Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 26.. SZERDA Ahol nem kell megállni a sorompónál... Dánszentmiklósi példa Nem ritka, hogy az átalakulás, a privatizációval járó problémák felkorbácsolják egy-egy termelőszövetkezet állóvizét. Előfordul az is, hogy az önállósodási kísérlet egyelőre zátonyra fut. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz- nél akadtak, akiknek sikerült megvalósítaniuk elképzeléseiket. Ennek apropóján kerestük fel Péter Bélát, az Alma Kft. ügyvezető igazgatóját és Bagoly László menedzsert. Beszélgetésünk elején kirajzolódtak az előzmények körvonalai. Eszerint a termelőszövetkezetben anno több társaság alakult. Az Alma Kft. 1991 decemberében jött létre. A százöt tag körülbelül két és fél millió forintot adott össze. Tavaly a tsz-től bérelt eszközökért — voltaképpen a sajátjukért — ötmilliót fizettek. Ráébredtek, hogy mégiscsak furcsa így ez a bérletes- di. A múlt nyáron úgy döntöttek, hogy a közös vagyon nagy tortájából kikérik a maguk szeletét. — Gördítettek-e a kiválás elé akadályt? — kérdezem Péter Bélát. — Jó néhány dolog nehezítette ezt a kiválást. A szövetkezet vezetése szerette volna egyben tartani a vagyont, amelyet ráadásul jelentős hitelállomány terhelt. A mi részünk mintegy húszmilliós tartozás súlya alatt roskadozott. Ez egy kicsit a merészebbeket is elrémisztette. Végül is ez az egyik módszer, amivel egy vezetés esetleg sakkban tarthatja a tagOr kai. Mondván: hiába viszitek ki, úgyse tudjátok hasznosítani. Mert megöl benneteket a kamat. — Persze az ijesztgetés nem hatott... — Nem. Ugyanis rájöttünk: nekünk többet ér, ha mi sáfárkodunk a vagyonúnkkal és nem más. Inkább vállaltuk a kockázatot, hogy a reánk jutó hitelállományt — ha keservesen is — kifizetjük. — Az önállósodás idején felizzottak-e az indulatok? — A kemény, hosszú tár- gyalássorzaton mindenki próbálta érvényesíteni az érdekeit. Mi éppúgy, akár az akkori tsz-vezetés. Feszültség vibrált a levegőben. Mindkét oldal makacsul ragaszkodott az álláspontjához. Akadt egy érdekes mozzanata a kiválási történetnek. Kiderült, a tsz elnöke és főkönyvelője is leendő tagja egy kiválni szándékozó csoportnak. Úgy látszott, könnyűi lesz megegyezni, mert mindenkinek azonos az elképzelése: önállósodás. Ám a vezetők visszakozzt fújtak a vagyonmegosztó közgyűlés előtt negyvennyolc órával. Ez aztán megváltoztatta a hangulatot. Mi megbeszéltük. nem gáncsoskodunk. Minden csoportnak zöldjelzést adunk. De ők se akadályozzák meg a távozásunkat. Ennek ellenére az utolsó percig nyugtalanított, hogy tökéletesen zajlik-e le a szavazás. — Végigküzdöttek egy csatát. Mit könyvelhettek a képzeletbeli listára? — fordulok Bagoly Lászlóhoz. — Mintegy hatvanmillió forint értékű vagyont sikerült kihozni a közösből. Mindent, ami szükséges a termesztéshez: a faiskolától a viszonylag jó állapotban lévő gyümölcsösig. Rendelkezünk mindazzal, ami esélyt adhat a sikeres működéshez. — A tagok mennyire érzik már tulajdonosnak magukat? — Ennek első jele az volt, amikor otthonról behozták a pénzt a megalakulásra — válaszolja az ügyvezető igazgató. — Egyébként kétszázket- ten vagyunk. Hiszen menet közben csatlakoztak tulajdonnal bíró tagok, illetve kívülálló üzletrészesek. Próbálj(t)uk megértetni velük a működésünket. S azt, hogy miként születik egy-egy döntés, hogyan érvényesül a vagyonuk ereje. Hét személyt bíztak meg a képviselettel — ők alkotják a taggyűlést —, akik bármiféle lépés előtt meghallgatják az emberek véleményét. Egyébként meghatározó a tőke nagysága. A cégtáblájukat átfestett termelőszövetkezetekben az a régi mechanizmus a divat, hogy egy tag — függetlenül attól, menynyi a vagyona — egy szavazattal rendelkezik. — Mi senkit nem agitáltunk, hogy jöjjön hozzánk — veszi át a szót a menedzser. — (Másoknál ezt tapasztaltuk.) Az emberek önmaguk- tól száztizennyolcmillió forint értékű üzletrészt hoztak a kft.-be. Ám az átalakulási törvény értelmében ennek csupán az ötven százalékához jutottunk. A másik felével az összegnek a szövetkezet mostani vezetői úgy gazdálkodnak, ahogy akarnak. Sajnos megállapíthatjuk, hogy a bent maradt vagyonunk elég szépen kopik. — És hogyan érvényesül az érdekképviselet? — Lényegében az átalakult termelőszövetkezetek érdekképviseletében — formailag és jogilag is — maradt a régi stáb, amely változatlanul, különösebb zökkenők nélkül tevékenykedhet. A kivált tagoknál más a kép. Nekünk éppen elég gondot okoz a termelés, mintsem hogy a saját érdekképviseletünket szervezzük. Senkitől nem kapunk efféle segítséget, amit igen hiányolunk. Ezért is örvendetes az, hogy a Budapest Bank a kiválás óta jó partnerünk. — Milyen a terméskilátás? Kedvezőek-e a piaci pozíciók? — A meggyesben jó közepes termést remélünk, míg az almásban ennél is kecsegtetőbb a kilátás. Szeretnénk a régi üzleti partnereinket megtartani és újakkal kiépíteni kapcsolatot. Tárgyalásaink folyamatosak. Már vannak elő- és keretszerződéseink — mondja az ügyvezető igazgató. — Hogyan sommázná ezt a küzdelmet? — Először is újra belevágnánk — válaszolja Péter Béla. — Ez az, ahol nem kell megállni a sorompónál. Csak így Iából ki a gazdaság a válságból. Mi pedig ekként lehetünk méltóak a dánszentmiklósi gyümölcstermesztés jó hírnevéhez. F. F. Elosztás vagy egyenlosdi A korábbi állapotokhoz képest igazságosabb intézkedések, döntések nem minden esetben nyerik el azonmód az osztatlan népszerűséget. Még akkor sem föltétlenül, ha alapveti! emberi normák követéséről van szó. Napjainkban mórénak emiatt is roppant nagy szükségünk van az értelmes, a társadalmi evidenciákat hatalmi hangsúly- lyal. sőt eszközökkel is megerősítő intézkedésekre. hiszen az elmúlt évtizedek alatt sikerült egyiket-másikat alaposan eldeformálni, csúffá tenni. Csak sejteni lehet, mert felmérni képtelenség azt a kárt. amit anyagilag és erkölcsileg az egyenlosdi elméletének álhumánus intézményesítése okozott. így van ez akkor is, ha a társadalom tisztességesen élő, dolgozó tagjai nem mindig érezték közvetlenül a-bőrükön azt a terhet, amit az egyenlosdi jegyében viselniük kellett azokért is. akik sokszor az élet dologtalan oldalán kezüket tartották és tartják ma is támogatásért, segélyért, egyéb juttatásokért. Nagykőrösön például látványos jelenség a havi segélyosztás, amikor embergyűrű fogja körül a kézbesítő hivatalt a pénzespostásra várva. Ami érdekes: mindig azok vannak ott, akikről tudja a környezet, az úgymond teljes foglalkoztatás éveiben is munka nélkül' tengődtek. Véletlenül sem azok. akiket most a gazdasági átalakulás kétségkívül kemény következményei kényszerítettek hosszabb- rövidehb „pihenőre". Olyan tények ezek, amiket aligha kell a városban bárkinek is magyarázni, értelmezni. Egyesek mégis ideges szájrándulással reagálnak, amikor a társadalmi újraelosztás szemléletében és gyakorlatában ésszerűbb fejleményeket látnak. Igaz, náluk többnyire van meg nem érdemelt félteni való is. Miklay Jenő A Nagykőrösi Konzervgyár számít a termelőikre Érvényesek a szerződések Aggasztó hírek keltek szárnyra a napokban Nagykőrösön. Többen tudni vélik, hogy a város legnagyobb munkaadója és egyben domináns felvásárlója, a Nagykőrösi Konzervgyár sorra bontja fel a télen megkötött terményfelvásárlási szerződéseket. Konkrét esetekről ugyan nem szólt a fáma, ezért Ujfalusi Sándorhoz a cég termeltetési főosztályának vezetőjéhez fordul-* tunk az ügyben információkért.-— Közvetlenül a főosztályon is többen utánajártak a híreszteléseknek, amiket mindannyiszor megcáfoltunk. A gyár egyetlen esetben sem bontott fel szerződést, mindegyik érvényes. Igaz, hogy egy részét a felvásárlási ár konkretizálása nélkül kötöttük, ilyenek a meggy, uborka és a pradi- csom felvásárlására szólóak. Tehát az a korábbi ígéretünk, helyesebben előrejelzésünk, miszerint a konzervgyár működik és számít a helyi és környékbeli termelők portékáira is, változatlan. — Hány felvásárlótelepet nyitnak? — Kezdetben az egresszezon idejére egyet, később, ha az uborka is belép, további kettőt. Minden telepünkön lesz egy-egy kis kapacitású osztályozó, így az uborka méret szerinti átvételét illetően sem lehet különösebb vita, probléma. — Idei szerződéseik konstrukciója. tartalma hogyan alakúit? — Változatlanul a régóta domináns 4 növény alkotja a terményszerkezetet, de az előzőekhez képest számottevő a csökkenés. Uborkából szűkén 700 tonnára van ígéret, a tavalyi 1100 tonnával szemben, paradicsompaprikából alig 400 tonnára kötöttek szerződést, a múlt évben ez 700 tonna volt. Zöldpaprikából 100, a paradicsomból pedig meglepően kevés, mindössze 600 tonnát jeleznek a környékbeliekkel kötött szerződéseink. Az uborkához visz- szatérve, annyit még hozzátennék, hogy jelentősebb tételt akarunk vásárolni a nagyobb méretű, tehát 11-13 centiméter hosszú, 2,5-3,5 centiméter átmérőjű termésből. Árat még nem tudok mondani, de az érdekeltekkel időben közöljük a feltételeket. A fajtát illetően erre megfelel a minerva, amely zónáéban uralja a körösi uborkás- kerteket. Sajnos a zöldség- és gyümölcsfélék más csatornákon való értékesítésének biztonságát azonban nemhogy szerződések, de még ígéretek se nagyon támasztják alá. Balogh Bertalant, a Nagykőrös és Környéke Kistermelői Szövetkezet elnökét kérdeztük a kilátásokról. — Sorra jártam a szóba hozható kereskedelmi cégeket Pesten és Kecskeméten. Egyelőre egyik sem hajlandó bármiféle szerződést megkötni velünk, de másokkal sem, főleg amiatt, hogy a nyugati piacokon lehúzták a sorompót a magyar termények előtt. A legutóbbi puhatolózás eredményeként pedig annyit tudok mondani, hogy némi remény felcsillant nagyobb tételű meggy, egres, illetve szilva felvásárlását illetően, de talán a paradicsom paprika kivételével itt is még csak halovány ígéretekre hagyatkozhatunk. Rövidesen eldől, sikerül-e hivatalos formába önteni a szándékot. Annyit azonban máris előre jelzett a cég, hogy szerencsés esetben is számítani lehet az ellenérték időben elhúzódó kifizetésére. Hacsak nem változnak a betakarításig az értékesítési feltételek. M. J. / Pünkösdi mulatság Újlengyelben Kellemes hírt — és meghívást — kaptunk az újlengyeli önkormányzattól: az ez évi, immár piros betűs pünkösdi ünnepeket zenés, táncos rendezvénnyel kívánják emlékezetessé tenni. A programok színhelye az általános iskola udvara lesz, rossz idő esetén a rendezők a kultúrház nagytermét nyitják meg a közönség számára. A május 31-én délután 14.30 órakor kezdődő ünnepség fő attrakciója az MH 50 tagú szimfonikus zenekarának hangversenye, melyet Jakab Gedeon őrnagy vezényel. Ezt követően lépnek fel: az újlengyeli Kulima Zenekar, a helyi iskolások, óvodások és nyugdíjasok ének- tánccsoportja, az Újhartyáni Felnőtt Tánccsoport és a Sváb Party zenészei, valamint a Schwäbele Jung Zenekar. Mint Cserna Ferenc polgármestertől megtudtuk, a rendezvény nem öncélú. A bevételt (felnőtteknek 250, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 100 forint) teljes egészében a megépítésre kerülő tornaterem javára fordítják. Az eddigi visszajelzések alapján közönségben nem lesz hiány. A helybéliek mellett ott lesz a társközségek publikuma is, jönnek Har- tyánból, Kakucsról, Inárcs- ról, Hernádról, hogy együtt ünnepeljenek pünkösd hétfőjén. (gye) Kisoroszi kedvelt találkozóhelye lett a golf kedvelőinek. Az esztergomi Suzuki-gyár japán alkalmazottai hétvégeken itt ütik a fehér golyót, olyan pontosan, mint ahogy a gyár alapítója tette, amikor az esztergomi autógyárral „célba talált" Viniola Károly felvétele
