Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK 3 Kormányülés Interparlamentáris Unió Az emberi jogok védelméért A kormány mai ülésén előter­jesztést hallgat meg a választó- jogi törvény módosításáról, ENSZ Biztonsági Tanácsának Jugoszláviára vonatkozó hatá­rozatainak végrehajtásáról, va­lamint ehhez kapcsolódóan a büntető törvénykönyv és a bün­tetőeljárásról szóló törvény ki­egészítéséről, így lehetővé vál­na például az embargót megsér­tő járművek lefoglalása. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kabinet A Mozdonyvezetők Szakszer­vezete tiltakozik minden olyan minősítés ellen, amely a pörbölyi baleset okozásával a mozdonyszemélyzetet vádol­ja, azt a látszatot keltve, hogy a busz vezetőjével együtt okoz­ták a balesetet — tájékoztatta az MTI-t szerdán Borsik Já­nos, a szervezet alelnöke. Kétségtelen tény, hogy az érvényben lévő forgalmi utasí­tás a nem működő fénysorom­póknál 15 kilométeres sebes­séggel ír elő, ám a rendelke­zés kiadásáról szabad rálátású útátjáró esetében csak korláto­zott rálátási viszonyok esetén kell a vonatszemélyzetet érte­Az Országgyűlés keddi plená­ris ülését követően tegnap előtt este együttes ülést tar­tott a három koalíciós frak­ció. Az összejövetelen Szabó Iván pénzügyminiszter adott tájékoztatást a Nemzetközi Valutaalappal, illetve más nemzetközi pénzügyi körök­kel folytatott tárgyalásainak a részleteiről és a Ház elé be­terjesztésre kerülő gazdasági csomagtervről. A tanácskozá­son egyébként részt vett Nagy Zoltán pénzügyi állam­titkár, valamint a privatizáció­ért felelős Szabó Tamás tárca nélküli miniszter és Pong­rác: Tibor címzetes államtit­kár is. Az MTI munkatársának ér­tesülése szerint az ülésen el­hangzott, hogy a kormány még a parlament nyári szüne­te előtt be kívánja nyújtani pótköltségvetési törvényja­vaslatát. A pénzügyminiszter ezzel összefüggésben a gazda­Kárpótlási jegy előlegutal­ványként nevezte el az Álla­mi Vagyonügynökség igaz­gatótanácsa a kárpótlási- jegy-ígérvényt, amelyről teg­napi ülésén döntött. Elké­szült az az eljárási rend is, amely alapján a rendszert be lehet yezetni. Ismeretes, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek egy része részt kíván venni az élelmiszer-ipari vállalatok privatizációjában, ám nem rendelkezik elegendő pénz­ügyi forrással. Ugyanakkor nagy mennyiségű kárpótlási jegy áll rendelkezésére, ha megtörténik az adott terüle­ten a földárverés. Addig vi­szont tétlenül kénytelen néz­ni a tulajdonváltást. E problé­ma áthidalására született a kárpótlási jegy előlegutal­vány. Az előlegutalványt a megyei kárrendezési hivata­módosítani kívánja a kisajátí­tásról szóló 1976-os törvény- erejű rendeletet. A testület elő­terjesztést hallgat meg a Fi­nommechanikai Vállalat török­szentmiklósi gyáregységének bázisán létrehozandó hadiipari részvénytársaság megalakításá­ról. A kabinet tárgyal a ma­gyar—szász gazdasági, keres­kedelmi, turisztikai és kulturá­lis kapcsolatok fejlesztéséről síteni. A vasúti és a szakértői vizsgálatok egyöntetűen azt állapították meg, hogy a bal­eset idején a távolba látás nem volt korlátozott. A gon­dot az okozza, hogy a MÁV a Közlekedési Főfelügyelet ha­tósági véleményével ellentéte­sen az átjárót olyannak minő­sítette, ahol nincs meg a sza­bad rálátás feltétele. Mivel a vizsgálati, szakértői anyagok­ból nem derül ki. hogy a szük­séges feltételek hiánya ellené­re mikor, kik és miért „minő­sítették át” az átjárót, így a szakszervezet feltételezi, hogy a rendelkezést a vasút té­vedésből adta ki. ság növekedését. középpont­ba állító csomagterv egészé­nek elfogadására szólította fel a koalíciós képviselőket. (Mint az az Országgyűlés hét­fői ülése óta ismert: a tör­vénycsomag tartalmazni fog­ja a forgalmi adó növelésé­nek, a társasági adó csökken­tésének és személyi jövede­lemadó — nagyobb jövedel­mű rétegek terheit növelő — megváltoztatásának a javasla­tát.) A tanácskozáson felvető­dött az a gondolat, hogy el kellene érni: az állampolgá­rok ne a bankoknál helyez­zék el megtakarításaikat, ha­nem a termelésbe fektessék be azokat. Csépe Béla, a Keresztény- demokrata Néppárt frakcióve­zetője pedig arra kérte a pénz­ügyi tárca vezetőjét, hogy a KDNP intézőbizottsága előtt is ismertesse a tervbe vett lé­péseket. lók állítják ki azon földterü­letről, ahol jogerős határozat van a kárpótlási földalap nagyságát illetően. Az előle­gutalvány összegét átlagszá­mítással, a már elárverezett földek kialakult aranykoro­na-értékét alapul véve álla­pítják meg. Az előrejelzések szerint a mintegy 1300 mező- gazdasági szövetkezet közül 130—150 lesz az, amelyik valóban élni kíván e joggal, e szövetkezetek anyagi hely­zete engedi meg, hogy aktí­van bekapcsolódjanak az élelmiszer-ipari vállalatok tu­lajdonváltásába. A kárpótlási jegyek fel- használása is téma volt. Több­ször elhangzott vád, hogy az ÁVÜ többször felhasználja a kárpótlási jegyeket. Erről szó sincs, a kárpótlási jegyek megsemmisítésére eljárási rend van érvényben. (Folytatás az I. oldalról) Kijelentette: az emberi jo­gok védelme, a parlamenti de­mokrácia és a fejlődés elen­gedhetetlen része. Az IPU-el- nök megítélése szerint — a bé­csi világkonferencia előkészí­tésének jegyében''^- az embe­ri jogok kérdésének megoldá­sára új módszereket kell kidol­gozni, mégpedig úgy, hogy ne csak a megtörtént esetekben lépjen fel a nemzetközi szerve­zet, hanem a budapesti konfe­rencia dolgozza ki a megelő­ző akciók módszereit is. Ibrahima Fali, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illeté­kes főtitkárhelyettese, az ENSZ genfi Emberi Jogok Központjának igazgatója és a júniusban megrendezendő vi­lágkonferencia főtitkára beszé­dében kijelentette: Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár képviselő­jeként vesz részt a budapesti szimpóziumon, amely az or­szággyűlési képviselők régi kí­vánságának eleget téve előse­gíti, hogy mindennapos szere­pük erősödjön az emberi jo­gok védelmében. Szabad György házelnök üdvözlő beszédében méltatta a -szimpózium témáját — mint fogalmazott —, amelyet egy olyan ország parlamentjé­ben vitatnak meg, amely csak néhány éve térhetett vissza a diktatúra felszámolása után a parlamentáris demokráciához. Megítélése szerint az évezred Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának tegnapi ülésén a képviselők "egy sza­vazat ellenében elfogadták, hogy a bizottság, sürgős tár­gyalási eljárást kezdeményez­ve, a parlament elé terjessze a szövetkezeti törvény módo­sításáról rendelkező törvény- javaslatot. A javaslat meghatározott feltételek mellett újra lehető­vé tenné a leválást a szövet­kezetektől. Az anyagot ugyan a Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgaz­dasági bizottság albizottsága készítette, ez utóbbi elnöke, Kiss Zoltán (SZDSZ) azon­végén meghatározó tendencia lesz a diktatúrák kiiktatása a történelemből, és a parlamen­tarizmus uralmának helyreállí­tása. — Alapvető cél, hogy az emberi jogok mellett a kisebb­ségi jogok is érvényesüljenek, mert csak így van mód a nem­zetközi biztonság fenntartásá­ra. Enélkül nemcsak a közép- kelet-európai térség, hanem az egész világ stabilitása ve­szélybe kerül — mondta a szimpózium első előadásában Antall József miniszterelnök, aki a magyar kormány nevé­ben köszöntötte a nemzetközi tanácskozás résztvevőit. Hazánk fő külpolitikai tö­rekvéseit sorra véve a minisz­terelnök első helyen említette a béke fenntartásában való részvételt. Emlékeztette a je­lenlévőket arra, hogy a totális politikai rendszerek összeom­lása után új és új veszélyek le­selkednek egész Európára, kü­lönösen abból a térségből, ahonnan már eddig is két vi­lágháború indult ki. Magyaror­szág geopolitikai helyzete ele­ve meghatározza, hogy cé­lunk az európai békerendszer fenntartása. Ezért támogattuk az EBEÉ folyamatát, aktív részvevői voltunk a Párizsi Charta előkészítésének és alá­írásának. Az európai integrá­ció felé haladunk, a társulási viszony után teljes jogú tag­ságra törekszünk az Európai ban kifogásolta, hogy a tárca a javaslat végleges elkészül­te előtt többször is egyezte­tett a testület koalíciós tagjai­val, mellőzve az albizottság ellenzéki képviselőinek tájé­koztatását. Medgyasszay László, a minisztérium politi­kai államtitkára elismerte a tárca mulasztását. A módosító javaslat parla­menti tárgyalását csupán Glattfelder Béla (Fidesz) elle­nezte. Elmondta: a Fidesz ko­rainak tartja a szövetkezeti törvény módosítását, bár a ja­vaslat egyes pontjait támogat­ja. Egyetértenek a törvény azon paragrafusával, amely Közösségben. Következete­sen képviseljük azt a politikai törekvést, hogy az Amerikai Egyesült Államok ereje jelen legyen Európában, s a nemzet­közi béke, az európai bizton­ság garanciális elemének te­kintjük a NATO tevékenysé­gét. Antall József az egész világ érdekének nevezte, hogy a bi­poláris rendszer felbomlása után a jelenlegi állapotot, ame­lyet az USA meghatározó sú­lya és felelőssége jellemez, egy multipoláris egyensúlyi és biztonsági rendszer köves­se. Ennek egyik lehetséges eu­rópai szereplőjeként nevezte meg Ukrajnát, amelyet a tér­ség legnagyobb népességű és erejű hatalmaként jellemzett. — Magyarország az elsők között ismerte fel teljes súlyá­val a jugoszláviai belső fe­szültségek várható következ­ményeit — folytatta a minisz­terelnök. — Mindent elkövet­tünk azért, hogy e konfliktu­sok békésen tisztázódjanak, majd annak érdekében, hogy az egyre feszültebb helyzetet a világ érdeme szerint kezelje. Szomorúan kell megállapíta­nunk: sem a diplomaták, sem a kormányzatok nem voltak felkészülve arra, hogy megfe­lelő módon reagáljanak a dél­szláv válságra. Senki sem szá­mított arra, hogy a kisebbségi jogok terén elszenvedett sérel­mek miatt olyan fekély kelet­szerint a magánszemélyek személyi jövedelemadójáról rendelkező törvény is módo­sulna. Ez alapján a szövetke­zeti üzletrészek eladásakor csak a névérték összegét meg­haladó árfolyamnyereség ké­pezné a forrásadó alapját. E rendelkezés hatálya kiterjed­ne az 1992. január 1-jét köve­tő valamennyi eladásra, így a névérték összege után koráb­ban megfizetett forrásadó is visszaigényelhető lenne. Amennyiben magánszemély kíván szövetkezeti üzletrészt vásárolni, ennek összegét az összjövedelem 30 százaléká­ig le lehetne vonni. kezhet Európának e részén, amely már az egész világ fi­gyelmét felkelti. A miniszterelnök ezután az ország belpolitikai helyzetét elemezte, külön kiemelve, hogy a kormány külpolitikáját tekintve valamennyi számotte­vő politikai erő egységes állás­ponton van. Szólt arról, hogy a jövő évi választásokat meg­előzően az utolsó előtti ka­nyarnál tartanak a politikai pártok. Fontosnak nevezte, hogy minden belső feszültség, politikai ellentét, versengés el­lenére fennmaradjon az or­szág működőképessége, fejlő­dőképessége, valamint az eh­hez szükséges folyamatosság. Tanulj, tanuló vezető! A közelmúltban már emlí­tést tettem arról, hogy a ta­xisblokád óta a taxisok szánté teljes mértékben márkát váltottak, vagyis a Daciák, Ladák kiszorul­tak, s helyükbe Mercede­sek, Opelok és Volvók lép­tek. Úgynevezett keleti au­tóval már alig-alig találko­zunk, s ez nemcsak a taxi­sokra jellemző, hiszen aki 6-7 éve járt Budapesten, s most megint eljött, annak elsőként az szúr szemet, hogy bizony a magyar au­tópark jelentős változáson megy keresztül. Ez egyéb­ként érthető, mert amíg ré­gen még a Ladákra is éve­ket kellett várni, addig ma részletre vásárolhatók a korábban elérhetetlennek vélt luxusautók. Ezeknek az utóbbiaknak tulajdon­ságai közé tartozik, hogy tulajdonosuknak nem ta­nácsos belepiszkálniuk a motorházba, hanem jó igénybe venniük a márka- szervizeket, ahol autóikat műszeres és egyéb vizsgá­latoknak vetik alá. Éppen ezért némiképp megdöb­bentő, hogy pont ebben az időben szigorították meg a jogosítványszerzés feltéte­leit, s e szigorítás nem kife­jezetten a KRESZ, avagy a kulturált közlekedés is­mereteinek elsajátításá­ban merül ki, hanem ab­ban, hogy a tanuló veze­tőknek több alkalommal is meg kell jelenniük egy- egy szerelőműhelyben, s ott olyan ruhában, amit nem sajnálnak, különféle műveleteket kell elvégezni­ük. Régebben, amikor még esemény volt egy nyolc-tíz éves Lada meg­szerzése, bizony néha nem ártott volna, lia a család . legidősebb tagjától a leg- fiatalabbig mindenki autó­szerelő-vizsgával is rendel­kezik, ám a kocsiparkunk mai állása szerint erre ugyanúgy egyre kevésbé lesz szükség, mint arra a szerelőládára, amelyet egv vadonatúj BMV tulajdo­nosa keresett az autóban. Az eladó kérte őt, hogy Is­ten ments belenyúlnia a kocsiba, s nemhogy a sze­relőládát felejtse el, ha­nem szinte még azt is, hol kell a motorháztetőt ki­nyitni. (Vödrös) ■m Nemcsak a hazai turisták, de a külföldiek is szívesen látogatnak a festői szépségű Szentendrére. Most, hogy a kisvállalkozások fénykorát éljük, sok az eladó a tereken és a Duna-parton Erdősi Ágnes felvétele is. Mozdonyvezetőt tiltakozása Ülésezett a koalíció Uj név: előlegutalvány Mezőgazdasági bizottság A szövetkezeti törvény módosításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom