Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

É PEST MEGYE1 HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. MÁJUS 20. CSÜTÖRTÖK 9 Cél a környezet megóvása A Dunamente Népfőiskola várja azoknak a jelentkezé­sét, akiket érdekel a vizek élő­világa és a Duna jövője, és akik ezért tenni is akarnak. A népfőiskola elsődleges célja a természet és a környe­zet megóvása. Jelentkezni lehet a gödi Jó­zsef Attila Művelődési Házban a Pesti út 72. szám alatt, vagy telefonon a 45-307-es számon. Az első előadáson, május 24-én délután ötkor. Köles Sán­dor a falufejlesztő társaságok titkára tart beszámolót. Ki a legerősebb Nagy hátán? Közlekedésbiztonsági nap kommandósokkal Közlekedésbiztonsági napot rendez május 23-án, vasár­nap a Nagykátai Rendőrkapi­tányság. A város Szent György nevét viselő parkjá­ban délelőtt 10 órakor kezdő­dő eseményre a térség vala­mennyi településéről várják a gyerekeket és felnőtteket egy­aránt. A programot a Nagyká­tai Zeneiskola fúvószenekará­nak térzenéje nyitja meg. Ez­után bemutatkozik a rendőr­ség különleges szolgálatának kommandós csoportja. Men­tők, tűzoltók és rendőrök egy imitált balesetet közösen helyszínelnek. Bemutatkozik a nagykátai karate egyesület, és a rendőrség kutyás szolgá­lata. Lesz elsősegély-nyújtási vetélkedő, „Nagykáta legerő­sebb embere” elnevezésű fek­venyomó verseny, felnőttek­nek autós, gyerekeknek ke­rékpáros elméleti és ügyessé­gi vetélkedők. A helyezettek értékes jutalmakat kapnak. A rendezvény ideje alatt fo­lyamatosan lehet mérettetni a frontérzékenységet, biorit­must, vérnyomást. Az Autó­klub ingyenesen végez gép­jármű-diagnosztikai mérést — CO, fényszóró — a rend­őrség udvarán. Lesz termék- bemutatóval egybekötött ked­vezményes vásár, délben hon­védségi babgulyás. A műsort Petress István rá­dióriporter és Antal János rendőr zászlós vezeti. A ren­dezvényre mindenkit szeretet­tel várnak. Piaci körkép A ceglédi piacon leg- utóbb bőséges zöld- ség-gyümölcs kínálat- tál jelentek meg a ter­melők az asztaloknál. Az új­hagyma csokorja tízért, egy csomag pirosló retek tizenöt fo­rintért kelt el. A fehér úgyneve­zett jégcsapretek csokorja húsz forintot ért. A zöldpaprika da­rabját tíz és huszonkét forint kö­zött kínálták. Egy fej karalábét húsz forintért adtak, a kígyó­uborka kilóját nyolcvan, illetve száz forintért. A paradicsom ára kétszáz és kétszázötven fo­rint között ingadozott. A fejes káposztát százért, a sóska kiló­ját szintén ugyanannyiért mér­ték. A katftoi kilója száztíz fo­rint volt. A sárgarépa csokorja tizenöt forintot ért, de kilóra is mérték. Megjelent már az új­burgonya, nyolcvan forintért ajánlották. A fokhagymái négy­százért mérték. A tojás a legtöbb árusnál négy forintba került. Halat, baromfit is kínáltak a ceglédi piacon: a kárász kilója kilencven, a busáé nyolcvan, a pontyé százhetven forint volt. A naposcsibét huszonkettőért, a napos kiskacsát negyvenötért mutatták. A pici pulyka százhar­minc forintot, a napos kisliba százötvenet ért. Kacsából egyhe­test, illetve háromhetest is lehe­tett vásárolni, hetven és száz­húsz forintért adták darabját. * Xggk Apró szemű, korai cseresznye harangoz- 111 te a legutóbbi kőrö- mm si hetipiacon a gyü­mölcsszezon kezdetét. Kicsi ra­kásokban árulták, 6 forintért. A nagyfejűre duzzadt jelentős mennyiségben felhozott saláták pedig a levélzöldségek primőr időszakának végét jelezték. Tíz, esetenként 5-6 forintért árulták. A sóska rakása tartotta 10 forintos árát, a fejes káposz­ta 100, a kel 60 forintba jött. A fokhagyma ára most is el­érte a 400 forintot kilónként, a vöröshagyma IH—20, a főző­hagyma csomója 6 forintba ke­rült. A fehér húsú paprika 15—22, a hegyes 10—14, a pa­radicsom 200—250, az újhagy­ma csomója 10, az új karalábé, ugyancsak csomóban 14—15, a szamóca 200—220, a retekfé­lék 10—15, az újkrumpli HÓ, a tavalyi Ifi—25, a kaifiol H0—120, a kígyóuborka 100. új sárgarépa csomóban 30, a vegyes zöldségcsomag 34, a zel­ler 90, a sárgarépa kilóra 100. a szárazbab litere 100 forint kö­rül alakult. A citromot 90, a narancsot 60—70, a banánt 90 forintért mérték. Szépen alakult a palán­ták forgalma. A tápkockás uborka, dinnye, paprika és para­dicsom palántákat általában 12—25 forint között árulták. A tépett paradicsom és paprika növények csomóban 10—15, szálra I forintért mentek, a ká­posztafélék palántái csomóban 5-6 forintért. A baromfipiac szegényes volt. Tyúkokat most nem hoz­tak, ellenben volt rántanivaló csirke, kilónként 120 forintért. Kiskacsákat 40—HO forint kö­zött lehetett kapni kortól függő­en, a 2 hetes csibéket 50-ért ad­ták. A tojás 4 forintért kelt. A tűzifát vágottan 370 forin­tért tartották, a mézet kilónként 250-ért, túrót és tejfelt 170-ért. A szemesterményárus a gabo­naféléket literenként 15, a nap­raforgót 20-én adta. A kétlite­res üdítőitalokat 7H forintért kí­nálták a közönségnek. Nem éri kár a földárverésen Licitálhat kapós területre Még mindig beszédtéma a földkárpótlásra várók körében, hogy veszteség érte-e őket azzal, hogy Szauter Rudolf (MDF) országgyűlési képviselő' törvénymódosítása nem léphetett hatályba. Ugyanakkor Sztáray Mihály a Pest Me­gyei Kárrendezési Hivatal vezetője azt nyilatkozta lapunk korábbi számában, hogy nem feltétlen éri kár a főváros környéki kárpótlásra várókat akkor, ha élni tudnak tör­vényadta jogukkal. Arra kértük a hivatalvezetőt, fejtse ki bővebben olvasóinknak törvényértelmezését. Az ún. Szauter-féle törvény szándéka szerint a frekventált fölterületeken korlátozta vol­na a spekulációs céllal liciten részt vevők számát — mon­dotta Sztáray úr. — A szándé­kot megértve is kijelenthe­tem, hogy az eddigi Pest me­gyei árveréseken — eltekint­ve a sóskúti május elejétől — nem okozott gondot az, hogy újabb korlátozás nélkül vehet­tek részt az érintettek a licitá­lásokon. Valóban igaz az, hogy feszültséget jelent az ún. idegenek részvétele a he­lyiek hátrányára, de ennek van egy jó oldala, amely nem közismert, vagyis az, hogy például az Óbuda Mgtsz mű­Brazil művek zongorára • A gödöllői Frederic Chopin Zeneiskola hangversenytermében ma délután fél ötkor Lanfraco Marhelletti zongora- művész, a Nemzetközi Eötvös Intézet hallgatója ad koncertet. A műsorban brazil zeneszerzők művei csendülnek fel. Az előadásra minden érdek­lődőt sok szeretettel várnak. ködési területén fekvő bár­mely település károsultjai részt vehetnek az érintett má­sik település, így Budapest te­rületére kiírt termőföldárveré­seken is. így igaz az a tény, hogy a kárpótlási törvény alapján a szentendrei polgár is vásárolhat az ugyancsak ka­pós SASAD, illetve Rozma­ring földekből, de említhet­jük a pesti oldalon a Rákos­mezei, illetve a Rákos Völgye Mgtsz földjeit is. Egyébként minden helyi la­kossági fórumon ismertetjük a károsultak jogait, külön ki­hangsúlyozva az említett előnyös oldalt. (németh) Budapesti XII kerületi sashegyi, különálló 3 szintes, telefonos, mo­dern, kétkonyhás tár­sasházi öröklakás el­adó a 8-as autóbusz vo­nalán. Irodának is al­kalmas. Érdeklődni 14—20 óra között a 185-6846-os telefonszámon lehet. Nincs titka a Fővárosi Vízműveknek A Fővárosi Vízművek má­jus 22-én, szombaton 9 és 15 óra között ismét megren­dezi a nyitott kapuk napját az újpesti főtelepen. A láto­gatók megismerhetik Buda­pest vízellátási rendszerét, megtekinthetik a múlt szá­zad elején épült műemlék szivattyútelepet, a vízmű múzeumot és a palotaszigeti szennyvíztisztítót. A gyer­mekeknek játékos ismeret- terjesztő programot szervez­nek. A főtelep a IV., Váci út 102. szám alatt található, és megközelíthető a 96-os, va­lamint a M3-as metróhoz csatlakozó 43-as, 104-es és 104/A jelű autóbuszokkal. Külön autóbuszokat is indí­tanak 9.00 órától óránként a Vízművek központjától (XII.. Váci út 23—37.).' Önkormányzati ülés Ma 15 órakor a ceglédi városháza első emeleti 11-es termében tartja so­ron következő összejövete­lét az önkormányzati testü­let. A napirendi pontok: a szavazatszámláló bizottsá­gok kiegészítése és megerő­sítése; javaslat bértartalék felszabadítására; egy a Boj­torján utcában lévő építési telek kijelölése értékesítés­re; egy betéti társaság terü­letvásárlási kérelme: Az ülést időszerű kérdésekkel zárják. A bértartalék felszabadí­tásáról szóló írásbeli előter­jesztés szerint az 1993-as költségvetés elfogadásakor a képviselő-testület huszon- hétmillió-hétszáznyolcvan- kilenecezer forintot helye­zett bértartalékba az oktatá­si intézmények dolgozói­nak bérfejlesztésére. Az iskolaigazgatók, vala­mint a művelődési bizottság véleménye az volt, hogy ne differenciáljanak az előosztás- nál, hanem minden intéz­mény egyenlő százalékban ré­szesüljön a tartalék összeg­ből. A művelődési bizottság úgy foglalt állást, hogy a re­formátus általános iskola is kapjon ebből a pénzből. E megítélés alapján készült a felosztási tervezet. Mégpedig úgy. hogy az 1992-ben — alapbérre, pótlékra, túlórára, helyettesítésre, rész- és mel- lékfoglalkozásúak megbízási díjára, alkalmi munkabérre — kifizetett összeg tíz száza­lékát kapják meg az intézmé­nyek. A bértartalék fennmara­dó részét szánnák a reformá­tus iskolának. f. Gazdálkodók figyelmébe Jár az üzemanyag-támogatás Ebben az évben lépett érvénybe a kormány rendelete a gazdálkodók számára adandó gázolaj támogatásról. En­nek alapjául a ténylegesen vásárolt üzemanyag-mennyiség szolgál, de a szántó művelési ágban hektáronként és éven­te legfeljebb kilencven liter, a kert-, a gyümölcs- a szőlómű- velési ágban hektáronként és évente kétszáz liter, míg ugyanezen feltételek mellett a gyepművelési ágban tizen­két liter lehet a visszatérítés maximuma. A termelőnek az igényét a megyei földművelésügyi hi­vatalhoz kell benyújtania. Né­hány sorral kell a hivatalt tá­jékoztatni a művelt föld nagy­ságáról, a művelési ágról. Célszerű az üzemanyag-támo­gatást a múlt év őszi kalászo­sok, illetve az idei tavaszi ka­lászosok és kukorica vetése után járó hektáronkénti 1500 forintos támogatás igénylésé­vel egyidőben intézni. Természetesen a gázolajki­adás költségeit számlával iga­zolni kell a megyei adóható­ságnál, ahol a megítélt össze­get folyósítják. A termelő hozzávetőlegesen literenként 7 forint 20 filléres visszatérí­tésre számíthat. Talán leír­nunk is fölösleges, hogy a visz- szatérítés fűlőolajköltségre nem vonatkozik. A rendelet hatályba lépése febuár 12-e volt. tehát ettől az időponttól kezdődően lehet az igazolt üzemanyagköltségek után járó támogatást igényel­ni. Célszerű, ha ezt folyamato­san teszik a termelők, a tava­szi munkákat követően folytat­va a betakarítással. N. Zs. Ma már nem az ügyfél kilincsel Kiállítás a távközlésről m A Matáv Észak-Pest , sÉj, - Megyei Távközlési Igazgatósága műkö- Ssfef/ (jésj területén 1992-ben 28 ezer telefonállo­más működött, s ez ebben az évben 10 ezerrel gyarapodik — mondta Magyar István igazgató — kedden, a távközlé­si világnap alkalmából Vácott rendezett hírközlési kiállítás megnyitása alkalmából. A tervek szerint 1994-re befejezik Verőce és Szob kö­zött hét község telefonhálóza­tának úgynevezett önerős, te­hát a lakosság hozzájárulásá­val folytatott fejlesztését. — A Matáv nemzeti szol­gáltató szerepet kíván betölte­ni, s többek között ezért hoz­tuk létre a váci és szentendrei ügyfélszolgálatot is. Ma már nem az ügyfél kilincsel ná­lunk, hanem mi keressük a megrendelőt — jelentette ki az igazgató, aki a sajtótájé­koztatón később azt is el­mondta, hogy Vác városával 1992-ben kötött gazdasági megállapodás eredménye­ként 30 ezer forintért tudtak eddig bekötni egy-egy meg­rendelt vonalat, s egy év alatt tudták teljesíteni az igénye­ket. Kétezer-ötszáz igénylés érkezett az igazgatósághoz, de a megadott határidő után még volt szabad kapacitás. A váci központot újabb 1400 vonalas központtal bőví­tik, ám a költségek emelkedé­se miatt már 35 ezer forintba kerül egy állomás felszerelé­se. A megrendelőnek viszont lehetősége van kedvező ka­mattal járó kölcsönt kérni a takarékpénztáraktól közmű- fejlesztési hitel címén. Ezen az alapon az állam is visszaté­ríti a kiadások 15 százalékát, s a Matáv további kedvez­ményt is ad. A megrendelő választhat. Egyik kedvez­mény a rendelkezési jog, ami többek között azt is jelenthe­ti, hogy háza eladásakor a vo­nalat is eladhatja. A másik az. hogy a tényleges beszere­lési költség és a hozzájárulás közötti, nagyjából 3 ezer fo­rintra kalkulálható összeg ér­téke ellenében három évig fel­áron telefonálhat. A nyilvántartott igény ma már csak kétszáz a városban, s ezért hirdetni fog az igazga­tóság. — Mibe kend a köziiletek telefonja, magánszemélynek, vagy közületnek számít a vál­lalkozó)? — érdeklődtünk Ma­gyar Istvánnál. — A közületek korábban 120 ezer forintot fizettek és soron kívül kaptak vonalat. A soronkívüliség maradt, de önerős fejlesztésben csak ma­gánszemély vehet részt, a kö­zűiét pedig teljes beruházási költséggel. A vállalkozó saját lakásába szerelt készülék szá­míthat magántelefonnak is, de akkor nem soron kívül kapja, s a kiadásai nem írha­tók le az adóból. Szó volt még üzemben lévő ikertelefonokról is, ami­ket fokozatosan megszüntet­nek. Érdeklődtünk, hogy mit lehet tenni a telefonbetyárok ellen, akik fenyegetnek, ug­ratnak. Két megoldásról kap­tunk tájékoztatást: A hagyo­mányos technika alkalmazásá­val a molesztáló híváskor ne tegyük helyre a készüléket, s egy másikon szóljunk be a központba. Második megoldás az elektronikus központra kap­csolt készülék, melyen ilyen­kor csak egy gombot kell megnyomni. A központi be­rendezés pontosan feljegyzi, hogy melyik állomástól érke­zett a bosszantó hívás, — Rosszakaratú emberek teszik lehetetlenné a nyilvá­nos telefonok használatéit is. — Még 1990-ben három­millió forint kárt okoztak a körzetünkben — válaszolta az igazgató. — Az új Telecor készülékeken, melyek mág­neskártyával működnek, ez a kár 10 százalékra csökkent. Népszerűsítjük a mágneskár­tyákat. Ezek használata prak­tikus. nem drágább mint a ha­gyományos érmehasználat. Általában a postán és ügyfél szolgálatnál árusítjuk. K. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom