is megalakították saját kft.-jüket. A közalkalmazottak száma kevés, úgyhogy helyben most nem nagyon lehet munkát találni. Sokan eljárnak más településekre, van, aki minden nap az ötven kilométerre lévő Budapestre utazik. Rengetegen tartanak fejőstehenet, nyáron naponta kétszer is elviszik a tejet a csarnokból. A nyugdíj mellett vagy főállásban sokan gazdálkodnak. Már túl vagyunk két árverésen, a részaránytulajdonok és a tagi földek kiadása pedig folyamatban van. Bár a falunak nem sok földje van, alig több mint ezer hold, bízunk benne, hogy rövidesen rendeződnek a tulajdonviszonyok. — A Lórévért Alapítvány most van bejegyzés alatt. Milyen célból hozták létre? — Az alapítványt az önkormányzat hozta létre ebben az évben, egy jelképes összeggel, 150 ezer forinttal. Reménykedünk benne, hogy különböző cégek, iparosok, kft.-k be tudnak fizetni egy bizonyos összeget. A befolyt pénzt községfejlesztésre és a helyi kulturális élet támogatására szeretnénk fordítani. Egy évi szünet után most szerveződik újjá a helyi tánccsoport, mert a tsz megszűnése után nem voltak adottak a működés feltételei. Az önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy átvállalja a költségeket. — A századfordulón kétszer annyian laktak a faluban, mint most. Tapasztalható-e a lakosság további csökkenése? — Bár tíz halálesetre csak két születés jut, ennek ellenére nem csökken a falu lakossága. A környéken ugyanis itt lehet a legolcsóbban házat venni. Azokat a házakat, ahonnan kihalnak a lakók, megveszik a betelepülők. * Bár a kis falunak van helyben iskolája, mindössze tizennégy alsós gyerek tanul itt. Elsőtől negyedikig egy tanuló- csoportban oktatja őket Ivanov Szófia osztálytanító. — Mindent szerbül tanulnak a gyerekek. Az itt élő magyar gyerekek már az óvodában anyanyelvi szinten megtanulnak szerbül, így nem okoz nekik gondot az, hogy az iskola szerb tanítási nyelvű. Természetesen van magyar írás, olvasás, nyelvtan és fogalmazás, ugyanolyan követelmény szerint, mint más iskolákban, de az összes többi tárgyat, így a matematikát is, szerbül tanítom. — Honnan van ehhez tananyag, segédkönyv? — A magyar és a szerb tankönyveket is a Tanérten keresztül szerezzük be, de az idén nem kaptunk meg mindent, amire szükségünk lett volna. Azok a szerb nyelvű könyvek, amelyeket használunk, a magyar könyvek fordításai, tehát ugyanazt tanítjuk mi is, mint más iskolák. A minisztériumtól most olyan híreA posta egyike annak a néhány helynek, ahol van telefon, bár az egyetlen utcai fülke itt sem működik Kétnyelvű tábla hirdeti, hogy itt évszázadok óta nemzetiségiek is laknak két is kaptunk, hogy esetleg Belgrádból is szereznek be számunkra könyveket, ameny- nyiben azok megfelelnek a mi tantervűnknek. — Nem okoz gondot a gyerekeknek, hogy a felső tagozatban magyarul folytatják tovább a tanulmányaikat? — Mi a ráckevei iskola tagiskolája vagyunk, ötödiktől ott tanulnak tovább a gyerekek. Ezért az ottani alsós rendszer szerint tanítok én is. A lórévi gyerekek a ráckevei magyar iskolában ugyanúgy megállják a helyüket, mint a többiek. — Valamikor Lóréven is volt magyar iskola. — Körülbelül 15 éve szűnt meg, mert nagyon kevés volt a gyerek. S mivel a szerb lakosság van többségben, a nemzetiségi iskola maradt meg. Most a 14 alsósból hárman magyarok, de ők is nagyon jól beszélnek szerbül. — Négy különböző osztályt összevontan tanítani — ez nem kis feladat egy tanár számára. .. ■—Egy osztálynak van órája, a többiek önálló munkát kapnak. Természetesen közben rájuk is figyelni kell. A gyerekeknek mindazt el kell' sajátítaniuk, amit egy önálló osztály tanulóinak. Ivanov Szófia nem csak az alsósokat tanítja, hanem a felsősöket is. Nekik hetente két szerbórájuk van délutánonként. Ennek lényege, hogy ne felejtsék el a nyelvet a gyerekek, mivel egész nap magyarul beszélnek. Ilyenkor a beszédgyakorlat a legfontosabb, de van nyelvtan, olvasás és fogalmazás is. Ez a foglalkozás minden bejárónak kötelező. A 18. században épült szerb templom falán egy tábla hirdeti Lórév háborús halottainak a nevét. Tizenkilenc embert vesztett a falu az első világháborúban, és egy halottja volt a másodikban. A húsz szerb nemzetiségű magyar katona közül nem kevesen éppen a szerb fronton harcoltak a hazáért. A templomban általában havonta háromszor van mise. Ráckevéról jár ide a pap, aki hetente kétszer hittant is tart az iskolában a gyerekeknek. Bár már lassan hat éve épül a papiak, nem sok remény van rá, hogy a pópa ideköltözik. A régi papi lakás félig lebontva várja, hogy eltakarítsák romjait. Korábban az önkormányzat a régi falakat felhasználva egy közösségi házat szeretett volna építtetni, de időközben kiderült, jóval olcsóbb, ha az egész épületet elbontják. Az önkormányzat azonban nem mondott le a közösségi ház létrehozásáról, hiszen nagy szükség lenne egy olyan épületre, ahol különböző összejöveteleket lehetne tartani, kielégítve az egyházi, a falusi és a kulturális igényeket. * Lórév összesen három utcából áll, főutcája visszakanyarodik a bekötőúthoz. Itt a szárazföldnek vége, aki innen tovább szeretne menni, annak kompra kell szállnia és a Dunán át Abony felé folytatni útját. A révátkelő felé haladva, közel a Dunához s a házaktól Igazi falusias hangulat: gyalogos, biciklis és fogatos iparkodik a dolgára Hancsovszki János felvételei távol, a rét kellős közepén, mintha a földből nőtt volna ki, méltóságteljesen áll egy kis kápolna. 1849-ben építtette a ráckevei uradalom gróf Zichy Ödön emlékére, akit ezen a helyen végeztetett ki 1848. szeptember 30-án hazaárulásért Görgey Artúr. A révnél éppen kikötni készül a komp. Óránként közlekedik Abony és Lórév között. Bár most mindössze egyetlen kocsi akar átjutni a túlsó partra, nyáron ez az egyik legnagyobb forgalmú révátkelő — meséli Hra- niszláv Miklós hajóvezető. — Sosem szerettem a főnököket. Zárt helyen, irodában kell tartani a húsz lépés távolságot. Itt nincs ilyen, teljesen egymásra vagyunk utalva, és mindenki családtagnak számít. Bár sokat kell dolgozni, de kint vagyunk a szabadban, és ez egészen más világ. — Hány embernek ad munkát az átkelő? — Hatan vagyunk, mindnyájan helybeliek. Egy kft.-t alapítottunk és havi 130 ezer forint bérleti díjat fizetünk az üzemeltetésért. Épp nemrég hallottuk, hogy meg kell vásárolni az úszóműveket. Nagyon bízunk benne, hogy reális áron tudjuk beszerezni a rév üzemeltetéséhez szükséges eszközöket, és fenn tudjuk tartani a mi kis vállalatunkat. — Mióta dolgozik itt? —1985 óta vagyok matróz, 1990-től hajóvezető. Szakközépiskolát végeztem, és sokfelé dolgoztam már, de ezt a munkát nem cserélném el semmivel. Szeretjük csinálni mindannyian, s bár nem lenne feladatunk, a kisebb javításokat magunk csináljuk meg. Pontos menetidőnk van, előfordul, hogy csak egy biciklit hozunk át. De ha nincs ember, akkor is menni kell, pedig nem kevés pénzbe kerül az üzemanyag. A révátkelő miatt a Dunának ezen a szakaszán fürödni tilos. Ennek ellenére nyáron sokan eljönnek ide, még Budapestről is, és felverik sátrukat a Duna-parti lombos fák közé. Sokan gondolják, hogy jó lenne, ha egy kemping létesülne itt. Halász Csilla Szűkebb hazánk kincse A Pegyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata. Lórév dunai árteréből kiemelkedő dombon áll Zichy Ödön emlékkápolnája, a magyar- országi romantikus építészet egyik gyöngyszeme, amely azonban valószínűleg nem magyar mester alkotása. A kápolna, bár az 1948-as szabadság- harccal kapcsolatos események egyik emléke, de az ellenfél részéről mintegy memen- tóként emelt jelkép is egyaránt. 1848. szeptember 30-án ugyanis ezen a helyen „Görgey Artúr mint a Csepel-sziget katonai parancsnoka Zichy Ödön konzervatív főurat haditörvényszéki ítélettel főbelövette, minthogy kocsijában Jellasics kiáltványait találta” (Szekfű Gy.) Zichy Ödön gróf akkor Fejér megye adminisztrátora volt. A kápolnát az uralkodó megbízásából a ráckevei uradalom építtette 1857—1858-ban, feltehetően bécsi tervek alapján (Zádor Anna), amely a romantikus stíluson belül a gótika jegyeit eleveníti fel. Az egyhajós, homlokzatán kis huszártoronnyal ellátott téglaépület nemcsak arányaiban, de részleteiben is megkapó. Kőből faragott díszítő formái hatásos ellentétben állnak a szép texturájú tégla falsíkokkal. Keresztrózsával koronázott, gótikus ívű, bélletes kapukeret és fölötte kör alakú, mérműves (kőrácsos) ablak a homlokzat fő motívumai, amelyekhez felül lépcsőzetes elrendezésben keskeny ablaknyílások (vakablakok) járulnak. Ugyancsak a gótikát idézik az épület sarkaira merőlegesen álló kőtámpillérek, valamint az oldal- homlokzatok csúcsíves kőkeretű ablakai. Vaspántos faajtó vezet a templomba. A hajó keresztboltozatos, amelynek bordái a sarkokban címerpajzsos gyámkövekben metsződnek. A boltozott szentélyben az ablakok üvegosztása ólomkeretes. A szomorú emléket idéző, de megjelenésében szép épületnek a történelem megkegyelmezett. Ma örülhetünk ennek, mert a lórévi Zichy-emlékkápolna a romantikus építészet egyik értékes emléke. Érthetetlen módon az épület a védendő műemlékek 1990-ben kiadott utolsó jegyzékében nem szerepel. Pamer Nóra
