Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-27 / 122. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁJUS 27.. CSÜTÖRTÖK Műemlékvédők aggodalma Összedól-e a kassai székesegyház tornya? Nem belügy A volt Jugoszlávia válságát nem lehet pusztán belügy- nek tekinteni, az komoly veszélyforrás a térség és egész Európa biztonsága számára — jelentette ki Bratinka József országgyűlési képviselő, az Európai Közösségi Ügyek Bizottságának tagja szerdán Strasbourgban. A magyar képviselő részt vett a tizenkettek Európai Parlamentjének fontos politikai csoportja, az Európai Néppárt vitájában, amelyet a boszniai válságról, a nemzetközi közösség feladatairól tartottak. Bratinka József utalt a Vajdaság magyar nemzetiségű lakosságának súlyos aggodalmaira, az „etnikai átrendezés” veszélyeire, arra, hogy az elmúlt hónapokban számos vajdasági magyar kényszerült szülőföldjének elhagyására. (T udósítónktól) Tegnap a Szlovák Műemlékvédelmi Intézet kassai központjának igazgatója sajtótájékoztatót tartott. Köztudott, ez az intézet ellenőrzi szakmailag Szlovákia legnagyobb műemlékegyüttesét. Miután az igazgató ismertette a műemlék- védelem helyzetét és gondjait a városban, rátért a sajtótájékoztató összehívásának fő okára. Nemrég ugyanis a Kassai Római Katolikus Püspöki Hivatal azt a hírt röppentette világgá, hogy a kassai székes- egyház északi tornyát ösz- szeomlás veszélyezteti. A műemlékvédők szerint ezt a hírt azért közölték a sajtóval, hogy újabb pénzösszegeket tudjanak szerezni a dóm helyreállítási munkálataira, amelyek 1983 óta folynak. Köztudott, a kassai Szent Erzsébet Székes- egyház a történelmi Ma- gyaroszág legmonumentáli- sabb gótikus építménye, és így a szlovák közvéleményt is izgatja a dóm sorsa. Még ha a szakemberek cáfolják is a felmérések alapján, hogy ez a veszély fenyegetne, leszögezték, hogy az épületegyüttes helyreállítása mindenképpen sürgős feladat. Balassa Zoltán Bosznia Katasztrófahelyzet A szerbek által ostromolt, bosnyák menekültekkel túlzsúfolt észak-boszniai Maglaj város válságos helyzetére figyelmeztetett szerdán a Boszniában szolgálatot teljesítő brit ENSZ-békefenntartók szóvivője. Katasztrófától tartanak a világszervezet menekültügyi munkatársai is, akiknek az adatai szerint 32 000 polgári személy rekedt az ostromgyűrűben. A városban súlyos élelmiszerhiány alakult ki, villanyáram is csak napi másfél órára van. A szerb tüzérség május 20-ától naponta 50-100 lövést ad le a házakra, és emiatt naponta átlagosan öt ember veszti életét, 35 pedig megsebesül — közölték az ENSZ illetékesei. Lassan or ló' malmok / Alomba A Szlovákiai Természet- és Táj védők Szövetsége a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának közvetítésével felhívást intézett az Európai Közösséghez, melyben úgy fogalmaz, hogy a „Hágai Nemzetközt Bíróság malmai lassan őrölnek” — ezért a bősi vita kérdésében a felek csak ringatták „álomba ringatták Európát”. A szerdai Új Szó szerint a táj védők felhívása 14 pontban foglalja össze a „bősi erőmű építésével és üzemeltetésével kapcsolatos jogtalanságokat”. Köztük szerepel az, hogy az erőmű térségében élő emberek véleményét mellőzték, figyelmen kívül hagyták az Szorgos munka folyik a városházán. Az elmúlt héten például több bölcs és takarékos döntést hoztak. Belső előterjesztés alapján elfogadták, hogy a főpolgármester és három helyettese, úgymond a város érdekében tett átlagon felüli erőfeszítéseiért négy és félmilliós jutalmat kapjon, felemelték a BKV viteldíjait s potom százmillióért létrehoznak egy független fővárosi médiaközpontot. Mit lehet ezekre mondani? A jutalmakkal kapcsolatban mindenki levonhatja a következtetéseket. Sokakat bizonyára az ösz- szeg nagysága irritál, mások az átlagon felüli erőfeszítések valódi értékét kérdőjelezik meg, netán az igencsak különös szóhasználat tartalmát vonják kétségbe, számomra a belső előterjesztés a legrémisztőbb. Nem azért, mert a múltra emlékeztet; ez maga a múlt. A tarifaemelés nem csupán pszichésen hat, a vezetés teljes koncepciótlanságát is tükrözi. (Erről majd később.) A legnagyobb horderejű döntés természetesen a médiaközpont. Megalakult a Budapesti Kommunikációs Rt., igaz a gazdasági társaságot még be kell jegyezni a Cégbíróságon, de fölösleges aggódnunk, hamarosan erre is sor kerül. Miért is van erre oly égető szükség? Az ellenzék bizonyára elégedett a nyomtatott sajtóval, erre minden oka megvan. A rádiónál és a televíziónál történt „aggasztó” változások azonban kerül, amibe kerül, válaszlépéseket követeltek. Hogy mennyire nincs baj az újságokkal, elég egy röpke lapszemle. No, nem valamelyik ismert, népszerű országos napilap alapján, megteszi azt egy kerületi kiadvány is. Kezembe került a Zuglói Lapok legutóbbi, május 19-i száma. Az önkormányzat szerkesztette nyolcoldalas kiadvány rengeteg helyi érdekességet közöl, lakossági információkat, programokat, szolgáltatásokat hirdet. A Zuglóiak rovata megkülönböztetetten hasznos: idősebb polgárok emlékeit, fényképfelvételeit kéri, emellett a tenni akaró fiatalokat is serkenti szűkebb pátriárkájuk rendbetételére. Hogy nem dicsérem tovább az ötletes újságot, annak a Kis- és nagypolitika című beszámoló az oka, melyben Magyar Bálint évadzáró fórumáról olvashatunk tudósítást. A rövid cikk első részében az ukrán—magyar alapszerződés Európát engedélyezés szükséges feltételeit és az európai intézmények ajánlásait. A felhívás szerint az erőműpártiak érdekeivel ellenkező, kényelmetlenné vált szakembereket váltottak le és eltitkolták a nyilvánosság előtt az erőmű tényleges környezeti hatásait, a talajvízminőség romlását. Konferencia a békéért „Az ENSZ-békefenntartás jövője” címmel ma kétnapos nemzetközi szeminárium kezdődik Budapesten. Napirenden többek között az ENSZ Biztonsági Tanács döntéshozatali mechanizmusa, az északi országok együttműködésének tapasztalatai és a magyar békefenntartó erők felállításának időszerűsége szerepel. VÉLEMÉNY Magyar Bálint parlamenti vitáját elemzi a képviselő, majd különös dolgok következnek. Mivel rég olvastam ilyen remekbe szabott esszenciát, érdemes szó szerint idézni a cikk második részét: „Szóba kerültek a bizonytalanság és a félelem más aspektusai is, mindenekelőtt a munkanélküliség kérdése. A liberális honatya a gazdaság meggyógyításában látja a javulás biztosítékát, a szociális segély nem orvosolja ugyanis a bajt, csupán tüneteit enyhíti. A kormány ugyanakkor nem bírja a segélyezés terheit, azokat áthárítja az eleve nyomott kötlségvetéssel dolgozó önkormányzatokra, így hosszabb távon mindenki rosszul jár. A munkanélküliek nagy száma részben a kormány hibája, ha nem törekedett volna mindenáron a szövetkezetek szétverésére, hogy ezzel megnyerje magának a kisgazda szavazókat, több százezer állástalant megspórolhatott volna. Tévedés, hogy az Expo javítana a munkanélküliségen: a beruházásokat (melyekre mellesleg nincs meg a pénz) nem a honi kubikosok közmunkája, hanem a nyugati csúcstechnológia fogja felépíteni, ha nem, kiválóan az ellenzék nyakába lehet varrni, hogy ők tehetnek a magyar feltámadás elmaradásáról. Addig azonban prímán lehet osztogatni a fővárostól törvénnyel elvett telkeket a Duna-parton.” A feszített tempójú, sodró lendületű citátum formailag tökéletes, tartalmi eklektikussága már-már utolérhetetlen. Nemcsak irodalmi, hanem zenei remeklés is egyben. Az első mondat két kulcsszava, a bizonytalanság és a félelem érzelmileg adja meg az alaphangot. Mi más is lehetne fontosabb egy hároméves szabad, fiatal demokráciában. Még szerencse, hogy a köztársasági elnök Tabánban a fűbe ült, így téve a gyűlölet ellen. Az első lépcső, a gazdaság és a munkanélküliség témája kapcsán a szakértelem szembeötlő. Örülök, hogy a liberális honatya a gazdaság meggyógyításában látja a javulás biztosítékát, de sietve megnyugtatom, hogy ebben nincs egyedül, a kormány, a pártok, a szakszervezetek, honi és külföldi vállalkozók, alkalmazottak és szakmunkások is így vélekednek. A segély persze hogy nem orvosolja a bajt, szomorú kényszer, de a jórészt önhibájukon kívül az utcára került százezrek számára erkölcsi kötelesség, a politika nyelvén szociális érzékenység. Javaslom a képviselőnek, ossza meg tapasztalatait a főváros vezetőivel. Amíg a kormányzat az ország számtalan neuEmbargót sértő' vizsgálat Bolívia mint célország Az amerikai pénzügyminisztérium kedden közzétette a Szerbia és Montenegró elleni nemzetközi embargót megsértő vállalatok és magánszemélyek listáját. Eszerint 52 ország 165 vállalata, illetve öt magánszemély szállít az ENSZ BT határozatában betiltott árukat a két jugoszláv államnak. Ez az Egyesült Államok első jelentősebb lépése, amely a BT 820-as számú határozatának alkalmazására irányul — hangsúlyozta a washingtoni pénzügyminisztérium közleménye. A közlemény nem szól arról, hogy Washington készül-e szankciókkal sújtani a tilalmat megszegő vállalatokat vagy országokat. Jugoszlávia folytatja nemzetközi kereskedelmi műveleteit és jelentős devizabevételekhez jut külföldi fiókintézményei, leányvállalatai és különböző képviseletei révén — közölte újságírókkal Richard Newcomb, a minisztérium külföldi vagyonokkal foglalkozó hivatalának igazgatója. Az AFP jelentése szerint egyúttal reményét fejezte ki, hogy a leleplezett embargósértő műveletek segítenek majd feltárni és befagyasztani a külföldi állami és magánbankokban található jugoszláv dollármilliókat. Az amerikai kormányzat eddig 525 millió dollárt kitevő jugoszláv vagyont fagyasztott be, és hét, amerikai kikötőkben lévő jugoszláv épületet foglalt le. Jaime Paz Zamora bolíviai elnök kedden elrendelte azoknak a helyi sajtójelentéseknek a kivizsgálását, amelyek szerint fegyverkereskedők tavaly összesen több mint kétezer tonnányi fegyvert — orosz harckocsikat, bolgár és csehszlovák katonai berendezéseket — szállítottak Horvátországnak, hamisított bolíviai dokumentumok felhasználásával. A Jatha magánhírügynökség szerint a mintegy 300 millió dollár értékű szállítmányok papírjain Bolívia szerepelt célországként, ám ehelyett Horvátországba továbbították a fegyvereket. Gustavo Fernandez kabinetminiszter La Pazban újságíróknak elmondta, hogy az elnök az ügyben 15 napos határidővel jelentést kért a bel- és külügyi tárcától, illetve a védelmi és a külkereskedelmi minisztériumtól. A vizsgálat lezárásáig felfüggesztettek hivatalából öt külügyi tisztségviselőt. és a kubikosok ralgikus pontján küszködik az átalakítással, addig a városháza az egyetlen, szerencsételen BKV-t sem tudta rendbe hozni. Nem fogadták el a sokkal méltányosabb zónarendszert, megoldatlan az eile 'őrzés, a meghagyott vállalati struktúra pedig nyeli a pénzt, természetesen az utasoktól. Sokat hallott fúga az eleve nyomott költségvetéssel dolgozó önkormányzatok témája is. Nem volt időm a liechtensteini önkormányzati támogatásokat tüzetesen átvizsgálni, így nem tudom, mit ért az előadó az eleve nyomott szóhasználaton, mindenesetre bárki összehasonlíthatja a tanácsi elosztást a mával, soha ennyi pénzt nem kaptak még a települések. S ha ekkora jutalmakra és médiaközpontra telik a fővárosnak, mégsem lehet annyira nyomott ez a támogatás. A következő témában megszámolni is nehéz, hány legyet üt le egy csapásra a képviselő, pontosabban hányszor üt mellé. Ä szövetkezetek szétverésének elmélete régi, kedves ismerősünk. Mindenki szívesen használja, az egyik leghatásosabb demagógia. A kisgazda szavazók megnyerése szellemes következtetés, az összegzés brilliáns: istenem, több százezer állástalant megspórolhattunk volna. Agrárkérdésről van szó, így nyugodtan kihagyhatjuk a piacot, a megszűnt keleti biztos felvásárlóhelyeket, a nagyüzemek meghagyásával nem lenne munkanélküliség sem. A világkiállítás sem maradhat ki egy nívós előadásból, itt az ismert érvek mellett példátlan cinizmus is észrevehető. Persze, hogy a csúcstechnológia segít, az expót akarók sem Veres Péter bajuszos-csizmás kubikosairól álmodoztak, bár — képletesen szólva — lehet, hogy egy ilyen szalonnás-hagymás álombrigád már rendbehozta volna a Nagyvásárcsarnokot. A magyar feltámadás pedig (erkölcsi, gazdasági, hangulati értelemben) remélhetőleg nem marad el, nem is kizárólag a kormányon múlik, hanem milliók munkáján. Úgy például, hogy a_ Zuglói rovat felkéri a segíteni akaró lakosságot.
