Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-28 / 123. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 28., PÉNTEK 5 Jo ütemben épül a MO-as autópálya megyei szakasza A Bau Holding szerepe a magyar gazdaságban Az osztrák Bau Holding A.G. azzal, hogy Magyar- országra hozta szakmai, technológiai tudását, meghatározó szereplője lett a hazai infrastrukturális, gazdasági fejlődésnek — mondotta Gyurkovics Sándor, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium államtitkára tegnap, az MO-ás autópálya Budapark szakaszán alapanyag-termelő szektorokba. Telkeket vásárolt, Óbudán és a 100-as út Bia- torbágy és Budaörs közötti szakaszán, ahol az MO-ás autópálya vége csatlakozik az Ml-es autópályával. Itt épülne fel egy nemzetközi bevásárló központ, aminek munkálatait a társaság egyelőre átütemezte, de megvalósításáHans Peter Haselsteiner, a Bau Holding A.G. konszern igazgatóságának elnöke és Husi Márton, a Magyar Aszfalt Kft. vezér- igazgatója együtt tanulmányozták az MO-ás autópálya építésének terveit megtartott sajtótájékoztatón. Ezt az tette aktuálissá, hogy Hans Peter Haselsteiner, a társaság igazgatóságának elnöke és egyben fő részvényese e napon érkezett hazánkba, a magyarországi tagvállalatok éves taggyűlésére. Mint elhangzott, a Bau Holding A.G. a legnagyobb építőipari konszern Közép-Európában. Fő profilja az útépítés, de tevékenységük kiterjed más építési területekre is. A társaság üzleti stratégiájában Magyaroszág kezdettől megkülönböztetett figyelmet kapott. Az első jelentős vegyes vállalatát már 1989-ben létrehozta hazánkban, amikor a külföldi tőkére — a kelet-európai beruházásokat illetően — még a nagyfokú óvatosság volt jellemző. A kezdeti lépésektől számítva újabb és újabb befektetésekkel vette ki részét a magyarországi privatizációiból. Összesen közel három és fél milliárd forintot invesztált hazai vállalatokba, elsősorban az útépítő, vagy az ehhez kapcsolódó ról természetesen nem mondott le. A Bau Holding a hozzá tartozó vállalatok eszközeinek modernizálásával, koszerű vállalatszervezési és ügyviteli eljárások bevezetésével, valamint az európai színvonalú minőségi követelmények alkalmazásával nagymértékben hozzájárult a hazai útépítés évtizedekben mérhető lemaradásának ledolgozásához. A cég tevékenysége igen széles körű, kiterjed a helyi, regionális és országos jelentőségű főleg infrastrukturális beruházások megvalósítására. V alameny- nyi fontos autópálya tenderkiírására pályázatot nyújtott be, illetve készít elő a társaság. Ami további terveikből minket, a megyében élőket leginkább érint, az az, hogy jól haladnak az M0-ás körgyűrű szakaszának építési munkálatai, ami egyrészt megoldja Budapest elkerülését, másrészt átjárhatóbbá megkö- zelíthetőbbé teszi az agglomeráció néhány települését. J. Sz. I. Folynak a munkálatok az autópályán Vimola Károly felvételei Felvonulás a Dunakanyarban Készülődés a málnaszüretre A málnatermelők nem nagyon örülnek a májusi nyárnak, mert féltik az idei termést. Az igaz, hogy a hő és a fény jót tesz a növények fejlődésének, de ez a kényes, törékeny, zamatos ízű gyümölcs sok nedvességet kíván, attól fejlődik. Nagy kérdés, milyen termés várható az idén? A magyar export legnagyobb részét adó Dunakanyarban, az Ipoly vidékén már a tavaszi fagyok is megcsipkedték az ültetvényeket. Eső nélkül a hőség is árt, s ha kevés lesz a termés, kiéleződik a felvásárlók versenye. Ettől még jól is járhatnának a termelők, ha volna mit szedni a bokrokról. Dehát, ilyen ez a málnatermelés. Mit ér az idei terv? A Szobi Szörp Rt. korábbanhat termelőszövetkezet közös vállalata volt, s mostanra ugyan maradt az Ipoly vidéki három nagy termelő közös gazdaság, meg a fóti tsz., de az üzemet 65 százalékos arányban megszerezte Franciaország első szörphatalma, a Teisseire Társaság. Dr. Hoffer Frigyes vezérigazgató-helyettes nem mondott túl optimista véleményt, amikor a kérdéseimmel felkerestem. Szerinte a szörpgyártást alaposan fékezi manapság az, hogy a természetes alapanyagú üdítők árához 25 százalék, a mesterségesekéhez 6 százalék áfa csapódik. Az exportot meg a dollárelszámolás nehezíti. A csökkenő kereslet láttán tehát meggondolandó, hogy milyen mennyiséget vásároljanak, s dolgozzanak fel. Ám az biztos, hogy a környékbeli termést, tehát Letkését, Bemecebarátiét, Peró'csényét, de még a fótiakét is egész biztosan feldolgozzák. Mint mindig, ezután is átveszik a gyári dolgozók háztájiban termett málnáját is. A kérdés persze hogy, mennyiért. Az ideiglenes kalkuláció szerint 50 vagon sűrítménynek valót vásárolnak fel. Az árat pedig, ha egyáltalán kiszámítható a piac hangulata, a lémálnáért kilónként 70 forintra tervezték. A régi feldolgozók is készülnek a gurulós málna begyűjtésére. Átvevőik kötik a termelői szerződéseket, s ezt teszi többek között Szokolyán Seres Jánosné is. Ő a Dunakeszi Hűtőház megbízottja a községben. Úgy emlékszik, hogy tavaly 80-105 forintot fizettek kilónként, de az idén még nem közölték a megbízók, hogy mennyit is adnának. A keresletet, s így az árat is növelheti a konkurrencia, amit két más cég átvevője jelent a területen, de azok is főként málnát akarnak venni. A Arat nem mondanak Mint itt Szokolyán egyébként, másfelé is évek óta apasztja a termelői kedvet, hogy nem nagyon keresik a fekete ribizlit, s még kevésbé a pirosat, pedig néhány éve még ezek ültetésére is nagyon biztatták az embereket. Igaz, Szokolyán sok tövet ki is vágtak már a bizonytalanság miatt, míg a málnafajták közül eddig termelt Meyling helyébe lassanként kezdik a könnyebben szállítható, de szintén ízletes új, Fertődi zamatost ültetni. Tavaly osztotta vesszőit a hűtőház, s megvettek a faluban vagy öt-hat- száz tövet. Nem többet, mert sokallták érte a szálankénti kilenc forintot. A múlt évben volt nagy termés, akkor vagy kétszázhetven mázsa málna került el a szokolyai kertekből. Árat még a hűtőház sem mondott. Ott is a piac ítéletére várnak. Azt azonban garantálja Seres Jánosné, hogy az oly sokszor feszültséget, konfliktusokat okozó szedőrekesz hiánya nem lesz. jellemző. Mindig jut belőle a folyamatos munka végzéséhez. Piaci erőviszonyok A váci gazda egyesületet néhány éve azért alapították a kistermelők, hogy megtörjék az árakat, feltételeket diktáló hűtőipar monopóliumát. Keresték újabbnál újabb vevő partnereiket, s az idén mintha találtak volna egy igazit, profi vállalkozók személyében. Május 7-én tartott közgyűlésükön Oroszi Sándor elnök mutatta be a debreceni Food Frost Mezőgazdasági Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. két ügyvezető igazgatóját, Su- nyovszky Kálmánt és Rózsa Kálmánt. A két hűtőipari szakember magánvállalkozóként felvett hitelből építi a szezon kezdetére Szendehely határában, a kapáskuti majorban, napi 20 tonna tároló kapacitású hűtőházát. Német, finn és egyéb nyugati piacokra szállítanak majd, s arra számítanak, hogy a 32 millió forintos beruházás költsége öt év alatt megtérül. Leszállítottak már 31 ezer darab, egyenkét 2-5 kiló gyümölcs szedésére alkalmas rekeszt, ingyen adják a rekesz aljára való fóliát. ígérik, hogy gördülékenyen megy majd az átvétel. Ez fontos is, mert ha sok lesz a felvásárló, nemcsak az árkülönbözettel tudják egymástól elcsalogatni a termelőket. Az nyer, akinél kevesebb időt kell tölteni. ' A kérdésre, hogy mennyit fizetnek, a debreceniek sem tudtak, vagy nem akartak még felelni, mondván, nekik sem válaszolt még a külföldi. Replikáztak is néhányan, látnák a szerződést, melyben még minőségi felárat is kilátásba helyeznek. A hangulat azt bizonyította: az emberek túl sokat csalódtak már ahhoz, hogy akár annak is higgyenek, akinek hihetnének. Végül, a nagy nyomás hatására az egyik ügyvezető mégis kimondott egy számot. Úgy 150 forint kilónként, de minden a piactól függ. Mint említettem, a Dunakeszi Hűtőház sem mondott még árat. Rudolf János vezérigazgató a minap is azt válaszolta, hogy majd a piac dönt. Különben ők is felállítják átvevő helyeiket. Lehet, hogy még többet, mint az elmúlt években. * Június első felére várható az évente ismétlődő nagy szüret kezdete. Hajnalban kel majd a kiskerttulajdonos, a tanár, a jogász, a géplakatos, a fodrász. Minden rendű és rangú foglalkozás művelője a málnásokban próbálja pótolni a keresetét a Duna mentén. Esténként, ha rákerül a sor a rekeszek lemérésénél, újra és újra megfogadja, hogy az idén málnázott utoljára, jövőre kivágja a töveket. Aztán, ha már nem piroslik több bogyó a vékony ágakon, nekikezd a metszésnek. Újult reményekkel válj a a következő szezont. Kovács T. István Gyerekek a környezetvédelemről A természet az otthonunk Nagykőrösön a B. Tóth Ferenc nevét viselő kertészeti kör környezetvédelmi pályázatot hirdetett meg a helyi általános iskolás diákok részére. — A pályázattal az volt a célunk — mondja Tóth Tibor tanár, a klub elnöke —, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét a városunkban is meglévő, a természet épségét veszélyeztető problémákra. A gyerekek mindig kritikusan figyelik a felnőttek világát, és mivel végső soron az ő jövőjükről van itt szó, kértük a véleményüket. Segítségükkel megpróbáljuk felkutatni, hatástalanítani azokat a tényezőket, amelyek veszélyesek a természetre, az emberre. A megfigyeléseikből fakadó ötletek és javaslatok persze nem kimondottan csak e pályázat hatására születtek, a pedagógusok érdeme, hogy erősödött tanítványaik lelkében a természetes környezet féltése. Összesen nyolc dolgozat érkezett, a tartalmas hasznosítható gondolatokat figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik munkakörükből, hivatalukból eredően tenni tudnak a környezetvédelem érdekében. Az első díjat nyert dolgozatot Marosfi György nyolcadikos diák írta a biogazdálkodásról. Az nyilvánvaló, hogy mezőgazdaságunk nem állítható át rövid idő alatt a vegyszermentes gazdálkodásra, de a kiskerti termesztésben mindenképpen szükséges kihasználni a biokertészkedés hallatlanul nagy előnyeit, mert csakis ez lehet az egészséges élet alapja — írja. Igényesen ösz- szeállított munkájában gyakorlati példákkal illusztrálta, miként lehet célszerű növénytársításokkal, a hasznos rovarok és más állatok tudatos védelmével csökkenteni, majd végképp száműzni kertjeinkből a vegyszereket. Ha felnőtt leszek, az én kertem olyan lesz, mint egy csodálatos kis sziget, ahol mindenféle állatnak és növénynek, még a gyomoknak is otthonuk lesz — sommázta a kis biokertész a lényeget, az élővilág harmonikus kölcsönhatásairól. Tizenkét éves vagyok, de ismereteim szerint nyugodtan kijelenthetem, hogy Nagykőrösön is vannak környezetet szennyező emberek. Ha nem állítják meg ezt a folyamatot, félek a jövőtől — olvashatjuk Tolnai Tünde második díjas dolgozatában. Állatfajok tucatjai pusztulnak el évente a nagyvárosok körül. Mindig szegényebbek leszünk — foglalta össze a környezetünkre közvetlenül veszélyt jelentő tényezőket a Kossuth-iskola diákja. A nyolcadikos — harmadik díjas — Gujka Attila ugyancsak a város környezetvédelméről összegzi gondolatait. Külön is figyelmünkbe ajánlva a hányatott sorsú Tőzeges tavat, amely ha vigyáznánk rá, a természetnek egy kis gyöngyszeme lehetne, de nem állja meg szó nélkül az évtizedek óta pusztuló Cifrakert idült problémáit sem. Fekete Tibor a Biokertészet értékessége című dolgozatával pályázott, Marosfi György másik írásában a növényvédőszereknek növényekre és a vadállatokra kifejtett hatásait foglalta össze, Lőrinczy Attila pedig tázerdei kertjüket vette nagyító alá, bemutatva egyes rovarfajok életmódját, és annak hasznát az ember okos, céltudatos tevékenységében. A pályázók fáradozását, de főleg figyelemre méltó gondolataikat könyvvásárlási utalványokkal jutalmazta a zsűri. M. J.
