Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-21 / 117. szám
£6StV.w..rVr^agent HÍRLAP xxxvii. évfolyam, 117. szám Ára: 13,50 forint 1993. május 21., péntek Holnapi számunk 8 oldalas Sportmagazin melléklettel, 24 oldalon, változatlan áron jelenik meg. Für Lajos Kijevben Magyarország biztonsága szempontjából elengedhetetlen. hogy legnagyobb keleti szomszédja szabad, önálló és független ország legyen, ez számunkra stabilizáló szerepet játszik — hangsúlyozta a Narodna Annija című ukrán katonai lap tegnapi számában megjelent interjúban Für Lajos honvédelmi miniszter. A magyar politikus május 27-én kétnapos, hivatalos munkalátogatásra Kijevbe érkezik, s ez alkalomból nyilatkozott az újságnak. Für Lajos hangoztatta: a magyar vezetés biztonságpolitikájának alapeleme, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik minden szomszéddal. Ukrajna különleges helyet foglal el ebben a kapcsolatrendszerben. Für Lajos fontosnak tartotta megerősíteni, hogy a magyar fél számára rendkívüli jelentőségű a katonasírok felkutatása, gondozása és emlékművek felállítása. Közölte, hogy nemrégiben hivatalos jegyzéket nyújtottak át az ukrán kormánynak az erre vonatkozó magyar javaslatokról. A magyar honvédelem napja Esze Tamás öröksége 3ÄF A magyar honvéde- )í®V lem napját ünnepel- '■%£Jf ték tegnap a váci Esze Tamás Híradósezred laktanyájában, ahol az ezred névadójáról is megemlékeztek. („Török bársony süvegem / Most élem gyöngy életem.”) Gitárpengetésre szólt a régi kuruc nóta tegnap délelőtt a váci Esze Tamás Híradóezred laktanyájában. A magyar honvédelem napja ünnepségein egyben a kuruc kapitányról, illetve II. Rákóczi Ferenc szabadságharcos ezredeséről is megemlékeztek. A névadó szobra előtt felsorakozott díszszázad parancsnoka Réti János ezredesnek, a Magyar Köztársaság elnöke számysegédjé- nek tett jelentést, majd a Himnusz hangjainál Réti János és a váci Arnóczi Lajos nyugalmazott alezredes, 1956-os veterán, helyezték el a koszorújukat a szobor talapzatánál. A város önkormányzata nevében Moys Csaba . alpolgármester és Lehőcz János, a Váci Reménység Egyesület elnöke koszorúzott, utánuk Kovács László, Kézeli Tamás, Felföldi István nyugalmazott alezredesek, az ezred korábbi parancsnokai következtek. Megkoszorúzta az emlékművet Márk József Korabeli egyenruhákba öltözött katonák álltak díszőrséget Esze Tamás szobránál alezredes ezredparancsnok és Bell Márton alezredes, parancsnokhelyettes, valamint Juhász István alezredes és dr. Czine Mihály irodalomtörténész. E két utóbbi a már tartalékos Fári 1stván őrnaggyal és Kezeli Tamással együtt még a laktanyában lévő Esze Tamásgyűjtemény kutatói és a névadó kultuszának megteremtői. (Folytatás a 4. oldalon) Szomjaznak a földek Bizony nagyon hiányzik a frissen kibújt vetésekre az életet adó eső. A szerencsésebbek pótolni tudják a természet mulasztotta csapadékot. Alsónémediben például szinte nincs olyan parcella, ahol ne volna fúrt kút, így állandóan öntöznek. A vízsugarak, mint valami csodás szökőkutak, itatják a szomjazó növényeket Hancsovszki János felvételei Tanyasi turizmusról Érdi fodíj Kiosztották a „Várlak a falumba, tanyámra nyaralni” címmel a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége által meghirdetett ifjúsági pályázat díjait csütörtökön. Budapesten, az érdekvédelmi szervezet székházában. A múlt év novemberében meghirdetett vetélkedőre -— amelyen 6—18 éves fiatalok vehettek részt —’ 120 írás érkezett. A falun és a tanyán élő gyerekek számára a legnagyobb vonzerő a vidéken élő emberek vendégszeretete, kedvessége volt. Kitűnt a pályamunkákból az is, hogy a fiatalok jól ismerik falujuk, tanyájuk történetét, a környék nevezetességeit, növény- és állatvilágát, valamint népszokásait. A fődíjat — kétnapos ausztriai utazást — az érdi Horváth Dénes és egy kiskunfélegyházi pályázó nyerte. Rajtuk kívül még hatan nyertek kétnapos belföldi utazást. Kimaradt tananyag Véletlen, hogy éppen ezekben a napokban jelent meg Mészáros István: Kimaradt tananyag, Diktatúra és az egyház 1945—1956 című' könyve, amikor az Országgyűlés a közoktatási törvényt tárgyalja. Dokumentumokat, az elmúlt negyven évben mindannyiunk által ismert, viszont már sokak által felejtett tényeket sorakoztat a köztiszteletben álló neveléstörténész, az ELTE nyugalmazott docense. Mint bevezetőjében írja, „erre annál is inkább szükség van, mert az újabb, napjainkban megjelent történelemtankönyvekben, népszerűsítő'történelmi feldolgozásokban is gyakran elsikkad e mozgalmas tíz esztendő' számos lényeges mozzanata...” Az is például, hogy a negyvenes-ötvenes években ugyancsak éles viták kereszttüzében állt a magyar közoktatás. És kimondva, kimondatlanul a „tanszabadság”, az ijfúság „ideológiai” nevelése volt a tét. Lehet, hogy ma is elsősorban erről van sző? Kimondva, kimondatlanul? A törvényjavaslat vitájának első'fordulójában például hiába beszélt egyértelműen és világosan az MDF vezérszónoka, mindez semmit sem ért. A manapság oly sokat emlegetett „világnézeti semlegesség"kapcsán például kifejtette, hogy a semlegesség az iskolákban egyfajta ideológiai sokszínűség révén biztosítható. Ezt jó néhányon az ellenzéki képviselők közül úgymond nem tudták elfogadni, igaz, azt senki sem mondta ki, hogy uralkodjon csak ezentúl is, úgy mint negyven évig, a „tudományos világnézet” az ateista nevelés. Nyilván szó sincs erről, ám ha mégis megfordulna valaki fejében napjainkban efféle csacskaság, az lapozzon bele a tanár úr könyvébe. Mint Mészáros István írja, 1949-tól az 1980-as évek végéig a hazai tanügyi szakszótárban a „marxista—leninista világnézet” a „kommunista világnézet”, vagy még tovább rejtjelezve a „tudományos világnézet” szerepel. Nem neveltek hát ebben az országban soha ateistává generációkat, gyerekeket, s ez megnyugtató. Deregán Gábor Elismerésükért küzdenek A sarlatánok kiszűrése a cél A természetgyógyászat újnak tűnik, mert később szereztünk tudomást létezéséről, pedig valójában ez a gyógyítókezelő munka ősibb az orvosi gyakorlatnál — mondta a II. nemzetközi természetgyógyászati kongresszus megnyitó beszédében Rácz Gábor marosvásárhelyi professzor, a háromnapos budapesti rendezvény elnöke. Lesz-e végre béke a természetgyógyászok és a gyakorló orvosok között? Röviden ez a lényege annak a háromnapos nemzetközi kongresz- szusnak, amelyen a rendezők, a Német—Magyar Orvos-természetgyógyász Társaság és a Sanitas Természet- gyógyászati Alapítvány arra a nem éppen könnyű feladatra vállalkoztak, hogy elsimítsák az érdekellentéteket a természetgyógyászok és az orvosok között, illetve hogy megfelelő helyet és teret biztosítsanak az előbbi kellően alátámasztott eredményeinek, s ezáltal kiszűrjék a sarlatánságot. — Nálunk, Németországban ez a viszony a legteljesebb mértékig rendezett —- mondta a kongresszus alelnö- ke, a magyar származású, Németországban élő Fodor László. — Az Orvosi Kamara ugyanis megköveteli, hogy azok, akik természetgyógyászattal kívánnak foglalkozni, végezzenek el egy tanfolyamot. (Folytatás a 4. oldalon) Nagy-Britannia ma Cegléden — Talán szokatlan a téma választása és bemutatása — Nagy-Britannia ma —, de igencsak aktuális. Hiszen II. Erzsébet királnyő és férje, Fülöp herceg a közelmúltban ismerkedett Magyarországgal. Mi is gyarapítsuk a tudásunkat — legalább tablók segítségével — a szigetországról. Ugyanakkor ennek a kiállításnak az is szándéka, hogy kissé eloszlassa azt a képet a múzeumról, miszerint azt mutatja be, ami elmúlt, nem aktuális. Holott egy- egy intézménynek nemcsak ez a feladata, hanem a mindenkori napi élet követése. Annál is inkább, mert mai napjaink egyszer szintén történelemmé válnak — mondta bevezetőjében Kocsis Gyula, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója, a múzeumi világnap alkalmából megrendezett tárlaton. (Folytatás a 8. oldalon)
