Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-19 / 115. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1993. MÁJUS 19.. SZERDA A templomokon kívül mindent jelzálogkölcsön terhel Számvevőszéki vizsgálat Lacházán ■MM A minap egy rövid írá- somban nemtetszésem- mv nek adtam hangot, ami■*" ért az egyik lacházai képviselő többek jelenlétében hazugnak nevezte lapunkat. Nevet nem írtam, _ bár tudtam, hogy ki az illető. Ő viszont „vette a lapot”, magától jelentkezett, s mint jelezte, szeretné elmondani azokat az okokat, háttérinformációkat, amik ama ominózus kifakadásra késztették. — Ön rendre olyan tudósításokat jelentet meg a községről amiből az tűnik ki, hogy a lacházai önkormányzat munkája kifogástalan, s csupán néhány képviselő renitenskedik egy- egy döntés meghozatalakor. Szíves figyelmébe ajánlom, hogy jelenleg is az Állami Számvevőszék folytat vizsgálatot a polgármesteri hivatalban, amit mi, „renitenskedők” kezdeményeztünk. de nem egy-két ember. A testület 13 tagja közül nyolcán írták alá a kérelmet. Hallgattassék meg a másik fél is A Fehér Antal által közölt tények súlyosnak tűntek, ezért arra kértem őt, szervezzen meg egy kerekasztal-beszélgetést, ahol mások is elmondhatják a véleményüket. A beszélgetésre többen is eljöttek, képviseltette magát a helyi MDF, a kisgazda- párt, a kereszténydemokraták, s a terület részéről két képviselő jelent meg. Az már az első mondatokból ■kiderült, hogy az összegyűltek az ellenzékhez tartoznak, mely alatt nem politikai, hanem a községgazdálkodást megítélő nézetellentéteket értem. — Sem ezzel, sem pedig a polgármester munkastílusával nem értünk égyet — adott hangot nemtetszésének Köntös Bálint. a község FKGP elnöke. — A rendszerváltást mi nem úgy képzeltük el, hogy továbbra is egyszemélyes despotizmus jellemezze a községvezetést. Márpedig Kocsis Mihály ezt teszi, folytatja azt, amit tanácselnökként megszokott. Tóth Imre. az MDF megyei választmányának alelnöke, igyekszik fegyelmet tartani, kéri a jelenlévőket, hogy mérsékeljék magukat. — Emberek, itt csak olyasmi hangzódjék el, amit bizonyítani is tudunk. Fehér Antal kötegnyi aktát tesz ki az asztalra. Testületi ülések jegyzőkönyveit, szerződéseket meg egyéb iratok másolatait. — Kezdjük azzal a hárommillió dolláros hitellel, amit a csatornahálózat kiépítésére vett fel az önkormányzat. Ennek a visszafizetésére, mi „renitenskedők”, semmi reális alapot nem láttunk. Ezért elleneztük. A többség megszavazta, tudomásul vettük, de nem nyugodtunk bele. Kértük, tartsanak népszavazást, döntsön a község. A Szervezeti és Működési Szabályzat 49. paragrafusa előírta, hogy 45 millió forinton felüli beruházások esetében a képviselő-testület nem vállalhat felelősséget a lakosság megkérdezése nélkül, de ezt a korlátot a polgármester javaslatára a képviselő-testület szavazattöbbséggel törölte az SZMSZ-ből. Miért nem tartottak népszavazást? — A népszavazást kezdeményező levelünkre (3053-2/92. 12. 22.) időhúzás volt a válasz, érdemi intézkedés nem történt. A szavazást nem tartották meg, viszont a hitelfelvétel lóhalálában megtörtént. Hogy milyen áron? Például a forint kétszeri leértékelése miatt eddig több mint 20 millió forintot vesztettünk, mert a hitelfelvételkor nem kötöttek ki árfolyam-garanciát. Kérem, gyakorlatilag a templomokon kívül minden mást jelzálogkölcsön terhel ebben a községben! (Még szerencse, hogy a templom nem ön- kormányzati tulajdon.) Tizenhárom objektumról van tudomásunk, de ez a lista nem teljes. Betáblázták a művelődési központot, a községházát, a strandokat, a Vásárteret, kilenc földterületet, két áruházat, egy borozót — mindezt 360 millió forint értékben. Meg merem kockáztatni azt a jóslatot, ha nem lesz miből fizetni a hitelek esedékes részleteit, az ingatlanokat csak előnytelen áron tudják majd értékesíteni. Kíváncsi vagyok, mit szól majd akkor a lakosság?! — teszi fel a kérdést Fehér Antal indulatosan. Nem tartották be a megállapodást — Valami elképzelése mégiscsak volt az önkormányzatnak a hitelek visszafizetését illetően. — Persze. Abban reménykedtek, hogy megépül a repülőtér, s ezzel olyan gazdasági fellendülés kezdődik, ami kihúzza a községet a kátyúból. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságtól kaptak egy olyan szándéknyilatkozatot, mely bizonyos támogatásokat helyezett kilátásba a község infrastruktúrájának korszerűsítésére. De mi lesz, ha a repülőtér mégsem itt épül fel? Ön is jól tudja, legjobb esetben ötvenszázalékos az esélyünk. A szennyvízhálózat megépítésére nem írtak ki nyilvános pályázatot, pedig több képviselő ezt szorgalmazta. A „zárt pályázatot” az Extrádé Kft. nyerte el, állítólag az ő ajánlatuk volt a legkedvezőbb. — Látták önök a többi pályázó árajánlatát is, — kérdeztem a két képviselőtől. Fehér Antal nemmel, Limbek Tamás igennel válaszol. — A zárt pályázat többi résztvevőjének ajánlatát láttam, de az Extradévai megkötött végleges szerződést nem mutatta meg a polgármester — állítja Limbek úr. Fehér Antal: Ez egy rendkívül hátrányos szerződés, s még jelenleg is érvényes, pedig lett volna mód a megváltoztatására. Limbek Tamás: — Három év alatt nem sikerült elérni, hogy egy-egy szerződést az illetékes bizottság elnöke is ellenjegyezzen — holott erről testületi döntés van érvényben (pl. általános iskolai tornaterem). Hogy Kocsis Mihály mennyire nem tartja be a határozatokat, íme egy példa. A 159/92. 11. 09.-es határozat b. pontja leszögezi: a 3 millió dollárból az Extrádé részére történő kifizetéseket a bizottságok elnökei együttesen engedélyezik! A polgármester eddig két alkalommal 140, illetve 68 millió forintot fizetett ki önhatalmúlag. Az elvégzett munka készültségi fokáról nem tett jelentést a testület felé, az ütemtervet sem látta közülünk senki. Érdekességképpen megjegyzem, hogy a szennyvízberuházás összege meghaladja a község másfél éves teljes költségvetését. — Hogy miért az Extrádé Kft. kapott megbízást a beruházásra. most ne firtamá. Azt viszont igen, hogy miért idegeneket foglalkoztatnak a földmunkáknál, mikor hétszáznál több a munkanélküli Lacházán? — Ha már a szerződéseknél tartunk, beszéljünk néhány ingatlan szerfölött különös eladásáról — szól közbe megint Köntös Bálint. — Például arról, amit a Fer-Éksz-el kötött az önkormányzat. Fehér Antal: — Az önkormányzat eladott 5253 négyzetméternyi ingatlant, melyen négy épülettömb áll összesen 64 lakással. A vételár reális, nem ér többet 30 millió forintnál. Az már kevésbé korrekt, amit a szerződés 7. pontjába belefoglaltak: ha a repülőtér megépítése nem jön létre, úgy a vevő csak mérsékelt, új árbecslés alapján hajlandó fizetni. Ez pont úgy hangzik, mintha valaki visszakérné a lottószelvény árának felét, ha nem húzták ki a számait. Limbek Tamás képviselőtársam szót emelt ellene a testületi ülésen. Ezt a szerződést is csak a polgármester és a jegyző írta alá, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, vagy más bizottság részéről senki sem! Irreális ingatlanfelértékelések — Eladták a KELKA raktárait és épületeit a Hermböck-Orion Kft.-nek hatmillió forintért. Az új tulajdonos foltozgatott valamit az épületeken, aztán két év elteltével továbbadta 25 millióért. Ugyanezt az ökormányzat is megtehette volna, ha körültekintőbb az ingatlan felértékelésekor. — Ami még érdekesebb! Eladták a régi kultúrházat a hozzá tartozó telekkel 10 millió forintért. A 2077 sz. tulajdoni lap bizonysága szerint (1992-es állapot) a vételár fele még nem volt kifizetve, de az új tulajdonos már 12 millió forint jelzáloggal megterhelte. Az önkormányzat hozzájárulásával! Ez is azt bizonyítja, hogy a felértékelések nem reális alapon történnek, vagy mert nem értenek hozzá, vagy mert valakinek érdeke fűződik az áron aluli eladásokhoz. — A nyolc képviselő az itt elhangzott és más visszaélésekre gyanút adó okok miatt kért vizsgálatot a Számvevőszéktől — mondja Fehér Antal befejezésképpen, amihez Tóth Imre még annyit tesz hozzá: Lehet, mindez csak feltételezés. Bár úgy legyen. Arra viszont feltétlen igényt tart a lakosság, hogy a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák. Matula Gy. Oszkár V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 135,02 135,72 ausztrál dollár 61.48 61,78 belga frank (100) 265,20 266,36 dán korona 14,19 14,25 finn márka 15,79 15,89 francia frank 16,17 16.25 holland forint 48,61 48.83 ír font 132,69 133,33 japán yen (100) 79,21 79,51 kanadai dollár 68,63 68,97 kuvaiti dinár 290,77 292,15 német márka 54,53 54.77 norvég korona 12,85 12,91 olasz líra (1000) 59,56 59,88 osztrák schilling (100) 775,28 778.68 portugál escudo (100) 56,55 56,83 spanyol peseta (100) 71,38 71,76 svájci frank 60,28 60,56 svéd korona 11,93 11,99 tr. es cl. rubel 27,43 27,57 USA-dollár 87,56 87,96 ECU (Közös Piac) 106,48 106,98 Újabb lelőhelyek a kőolajmezőkön Eredményesen zárultak a Duna—Tisza közén a kőolaj- és földgázmező-kutatások. Olyan újabb lelőhelyekre bukkantak, amelyek alapján távlatokban Bács-Kiskun megye válhat az ország legjelentősebb kőolaj- és fölgáztermelő területévé —- hangzott el a Kecskeméten megrendezett szakmai napokon. amelynek központi témája a kiskunsági kőolaj- és földgázbányászat jelene, valamint jövője volt. Az előadók közül többen hangsúlyozták: e környezetkímélő energia kitermelése is mindinkább környezetbarát technológiákkal történik. Ezek az új eljárások nemhogy csökkentenék a termelést, ellenkezőleg, gazdaságosabb lehetőségeket nyújtanak a készletek fokozottabb kiaknázásához. A környezetbarát új termelési módok egyike Szandokon épült meg, s a múlt év közepe óta próbaüzem alatt áll, rövidesen végleges átadásra kerül dúsító üzeme. Az itt folyó termelés egyszerűsített lényege, hogy a fölgázból kiválasztják a szén-dioxidot. Ez utóbbit a világ számos országában a levegőbe engedik, Szandokon viszont visszasajtolják a földgázmező területére. A vegyület elősegíti a földgáz felhozatalát, és nem szennyezi a levegőt. A Duna—Tisza közén az eddig ismert és termelésbe vont mezőkön a jelenlegi technikai színvonalon gazdaságosan kitermelhető és hasznosítható földgázkészlet még csaknem öt milliárd köbméter, kőolajból pedig hozzávetőleg egymillió tonna van. Privatizáció előtt a Merkur Ez év áprilisától — az Állami Vagyonügynökség döntése alapján — részvénytársaságként működik a hazai személygépkocsi-kereskedelem valaha egyetlen óriásvállalata, a Merkur. A már majdnem felszámolásra ítélt cég sikeres válságkezelési programot hajtott végre. A száz százalékban állami tulajdonban lévő részvénytársaság alaptőkéje 722 millió forint. Az öt tagú igazgatótanács feladata a közeljövőben az lesz, hogy kidolgozza a cég privatizációs tervét. Mindezt Horváth Árpád, a Merkur Járműkereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság vezérigazgatója mondta hétfőn új fővárosi vevőszolgálati irodájának megnyitásán. Hozzátette még, hogy az ÁVÜ nem korlátozta az eladható részvények mennyiségét, elméletileg tehát az egész Merkur privatizálható. A cég iránt nagy az érdeklődés, elsősorban szakmai befektetők részéről. A Merkúrban — hírek szerint — részérdekeltséget szerezne a Mahart Csepeli Szabadkikötője is, amely eszközeivel szállna be. A Merkur Rt. részvényeinek felajánlására a tanácsadó cég június 30-áig nyílt pályázatot ír ki. FORINTOS HÍREK Tovább folytatódott a tatai Mirelita Szövetkezet önprivatizációja: ezúttal egy különböző célú és méretű élelmiszer-ipari tartályok gyártására szakosodott korlátolt felelősségű társaság szakadt le az ipari hűtőket gyártó anyacégről. A Ko-Technológia nevű Kft. korszerű gépekkel felszerelt üzemcsarnokban kezdett munkához. Első megrendelése 13 tartályból áll, amelyben egy magán- sörgyártó tárolja majd gyártmányát. Habsburg Ottó lesz a fővédnöke az egy hónap múlva Békéscsabán sorra kerülő nemzetközi vásárnak, amelyre a tervek szerint több miniszter és a köztársasági elnök is ellátogat. A „Csaba Expo 93”-on — amely jánius 15-től 20-ig tart — várhatóan kétszáz kiállító mutatkozik majd be. Az elsősorban a keleti piacokra tekintő csabai nemzetközi vásáron keleteurópai vállalatok is szerepelnek termékeikkel. Az Államháztartási Racionalizálási Bizottság hétfői első ülésén a bizottság tagjai csupán ismerkedtek egymással, a testület hosszú távú céljaival. A következő, három hét múlva összeülő ülésen már a konkrét, menetrend szerinti munkát kezdik meg a bizottság tagjai. Szabó Iván pénzügyminiszter szerint a testület nem az államháztartás napi aktuális kérdéseivel foglalkozik majd, hanem összefüggésében tekinti át, hogy a magyar közigazgatásban milyen lépésekre lesz szükség, hogy két-három-öt év múlva egy hatékonyan működő államháztartási rendszer alakulhasson ki hazánkban. A bajai székhelyű Bácshús Rt. világpiaci esélyeinek javítása érdekében az idén, illetve jövőre 245 millió forintot fordít beruházásra és fejlesztésre. A kétéves program keretében főként az Európai Közösség által előírt higiéniai színvonal biztosítására, az elismerten jó minőségű termékek gyártásához szükséges technológiára és a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó számítógépes fejlesztésre költenek. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
