Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 27.. CSÜTÖRTÖK Ünnepi Könyvhét ’93 Évek óta a leggazdagabb választék Sajnovics János emlékezete Nyelvész Kolumbusz Közel 60 kiadó 155 könyve jelenik meg a június 4—8-ig tartó Ünnepi Könyvhéten. Ez az eddig leggazdagabb termés, amivel a nagy múltú, idén 64. alkalommal megrendezett kulturális seregszemle dicsekedhez —, tudtuk meg Zentai Pétertől, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatójától tegnapi sajtótájékoztatóján. A Könyvhét központi helyszíne a Vörösmarty tér, ahol az örvendetesen szaporodó vidéki könyvutcákhoz hasonlóan irodalmi műsorokat és színes közönségcsalogató rendezvényeket is tartanak. A gazdag választéknak csupán vázlatos ismertetésére vállalkozhatott Tarján Tamás irodalomtörténész. A szemet gyönyörködtető kötetek közül Az 1000 év magyar művészete és Molnár Edit Előhívások című fényképes-élmény- beszámolós művészportré kötetét emelte ki. Örömmel üdvözölte az életmű kiadások A „legszebb hangszeré” volt a főszerep a monori városi könyvtár keddi Kodály-vetél- kedőjén. Énekeltek a versenyzők s velük a játékvezető, a kísérő tanárok, a zsűri, a könyvtár munkatársai és a társaiknak szurkoló iskolások. Dalra fakadtunk a játékot nagy hozzáértéssel es humorral vezető PintéT Erzsébet önkormányzati képviselő kérésére az üdvözlő szavak és a zárszó helyett. S szólt az ének közben a pontokért is és csak úgy, kedvtelésből. És mennyi minden tette még az összejövetelt ünnepélyessé és örömtelivé! A szépen terített asztalok, az ünneplőbe öltözött gyerekek, a gyerekekkel végig együtt drukkoló és közbe-közbe segítő zsűri — a zeneiskola igazgatója és tanárai —, s nem utolsósorban az alapos felkészülés, mellyel a versenyzők hajtottak fejet Kodály előtt. S végül maga a veBrouhaha fesztivál Duna-parti A Brouhaha fesztivált június 10—19-e között rendezik meg Budapesten. A Brouhaha — egy liverpooli székhelyű európai művészeti szervezet — fiatal alkotók számára szervez színházi és filmes találkozókat — mondta Kate Willard igazgató tegnapi sajtótájékoztatóján. Idén harmadszor rendezik meg fesztiváljukat, most először Liverpoolon kívül. Az alternatív színházi előadások az Arany János Színházban, a Budapesti Kamraszínház Asbóth utcai színházában, az R. S. 9. Stúdiószínházban és a Merlin Színházban lesznek. Az eseménysorozat nyitó előadását a Gellért Szálló uszodájában tartják. A fesztiválon öt angol újjáéledését — a sor Pi- linszkytől Hajnóczy Péterig és Asztalos Istvánig terjed. Korunk uralkodó műfajából, a naplókból és naplószerű irodalmi művekből idén is bőséges a választék. Előbbiekből Ignotus Pál. Iszaak Bábel és Nemes Nagy Agnes, utóbbiakból Witold Gombrowicz és Karátson Gábor munkáit emelte ki. A határon túli magyar irodalom arányaiban és számaiban soha nem volt ilyen mértékben jelen a Könyvhéten. Magával a kisebbségi sorssal is számos kiadvány foglalkozik — többek között Kis Gy. Csaba Kö- zép-Európa, nemzetek, kisebbségek és Görömbei András Napjaink kisebbségi magyar irodalma című művében. Tarján Tamás üdvözölte a Móra Kiadó Gyöngyszem sorozatának újjáéledését, valamint a babitsi típusú esszé- izáló, intellektuális próza képviselőinek idén újfent a legmagasabb mércét megütő műtélkedő, ami valójában izgalmas, > ötletes, fordulatos és igen szórakoztató játék volt — összeállítóját, dr. Cser- nus Alánné zenei könyvtárost dicsérve. A komoly kérdések Kodály életéről, munkásságáról — merthogy ilyenek is kellettek — izgalmat fellazító játékokkal, zenehallgatással, énekléssel váltakoztak. A népdalgyűjtés feladatait csak egy fénykép összerakása után lehetett megválaszolni. A tfáry részletek előadásához először play-mobil figurákat kellett választani. A szolmizálási gyakorlathoz a csapat egyik tagjának tanárként kellett foglalkozni a többiekkel, aztán a zsűri a betanított produkciót pontozta. A művek ismeretét hol zenefelismeréssel, hol egyes vegyeskarokban szereplő énekek közül a kedvencek megszólaltatásával kellett bizonyítani a gyerekeknek. Ötmeglepetés és egy-egy skót, török, szlovák, portugál, lengyel és dán társulat lép fel. Magyarországot többek között a Kerekasztal Színházi Társulás, a Nemzeti Színház Színi Akadémiája, az Arbi- sura Színház és a szentesi Horváth Mihály Gimnázium diákjai képviselik. A záróelőadásra meglepetést terveznek. Mindösz- sze annyit lehet tudni, hogy karneváli jellegű szabadtéri színházi akció lesz a Duna-parton és a Tabánban. A fesztivál ideje alatt szakszemináriumokat is tartanak. A Graffiti Moziban filmes találkozó lesz, ahol Balázs Béla Stúdiós filmeket angol és német alkotásokat, illetve középiskolás próbálkozásokat is bemutatnak. veit. Végül ötletszerűen felsorolt néhány, számára kedves kötetet az Ünnepi Könyvhetet igazán jelentőssé tévő kortárs irodalmárok művei közül — de értékelést nem kísérelt meg. Amit itt hallottunk, élő cáfolata volt a tavaly ugyanitt hangoztatott, apokaliptikus jóslatoknak a könyvkiadás ösz- szeomlásáról. Ez nem zavarletes volt az is, ahogy a Háry Jánosból vizsgáztak: a kisorsolt jeleneteket el kellett játszani a korábban kiválasztott figurákkal. Remek rögtönzéseket láttunk szép népdalbetétekkel a majlandi csatáról, Napóleon és Mária Lujza elfogásáról. Jól szórakoztunk a Háryért összecsattanó Örzse és a királylány jelenetén, s azon, ahogy a gyerekek a királylány „kikosara- zását”, valamint Háry és Örzse végső egymásratalálását megelevenítették. A búcsúzásul elénekelt népdalok előtt aztán a versenyzők átvehették a szép lemez- és könyvjutalmakat, a helyezések sorrendjében. Az első helyet a 4. szánni, a másodikat a Kossuth, a harmadikat a Nemzetőr utcai iskola csapata szerezte meg, míg a negyedik helyen a monori-erdei iskola csapata végzett. A Nemzeti Színház társulatának szlovákiai vendégszereplése előtt interjút adott a pozsonyi Új Szónak Ab- lonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója A társulat hét végén három előadást tart a szomszédos országban. A lap tegnapi számában megjelent beszélgetésben a társulat igazgatója elmondta, hogy a szomszédos országok nemzeti színházaival régen keresi a kapcsolatokat. A diplomáciai és statisztikai célzatú eddigi együttműködési formákat most nagyon komoly szellemi együttműködéssé szeretnénk változtatni — mondta Ablonczy. Enta Zentai Pétert hasonló jóslatok megtételében, melynek okául ezúttal a Magyar Kulturális Alapról szóló, a parlament által elfogadott törvényt hozta fel. Eléggé el nem ítélhetően szaporítva azok sorát, akik kampánycélokra használják fel a szűkén vett szakmai tájékozódásra összesereglett újságírókat. Négyszáz éves gimnázium Négyszáz éves fennállását ünnepli ezen a héten a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium, Erdély egyik legrégibb oktatási intézménye, a romániai magyar értelmiség egyik formáló műhelye. Az ünnepségsorozat keretében szerda délután emlékeztek meg a római katolikus templom felszentelésének 200. évfordulójáról, csütörtökön délelőtt a diákok tudományos ülésszaka kezdődik, 12 órától nyílik az iskolatörténeti kiállítás. Pénteken a véndiákok találkoznak a maiakkal, a városháza dísztermében pedig iskolatörténeti témájú tudományos ülésszakra kerül sor. Szombaton tartják az ünnepi megemlékezést és szentmisét, majd leleplezik Tamási Áron szobrát. Szabadtéri mulatság, iskolai színjátszócsoport előadása, diáktáncegyüttes fellépése és vasárnap Tamási Áron síremlékének megkoszorúzása, teljesíti ki az ünnepet, amelyre többszáz vendéget várnak az ország —- és világ — minden részéből. nek ereje szerinte éppen abban van, hogy miközben a napi politikában viszályok is felmerülnek, a baráti és szellemi együttműködésünk zavartalan lehet. A pozsonyi vendégszereplésre azt követően kerül sor, hogy a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulata alig^egy hónapja nagy sikerrel vendégszerepeit Budapestén. A Nemzeti Színház Sütő András Advent a Hargitán című művével érkezik Szlovákiába, ahol három előadást tartanak. Pozsonyban, Nyitrán és a komáromi magyar Jókai Színházban mutatják be a Sütő-darabot. A középkor magyar történeti művei, a krónikák a magyarság szkítiai — déloroszországi — eredetét s Atilla hunjaival, illetve az avarsággal való rokonságát emlegették. Az utóbbi népek azonban elenyésztek, s megmaradt a magyar nép és nyelv testvértelenségé- nek, rokontalanságának tudata. — A XVI. században ugyan megpróbálkoztak a bibliafordító prédikátorok a Biblia egyik szent nyelvével, a héberrel egyeztetni szavainkat, de nem sok sikerrel. Viszont már Mátyás király trónra lépésének idején, Amerika felfedezése előtt, egy veronai szerzetes azzal a szenzációs hírrel lepte meg szűkebb itáliai környezetét, hogy a Duna- partján élő magyarok az Ázsiában pogány vadságban élő szkíták s jugarok — alkalmasint a vogulok és az osztjákok — rokonai. A hírt aztán Thuróczi János is fölvette krónikájába Mátyás király uralkodása idején, s a történetíró Bon- fini szintén. De mivel tudományos bizonyítás, „nyelvhasonlítás” nem történt, a mende-mondának tetsző híradás nem keltett különösebb figyelmet. Ilyen előzmények után virradt föl a „józan okosság”, a mindenre ésszerű megfejtést ígérő racionalista XVIII. század, a felvilágosodás kora, amelynek egyik fő európai műve, a Nagy Francia Enciklopédia az író Diderot tollával azt tanította, hogy ."A magyar nyelv egy szláv nyelvjárás". Ekkoriban indult el a Fejér megyei születésű Sajnovics János, jezsuita csillagász, rendtársának, a szintén magyar csillagásznak, Hell Miksának társaságában Norvégia északi részébe, egy érdekes csillagászati megfigyelésre. Szabad idejükben a helyi lakosokkal barátkoztak, ismerkedtek. S hogy milyen eredménnyel, arról Hell Miksa atya így számolt be 1769 áprilisában hazaküldött levelében: „Jó Isten, ki hitte volna, hogy mi ugyanazon apától született testvéreinket találjuk majd meg a lapp nemzetben. Magyarok ők, a mi testvéreink, a mi magyar nyelvünket beszélik, a mi magyar ruhánkat viselik, a mi régi magyar őseink erkölcse és élete szerint élnek A módszeres nyelvhasonlítást Sajnovics János végezte el s már 1770-ben a dán Tudományos Akadémia elé terjesztette munkáját, amelyben nem csupán szavakat egyeztetett (a magyar ha! ott gusolle-nak, a szem meg szalonnak hangzott), hanem nyelvtani ragozásbeli sajátságokat is följegyzett: a többes szám jele ott szintén -k; pl.: gietta ,kéz\ giedak ,kezek*, ugyanígy a keze-m ott gietta-m stb. Könyve, a Demonstratio. Idióma Ungarorum et La- ponum idem esse (bizonyítása annak, hogy a magyarok és a lappok nyelve azonos [eredetű]), a latin nyelvű első kiadás után, hamarosan dánul is megjelent s itthon is új kiadásban, Nagyszombatban. Voltak (a kezdődő romantika írói), akik lelkesen fogadták az új, északi rokonságot, verset írtak róla, de akadtak, akik a nemzeti büszkeség nevében a szkíta — szittya — származásunk mellett kardoskodtak, s ezen ők iráni (perzsa)=hun rokonságot értettek. Sokan támadták a halzsírszagú atyafiság gondolatát, mint a testőríró, az erdélyi Bar- csay Abrahám is: Sajnovics jármától óvjuk nemzetünket Ki Lappóniából hurcolja nyelvünket — írta. A tudományos életben nagy vihart kavart a magyar tudósnak az európai nyelvhasonlításban is nagy- rabecsült műve (A közelmúltban hasonmás kiadásban újra közreadták Amerikában). Körösi Csorna Sándor nem utolsósorban ennek hatására indult el a magyarság eredetének felkutatására, mivel úgy érezte, hogy ha a nyelv rokon is, a magyarság jellegében, jellemében — táncaiban, zenéjében, vérmérsékletében — embertanilag más: a keleti népek rokona. A tudomány ma is így látja: hiszen a népek idővel nyelvet is cserélhetnek, mint pl. a Volga vidékéről érkező török erdetű bolgárok, akik új, Balkán-félszigeti hazájukban elszlávo- sodtak nyelvileg. Sajnovics János csillagász volt s csillagászati hasonlattal világosítva meg a kérdést: „anyagában”, testileg a magyarság elősor- ban török eredetű volt (a bizánci krónikák törköknek nevezték őket), de a fényközpont, a külön kis naprendszer, ahonnét nyelvét kapta, finnugor: az „ősköd” a finnugor „alapnyelv” volt, amelyből a bolygók: a finn, a magyar, az észt, a vogul, az osztják, a vojták, a zűrjén, a cseremisz úgy szakadtak ki, mint a Naprendszer bolygói. Sajnovics János az egyik legtávolabbi bolygót, a lapp nyelvet, annak finnugor rokonságát fedezte föl, bizonyította módszeresen, s ez több mint 200 éve megjelent munkájának elévülhetetlen, világszerte elismert érdeme. Mint Kolumbusz, mást, sokkal nagyobb dolgot fedezve föl, mint amiért elindult; mint majd a fél évszázaddal később — a keletre induló Körösi Csorna Sándor. Szilágyi Ferenc (d. v. s.) Sok ötlet és játékosság Kodály-vetélkedő Monoron (veszelszky) Szellemi együttműködés Felvidéken a Nemzeti
