Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-25 / 120. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 25., KEDD 5 Régi meséből Két tíz évnél aligha idősebb fiúcska szállt fe! a villamosra. Pontosabban a nagyobb fiú a kisebb kobakját ütötte nej­lonszatyorja súlyos tartalmával — hátul­ról. Egy mellettem átló féifi megelégel­ve a tusát megkérdezte az ifjú tmposz- • tort: — Miért bántod a kisebbet? — Mert a testvérem! — válaszolta a fiú és tovább folytatta pedagógiai gya­korlatát. Eszembe jutott, valamire kísér­tetiesen hasonlít ez a közjáték. Tőlünk nem is olyan messze délen élt valaki, aki elplántálta az ott élő népek­véres valóság ben: testvérek. Mint egyfajta extra-inter­nacionalizmus valósult ez meg, és tartot­ta magát évtizedeken keresztül. Megtűrt szálka volt a Nagy Testvér szemében. Aztán telt-múlott az idő, és a család legerősebb gyermeke úgy érezte: — idő­közben elhalálozott — atyja szellemé­ben mint új családfő érvényesíti akara­tát testvérei fölött. A „szellem" azon­ban elszállt, csak az egymás torkának esett gyermekek maradtak utána. Mert mindig akad valaki, aki egy régi mesé­ből véres valóságot kreál... Feke László Ismerkedés a természettel Hosszú és kitartó természet- járás előzte meg azt a nem­rég megnyílt kiállítást, mely­nek anyagát a gyáli Ady Endre Általános Iskola tanu­lói gyűjtötték össze a köz­ségben és környékén, Gyó- csi Zoltán biológus vezetésé­vel. A kiállítás „tárgyait” a ter­mészettől „kölcsönözték” a gyerekek, számtalan nö­vényt és száznál több álla­tot. Ez utóbbiak egy része preparálva, a többi akvári­umban és terráriumbán látha­tó, köztük jó néhány ritka, kihalóban lévő faj, tehát vé­dettek. Ilyen a tarajosgőte, a réti csík, és néhány gyíkfé­le, a madarak közül a vér­csefa fülesbagoly és az ölyv. A bemutató azt kívánja ér­zékeltetni, hogy minden élő­lénynek megvan a maga he­lye, szerepe, s létük nem csu­pán öncélú. Ezzel kapcsolat­ban Gyócsi Zoltán konkrét példákat sorol, miközben be­mutatja a tárlók anyagát. — A nem haszonnövé­nyekre könnyű szívvel rá­mondjuk, hogy gizgaz, s ott is irtjuk, ahol nem kéne. Ugyanakkor kevesen tudják a porcsinról, hogy valami­kor a rómaiak telepítették be keletről, még a vitami­nok felfedezése előtt. De fel­figyeltek a porcsin regenerá­ló hatására, s ezért nyersen, salátaként fogyasztották a hús mellé. Kevesen ismerik az útilaput kötöttek a talpá­ra szólás eredetét. Pedig egyszerű. A felsebzett lábú vándornak útilaput kötöttek a talpára, mely fertőtlenít és gyógyít is. A csicsókái jog­gal nevezték a szegény em­ber kenyerének. Végtelen igénytelen, nyersen és főzve egyaránt tápláló. Azt csak az utóbbi időben fedezték fel a kutatók, hogy kiváló alaptápszer a cukorbetegek számára. Gyócsi Zoltán „vesszőpa­ripája” a környezetvéde­lem, erről „élesben” tart be­mutatót a látogatóknak. El­használt elemekkel fertő­zött vízbe egy-egy élőlényt helyez — például csiborbo- garat —, mely a néző sze­me láttára néhány perc alatt elpusztul. Mint mondja, egyetlen gondatlanul eldo­bott gombelem másfél köb­méter kompasztot képes megfertőzni, s az ilyen kö­zegben termelt zöldség- vagy gyümölcsféle ember­re, állatra ártalmas. Az egy hétig tartó kiállí­tásnak sok látogatója van, ami arra ad reményt, hogy lesz folytatása is. — Szeretnénk hagyo­mányt teremteni oly mó­don, hogy évente kerüljön megrendezésre hasonló kiál­lítás, de ne csak az Ady-is- kola részéről. Ugyanezt fel­vállalhatják a többi iskolák is hisz minél több gyereket vonunk be a gyűjtésbe, an­nál szélesebb lesz a termé­szetbarátok tábora.- m ­Jó bornak jó cégért Évről évre szaporodik azon kisműhelyek, boltok, kereskedések száma, melyek tulajdono­sai ódon házak alagsoraiban ütnek tanyát. A bérlők egyre inkább felismerik, hogy ide bi­zony nem illik holmi neonfényes reklámfelirat, harsogó színekkel, olajjal festett címtáhla. Visszatérőben a kovácsoltvas cégérek — felidézve a hajdani céhek idejét —, melyekre nemcsak hamarabb felfigyel az arra járó, de a mesterségek jelképeit is leolvashatja azok­ról. A népi motívumok felhasználásával — ahogyan azt Szentendrén készült fotóink ta­núsítják — ma is készülhetnek és készülnek olyan cégérek, melyek nemcsak hagyomány - őrzők, de szervesen idomulnak évszázados műemlékeink arculatához Erdősi Ágnes felvételei Egy lépéssel Európa felé Váci diákok a Klinikán Váci diákok és kísérőik Brinkmann professzor klinikája előterében A múlt rendszerben csak az agyontámogatott kommunista szülők (követségi és kereske­delmi kiküldöttek, politikai megbízottak stb.) gyermekei végezhették középiskoláikat fejlett demokratikus államok­ban. Mára valamelyest javult a helyzet. Több magyar középis­kolás tanul az Egyesült Álla­mokban, főleg gazdag vagy jó kapcsolatokkal rendelkező csa­ládok sarjai. Kiváló segítőnek bizonyulnak a szponzorok és a szerencsés helyre — Németor­szágba, Izraelbe, Svédország­ba, USA-ba — vetődött nagy­nénik, nagybácsik. E vonatko­zásban is történt valami — a szokványostól eltérő — Vá­cott. Az Egészségügyi Szakkö­zépiskola harmadikos diákjai egy hónapon át egy német tan- intézmény vendégszeretetét él­vezhették. Tanultak elméleti tárgyakat és kórházi gyakorla­ton vettek részt a német osz­tálytársaikkal egy közösség­ben. Az ottani — Einrichtung des Deutschen Seniorenförde­rung und Krankenhilfe e.V. — röviden a DSK egy ma már Európa-hálózatú intézmény, Magyarországon is létesít olyan otthont, amelyekben idős, beteg embereket vagy olyanokat gondoznak, akiknek hozzátartozói nem teszik ezt meg. A németek választása első­ként Vácra esett, ahol egy ilyen pavilont hoznak létre. Á kórház szomszédságában van egy egészségügyi szakközépis­kola, na meg a német szakos tanárnő, aki a tárgyalások fon­tos „kelléke”. A DSK-sok szándéka egyér­telmű. Amikor üzembe akar­ják helyezni ezt az új szárnyat, szükségük lesz olyan orvosok­ra, szakápolókra, assziszten­sekre és közgazdászokra, akik már korábban odakinn a DSK levegőjét szívták, akikkel kom­munikálni is tudnak majd. A Fekete erdei oktatási köz­pontban a hét eminens növen­dék -— Jancsok Anita, Juhász Mária, Juhász Zsuzsanna, Klein István, Kovács Edit, Mik­lós Erzsébet és Pál Anita — a várakozáson felül jól megállta a helyét. A tanítási órákon és a beszámolókon a németek fölé kerekedtek, de a gyakorlaton sem maradtak el a híres német precizitással és lelkiismeretes­séggel képviselt színvonaltól. A szakközépiskolásokra köte­lezően kirótt nyári gyakorlatot az egyik diák már itt tölti le. Újra meghívták a németek. A tizenhét éves fiataloknak min­den körítés nélkül is életre szó­ló élményt jelent egy effajta is­kolai „kirándulás”. De a szó szoros értelmében véve kirán­dulás is volt. Egy idegenveze­tő tanár kíséretével utaztak a diákok. Oda útban érintették a Liechtensteinklammot, a Krimml vízesést, Innsbruckot. Gar- misch-Partenkirchent, Ötztalt, a Silvrettát, a Bódeni tavat, (A szerző felvétele) Konstanzot és Schaffhausent. Aki ismeri ezeket a világszép természeti tüneményeket, el tudja képzelni, hogy minő él­ményt jelentett ez a Bécsnél tá­volabb alig jutott utazó tanu­lóknak. Persze, ez még nem minden, hiszen ahol laktak — a Fekete erdőben —, a termé­szet bő kézzel szórja az élveze­teket. Tíz-húsz km-es körzet­ben volt Donaueschingen, Vác testvérváros várományosa, a Titisee, amely a Fekete erdő üdülőközpontja, a Klinika for­gatási helyszíne, Freiburg egyetemi központ és püspöki székhely, a tribergi vízesések és a Duna két forrása. A haza- út sem volt unalmas. Útba esett a Duna áttörése a Sváb Alpokban, az Ulmi dóm, Mün­chen, Berchtesgaden, Salz­burg, a Mondsee és a Melki apátság. Mindez csak néhány ezer forintba került a szülők­nek. Ugyanis a mikrobusz költ­sége mindössze 22-24%-a a vonaténak. A kiadások harma­dát a polgármesteri hivatal, a fennmaradó részt pedig a tan- testületi alapítvány fedezte, a DSK-nak viszont ezer márká­jába került fejenként. Az isko­lai élménybeszámolók alatt érezni lehetett az esélyes máso­dikosok és elsősök felfokozott érdeklődését, az egészséges vá­gyakozást és izgalmat. Jövőre meg azután ők utazhatnak. Czmarkó Gyula tanár Nagykőrösi döntések telekügyekben § Eladó a nagykőrösi autószerviz. A ré­szekre szakadt gép­gyártó szövetkezet jogutódjai nem hajlandók to­vább működtetni a gazdaság­talanul dolgozó szereidét, amely a több mint 20 év alatt nem valami sok nyereséget hozott a cég konyhájára. El­adási árát egyelőre nem sike­rült megtudni, mivel nem­csak a szövetkezetieknek, de az önkormányzatnak is bele­szólása van a dologba. Annak idején, még 1967-ben, a szövetkezet keze­lésébe térítés nélkül jutott a szerviz telke, így annak tulaj­donjoga egy tavaly hozott tör­vény által megerősítvén a vá­rost illeti. Az önkormányzat felbecsültette, minek alapján négyszögölenként 2 ezer fo­rintot állapított meg. Tehát a valamivel több mint 6300 négyzetméteres terület 4 mil­lió forintot kóstál. Értékesítés esetén azonnali fizetéskor eny- nyit kér az önkormányzat, részletfizetéskor ellenben a vételárnak ezen része 6 mil­lió forintra emelkedik — hoz­ta meg döntését a képviselői testület szervizügyben. Egy másik telekkel kap­csolatban is határozatot hoz­tak, amely a tavaly decem­berben elfogadott nagyszabá­sú városfejlesztési koncepci­óba illik. Abban javaslatot fogalmaztak meg a városköz­pont forgalmának tehermen­tesítésére, miszerint a jelenle­gi sugaras elrendezésű utak útgyűrűvel lennének össze­kötve, amelyet a Pótharaszti és a Kecskeméti utak, vala­mint a József Attila, Örké­nyi, Regös, a Kilián és a Tég­lagyári utak között tervez­nek megépíteni. Csakhogy ez a nyomvonal a ládagyár területét is érintve, a Regös utca mintegy 18 méteresre való szélesítését teszi szüksé­gessé. Útkorrekció céljára a ládagyár — új nevén az Eu- ro-Holz — területéből mint­egy 4 ezer négyzetmétert szükséges lecsípni. A rende­zési javaslatot a képviselő- testület elfogadta. A közterü­let konkrét kialakításáról egy későbbi időpontban dön­tenek, majd pedig az igény- bevételi eljárást kezdeménye­zik a képviselők.- ay -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom