Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-24 / 119. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. MÁJUS 24.. HÉTFŐ J3 Dunakeszi tennivalók A kedves Dunakeszi alsón lakó Implonné arról tájékoztatott, hogy a gázcsövek lefektetése megkezdődött és azt az ígéretet kapták, hogy télen már füthetnek. Jó lenne. Telefont ez év végére ígérték, de eddig még nem kezdtek semmi munkához. Elég lesz e a hat hónap az ígéret beváltásához? Az SZTK bejárattal szemben parkolnak az autók. A park és út közötti részt jó lenne rendbetenni. Dunakeszi—Dunakeszi alsó közötti aszfaltos út javítását el kellene végezni, amíg nem romlik el még jobban. Solymosi László Dunakeszi Erénnyel győzni fogsz! A tél folyamán a 2—j é|| Gödöllői AkadéwS“* mia előadássoroza- tában Fényi Ottó perjel nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a premontrei rend történetéről. A rend történetéről, röviden összfoglalva, ennyit: még a rendet Prémontré- ban alapító Szent Norbert életében a szerzetesek letelepedtek Várad-hegyfokori, Nagyvárad mellett, 1134 előtt. Évszázadok során alakultak ki a kulturális központjaik, innen alapították Jászót is, majd 1802 után, amikor újbóli működésük során kimondottan tanító renddé váltak és gimnáziumokat alapítottak, a jászói- ak Kassán, Rozsnyón és Nagyváradon. Jött Trianon és a rend iskolái határunkon kívül kerültek. Ekkor akadt egy nagy tekintélyű pártfogó, gr. Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter, aki megindította a Trianon utáni Magyarország legnagyobb beruházását: Gödöllőn premontrei gimnázium, rendház és konviktus épült — és lezáratlan maradt a négyszög, a tervezett templom, ami már nem épült fel. Az 1924-ben befejezett építkezésben megindult a gimnáziumi oktatás: de milyen tanerőkkel! Három elcsatolt iskola tanerői jöt- tek-menekültek át! 1931-ben volt az első érettségi a gödöllői premontreieknél. Ekkor érettségizett Rónay György: a katolikus költészet későbbi kiválósága. A most nyolcvan évesek közül még öten megvannak, köztük Csölle Miklós és Bécsben herceg Win- disch-Graetz Vince (sajnos, nincs köztük a fogságban elhunyt, szintén eminens diák: István bátyám), aki a találkozókra — legközelebbi június 6-án lesz — rendszeresen, hűségesen hazalátogat. A következő évben érettségiztek, akik elsőtől kezdve a premontreiekhez jártak. Utánuk pedig az osztályok, a korosztályok sora. Közben megalakult a 44-es Rákóczi cserkészcsapat és az első avatás 1925-ben volt. Nagy tisztesség érte a csapatot, rajtuk keresztül az egész országot: 1933-ban Gödöllőn rendezték a Jamboree-t, a világ cserkészei nagy találkozóját. A Jamboree emblémája a cserkészjelvény és a csodaszarvas monda ugró szarvasa volt. Ennek a nagyszabású találkozónak idén van hatvanéves évfordulója. 1924—1948 közt nagy számban nevelődtek mind a diákok, mind a tanári kar körében kiválóságok, teljes felsorolásuk itt lehetetlen. Csak két személyiséget említünk: a királyhelmeci plébános premontrei pap-költőt, Mécs Lászlót, akinek lobogó lelkesedésű gödöllői szavalóműsorai feledhetetlenek: költeménye szinte premontrei jelmondat: Va- dócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld! Kumo- rovitz Bernát, egykori igazgatónk, később akadémikus, akit félreállítottak, majd rehabilitáltak — akkor is szerzetes maradt, amikor alantas, hozzá méltatlan szellemi munkára kényszerült és aki minden díját, minden jövedelmét rendjének adta. Tavaly március 5-én temettük Gödöllőn a városi temetőben. A rendnek eleinte saját temetője volt a Fácánosban: itt nyugszik a Gödöllőt alapító Takács Menyhért prelá- tus és több pap-tanár társa és egy pár ismeretlen honvéd, akik a kórházzá átalakított intézetben haltak meg. 1950. június 10. éjszakája volt a retteneté. Erről Orosz Józsefné, a „Josszi bácsi” pedellus özvegye így szólt: — Benn laktunk az alagsorban, nyugodtan töltöttük az éjszakát. Reggel, amikor előjöttünk munkánk végett, tele voltak a folyosók géppisztolyos AVO-sokkal és sehol senki a papok közül. Érdeklődésünkre belénk folytották a szót, de már tudtuk; egy éjszaka elvitték őket... A komplexumot az Agráregyetem kapta. Kétségtelen, hatalmas oktatási intézmény lett belőle. Békén hagyták a temetőt, állva maradt az intézmény előtt Róna József szobrászművészünk alkotása: Kálmán herceg szobra, a temetőben a Fadrusz-feszület (Kálmán herceg szobra, a lovag eszméjét, a Muhi csata egyik hősét és a rend pártfogóját jelképezi!). Sajnos, a belső festményeket, köztük a gimnázium hármas freskóját, Nagy Sándor „Hadak útja” művét lemeszelték. Megkezdődött a premontrei papok közel négy évtizedes emigrációja. Mint a múlt évi megnyitón Fényi Ottó perjel egyszerű, megkapó szavakkal elmondta: a rendet szétszórták, de a szerzetesek, bárhová is kerültek: munkásszálláson vagy barakkban, akár polgári életbe, mindenütt szerzetesek maradtak és magukban volt a templom, az Isten. Sohasem felejtették el a szerzet jelszavát: Virtute vinces — Erénnyel győzni fogsz! A premontrei papok, amint lehetett, visszatértek Gödöllőre. A Fácánosban jutottak otthonhoz, megvan a perjelség (amit 1938-ban kapott Jászó helyett Gödöllő), megvan a megegyezés az Agráregyetemmel: Fényi Ottó perjel és segítői diplomáciája és az Egyetem-Minisztérium megértő hozzáállásával az ősszel beindult gimnázium helyiségei. 60 gyerekkel, nagy túljelentkezés után ismét premontrei szellemben tanítanak a Szent Norbert Gimnáziumban, szerzetesek és civil tanárok. Az élet — és az elmúlás — rendje: nevelődnek az újabb premontrei rendi pa- pok-tanárok és elmennek az idősek. A múlt évben a 88 éves, Nagyváradon élő Tauszik H. József Alajos vasmiséjére a 300 főt számláló Öregdiák Egyesület küldöttsége még elutazhatott — buszos részvételt, amit terveztünk, a kinti körülmények miatt nem tudtuk megvalósítani — és Loj- zi bácsi, vasmiséje után, szeptember 21-én elhunyt. Itthon, Gödöllőm a városi temetőben eltemettük Ötvös Károly civil tornatanárunkat. 1929-től volt a gimnáziumban majd az Agráregyetemen tornatanár, nevéhez fűződik a sportpálya, lőtér, uszoda építése és sok kiváló sportoló nevelése, többek közt a sok éven át KISOK-bajnok jégkorong- csapat és a labdarúgók, atléták hoszú sora. Ugyancsak eltemettük Vasas Gusztáv Gézát, aki jászói papnövendék volt és egy ideig Gödöllőn is tanított. Sok minden kimaradt a beszámlóból, így a francia nyelvű gimnázium, a visszacsatolt részeken újra nyitott iskolák, a rövid életű budafoki gimnáziumról, az Öregdiákok Egyesületéről, benne a lelkes öregdiákokról. Fazekas Mátyás Veresegyház Önkormányzati hatáskör Lapjuk április 29-i számában munkatársuk Fazekas Mátyás írását közölték a „Levelünk jött” rovatban. A leírtakkal kapcsolatban tájékoztatjuk önöket, hogy az autóbuszfordulók kijelölése és megépítése önkormányzati hatáskör. Ameny- nyiben e célból közigazgatási eljárást kezdeményeznek, annak során társaságunk szakmai képviseletet biztosít. Sohár István Volánbusz Közlekedési Rt. forgalmi irodai szakosztályvezető HISTÓRIA IBN FADLAN UTIJELENTESE Ihn Fadián tagja volt annak a követségnek, amely 921—922-ben Muktadir Billáh kalifa megbízásából a volgai bolgár uralkodó udvarában járt. Útijelentésében Kazária leírása is szerepel. Az itt közölt részlet e fejezetből származik. Az arab eredeti megjelent: Z. V. Tógán: Ibn Fadlán’s Reisebericht. Leipzig 1939. A kazárok királyát kagánnak nevezik. Ő minden négy hónapban csak egyszer jelenik meg nyilvánosan, egyébként teljes visszavonultságban él. Őt magát Nagy-kagánnak, helyettesét pedig Kagán-beh- nek hívják. Az utóbbi vezeti a seregeket és igazgatja azok ügyeit. Ő intézi az államügyeket, ő foglalkozik velük, ő jelenik meg nyilvánosan (a nép előtt), és ő vezeti a portyákat. Neki vetik alá magukat a szomszédos királyok. (A Kagán-beh) minden nap a Nagy-kagán színe elé járni, megalázva magát isten színe előtti alázattal. Nem járul eléje csak mezítláb, miközben kezében egy darab fát visz. Amikor köszönti őt, meggyújtja ezt a fát előtte, majd amikor meggyújtotta, a király mellé ül a trónusra, jobb keze felől. Utána egy másik ember következik méltóságban, akit K.n.d.r- [valószínűleg Kün- dü-] kagánnak neveznek, azután pedig egy másik, akit Dzsáw.s.gh.j.r-nak hívnak. A Nagy-király szokásai közé tartozik, hogy nem ül le az emberekkel, és nem is beszél velük. Őhozzá nem mehet be senki azokon kívül, akiket említettünk. A feloldás és megkötés joga az egyes ügyekben, továbbá a büntetések kiszabásának intézése és az államügyek irányításának terhe helyettesének, a Kagán-beh- nek a kötelessége. A Nagy-(királyok temetési szokásaihoz tartozik, hogy a Nagy-királynak, amikor meghal, egy nagy udvart építenek, amelyben húsz ház van. Minden egyes házban sírt ásnak neki. Ezután követ törnek olyan apróra, mint a por(szem), szétszórják benne, majd oltatlan meszet dobnak rá. Az udvar alatt egy folyó van, mégpedig egy nagy folyó, amelynek vize áramlik. Ezt a folyót a sír fölött vezetik át: azt mondják, azért, hogy ne férjen hozzá se ördög, se ember, se férgek, se csúszómászók. Amikor megvolt a temetés, mindazokat, akik a temetésen részt vettek, lefejezik, hogy senki se tudja, hogy melyik házban van (a király) sírja. Ezt a sírt egyébként „para- dicsom”-nak nevezik, és azt mondják: „Bement a paradicsomba”. Minden házat aranynyal átszőtt brokát fed. A kazár király szokásai közé tartozik, hogy huszonöt feleséget tart. Feleségei közül mindegyik a vele szomszédos királyok leányai közül származik. A király vagy békésen, vagy pedig erőszakkal veszi el őket. Van még hatvan rabszolgalánya és ágyasa is, valameny- nyi rendkívül szép. Mindegyik feleségének, akár szabad nő. akár ágyas, külön palotája van, amelynek kupolája szádzs-fával van burkolva. Minden kupola mellett egy sátor van. Minden egyes asz- szonynak egy külön eunuchja van, aki őrzi őt. Amikor a király valamelyik feleségével akar lenni, üzen annak az eu- nuchnak, aki azt az asszonyt őrzi, mire egy szempillantás alatt elviszi őt királyi ágyába. A felügyelő pedig a király boltozatos sátrának ajtajában vár. Amikor a király már volt vele (az asszonnyal), kézen fogja, és visszaviszi, egy pillanatra sem hagyja őrizetlenül. Ha a király kilovagol, akkor egész serege kivonul vele, tekentettel arra, hogy ő kilovagolt, mégpedig úgy, hogy egy mérföld távolság van közöttük. Ha bármelyik alattvalója megpillantja őt, teljesen arcra borul előtte, és nem emeli fel fejét mindaddig, amíg el nem haladt mellette. A (Nagy-királyok) uralma negyven esztendő, s ha csak egyetlen nappal is túlhaladtak ezen, megölik őket alattvalóik és kíséretük, és ezt mondják: „Már megfogyatkozott értelme és meggyengült ítélete.” Ha a király valahova sereget küld, az semmi szín alatt hátat nem fordít, mert ha megfutamodik, mindenkit megölet (a király), aki csak vissztér hozzá. A vezéreket és saját helyettesét pedig, ha megfutamodnak, maga elé rendeli, odaviteti feleségeiket és gyermekeiket is, és szemük láttára másnak adja őket. Ugyanúgy tesz lovaikkal, ingóságaikkal, fegyvereikkel és szállásaikkal is. Néha mindegyikőjüket kettévágatja vagy keresztre feszít- teti, vagy nyakuknál fogva fára kötteti őket, néha pedig, ha kegyet akar gyakorolni velük szemben, lovásszá fokozza le őket. A kazár királynak egy nagy városa van az Atil folyó mellett, amely két részből áll. Az egyikben laknak a mohamedánok, a másikban a király és kísérete. A mohamedánok fölé a király egyik apródja van rém delve, akinek Kh.z a neve. Ő mohamedán, és illetékes a kazárok földjén lakó és a kereskedelmi ügyekben odautazó mohamedánok minden jogügyletében. Rajta kívül senki sem vizsgálhatja meg ügyeiket, és nem hozhat döntést bennük. Tűzpróba egy kátai perben A középkor első korszakának sajátos bizonyítási gyakorlata volt bírósági ügyekben az istenítélet, latinul ordalia. Elvileg idegen volt a kereszténységtől, az egyház ellenezte, mégis — hogy kordában tartsa — papok közreműködésével zajlottak. Az ordalia alapja az a meggyőződés volt, hogy Isten csoda által megvédi az ártatlant és leleplezi a bűnöst. Az istenítéletnek számos formája alakult ki, tűzpróba, vízpróba, sorshúzás, bajvívás voltak a leggyakoribbak. A tűzpróba során vagy megtüzesí- tett vasat kellett kézbe venni, vagy tűzön kellett járni a vádlottnak. Ha sérüléssel, nehezen vagy nem gyógyuló sérüléssel zárult a próba, a bíróság megállapította a bűnösséget. A magyarországi. istenítéletek legfontosabb forrása a Váradi Regestrum, amely az 1208—1235 közötti próbák jegyzékét tartalmazza. A gyűjtemény a művelődés- és jogtörténet felbecsülhetetlen értékű adattára. Ebből tudjuk, hogy 1221-b'en a váradi káptalan bizonyította, miszerint a Ráta (Nagykáta) faluból érkezett Lőrinc, aki 30 márka miatt pereskedett a Denge- legi testvérekkel, Dániellel, Péterrel és Lorinc- cel, „emberével vitette a tüzesvasat s az a próbát kiállta”. Lőrinc tehát nem maga, hanem megbízottja révén állta ki a próbát — erre lehetőség volt, leginkább a bajvívásnál éltek ezzel, amikor „profi” vívókat kértek fel ügyük képviseletére. 1279-ben ezeket a próbákat eltiltották, később csak a boszorkányperekben alkalmazták. Pogány György
