Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁJUS 21.. PENTEK Pest megyei kiállítók Szolnokon Virágokkal, szívvel, csillagokkal Szolnokon, a Galériában rendezték meg a XV. országos ama­tőr képző' és iparművészeti kiállítást. A május 2-án nyílt és még május 30-ig nyitva tartó tárlaton szép számmal vannak jelen Pest megyei kiállítók is, azok, akiket a korábban Szent­endrén bemutatkozók közül a legjobbaknak ítéltek. Két Budapesten élő művész is szentendrei megmérettetés után jutott el Szolnokra, Fohl Fe­renc Nagyanyó és Hol vagytok című farostra festett olajképei­vel, valamint Raffay István Mu­tatvány, Merengő és Szendergő angyal című bronz kisplasztikái­val. A Szentendrén élő amatőr művészek köziíl négynek a mű­veivel találkozhatunk. Keresz­tes Mihályné kél gobelinjével, melynek témája „Dániel király koronázása". Elsősorban a kék és a barna árnyalatait alkalmaz­za finom színharmóniájú tcxti.l- képein. Komlósi Gáhorné Szentendrei örökségünk cím­mel állított ki képet. Lukács Ti- hort már lapunkban is bemutat­tuk a tavaly nyáron a szentend­rei Vajda Lajos Stúdióban ren­dezett önálló tárlata alkalmá­ból. Most ismét láthatjuk érde­kes montázstechnikával készült képeit, hármat a Halak sorozat­ból- Szentendrei illetőségű Oláh Márta is. aki hímzett bá­bokat állított ki. kettő a Cigány félisten, egy pedig az Angyal cí­met viseli. Sajátos bájúak ezek a bábok. Az Angyalt, úgy tű­nik. valódi fakanálra szerkesz­tette; teste. feje. két szárnya ki­tömött. hímzéssel díszített fehér textil. A két Cigány félisten — egyik férfi, másik nő — piros, a/ arcuk zöld, a nőnek kitömött lextíls/ív a teste. Monorierdőn lakik Koday László, vászonra festett olajké­pei: Az utcán zajlik az élet és Táj kecskékkel. Aprólékosan ábrázolja a falut, a falusi embe­rek tegnapjának mozzanatait. Megragadóak fehér bárányfel­hői, a kiskertekben nyíló virá­gok, a gyümölcsöt hordozó fák, a kis, zsúpfedejes házak, a tere­ferélő, bátyus asszonyok, a kú­ton vizet húzók, a határban ka­pálok. Az élénk, üde színek, a sok felfedezni való részletszép­ség sokáig marasztják e képek előtt a témájukra fogékony szemlélődét. A gödi Kiss Károly képe A lé­giós, az albertirsai Kokas Márta vegyes technikával készült abszt­raktja a Tabu címet viseli. Igen szemgyönyörködtető az erdőker- tesi Magyar János Mákvirágok című képe, a lila-piros fejű virá­gokat, a friss zöld leveleket, a fi­nom szárakat, mintha kis. enyhe szél fújná rajta. A gyömrői Pál Aranka pedig mintha magát a szelet festette volna meg, a szá­guldást, a lendületet Negyedik lovas című képén. A monori Szu- hányiné Szappanos Éva a Rét cí­met adta akvarelljének, az azon látható magasra nőtt, különös vi­rágoknak. Nagyméretű olajkép Szatmári Varga Ágnesé, címe: Hazafelé. Mintha lakóhelye, Pomáz jelen­ne meg rajta, kicsit falu, kicsit kisváros, sejtelmesen, éjszakain. Lilás árnyalatot kaptak a fehér falú, barna tetejű házak, felettük templomtorony, a távolban gol­gota. A telihold világít, fehér szellemalakot bocsátva a kékes sötétségbe, ragyog néhány csil­lag. Egy-két kései járókelő siet haza — a nézőhöz legközelebbi- nek, a nyomós kút mellett álló­nak meg mintha nem lenne hová mennie. Az amatőrség értékei, az egyé­niség ereje, a képzelet, az, hogy a művésznek mondanivalója van, melyet fontosnak tart, mely kikívánkozik belőle, mindenkép­pen, ha nem is főfoglalkozása az alkotás, egyedül is, iskolában nem tanulva is megtalálja hozzá a kifejezésmódot, elsajátítja a technikát, mint a legtöbb Szolno­kon látható műtárgyon a Pest megyeiekén is felfedezhetők. Nádudvari Anna Koday László: Táj kecskékkel (olaj) Nagy-Britannia ma — Cegléden (Folytatás az I. oldalról) Dr. Robin Raker, a Britisch Coneuil igazgatóhelyettese meg­nyitójában először tájékoztatta a jelenlévőket az intézményéről, amely egy évvel ezelőtt. Diana hercegnő magyarországi látoga­tásakor nyílt meg. Az itteni tevé­kenységük igen változatos. Ér­dekeltek az angolnyelv-tanítás fejlesztésében. Amit részben úgy valósítanak meg, hogy brit tanárokat helyeznek el a ma­gyar főiskolákon, egyetemeken. Ugyanakkor a saját nyelvi köz­pontjukban — amely a főváros­ban működik — kilencszáz hall­gatójuk van. Ezen kívül számos területen munkálkodnak. Külön­féle tudományos kutatásokban konzultánsaik segítik a magyar kutatókat. A magyar—brit intéz­mények közötti kapcsolatok for­málásában is tüsténkednek. Bu­dapesten lévő könyvtáruk meg­könnyíti a Nagy-Britannia iránt érdeklődők dolgát. Törekszenek a művészeti programok szerve­zésére is. Példa erre a mostani kiállítás. Ami alighanem meg­erősíti azt az Örvendetes tényt, hogy Magyarország és Nagy- Britannia közt egyre szorosabb az együttműködés. Az igazgatóhelyettes rámuta­tott; az igazsághoz hozzátarto­zik. hogy a földrajzi helyzet mi­att a korábbiakban kevesebb volt a partneri kapcsolat a két nemzet között. Ám az utóbbi há­rom esztendőben ez hirtelen megváltozott. Nagy-Britanniá- ban óriási az érdeklődés Kelet- Közép-Európa és Magyarország iránt. S ez fordítva is igaz. Ez két dolognak köszönhető. Az an­gol nyelvnek — amely Shakes­peare és a Beatles nyelve —, va­lamint annak, hogy a britek az Európai Közösség tagjai. Végezetül Robin Baker hang­súlyozta, hogy Erzsébet király­nő és Fii/öp herceg látogatása­kor számos rokonszenvező gesz­tust tapasztaltak. Ami kedvező­en formálhatja azt, hogy a ma­gyarok miként jelennek meg a brit köztudatban. Az igényes, színes tablók nemcsak képekkel, hanem egy- egy tömör ismertetővel — ame­lyet egy magyar nyelvi kiad­ványból követhet a tárlatlátoga­tó — villantják fel Nagy-Biitan- niát,- f. f. ­Tolnay Tibor grafikája Lemezbemutató Magyar történelmi indulók címmel ingyenes lemezbe­mutató koncertet tart a Ma­gyar Honvédség Központi Zenekara szombaton délelőtt a Hadtörténeti Múzeumban. A gyűjtemény nemrégiben felújított, kiváló akusztikájú díszudvarában I 1 órai kez­dettel XVIII—-XIX. századi indulók csendülnek fel. A hangverseny dirigense Do­hos László alezredes, a Ma­gyar Honvédség főkarmeste­re. Találkozó az EMKE küldötteivel A budapesti Székely Kör va­sárnap. május 23-án találko­zót rendez az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesü­let (EMKE) Maros megyei szervezetének küldötteivel, a budapesti Eötvös József Gimnázium dísztermében. A rendezvényen Ábrám Zoltán egyetemi tanársegéd, az EMKE Maros megyei szer­vezetének alelnöke mond be­vezetőt, majd Spielmann Mi­hály főkönyvtáros-történész Gondolatok a könyvtárban címmel, Barabás László szerkesztő-néprajzkutató pe­dig Marosszék néprajzáról tart előadást. A találkozón versek, ballada-részletek, er­délyi népdalok is elhangza­nak. Művészek a beteg gyermekekért A nagy nehézségekkel küszkö­dő egészségügy, és ezen belül a leromlott kórházak állapota egyre több művészben ébreszti fel a szándékot: anyagi támoga­tásukkal segíteni a kórházakat a betegségük miatt kiszolgálta­tott emberek, köztük a legelese- tebbek: a beteg gyerekek jobb ellátásában. A segítő szándék sarkallta Lakatos György fa­gottművészt is a Kék Madár a Beteg Gyerekekért Alapítvány létrehozására 1991-ben. Laka­tos György tenniakarását erősí­tette, hogy hosszú évekig maga is élvezte a kórházak vendégszeretetét, és volt alkal­ma megismerkedni súlyos gondjaikkal —, tudtuk meg tegnap tartott sajtótájékoztató­ján a MUOSZ székházban. Alapítványuk bevételeit szülő­városa, Kalocsa 150 éves kór­házának gyeimekosztálya szá­mára ajánlják fel. A Kék Madár eddig két sike­res koncertet szervezett Kalo­csán. Néhány százezer forintos alapító tőkéjüket jelentős ado­mányokat tévő szponzorok tá­mogatásával tudták növelni. A koncertek sikere ösztönözte La­katos Györgyöt, hogy a kezde­ményezést fesztivállá bővít­sék, a muzsika mellett helyet adva a képző- és színművészet­nek is. A kétnapos rendezvénysoro­zat keretében június 5-én, szombaton El Kazovszkij és Szotyori László festőművészek műveiből nyílik kiállítás Kalo­csa városi kiállítótermében. Este hétkor Nagy Péter zongo­raművész és Lakatos György játszik a gyönyörű, barokk fő- székesegyházban. Fél tízkor pe­dig Vukán György lép fel a Creative Art Jazz Trióval a mű­velődési ház udvarán. Vasár­nap este hat órakor Bach H moll miséje hangzik fel a főszé­kesegyházban Verebich Ibo­lya. Ulbrich Andrea. Fiilöp At­tila, Berczelli István énekesek, valamint a Budapesti Vonósok közreműködésével. Vezényel Erich Berget. 10 órakor Udva­ros Dorottya színművész tart előadóestet a művelődési köz­pont udvarán. A H moll mise főpróbáját június 5-én, szomba­ton tartják a budai cisztercita templomban (XL, Villányi út). A közreműködő művészek in­gyen lépnek fel. A jutányos re­zsiköltségeket leszámítva a fesztivál teljes bevétele az ala­pítványba kerül.- d. v. s. ­* További támogatásokat a Kék Madár Alapítvány a Beteg Gyermekekért 1012 Buda­pest, Logodi u. 49. címre, vagy a Kereskedelmi Bank Rt. Kalocsa 253-11280 számla- számra várnak. Új zongora Pomázon Felavatták a Yamahát Szép hangverseny keretében avatta fel az egy éve önálló po- ntázi zeneiskola legújabb szer­zeményét, és egyben büszkesé­gét: a Yamaha-koncertzongo- rát. A hangversenyen a kezdő­től a hatodik éve tanulókig ti­zenkét ifjú növendék lépett fel, majd zeneakadémisták, a zene­iskola tanára és Röczey Ferenc zongoraművész mutatta meg a nagytermet zsúfolásig megtöl­tő közönségnek: hogyan is szól különböző felkészültségű elő­adók keze alatt a zongora. A si­kerre méltán lehetett büszke a zeneiskola. — Hiszen kis tele­pülések ritkán dicsekedhetnek ilyen értékes hangszerrel —. mondta Asztai Csabáné fuvola- művész, a zeneiskola igazgató asszonya, aki örömmel mesélt arról, hogyan jutottak a Yama- ha-hangszer birtokába. — Amikor sikerült kiharcol­nunk 29 éve tagozatként műkö­dő iskolánk önállósítását, 107 növendék helyett 220 fiatal ta­nításáról kellett gondoskod­nunk. Megkezdődött a harc az idővel. És szeptemberre mind a tíz tanszakunk kapott egy- egy új hangszert. Szinte min­őén két hétben írtam egy pályá­zatot — amelyek egy kivételé­vel sikeresek voltak. Szüksé­günk is volt a támogatásra, hi­szen szűkös költségvetésünk­ből évente, ha egy hangszerre futja a mai árak mellett. A Yamaha-zongorába hang­szervásárlás közben szerettem bele. Mindenképpen meg akar­tam szerezni iskolánknak... Nemcsak azért, mert három pi- anínónk és egy zongorának alig nevezhető láda mellett szükségünk volt egy igazán jó minőségű hangszerre is. Ha­nem, mert az iskola terveiben szereplő helyi koncertéletet valamirevaló zongora nélkül nem lehet megteremteni. A Yamaha-zongora 1 mil­lió 400 ezer forintba került volna. Kiállítási darab lévén 800 ezer forintért kínálták. Eny- nyi pénz 100 év alatt sem ju­tott volna egy zongorára. Ezért pályázatot nyújtottam be a Szerencsejáték Alaphoz, indokul a színvonalas képzést és a helyi koncertélet megte­remtését felhozva. A sikeres pályázaton 500 ezer forintot nyertünk. A hiányzó összeget pedig dologi költségeinkből gazdálkodtuk ki. Ha figyelem­be vesszük, hogy a zongora árában 25 s'zázalék áfa is fog­laltatik, s ha ezt sikerült visz- szaigényelnünk, 100 ezer fo­rintért kaptuk meg a ritka hangszert. S hogy örömünk teljesebb legyen, a forgalma­zó Beklon cégtől egy 14 ezer forintos Beethoven zongora­széket is kaptunk ajándékba.- veszelszky ­Pátzay János Zeneiskola A Gyöngyösi Állami Zeneiskola oktatóinak, tanulóinak kéré­sére és javaslatára nemrég Pátzay János nevét vette fel a 35 esztendős intézmény. A gyöngyösi születésű zenetanárnak — aki 1955-ig oktatta a helybéli tanulókat, s templomi énekkarával szép sikereket ért el,— egy amatőr művész állított emléket. A kőből faragott mellszobrot a névadó ünnepség részeként az iskola épületében avatták fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom